Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

Somogyi Károlyné felvétele MUNKÁBAN AZ ÜJ FONÓCENTRIFUGA. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat ju taárugyárának fonodája nemrégiben gazdagodott ezzel az új, korszerű fonócentrifugá- [ zsef, a budapesti val. Az impozáns Gardella-gyártmányú gépóriás beállításával nemcsak a fizikai munka könnyítését és a termelékenység növelését érték el a gyárban — a gépkezelő nők inkább parancsnokai, mint kiszolgálói a modern gépeknek —. de az importált juta is jobban hasznosítható segítségével Koszorűzási ünnepség 1945. január 10-én vesztet­te életét Bán Tibor, aki az újpesti partizánok soraiban harcolt a fasiszták ellen. Hő­si halálának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt budapesti bizottsága és a Magyar Parti­zánszövetség szombaton dél­előtt koszorúzás! ünnepsé­get rendezett a Kerepesi-te­mető munkásmozgalmi panteonjában, a mártír ham­vait őrző úrnánál. A Himnusz hangjai után elsőként a budapesti pártbi­zottság nevében Katona Im­re, a budapesti pártbizottság titkára és Égei János, a párt­bizottság tagja koszorúzott. A Magyar Partizánszövetség Országos Bizottsága képvise­letében Vágó Ernő ezredes, a szövetség titkára és Ko­vács Gyula, a szövetség tag­ja, Bán Tibor volt harcostár­sa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség budapesti bizottsága nevében Bíró Jó­bizottság titkára és Kiss László, a bu­dapesti bizottság tagja helye­zett el koszorút. Új lehetőségek a létszám­gazdálkodásban lfáRlalati igazgatok véleménye Érdemes Egyetlen vállalat számára rendelet lehetőségeit viza- erősödött 1969-ben. stabilt- EMERGÉ-ben, hanem sem közömbös, hogy milyen Báljuk — de úgy tűnik, szá- zálta termeléset Mi a többi hasznos munkára is. hatékonysággal hasznosítja munkra nem ád túl nagy le- ua+ munkaerejét. Különösen ma- hetőséget további racionális "f**01 üzemnez képest hat­napság nem. amikor a ke- átszervezésekre. rányceabb helyzetben va­reslet messze felülmúlja a gyünk, mert nagyon drága alkalmazni I kínálatot amikor egyik gyár fw/ • m ' . f és rössz hozzánk áz autó­^másiktól csábítja a dolgo- Ul f f ereDCI OlClSt ! buszközlekedés. Kényszerítve „BŰVÖS" kört alkot a ter­Az' aktuális témáról be- Sarnyai Vencel- Az autó- vóItunk arra- minden melés. a létszámgazdálkodás, széleettünk szerkesztősé- javító vállalatot nehéz hely- értékes embert megtartsunk. T" if- ^ günkben három szegedi nagy- zetbe hozta az új rendelke- illetve a gyár munkamód- A ®iDeigyar­sísí, re1ŐS ,vezets: ^"--mTvefúi-gyárba--kől- .szerét állandóan korazerűsft- 40 ** ^MiS^ndon-af^ ^ifL^,^ "ük. Éppen ezért a műszaki hagS, munkahelyét - s a dolgozóknak el­ICakuszl Gézával, a kábel- tözött. s az eredetileg mint- „/. Mikes Sandori'al- egy 50 millió forintot kitevő aük: tidpdnl ezért J . ,.„m inhh a , FMERGÉ gumigyár. Sarnyai eszközérték 85 millióra emel- fejlesztésünk eredménye '^Jf iL^K^L. h a Vencellel, a XI. Autójavító kedett. Amíg az elavult - ftem a többtermelés, hanem SetketóíSn nuuvllb mindenképpen kisebb a hiányzó létszám „pótlása" nyereséget. következésképp Vállalat igazgatójával. Béremelés kétszer lent meg a létszámgazdálko­dásról amely az üzemeket közvetlenül is érdekeltté tet­de költséggel járó munkahelyen dolgoztunk — 300 munkás­sal minden száz forint ter­giákát fejlesztettünk szeretnénk elérni — a „bű­melési érték után 14—15 fo- amelyek az előző módszerek- ^twkbrbeA J^L íí}1 Sít trs KSk nél 1ÓVal k—ebb dSbHidAeS0hogTáez^: S a nverSdót a re- ^nyelnek. Egyetlen adatot külözhetetlen. ám nem egy­asit tehát a Ségefnket. mondanék: 1969 negyedik ^JJJ^V - Lényeg az. hogy 300 ember negyedévében nyolcvanmun- ffig***Utepfutón^dt szép nyereséget biztosított kással volt kevesebb, mint zásra kötelezi — s minden le a létszámtakarékosságban. J,®®8 S;®. az első negyedévben, de megtakarított létszám után Vajon a gyakorlatban ho- Eszesed!?^kaphattak £ termelésünk egyáltalán nem nyereségnöveléssel jutalmaz­Pártmunka és gazdálkodás N emrégiben tíznél több párttitkár ült össze a szegedi városi pártbizottságon, hogy beszámoljon a part­szervezet munkájáról. Bár a beszámolás szó nem is fejezi ki hűen ennek az összejövetelnek a lényegét és hangulatát, inkább illik rá a beszélgetés, a meditálgatás jelző, mivel kötetlen volt a társalgás. Ügy érezte az em­ber, hogy már ez a külsőség is mond valamit, jelzi a pártmunkának a változó stílusát. Miről beszéltek a párt­titkárok? Munkahelyük, vállalatuk legfontosabb gazda­sági kérdéseiről. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat part titká­ra elmondta, hogy tavaly mennyivel több gabonát kellett átvenniük a termelő gazdaságoktól, közel 14 ezer vagon telt meg vele, de hiába bővítették raktáraikat. 4 ezer va­gon gabonát a szabad ég alatt kellett tárolniok. Uj tevé­kenység is a „nyakukba szakadt", búzát adnak el kül­földi államoknak. Jó volt hallani ezt az utóbbi gondot, hiszen egy évtizeddel ezelőtt, de még néhány esztendeje is komoly problémát jelentett az ország ellátása kenyér­gabonából. Mezőgazdaságunkat dicséri a kialakult álla­pot. Persze valós gond is akad a megyei gabonafelvásárlo és feldolgozó vállalatok életében. Az országos tröszt 19 ilyen vállalatot igazgat, irányit. Irányítania kellene, de intézkedései még nagyon utgsitás jellegűek. Példákat is elmondott a párttitkár. A liszt forgalma nincs semmi­féle kötöttségekkel gátolva, de a megyei vállalatok még­sem önállóak ebben a tekintetben, hanem a tröszt diszpo­nál az eladások fölött. Pedig a Tisza-menti búzák, mal­mok előnyösebb helyzetet harcolhatnának ki maguknak, mint amilyent a központi diszpozíciók révén elérnek. Szép terveket is halhattunk: mintegy 30 millió forintos beru­házással építenek Szegeden és a megyében raktárakat, si­lóitat. Olyan nagy összeg ez a vállalat életében, amekko­rát az államosítások óta nem fordítottak ilyen célokra Csongrád megyében és Szeged városában. A ruházati kereskedelemben dolgozó kommunisták titkára keserűen mondta, hogy a rossz minőségű áruk miatt nagyon nehéz a vevők szemébe nézni és eladónak lenni. A cipőkre és a csízmákra célzott. Azt sem értik nagyon, ha valami nincs, de azt különösen nehéz megér­teni, ha van, akkor meg gyenge a minősége. Elmondta, hogy volt egy férfiing-bemutató, amely megnyerte tetszé­süket. Rendelni szerettek volna és választékot bővítem. de kiderült, hogy mindössze 200 darabot kaptak, s az is mind 38-as méretű volt. Legtöbben sóikkal nehezebbnek ítélték meg a gazda­sági munkát, mint amilyen az a korábbi években volt. A DELTEX párttitka ra maga is helytelenítette, hogy csök­kent az olcsóbb áruk kínálata, s így éppen a kiskeresetű emberek zsebéhez nyúltak. A banki hitelpolitika is arra kényszerítette a nagykereskedelmi vállalatokat, hogy szo­rítsák le készleteiket, amelynek viszont az lett a kö­vetkezménye, hogy eltűnt sok olcsó áru a boltokból Bár sokat lendített néhány jelentős árleszállítás. Például 2000 i darab férfiöltönyt 30—40 százalékos engedménnyel adtak el, amely mintegy 2 millió forint megtakarítást jelentett a vevőknek. Jó volt hallani, hogy nemrégiben 4 ezer da­rab olcsó férfiöltönyt szereztek be. a 480—560 forintos ár valóban elfogadható, azt meg tudja majd vásárolni az a munkás is. aki havonta csak ezerötszáz körül keres. Az ilyen kereskedelmi törekvés politikai munka is egyben. A rövidárukkal foglalkozó vállalat párttitkára ugyan­csak az árak emelkedéséről beszélt. Szeretnék ők. az ol­csóbbat, mondta, de hiába rendelnek, nincs. Sőt gyakran előfordul, hogy ugyan az a cikk más néven, más csoma­golásban jelenik meg. de magasabb áron. A kereskedők esetleg nyomással próbálkozhatnak: nem kell — mond­hatják —, de az ilyen nyomás semmit sem ér. mert a termelő vállalat legfeljebb azt feleli rá. hogv rendben van, ha nem kell maguknak, maid eladjuk külföldön. A párttitkároknak megegyezett a véleményük abban, hogy a kereskedői utánpótlás nem valami rózsás, javítani kellene a kezdő szakemberek anyagi ösztönzésén, de álta­lában nehéz lesz majd megoldani a nyereség elosztását is. Eddig könnyebb volt. a felsőbb rendelkezések meghatá­rozták, ki melyik kategóriába kerül és annak alapján mennyit kaphat. Most viszont helyben kell meghatározni és kategóriák nélkül. amL ITÍT^1 w-Új len~ most az új üzemben a há- csökkent. Mi kiszámítottuk. í? ~ "v™/8^ delkezes. ad-e lehetoseget — ^ . .... , . . . remti a beavatkozás lehető­< .„•„ ...•; . romszáz ember már „nem hogv egv úi doleozó felvé­za — a vállalatot megte­győzi" a 85 milliós eszközér­nem hogy egy új dolgozó felvé- ségét Igaz. nem mindenütt tétet; azaz nem képes anyl gyakorIatllag hat dolg°- alkak?a^ató formán, de nvit termelni — érmen a zó egyéves nyereségrészese- a vállalatoknak saját körül­ÍZ^i ^SU^r^ désével egyenlő. Csak olyan SeSgáln^hogyat*"^ kérdeztük. Kakuszi Géza: Az új me­chanizmus első évében. 1963­423 millió forint értékű ká­belféleséget készítettünk. ^ Só lérték adtó" mellett —. hogy a 85 millió forln- embert szabad felvenni, aki nek vele. 1969-ben 547 millióra násztuk" „tor­megtermelje az előzőhöz ha­municájával hét ember nye­Matkő István , ,n felesünket, sonló ""nyereséget." Nekünk "^ét biztosítja! Kérdés. feltétlenül létszámbővítésre van-* ilyen? I munkasaink száma. Tehát a „.„-..^í . „ „., rendelet megjelenése előtt a * " Vizsgálatainkból kiderült.j ,,„• „ . , x i x i-i i gvobb üzem. a tobb beren- , .„_„ , hói if- v / tartalékok ui- dezéK ezt megköveteli. De hogy 1970-ben 40-50 fizikai ! boh kiaknázásával műszaki minden ú1onnan felvett dol_ dolgozóra van szükség. Egyét fejlesztéssel technologiak gozó után jelentős adó jár len k.ifizetód(, megoIdás az. k orszerűsítesevel kényszerült — a vállalatnak 80 emberre ... , megoldani nagyobb felada- van szüksége — nem nehéz ha 40 nem termelő dolgozót tait. Hiába kerestünk embe- mdSÍtélni - hogy az év vé- kicserélünk negyven aktív Érdemes néhánv messze elmaradlak ed- dolgozóra... A munkahelyi uraemes néhány digi nyereségünktől. Örü­S okáig együtt voltak a párttitkárok. tizenketten mondták el véleményüket pártszervezetük helyze­téről, pártmunkájukról. Pártmunkárol beszélget­tek, s gazdasági kérdéseket boncolgattak. Régi értelem­ben talán ellentmondásosnak tűnne a dolog, de aligha­nem kár lerne ma is annak minősíteni. Akár hogvan is nézi az ember, a jó gazdasági munka jó pártmunkát is jelent. feltételezi a párt gazdaságpolitikai vonalvezetésé­nek helyességét. S ez a tétel fordítva is igaz Gazdagít István reket... szót szólni a belső intézke- lök. ha nem lesz nagyon rá­désekről, tavaly gondosan megvizsgál­vezetőkkel szinte az egész Látva helyzetünket, fizetéses az autójavító... syárat elemeztük, s január Sajnos, az új rendelet nem második hetére kész volt a , . differenciál fejlődésben levő. tervünk, hogv ki az a negy­tuk az üzemben, ki végez tehát l5i doiao7ókat nélkfl- , , . , , . ?fnal U1 aoigozoicat nemű- ven ember az EMERGÉ gu­hasznos munkát és ki nem. loziu nem tudo vállalatok és . , . Igyekeztünk megszabadulni a stabil körülmények között m'SVárban. akmek hamaro­azoktól akik nem érték el élá vállalatok között. Ame- sán felajánljuk a betöltendő = Ivek valóban élhetnek a ren- fizikai munkakört. A jelen­a szükséges termelékenységi deletből fakadó előnyi>kkei. , alkalmazottként tisztvi szintet. Megjavítottuk mun- Jó lenne, ha az autójavító S ° t ént- t!fiztVl kakörülményeinket is. új legalább két esztendeig va­csarnokot építettünk — s lamiféle kivételt élvezhetne, hogy némiképp csökkentsük ha a rendelet alkalmazásá­a munkaerő-vándorlást. 5,7 ban differenciálnának, százalékkal emeltük a doj­Hazaérkezett Bukarestből a magyar szakszervezeti küldöttség Gáspár Sándor nyilatkozata gozók átlagkeresetét. Az év végi újabb munkaerő-ván­dorlási hullám következté­ben ismét sokan léptek ki a gyárból ezért 1970-ben szin­tén tekintélyesen növeljük munkásaink átlagkeresetét. Az új létszámgazdálkodási selőként. kisegítőként stb foglalkoztatott emberek nagy része nem biztos, hogy elfo­gadja majd ezt a megoldást De több mint ezer gumigyá­ri dolgozó, a rentábilis gaz dálkodás. a nyereségnövelés érdekében erre feltétlenül szükség van. Reméljük, ily módon 40 olyán új dolgozót , xv„ . alkalmazhatunk, aki nem­Mikes Sándor: Ugy érzem, a gumigyár 1968-ban meg- csak; jelenlétre törekedik az Negyvenen helye* cserélnek Szombaton hazaérkezett egy üttműködés Bukarestből a magyar szak- lesztéséról és a szervezeti küldöttség, amely­Gáspár Sánuornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárá­nak vezetésével néhány na­pot a Román Szocialista Köztarsaságban töltött. A delegációt a Keleti pályaud­varon a SZOT elnökségének több tagja fogadta. továbbfej­nemzetközi szaícszervezeti mozgalofn főbb kérdéseiről. Megelége­déssel állapították meg, hogy minden feltétele megvan a magyar és a román szak­szervezetek együttműködése további fejlesztésének. Egyetértettek abban is, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalom jelentős erőforrá­Hazaérkezése után Gáspár sokkal rendelkezik, amelyek­Sándor nyilatkozatában el mondotta, hogy megbeszélé­seket folytattak Flórian Da­nalacheval, a Román Szak­szervezetek Általános Szö­vetsége Központi Tanácsá­nak elnökével és más szak­szervezeti vezetőkkel. Tájé­koztatták egymást a két Or­szág szakszervezeteinek munkájáról, tárgyaltak az kel hozzájárulhat a monopó­liumok, az imperializmus, a kolonializmus és a neokölo­nializmus ellen, a béke és a éit vívott harchoz. A ket szakszervezeti szövetség meg­érősítette elhatározását, hogy a jövőben még hatékonyab­ban segítik a Szakszervezeti Világszövetségnek a dolgozók létérdekeinek megvédéséért, a demokratikus és a szakszer­vezeti szabadságjogokért ki­bontakozott akciót. A szocia­lista és a nem szocialista or­szágok szakszervezeteivel egyaránt szükségesnek tart­ják a két- és többoldalú kapcsolatok elmélyítésé1., az összes haladó erők akcioegy­népek közötti barátság ügyé- ségének erősítését. VASÁRNAP. 1970. JANUÁR 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom