Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

Somogyi Károlyné felvétele MUNKÁBAN AZ ÜJ FONÓCENTRIFUGA. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat ju taárugyárának fonodája nemrégiben gazdagodott ezzel az új, korszerű fonócentrifugá- [ zsef, a budapesti val. Az impozáns Gardella-gyártmányú gépóriás beállításával nemcsak a fizikai munka könnyítését és a termelékenység növelését érték el a gyárban — a gépkezelő nők inkább parancsnokai, mint kiszolgálói a modern gépeknek —. de az importált juta is jobban hasznosítható segítségével Koszorűzási ünnepség 1945. január 10-én vesztette életét Bán Tibor, aki az újpesti partizánok soraiban harcolt a fasiszták ellen. Hősi halálának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága és a Magyar Partizánszövetség szombaton délelőtt koszorúzás! ünnepséget rendezett a Kerepesi-temető munkásmozgalmi panteonjában, a mártír hamvait őrző úrnánál. A Himnusz hangjai után elsőként a budapesti pártbizottság nevében Katona Imre, a budapesti pártbizottság titkára és Égei János, a pártbizottság tagja koszorúzott. A Magyar Partizánszövetség Országos Bizottsága képviseletében Vágó Ernő ezredes, a szövetség titkára és Kovács Gyula, a szövetség tagja, Bán Tibor volt harcostársa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség budapesti bizottsága nevében Bíró Jóbizottság titkára és Kiss László, a budapesti bizottság tagja helyezett el koszorút. Új lehetőségek a létszámgazdálkodásban lfáRlalati igazgatok véleménye Érdemes Egyetlen vállalat számára rendelet lehetőségeit viza- erősödött 1969-ben. stabilt- EMERGÉ-ben, hanem sem közömbös, hogy milyen Báljuk — de úgy tűnik, szá- zálta termeléset Mi a többi hasznos munkára is. hatékonysággal hasznosítja munkra nem ád túl nagy le- ua+ munkaerejét. Különösen ma- hetőséget további racionális "f**01 üzemnez képest hatnapság nem. amikor a ke- átszervezésekre. rányceabb helyzetben vareslet messze felülmúlja a gyünk, mert nagyon drága alkalmazni I kínálatot amikor egyik gyár fw/ • m ' . f és rössz hozzánk áz autó^másiktól csábítja a dolgo- Ul f f ereDCI OlClSt ! buszközlekedés. Kényszerítve „BŰVÖS" kört alkot a terAz' aktuális témáról be- Sarnyai Vencel- Az autó- vóItunk arra- minden melés. a létszámgazdálkodás, széleettünk szerkesztősé- javító vállalatot nehéz hely- értékes embert megtartsunk. T" if- ^ günkben három szegedi nagy- zetbe hozta az új rendelke- illetve a gyár munkamód- A ®iDeigyarsísí, re1ŐS ,vezets: ^"--mTvefúi-gyárba--kől- .szerét állandóan korazerűsft- 40 ** ^MiS^ndon-af^ ^ifL^,^ "ük. Éppen ezért a műszaki hagS, munkahelyét - s a dolgozóknak elICakuszl Gézával, a kábel- tözött. s az eredetileg mint- „/. Mikes Sandori'al- egy 50 millió forintot kitevő aük: tidpdnl ezért J . ,.„m inhh a , FMERGÉ gumigyár. Sarnyai eszközérték 85 millióra emel- fejlesztésünk eredménye '^Jf iL^K^L. h a Vencellel, a XI. Autójavító kedett. Amíg az elavult - ftem a többtermelés, hanem SetketóíSn nuuvllb mindenképpen kisebb a hiányzó létszám „pótlása" nyereséget. következésképp Vállalat igazgatójával. Béremelés kétszer lent meg a létszámgazdálkodásról amely az üzemeket közvetlenül is érdekeltté tetde költséggel járó munkahelyen dolgoztunk — 300 munkással minden száz forint tergiákát fejlesztettünk szeretnénk elérni — a „bűmelési érték után 14—15 fo- amelyek az előző módszerek- ^twkbrbeA J^L íí}1 Sít trs KSk nél 1ÓVal k—ebb dSbHidAeS0hogTáez^: S a nverSdót a re- ^nyelnek. Egyetlen adatot külözhetetlen. ám nem egyasit tehát a Ségefnket. mondanék: 1969 negyedik ^JJJ^V - Lényeg az. hogy 300 ember negyedévében nyolcvanmun- ffig***Utepfutón^dt szép nyereséget biztosított kással volt kevesebb, mint zásra kötelezi — s minden le a létszámtakarékosságban. J,®®8 S;®. az első negyedévben, de megtakarított létszám után Vajon a gyakorlatban ho- Eszesed!?^kaphattak £ termelésünk egyáltalán nem nyereségnöveléssel jutalmazPártmunka és gazdálkodás N

emrégiben tíznél több párttitkár ült össze a szegedi városi pártbizottságon, hogy beszámoljon a partszervezet munkájáról. Bár a beszámolás szó nem is fejezi ki hűen ennek az összejövetelnek a lényegét és hangulatát, inkább illik rá a beszélgetés, a meditálgatás jelző, mivel kötetlen volt a társalgás. Ügy érezte az ember, hogy már ez a külsőség is mond valamit, jelzi a pártmunkának a változó stílusát. Miről beszéltek a párttitkárok? Munkahelyük, vállalatuk legfontosabb gazdasági kérdéseiről. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat part titkára elmondta, hogy tavaly mennyivel több gabonát kellett átvenniük a termelő gazdaságoktól, közel 14 ezer vagon telt meg vele, de hiába bővítették raktáraikat. 4 ezer vagon gabonát a szabad ég alatt kellett tárolniok. Uj tevékenység is a „nyakukba szakadt", búzát adnak el külföldi államoknak. Jó volt hallani ezt az utóbbi gondot, hiszen egy évtizeddel ezelőtt, de még néhány esztendeje is komoly problémát jelentett az ország ellátása kenyérgabonából. Mezőgazdaságunkat dicséri a kialakult állapot. Persze valós gond is akad a megyei gabonafelvásárlo és feldolgozó vállalatok életében. Az országos tröszt 19 ilyen vállalatot igazgat, irányit. Irányítania kellene, de intézkedései még nagyon utgsitás jellegűek. Példákat is elmondott a párttitkár. A liszt forgalma nincs semmiféle kötöttségekkel gátolva, de a megyei vállalatok mégsem önállóak ebben a tekintetben, hanem a tröszt diszponál az eladások fölött. Pedig a Tisza-menti búzák, malmok előnyösebb helyzetet harcolhatnának ki maguknak, mint amilyent a központi diszpozíciók révén elérnek. Szép terveket is halhattunk: mintegy 30 millió forintos beruházással építenek Szegeden és a megyében raktárakat, silóitat. Olyan nagy összeg ez a vállalat életében, amekkorát az államosítások óta nem fordítottak ilyen célokra Csongrád megyében és Szeged városában. A ruházati kereskedelemben dolgozó kommunisták titkára keserűen mondta, hogy a rossz minőségű áruk miatt nagyon nehéz a vevők szemébe nézni és eladónak lenni. A cipőkre és a csízmákra célzott. Azt sem értik nagyon, ha valami nincs, de azt különösen nehéz megérteni, ha van, akkor meg gyenge a minősége. Elmondta, hogy volt egy férfiing-bemutató, amely megnyerte tetszésüket. Rendelni szerettek volna és választékot bővítem. de kiderült, hogy mindössze 200 darabot kaptak, s az is mind 38-as méretű volt. Legtöbben sóikkal nehezebbnek ítélték meg a gazdasági munkát, mint amilyen az a korábbi években volt. A DELTEX párttitka ra maga is helytelenítette, hogy csökkent az olcsóbb áruk kínálata, s így éppen a kiskeresetű emberek zsebéhez nyúltak. A banki hitelpolitika is arra kényszerítette a nagykereskedelmi vállalatokat, hogy szorítsák le készleteiket, amelynek viszont az lett a következménye, hogy eltűnt sok olcsó áru a boltokból Bár sokat lendített néhány jelentős árleszállítás. Például 2000 i darab férfiöltönyt 30—40 százalékos engedménnyel adtak el, amely mintegy 2 millió forint megtakarítást jelentett a vevőknek. Jó volt hallani, hogy nemrégiben 4 ezer darab olcsó férfiöltönyt szereztek be. a 480—560 forintos ár valóban elfogadható, azt meg tudja majd vásárolni az a munkás is. aki havonta csak ezerötszáz körül keres. Az ilyen kereskedelmi törekvés politikai munka is egyben. A rövidárukkal foglalkozó vállalat párttitkára ugyancsak az árak emelkedéséről beszélt. Szeretnék ők. az olcsóbbat, mondta, de hiába rendelnek, nincs. Sőt gyakran előfordul, hogy ugyan az a cikk más néven, más csomagolásban jelenik meg. de magasabb áron. A kereskedők esetleg nyomással próbálkozhatnak: nem kell — mondhatják —, de az ilyen nyomás semmit sem ér. mert a termelő vállalat legfeljebb azt feleli rá. hogv rendben van, ha nem kell maguknak, maid eladjuk külföldön. A párttitkároknak megegyezett a véleményük abban, hogy a kereskedői utánpótlás nem valami rózsás, javítani kellene a kezdő szakemberek anyagi ösztönzésén, de általában nehéz lesz majd megoldani a nyereség elosztását is. Eddig könnyebb volt. a felsőbb rendelkezések meghatározták, ki melyik kategóriába kerül és annak alapján mennyit kaphat. Most viszont helyben kell meghatározni és kategóriák nélkül. amL ITÍT^1 w-Új len~ most az új üzemben a há- csökkent. Mi kiszámítottuk. í? ~ "v™/8^ delkezes. ad-e lehetoseget — ^ . .... , . . . remti a beavatkozás lehető< .„•„ ...•; . romszáz ember már „nem hogv egv úi doleozó felvéza — a vállalatot megtegyőzi" a 85 milliós eszközérnem hogy egy új dolgozó felvé- ségét Igaz. nem mindenütt tétet; azaz nem képes anyl gyakorIatllag hat dolg°- alkak?a^ató formán, de nvit termelni — érmen a zó egyéves nyereségrészese- a vállalatoknak saját körülÍZ^i ^SU^r^ désével egyenlő. Csak olyan SeSgáln^hogyat*"^ kérdeztük. Kakuszi Géza: Az új mechanizmus első évében. 1963423 millió forint értékű kábelféleséget készítettünk. ^ Só lérték adtó" mellett —. hogy a 85 millió forln- embert szabad felvenni, aki nek vele. 1969-ben 547 millióra násztuk" „tormegtermelje az előzőhöz hamunicájával hét ember nyeMatkő István , ,n felesünket, sonló ""nyereséget." Nekünk "^ét biztosítja! Kérdés. feltétlenül létszámbővítésre van-* ilyen? I munkasaink száma. Tehát a „.„-..^í . „ „., rendelet megjelenése előtt a * " Vizsgálatainkból kiderült.j ,,„• „ . , x i x i-i i gvobb üzem. a tobb beren- , .„_„ , hói if- v / tartalékok ui- dezéK ezt megköveteli. De hogy 1970-ben 40-50 fizikai ! boh kiaknázásával műszaki minden ú1onnan felvett dol_ dolgozóra van szükség. Egyét fejlesztéssel technologiak gozó után jelentős adó jár len k.ifizetód(, megoIdás az. k orszerűsítesevel kényszerült — a vállalatnak 80 emberre ... , megoldani nagyobb felada- van szüksége — nem nehéz ha 40 nem termelő dolgozót tait. Hiába kerestünk embe- mdSÍtélni - hogy az év vé- kicserélünk negyven aktív Érdemes néhánv messze elmaradlak ed- dolgozóra... A munkahelyi uraemes néhány digi nyereségünktől. ÖrüS

okáig együtt voltak a párttitkárok. tizenketten mondták el véleményüket pártszervezetük helyzetéről, pártmunkájukról. Pártmunkárol beszélgettek, s gazdasági kérdéseket boncolgattak. Régi értelemben talán ellentmondásosnak tűnne a dolog, de alighanem kár lerne ma is annak minősíteni. Akár hogvan is nézi az ember, a jó gazdasági munka jó pártmunkát is jelent. feltételezi a párt gazdaságpolitikai vonalvezetésének helyességét. S ez a tétel fordítva is igaz Gazdagít István reket... szót szólni a belső intézke- lök. ha nem lesz nagyon rádésekről, tavaly gondosan megvizsgálvezetőkkel szinte az egész Látva helyzetünket, fizetéses az autójavító... syárat elemeztük, s január Sajnos, az új rendelet nem második hetére kész volt a , . differenciál fejlődésben levő. tervünk, hogv ki az a negytuk az üzemben, ki végez tehát l5i doiao7ókat nélkfl- , , . , , . ?fnal U1 aoigozoicat nemű- ven ember az EMERGÉ guhasznos munkát és ki nem. loziu nem tudo vállalatok és . , . Igyekeztünk megszabadulni a stabil körülmények között m'SVárban. akmek hamaroazoktól akik nem érték el élá vállalatok között. Ame- sán felajánljuk a betöltendő = Ivek valóban élhetnek a ren- fizikai munkakört. A jelena szükséges termelékenységi deletből fakadó előnyi>kkei. , alkalmazottként tisztvi szintet. Megjavítottuk mun- Jó lenne, ha az autójavító S ° t ént- t!fiztVl kakörülményeinket is. új legalább két esztendeig vacsarnokot építettünk — s lamiféle kivételt élvezhetne, hogy némiképp csökkentsük ha a rendelet alkalmazásáa munkaerő-vándorlást. 5,7 ban differenciálnának, százalékkal emeltük a dojHazaérkezett Bukarestből a magyar szakszervezeti küldöttség Gáspár Sándor nyilatkozata gozók átlagkeresetét. Az év végi újabb munkaerő-vándorlási hullám következtében ismét sokan léptek ki a gyárból ezért 1970-ben szintén tekintélyesen növeljük munkásaink átlagkeresetét. Az új létszámgazdálkodási selőként. kisegítőként stb foglalkoztatott emberek nagy része nem biztos, hogy elfogadja majd ezt a megoldást De több mint ezer gumigyári dolgozó, a rentábilis gaz dálkodás. a nyereségnövelés érdekében erre feltétlenül szükség van. Reméljük, ily módon 40 olyán új dolgozót , xv„ . alkalmazhatunk, aki nemMikes Sándor: Ugy érzem, a gumigyár 1968-ban meg- csak; jelenlétre törekedik az Negyvenen helye* cserélnek Szombaton hazaérkezett egy üttműködés Bukarestből a magyar szak- lesztéséról és a szervezeti küldöttség, amelyGáspár Sánuornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével néhány napot a Román Szocialista Köztarsaságban töltött. A delegációt a Keleti pályaudvaron a SZOT elnökségének több tagja fogadta. továbbfejnemzetközi szaícszervezeti mozgalofn főbb kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy minden feltétele megvan a magyar és a román szakszervezetek együttműködése további fejlesztésének. Egyetértettek abban is, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalom jelentős erőforráHazaérkezése után Gáspár sokkal rendelkezik, amelyekSándor nyilatkozatában el mondotta, hogy megbeszéléseket folytattak Flórian Danalacheval, a Román Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának elnökével és más szakszervezeti vezetőkkel. Tájékoztatták egymást a két Ország szakszervezeteinek munkájáról, tárgyaltak az kel hozzájárulhat a monopóliumok, az imperializmus, a kolonializmus és a neokölonializmus ellen, a béke és a éit vívott harchoz. A ket szakszervezeti szövetség megérősítette elhatározását, hogy a jövőben még hatékonyabban segítik a Szakszervezeti Világszövetségnek a dolgozók létérdekeinek megvédéséért, a demokratikus és a szakszervezeti szabadságjogokért kibontakozott akciót. A szocialista és a nem szocialista országok szakszervezeteivel egyaránt szükségesnek tartják a két- és többoldalú kapcsolatok elmélyítésé1., az összes haladó erők akcioegynépek közötti barátság ügyé- ségének erősítését. VASÁRNAP. 1970. JANUÁR 11.