Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

Mesterek és ta ulók Nw szívesen vesz fel ma­fránkis páros ipari tanulót? / t tartiák. Mert az úl tör­vény szerint 3 nap iskolai oktatás van. és sok a tanuló „szabadsága" — röviden szólva: hoz-e valami hasz­not is? Azért is élesen vetik fel ezt a kérdést, mert egy­re inkább a gyár vonzza a szakmunkás-tanulókat (az Ú1 törvény hatása is ez!), és máris az a tapasztalat, hogy nem a legjobb tanítvány­anyag került a magán-kisipa­rosokhoz. eltekintve a diva­tos szakmáktól, ahol a kíná­lat. s így a válogatási lehe­tőség nagyobb. Védelem és szigor Valóban: van-e valami haszna a tanulóképzésből az iparosnak? Kertelés nélkül igennel válaszolhatunk, hi­szen sok kitűnő szakembert nevelnek. Ezért az új szak­munkástörvény is új ked­vezményeket biztosít az ipa­rosnak — de semmiképpen sem úgy ígér hasznot, hogy megengedné, hogy a tanulót többet dolgoztassák. A ta­nuló nem munkás, még har­madéves korában sem. és el­sősorban egészségügyi szem­pontból kell őt védeni a túl­óráztatás. fejlődő szervezete túlzott kihasználásának ve­szélyeitől. Most meg már védjük a tanulót mesterétől? Hiszen az imént leírt szavakban szi­gor is rejtőzik, s a végzett tanulók egv része vallja: jo­gos is lenne a szigor. Kü­lönösnek ugyan nem mond­ható. hogy a tanulóidő alatt kevés panaszkodik, inkább csak a szakvizsga után le­het tőlük egy, s más panaszt hallani. Szinte lehetetlen el­lenőrizni — pro és kontra egyaránt! — a panaszokat. Egyáltalán: itt az ellenőrzés a hallottakra támaszkodhat csupán, s tudott dolog, hogy az egyik fél — a tanuló — jobbnak látja, ha hallgat így aztán például csak a vé­dőruhák körüli vita dertlíki. de hogy túlórázik-e a ta­nuló...? A KIOSZ részérő] a leglobb magán-kisiparosok egy csoportja látja el az el­lenőrzést, ami pedig a füg­getlenebb megoldást illeti: olyan kevés az állami ellen­őr, hogy az állami vállala­tok látogatásához sem ele­gendő. De az Igazsághoz tar­tozik az is. hogy — a Csong­rád megvei főügyészségnek a közelmúltban végzett, két­éves időszakra terjedő vizs­gálata szerint — nem volt kirívó visszaélés. Hiányos képzés Az ipari tanulók kifára­dása gond. de nemcsak a „külön pénzes" túlórázás le­het az oka. Hiszen például a Szegedre bejáró ipari ta­nulók nagy része hajnalok hajnalán kel. utazik — és késő este tér haza! Ez az állami iparban nevelődő fia­talok gondja is. Ugyancsak közös gond. hogy általában gyenge az elméleti oktatása a mi ipari tanulóinknak, s ez kirívóbb a magánkisiparban végzők­nél. akik legtöbb szakmában nem ismerik meg a nagy­ipari technológiát, gépeket, igaz: sok szakmában nincs is erre szükség. De kevés volt eddig a szakismereti órák száma is az iskolák­ban. pedig az elméleti okta­tásban a mester az iskolára 6zámít. S ki vitatja, hogy például egy fényképész-tanu. lónak valóban alapo6 opti­kai. kémiai és fotogéptani is­mereteket kell elsajátítania, szinte teljesen önállóan! A kisiparosoknál végzett tanulók szakmai képzése jó. a tapasztalatok szerint meg­állják helyüket a munkában — s ez mindennél ékesebben bizonyítja, hogy nemcsak szükséges, de hasznos is ez az oktatási forma, mégolyan szakmákban is (építőipari, vasipari szakmák), amelyek gyárban is elsajátíthatók. A meglevő gondok ellenére is a magán kis iparosok és tanu­lóik kapcsolata jó, beszédes adat erre. hogy például 1968 első nyolc hónapjában mind­össze 21 szerződést bontottak fel egész Csongrád megyé­ben: kettőt a tanuló, kettőt a mester hibájából, egyet az iskola kérésére. Viszont 16 szerződés bomlott fel meg­egyezéssel — s éppen ezt nem tudni, mi van emögött? Ők tudják legjobban Szegeden jelenleg 239 ipari tanulót oktatnak magán­kisiparosok. Az új Iparita­nuló-törvény ösztönzi az iparosokat, hogy tanítsanak több fiatalt, hiszen a vizs­gálat szerint erre műhelyeik alkalmasak. Hogy csak né­hányat említsünk: nagyobb adókedvezményt kapnak: el. könyvelhetnek sok olyan ki­adást. amit többen eddig csak jószándékból adtak ta­nulóiknak (étkezés, megtol­dott ösztöndíj). Ami pedig a másik oldalt illeti: egyre pozitívabb a magániparosok erkölcsi-politikai magatartása is, s ez nagyon fontos, hi­szen 15—18 éves. formálódó jellemű-egyéniségű fiatalok kerülnek kezük alá. nem mindegy, mit tapasztalnak, tanulnak tőlük. Nehezen vizsgálható kér­désekről beszélünk, akiket legjobban érint a mesterek és tanulók tudják legjobban, mennyi megfogalmazhatatlan kérdés maradt ki. A meste­rek. akik keserves és hosszú inasévek emlékeivel fognak neki az oktatásnak, úgy tart­ják. nagyon is jó dolga van a mai inasoknak, őket ré­gen kihasználták, egy-két túlórát talán ezért is nem tudnak felróni maguknak; esetleg zokon veszik, hogy szezonban nem dolgoztathat­ják jobban a tanulót. De be­csületükre szóljon: sokan ja­vasolnak. újításokat vezetné, nek be a jövő szakemberei­nek képzéséhez. Meg kell őket hallgatni. P. Szőke Mária Pártnapok J Szegeden Az MSZMP Szeged városi bizottsága a jövő héten több pártnapot rendez. A Patyolat Vállalatnál ja­nuár 14-én. délután 2 óra­kor Nyári Mihály, a Csong­rád megyei Húsipari Vállalat szalámigyárában január 15­én negyed 4-kor Rózsa Ist­ván. a gumigyárban január 15-én negyed 3-kor dr. Oz­vald Imre, a Felszabadulás Termelőszövetkezetben janu­ár 15-én délután 3 órakor Árendás György, a ruha­gyárban január 16-án fél 3­kor dr. Varga Dezső tart pártnapot történelmi emlékeztető snl i9t5­január DHMMYflRORSZAG u. Utazzon a tavaszi Lipcsei vásárra! Készvételi díj: 1290,— Ft Költőpénz: 70,— márka = 310,—Ft. Jelentkezési batáridő: JANUÁR 24. IBUSZ, SZEGED Hó­statisztika Meteorológusaink becslése szerint egyenletesen elterítve körülbelül 50 centiméteres réteget alkotna az a hómeny­nyiség, ami hazánkra de­cember végéig lezúdult Hogy micsoda óriási hótömeg ez, azt igazában csak áttétele­zetten tudjuk érzékelni. Például ha a Balatonból kimernénk a vizet és az ed­digi hőmennyiséget a tó medencéjében halmoznánk egymásra, 75 méter magas tömb lenne belőle. Ha pedig megolvasztva próbálnánk he­lyet találni számára a kiürí­tett Balaton-mederben — a hó térfogata vízzé olvadva tudvalevőleg tizedére csök­ken — ennék a víznek a fel­elne több mint 4 és fél méterrel lenne magasabb a jelenleginél. Az a száz méter magas és egy kilométer széles „kínai fal" viszont amit ebből a hóból megépíthetne valami játékos kedvű építész, elér­hetne Debrecentől Zalaeger­szegig, vagy Budapesttől Prágáig. De ha felhagyunk a fan­tasztikus példákkal, eleget mond az a szigorúan valósá­gos, könnyen ellenőrizhető adat is, hogy az idei télnek ez az első hótömege négyzet­méterenként hozzávetőleg 50 az egész ország területén pe­dig kereken 4 654 500 000 000 — vagyis négybillió 651 mii­iiárd és 500 millió — kilo­gramm súlyt jelentett hazánk földjén. I A NAP HÍREI: SÚLYOS VERESÉGGEL VÉGZŐ­DÖTT A NÉMET ÁTTÖRÉSI KÍSÉRLET ESZTERGOM­NÁL — 50 EZER EMBER A BUDAPESTI HELYŐRSÉG EDDIGI VESZTESÉGE — A ROMÁN CSAPATOK EL­FOGLALTAK A BUDAPESTI FŐPOSTÁT. országnak az új kormány el­ső intézkedáseiről. — A kormány minden tag­ja általánosságban már meg­indította minisztériuma mű­ködését. Mindenekelőtt az egyes minisztériumok kérdő­íveket bocsátanak ki, hogy az így beérkező anyagon keresz­tül alapos tájékozódást sze­rezzenek az egyes ágazatok­ban rendelkezésre álló lehe­tőségekről. Azután jönnek az általános utasítások és a kér­déseket szabályozó kormány­rendeletek. — Az igazságügyi tárca legközelebbi rendeleteinek keretében sor kerül majd az igazoltatást eljárások köz­ponti szabályozására, ugyan­csak központi rendelet gon­doskodik a politikai bűnösök bíróság elé állításáról, úgy hogy ettől a terhes feladattól a nemzeti bizottságok a jö­vőben mentesülni fognak. A Központi Vezetőség ülése A Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége ja­nuár 6-án debreceni székhá­zában ülést tartott. Az ülés­ről szóló tudósításból: „... A Magyar Kommunis­ta Párt Központi Vezetősé­ge elhatározta, hogy addig is, amíg megfelelő kormányin­tézkedések történnek, azon­nali segélymczgalmat kez­deményez Miskolc, Diósgyőr, Ozd, Salgótarján és más iparvidékek munkássága élelmezésének feljavítására. A Központi Vezetőség felhí­vással fordul az Alföld váro­sainak és községeinek lakos­ságához, a demokratikus pár­tokhoz, a szakszervezetek­hez, a nemzeti bizottságok­hoz, hogy megnyerve a vá­rosi és községi önkormány­zatok támogatását, sürgősen indítsák meg az élelmiszer­gyűjtést a súlyos élelmezési nehézségekkel küzdő Ipari munkások számára. Nád kémek London, Január 10. Hollan­diában a katonai törvényszék öt embert ítélt halálra Né­metország részére elkövetett kémkedésért. Kiderült, hogy az egyik szabotálót német katonai Iskolában képezték ki. Feladata lett volna a brit tankokat és gépkocsikat megrongálni, de mielőtt még ez sikerült volna, négy tár­sával együtt, kik szintén ösz­szeköttetésben voltak a né­metekkel, a holland rendőr­ség letartóztatta. A kormány intézkedik Dr. Valentiny Ágoston igazságügy-miniszter nyilat­kozatot adott a Délmagyar­Gyermekek a távirdában London, január 10. A né­metek gyermekekkel pótolják a távíró és távbeszélő hiva­talok emberhiányát. Mind­azokat a 12—14 év közötti fiúkat és lányokat, akiket még eddig nem vontak ki az iskolákból, most a hivatalok rendelkezésére bocsátják. Hóesés az olasz fronton London, január 10. Olasz­országi támaszpontról fel­szállt amerikai nehézbombá­zók több közlekedési góc­pontot támadtak Ausztriá­ban. Különösen Klagenfurt, Linz és Graz vidékén. Olaszországban a hóesés továbbra is gátolja a had­műveleteket A mai szövetsé­ges hadijelentés nem számol be változásról, bár a fehér ruhás sí-csapatok továbbra is tevékenyek voltak. Faültetők <144.) Tápai Antal készítette a Faültetők című terra­kottát a Hajnóczy utca 31. számú ház kapuja fölé. PIAC Sok áru, változó árak A tegnapi piacra két kö- Aru: 2üs gazdaság, a Móra Ferenc alma Termelőszövetkezet és a körte hódmezővásárhelyi Kisállat- dió tenyésztő Szövetkezet, vala- szőlő mint a MÉK több mint 700 baromfit hozott A mihály­teleki Új Élet Termelőszö­vetkezet gyümölcsöt és fő­ze'ékféiéket árult. A téli gyümölcs, az alma ára to­vábbra Is 5 forint körül mo­Ara (-tói -lg.) kg 3,00— 5,00 kg 5,00— 7,00 kg 15,00—16.00 kg 9.00— zog. A többi termény ára az elmúlt szombati hetipiaci árakhoz viszonyítva alig vál­tozott 4 DÉLMAGYARORSZÁG VASÁRNAP, 1970. JANUÁR 11. fejeskáposzta kg 2,60— 3,01! keik paszta kg 3,00— 3,50 savanyúkáposzta kg 6,00— szárazbab kg 17 00—18,00 vöröshagyma kg 6,00— 7,00 fokhagyma kg 24,00— spenót kg 18,00—20,00 karfiol kg 12,00— sárgarépa kg 3,00— 3.50 gyökér kg 5,50— 700 csirke kg 26,00—28,00 tyúk kg 25,00—28,00 pulyka kg 26,00—27,00 hfzott liba kg 30.90—32.00 hízott kacsa kg 28,09—30.00 tojás db 1.80— 2,10 Nem hittem, hogy sikerül majmolásban valami világraszólót alkotnunk és lám mégis. Böbe, a veszp­rémi állatkert tévé­sztár majma lerom­bolta az aggályosko­dásókat, ölbeli csim­pánz korában egy magyar vízügyi ex­| pedíció hozta őt Gui­neából a veszprémi állatkertbe, ahol példátlan karriert futott be. Festett szobrászkodott, szpi­chológiai teszteket védett filmszere­peket vállalat, fellé­pett a rádióban, a televízióban, az utób­j bi időben pedig már tudósok és újságírók hada figyelte minden mozdulatát. Űgy lát­szik jó nevelést kap­hatott a dzsungel­ban. mert a sikertől egy pillanatra sem szédült meg. Néhány héttel ezelőtt aztán világgá röopen tették a hírt: elérkezett a naey pillanat Böbe életében. visszavi­szik szülőhelyére a dzsungelba és szaba­don eresztik. Most mikor már tudjuk, hogy Böbe legyintett az őserdő­re, a civilizációt vá­lasztotta és Majomológia tért Magyarországra, nyugodtan elmond­hatom régi kételyei­met. A tervezett út­ról hallva először arra gondoltam, mi­ért nem küldik el azt a szegény dele­gációt Böbe nélkül Guineába? Munká­jukká: kiérdemelték, minek kell útközben még egy majommal is kínlódniuk? Aztán jött a következő ag­godalom Ha mi a majmokat kutatjuk, vajon az afrikaiak és ázsiaiak a Szé­chenyi téri verebek­ről, vagy a magyar tarka tehénről fog­nak doktori disszer­tációt írni? Elisme­rem mindez kicsiny­hitűség. talán undo­rító irigvkedés volt részemről. Guineában Böbe kétezer megtépett egy bokrot rokonai­nak eldicsekedett magyarországi sor­sával — ilyen maj­mok te vannak — nézelődött egy kicsit, aztán alómars haza! Haza, ami neki Ma­gyarországot Jelen­tette. Ezen belül is Veszprémet, ahová minden emléke, sok minden jó és rossz te köti, mióta ma­jomeszét tudja min­dig. A kísérlet értéke­lése a tudósok dol­ga. ök majd eldön­tik hol a helyünk a világon maj ontoló­giában. Már hallani ilyen jelzőket a „leg­jobb". „megelőztük korunkat", „rajtunk a világ szeme", stb. Ünneprontás szán­déka nélkül említem, hogy a diadalmá­morban sem feled­kezhetünk el nem ilyen szerencsés ki­menetelű kísérlete­inkről sem. Nem mindenki jön haza. mint Böbe. Akad­nak. akik azt hiszik ott kinn jobban le­het ugrálni és nem akarják észrevenni, hány. de hány fenék lóg ki a dzsungelból Szegeden például más volt az ered­mény. mint Veszp­rémben. Igaz, itt fej­tegetés és pszicholó­giai teszt helyett Mercedesszel és mo­torcsónakkal próbál­koztak, meg enyhén rózsaszín közélett szerepléssel. Ez túl sok lett volna? Azt mondják a kutya is akkor vesz meg, mi­kor legjobban megy dolga. Böbe példája szerint viszont ezt nem lehet általáno­sítani. Vannak akik • kísérőkben látják a hibát Veszprém­ben két kísérő volt, mindenki visszatért, a szegediek hatan voltak és bár nem is Guineáig, csak Euró­pa közepéig mentek, mégis ott maradtak valahányan. A jó öreg Darwin se tud­na Itt megnyugtató következtetésre jutni. Egy biztos, nem csinálhatunk nem­zeti hőst Böbéből, még a legmagyarabb majomnak sem ki­álthatjuk ki. Nála természetes volt. hogy visszatért. Hisz éveken át okították, tanították, hogy tá­jékozottá, intelligens­sé. tisztánlátóvá vál­jék. Sikerült is elérni és ez majmoknál nem is csekély do­log. r. JL

Next

/
Oldalképek
Tartalom