Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

közbiztonságról, közrendről és a bűnözésről Interjú a megyei rendőr-j Laptmk munkatársa felkereste dr. Kelemen Miklóst, megyei rendőr-főkapitányt, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. KÉRDÉS: Hogyan értékeli Csongrád tnegye közbiztonsági helyzetét? Mik a bűnözés leggyakoribb okai? VÁLASZ: Megyénkre éppúgy, mint az egész országra a szilárd közrend és közbiztonság a jellemző. A belső rendet alapvetően meghatározza állampolgáraink többségének törvénytisztelő magatartása, bizalma pártunk kiegyensúlyozott, az egyes ember boldogulását is segítő, húrnál nus politikája iránt. A jó politikai légkör nem kedvez a bűnözésnek. A mi viszonyaink között természetesen nem tud létezni szervezett bűnöző alvilág. Mindez nem jelenti azt. hogy nem lennének a bűnözéssel, a közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatban problémáink. így megyénkről szólva nem mondhatjuk el. hogy arra a bűncselekmények állandó csökkenése lenne a jellemző. Olyan súlyos bűncselekmények azonban, mint az emberölés, a rablás, erőszakos nemi bűncselekmények kis számban fordulnak elő, és szinte kivétel nélkül — ez a lakosság előtt is közismert — felderíti elkövetőiket a bűnüldöző apparátus. A legtöbb problémát a vagyon elleni bűncselekmény okozza, hiszen az összes bűncselekmények több mint fele a társadalmi vagy a személyi tulajdon ellen irányul. E bűncselekmények elkövetését gyakran megkönnyíti, hogy a vagyontárgyak őrzését, raktározását, kezelését, szállítását az arra kötelezettek nem kielégítő gondossággal végzik. Hogy csak egy példát mondjak: évente több száz állampolgár tesz feljelentést kerékpár lopás miatt Az ellopott járművek 98 százaléka azonban lezáratlanul, felügyelet nélkül órákig volt az utcán, gyakran szórakozóhely előtt vagy lépcsőházban. Meg kell mondani, hogy az ellopottaknál nem sokkal kevesebb kerékpárt szolgáltatnak be talált tárgyként; ezek többségéért a tulajdonos nem jelentkezik. Aránylag sok az olyan cselekmény, amely az alkohol mértéktelen fogyasztásával van összefüggésben. így különösen a testi sértés, a verekedés, a botrányt okozó részegség, a csendháborítás. Amivel a tettesek az utca rendjét, a nyilvános szórakozóhelyeken az állampolgárok szórakozását zavarják. Mivel e cselekmények sok ember előtt zajlanak le. a közrend és közbiztonság helyzetét az állampolgárok többsége e cselekményeken keresztül méri le. Ezért a garázdálkodókkal. verekedőkkel, botrányt okozókkal szembeni rendőri fellépés gyors és határozott. A felelősségre vonás módját és mértékét gyakran a sajtó hasábjain is nyilvánosságra hozzuk. A közrendre és közbiztonságra sokszor olyan körülmények is negatívan hatnak, amelyek egyébként politikailag, társadalmilag és gazdaságilag rendkívül hasznosak. így Szegeden és környékén az olajés gázfeltárás nagy munkaerő-áramlást okozott. A sok becsületes és rendes ember mellett kétes elemek is érkeztek, akik számos bűncselekményt követtek és követnek el. Az utóbbi időben rendkívül meggyorsult az emberek városba való áramlása. Az új körülmények, a több szórakozási lehetőség, a családtól való távollét stb. gyakran vezet olyan cselekményhez, amely törvénybe ütközik. Az idegenforgalom. a hazai gépjárműpark ugrásszerű növekedése, összességében pozitív hatása mellett a közrend és közbiztonság területén számos problémát és nehézséget okoz. Aránylag nagy számban találunk a bűncselekményt elkövetők között büntetett előéletúeket. ami azt mutatja, hogy az előző büntetés nem érte el célját. Tapasztalatunk szerint a nvomozás során feltárt, bűncselekményt elősegítő körülményeket az elkövetők jelentős részénél nem sikerül megszüntetni. Az okok többségükben komplexen jelentkeznek. ami további nehézséget okoz. Ezek különösen az alacsony kulturáltság a mértéktelen alkoholfogyasztás, a rendezetlen családi élet. a munkahely gyakori változtatása, egyik napról a másikra élés. Nem utolsósorban az. hogy a visszaesők egy része nem is igényli a normális, a társadalmilag elfogadott életmódot. Mindezek azt mutatják, hogy a bűnözés. a közrend és közbiztonság megsértése olvan negatív jelenség, amelynek kiküszöbölése nagyobb társadalmi összefogást és sok tennivalót kíván minden állami. társadalmi szervtől egyaránt. KÉRDÉS: A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma még mindig jelentős. Mi ennek az oka? VÁLASZ: A társadalmi tuljadon és népgazdaság elleni bűntettek száma több éve csökkenő; például 1969-ben 10 százalékkal kevesebb ügyben indult büntető eljárás, mint az előző évben. A bűncselekményekkel okozott kár is csökkenő irányzatú. A javuláshoz jelentékenyen járulnak hozzá az új mechanizmus bevezetésével kapcsolatos gazdaságpolitikai intézkedések. A bűnmegelőzés oldaláról tekintve, itt elsősorban azokra gondolok, amelyek a gazdaságosságra törekvéssel, a nasvobb önállósággal, a felelősség kialakításával és élesebb elhatárolásával állanak összefüggésben. Ilyen péöául a gazdálkodó szervek belső ellenőrzésének szilárdulása, az ; állami és társadalmi ellenőrzés fokozódása, de számos e^véb intézkedés is A rendőrség és az ellenőrző, valamint vagyonvédelmi feladatokat ellátó más szervek közötti jó munkakapcsolat is hozzájárult a bűnmegelőzéshez. Az állampolgárok jelentékeny részénél már kifejlődött a társadalmi tulajdonért való felelősség érzése, különösen a jól gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezeteknél a tulajdonosi személet, amely a közös vagyon védelmében egyben személyes érdeket is lát. E területen további eredményeket várunk — különösen a kisebb kárt okozó cselekmények megelőzésében — a mezőőri szolyáiat íó működ"sz+ői is. Az örvendetes javulás ellenére azonban egyes népgazdasági ágak veszélyeztetettsége még mindig számottevő. Az elmúlt évben megyénkben az építőipar, mezőgazdaság és kereskedelem területén követték el a legtöbb bűncselekményt. Meg kell azonban mondanom, hogy a bűncselekmények száma nem ad egyértelmű választ a népgazdaság különböző ágazatainak veszélyeztetettségére, ugyanis egyes bűntettek a gazdálkodásban nagyobb kárt okozhatnak, mint például több kisebb értékű lopás vagy sikkasztás. A rendőri szervek ezért az ..ügyeskedéssel" levlezett bűntettek felderítésére fokozottabb figyelmet fordítanak, törekszenek a gazdálkodás megzavarására alkalmas cselekmények visszaszorítására. Az ilyen bűntettek elkövetőit általában kispolgári gondolkodás, harácsolási vágy sarkallja, bűnös tevékenységüket a gazdasági rendelkezések kijátszásával valósítják meg. Megerősíthetjük — amire az MSZMP Központi Bízottá sága ideológiai irányelvei is rámutatnak —, hogy: „a rendszeresen javuló jólét esetenként elítélendő jellemvonásokat, harácsolást, kapzsiságot önzést is erősíthet". A károkat esetenként növelte az Is, hogy egyesek bűncselekményüket hosszabb ideig zavartalanul folytathatták, a leleplezésre csak rendőri intézkedés vagy utólagos revizori megállapítás alapján került sor. A Téglaipari Vállalat műszaki osztályvezetője például éveken keresztül folyamatosan értékesített vállalati állóeszközékert, amelyekért csoportvezetőiével egvüttesen több mint 770 ezer forintot vett fel jogtalanul. A bűnügyek tapasztalata! szerint szinte minden népgazdasági ágban előfordult a kapacitáshiányból, a kooperációs tevékenységből, az alvállalkozók és ezen belül a kisiparosok foglalkoztatásából, sőt újabban az áruelhelyezés problémáiból adódó korrupciós lehetőségek kihasználása. A kereskedelem és anyagbeszerzés területén a monopolhelyzetben levő vállalatok egyes ügyintézőinek megvesztegetése tapasztalható. A Csongrád megye! tapasztalatok szerint vesztegetést leginkább a szövetkezeti gazdálkodó szervek dolgozói — gyakran vezető beosztásban levők — követik el. Erre többek között az ad lehetőséget, hogy a szövetkezeti gazdálkodó szervek egy részénél (az űj gazdaságirányítás szabadabb, a piaci kapcsolatokra alapított lehetőségeire való hivatkozással) az enves vezetők, intézkedéseit nem kíséri a tagság kellő ellenőrzése. Ez együtt jár a rendelkezések lazább értelmezésével, esetenként a bizonylati fegyelem csupán formális betartásával, amihez a belső és felügyeleti ellenőrzés fogyatékosságai nem kis mértékben járulnák hozzá. A Szegedi Vasipari Ktsz volt elnöke, beosztásával visszaélve, csupán kooperációs munkák alvállalkozásba, saját dolgozóinak történő kiadásáért, illetve engedélyezéséért 106 ezer forintot vett fel. Korrupciós cselekmények miatt 1968-ban 27, 1969-ben 39 büntetőeljárást fejeztek be a megye rendőri szervei. A mezőgazdaság területén az általánosan tapasztalható javulás mellett különösen az egyes nagyüzemek kiegészítő és feldolgozó üzemágainál tapasztaltunk bűnelkövetést. A melléküzemági tevékenység alapvetően elősegítette a lakosság ellátását, azonban esetenként büntetett előéletű személyek a gazdasági vezetők megtévesztésével, a törvényes keretek megsértésével, nem a termelőszövetkezetek fejlődését, hanem egyéni céljaikat tartották szemelőtt. A megalapozatlanul létesített üzemágak, a felelőtlen gazdálkodás, továbbá az ellenőrzés fogyatékosságai több esetben büntetőetiárás megindításához vezettek. Az illetékes állami szervek zömmel a fenti okok miatt rendelték el az algyői Napsugár Termelőszövetkezet felszámolását, ahol 11 üzemágat létesítettek. Rendőri szerveink fokozott gondot fordítottak azokra a cselekményekre is, amelyek a lakosságot közvetlenül érintő árak alakulását károsan befolyásolhatják. A fogyasztói érdekvédelem büntetőjogi védelme mellett az áruk törvényes útját veszélyeztető üzérkedések, valamint a rossz minőségben forgalomba hozott ipari termékek és szolgáltatások visszaszorítása is rendszeres rendőri feladat. Ez irányú tevékenységünket a társszervekkel koordinálva a jövőben fokozni kívánjuk. KÉRDÉS: Tapasztaljuk, hogy néhány fiatal bűnöző esetéből egész ifjúságunkra nézve vonnak le általánosító, elmarasztaló következtetéseket. Vajon tényleg nőtt-e a bűncselekményt elkövetők között a fiatalok aránya? VÁLASZ: Az ifjúság szerves része társadalmunknak, fejlődését ugyancsak az objektív társadalmi folyamatok és szubjektív tényezők határozzák meg, mint a felnőttekét. Természetesen e fejlődésnek vannak az idősebb korosztályétól eltérő sajátos vonásai, ami egyrészt a fiatalok kevesebb élet- és társadalmi tapasztalatából következik. Fiataljaink többségének eszmei, politikai és erkölcsi fejlődését az egészséges tendenciák jellemzik. A mai fiatalok zöme öntudatos, ki-ki a területén tévékenyen és megfelelő helytállással veszi ki részét szocialista társadalmunk építéséből. Vannak a fiatalok között azonban olyanok is, akik a tanulás vagy munka helyett a könnyű életmódot választják, ami előbb vagy utóbb jogsértéshez vezet. Az kétségtelen, hogy a demográfiai hullám hatására az elmúlt években intenzívebbé vált a fiatalok bűnözése, azonban a növekedés 1968-ban megállt, és az elmúlt évben már némi csökkenés volt tapasztalható. A fiatal bűnelkövetők között jelentős azoknak a száma, akik a családi környezetükből kiszakadva, városi munkahelyen próbálnak elhelyezkedni. A munkásszállási elhelyezkedés és az albérleti viszonyok nehézségei, továbbá az utca és a különböző szórakozóhelyek vonzása megváltoztatják a városokba került fiatalok életrendjét. E hatások következtében egyre gyakrabbá válik a munkahelyről való távolmaradás vagy késés, és a munkahelyek sűrű változtatása. Munkahelyük megszűnésével e fiatalok létfenntartásukat nem tudják biztosítani, ezért bűncselekményt követnek eL Példa erre Vasvári László Újszeged, Bérkert utca 32. szám alatti lakos esete, aki Mezőhegyesről került 18 éves korában Szegedre. Egy ideig munkahelyén rendesen dolgozott, de fizetése az éjszakai szórakozásokra kevésnek bizonyult. Bűncselekményeket követett el és ezért 2 és fél évi szabadságvesztést kapott; 1969. szeptember 1én szabadult A korábban megszokott éjszakai szórakozásairól azonban nem tudott lemondani, újabb bűncselekményeket követett el, ezért újra letartóztatták. Vasvári László lopásait jogtalanul használt gépkocsikkal követte el. Az így igénybevett autók tulajdonosai majd minden esetben ott hagyták a jármű forgalmi engedélyét; ami Vasvárira bátorítólag hatott A fiatalok által leggyakrabban elkövetett bűncselekmények közül első helyen az erőszakos jellegűeket kell megemlítenem. Például a garázdaság tipikusan a fiatalkorúak és a fiatal felnőttek bűncselekménye. De elég sok a testi sértést okozó fiatal is. A terheltként felelősségre vont fiatalok 30 százaléka ellen e két bűncselekményfajta elkövetése miatt indul rendőri eljárás. Lényegesen kevesebb számban, de ugyancsak elsősorban fiatalok a gépjárművek jogtalan használói is. Jellemző, hogy e bűncselekményt nem egyedül követik el. Sajnos vannak olyan ifjak, akiknek valósággal szenvedélyévé vált a gépkocsivezetés, és még a büntetőeljárás sem tudja megakadályozni, hogy ne kövessenek el újabb és újabb jogtalan járműhasználatot. Nemreg jártunk el Bakai László 19 éves. Szeged, Nemestakács utca l/a szám alatti lakossal szemben, akit a bíróság 11 rendbeli jogtalan járműhasználat miatt jogerősen elítélt. Mielőtt megkezdte volna büntetésének letöltését, egy gépkocsit újból feltört és azzal barátnője társaságában Csongrádra kirándult. A jogtalan járműhasználat társadalmi veszélyességét (baleset okozása, rongálása) nem kell külön hangsúlyozni. A gyakrabban előforduló, fiatalok által elkövetett bűntettek közé tartoznak a vagyon elleni bűncselekmények. Ezek között elég sok a személyi tulajdont károsító lopás, amelyek elkövetését az alkalomszerűség és az alacsony kárérték jellemezte. összességében elmondhatom, hogy a különböző állami és társadalmi szervek — elsősorban a KISZ — nagy figyelmet fordítanak ifjúságunk nevelésére, és így nem megalapozottak azok az aggodalmak, amelyek a fiatalok elenyésző kis részének elítélendő magatartásából vonnak le ifjúságunkra nézve elmarasztaló, általános következtetéseket. KÉRDÉS: Megyénk nagy idegenforgalma miként hat a bűncselekmények elkövetésére? VÁLASZ: Megyénk közrendjét és közbiztonságát jelentősen befolyásolja az a tény, hogy a megyén és Szegeden keresztülvezető nemzetközi főútvonal, valamint a Jugoszláviával kötött kishatárforgalmi egyezmény eredményeképpen a röszkei határátkelőhely személyforgalma az utóbbi 4 év alatt több mint ötszörösére, 2 millió főre emelkedett. Ugyanakkor erőteljesen növekedett a nagylaki határátkelőhely forgalma is. Nem csekély jelentőségű negatív hatás, hogy a megnövekedett idegenforgalommal együtt nőtt a csempészkedést, a vám- és devizabűncselekményeket elkövető bel- és külföldi állampolgárok száma. Eljárásaink során számos, jelentős értékű, külföldi eredétű áru felvásárlását és ilyen áruk őrzésére és kezelésére létesített lerakatokat derítettünk fel. Például Kiss Vince nyugdíjas, Szeged, Felszabadulás u. 7. szám alatti lakos külföldi állampolgárokkal létesített üzleti kapcsolatot, akiktől közel 50 ezer forint belföldi forgalmi értékű árut vásárolt meg, forintot és dinárt vett át megőrzésre. Ezt követően még két ízben indult ellene büntetőeljárás devizabűntett miatt. Végül is a bíróság 14 hónapi szabadságvesztésre ítélte és elrendelte a büntetés letöltésének azonnali megkezdését. Az e területen végzett munkára jellemző, hogy a vám- és pénzügyőrséggel szorosan együttműködve, évente több millió forint belföldi forgalmi értékű árut és fizetőeszközt foglalnak le. Természetesen az idegenforgalom a közrend és közbiztonság más területeit is érinti lopás, csalás stb. vonatkozásában. Ezek az előbbi jelenségek mellett azonban nem számottevőek. Azonban a megnövekedett idegenforgalom több tízezerrel növelte megyénk útjain a gépjárműforgalmat Az utak telítettsége következtében nőtt a báleseti veszélyhelyzet, évről évre több a közúti baleset. Mivel ez a kérdés szintén nagy horderejű társadalmi probléma és ennek az interjúnak keretében, ennek részletes kifejtésére most nincs lehetőségünk, érdemes lesz majd később visszatérnünk a problémára. KÉRDÉS: Befejezésül arról szeretnénk hallani, hogyan ítéli meg a megyei rendőrfőkapitány a rendőri szervek és a lakosság kapcsolatát? VÁLASZ: Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a rendőrt szervek és a lakosság kapcsolata évről évre javul. Az emberek bizalommal fordulnak problémáikkal a rendőri szervekhez. Ünnepnap, a nap bármelyik szakában a bajba jutottak megtalálják a rendőrt, aki hivatását teljesítve segítséget nyújt. Ma már köztudott, hogy ha valaki ellen eljárás indul, akkor nemcsak a terhelő és súlyosító, hanem a mentő és enyhítő körülményeket is feltárják. A rendőri szervek tevékenységükről rendszeresen beszámolnak az illetékes párt- és tanácsi szervek előtt. A rendőri szervek körüli misztikum megszűnt. A lakosság a rendőrség tevékenységéről egyre több tájékoztatást kap. A Délmagyarország és Csongrád megyei Hírlap c. napilapok is rendszeresen közlik a közrend és közbiztonsággal, rendőri szervekkel kapcsolatos eseményeket. A jó tömegkapcsolatot megyénkben mindenekelőtt a közel kétezer fős önkéntes rendőri állomány mutatja. A dolgozók által delegált önkéntes rendőrök aktív segítőink a közrend és közbiztonság fenntartásában. Jók a kapcsolataink a munkásőrökkel. az ifjú gárdistákkal, úttörőőrsökkel. Osztályfőnöki órákon találkozunk a középiskolás diákokkal, együttműködünk a TiT-tel. az autóklubbal. Dolgozunk a balesetelhárítási tanácsokban, ifjúságvédelmi bizottságokban. E szervezett kapcsolatokon túl. nap mint nap tapasztaljuk konkrét ügyekben is a lakosság megértését és támogatását. Segítségükkel eredményesebben tartjuk fenn a rendet, amely mindenki áltál köztudottan nélkülözhetetlen feltétele a békés alkotó munkának. Befejezésül ezúton is megköszönöm azoknak az állampolgároknak a tevékenységét. akik a köz érdekében felléptek a társadalmi vagyon fosztogatóival, a Közrendet zavarókkal szemben. Kérem támogassák a rendőri szerveket a jövőben is — mondotta nyilatkozatában dr. Kelemen Miklós, megyei rendőr-főkapitány.