Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMABYARORSZAB MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAPJA 60. évfolyam, 23. szám 1970. JANUAR 28„ SZERDA Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Budapest és Berlin B udapest és Berlin, a két szocialista fővá­ros nevét egy fontos politikai esemény fényében emiitik együtt a jelentések. Kádár János és Fock Jenő baráti látogatást tesz a Né­met Demokratikus Köztár­saságban, hogy ott a legma­gasabb szinten folytasson eszmecserét a demokratikus német békeállam vezetőivel. Az egyik nyugati hírügy­nökség, amely szokás sze­rint kissé szabadjára enged­te képzeletét, rejtélyeskedve „váratlan látogatásról" írt kommentárjában. A cáfola­tot az elmúlt esztendő tényei nyújtják. Nem váratlan láto­gatásról, hanem barátok és szövetségesek közötti termé­szetszerű konzultációról van szó. A Magyar Népköztársa­ság és a Német Demokra­tikus Köztársaság azonos, szocialista elveket vall a tár­sadalmi berendezkedést, a jelent és a jövőt illetően. Egyaránt tagjai a Varsói Szerződésnek és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak. A szocialista szuper­nagyhatalom, a Szovjetunió oldalán a világ és Európa békéjéért, biztonságáért munkálkodnak. A berlini ta­lálkozó újabb csúcspontja leez együttműködésünknek és kétségtelenül terméke­nyen hat majd ki a követke­ző hétköznapokra. Hazánk és a német béke­állam kapcsolatainak mélyí­tése egybevág a szocialista közösség, de kontinensünk valamennyi népének érde­keivel, s természetesen mindkét ország elsőrendű nemzeti érdekét képezi. örömmel tölt el mindany­nyiunkat, hogy a demokra­tikus Németország politikai é6 gazdasági ereje, s e té­nyezőkön alapuló tekintélye rohamosan növekszik. A vi­lágsajtó az NDK gazdasági csodájáról cikkezik, hiszen az ország mostoha körülmé­nyek között startolva, a vi­lág tíz legfejlettebb ipari or­szága közé küzdötte fel ma­gát. Az elmúlt háromne­gyed év alatt szinte földcsu­szamlásszerű változás tör­tént a diplomáciában: nyolc afrikai és ázsiai ország jelen­tette be teljes jogú diplomá­ciai missziók cseréjét a de­mokratikus Berlinnel, jólle­het bonni oldalról nem fu­karkodtak a nyílt és rejtett fenyegetőzésekkel. Az NDK a nemzetközi politika fontos tényezője, s végérvényesen napirendre kerül, hogy va­lamennyi országgal a nem­zetközi jogon alapuló kap­csolatokat létesítsen, s felvé­telt nyerjen az Egyesült Nemzetek Szervezetébe is. B izonyosak vagyunk benne, hogy Budapest és Berlin eszmecseré­jére Európa is odafigyel, hi­szen a többi szocialista or­szággal együtt mindkét or­szág különösen szivén viseli kontinensünk biztonságának ügyét. Kádár János és Fock Jenő Élelmiszeripari faiskola elotazott az NDK-ba Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára és Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsa meghívására kedden dél­után baráti látogatásra az NDK-ba utazott. Búcsúztatásukra a Nyugati pályaudvaron megjelentek Biszku Béla, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tag­ja. a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós a Politikai Bizottság póttagja, mi­niszterelnök-helyettes, Benkei András bel­ügyminiszer, dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter és Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság külügyi osztályónak veze­tője, valamint dr. Herbert Plaschke, a Né­met Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Ütőn az NDK felé. kedden este rövid időre a magyar párt- és kormányküldött­ség megszakította útját Pozsonyban. A magyar államférfiakat Péter Colotka. a szlovák kormány elnöke üdvözölte. Milliókat emészt fel a belvíz elleni védekezés Az idei tél legsúlyosabb gondját Szegeden minden bizonnyal a belvizek okozzák. Több eredője is van annak, hogy most ennyi kárt, bajt csinál. Más évekhez képest igen sok hó esett, azután túlságosan gyors volt az ol­vadás, s a talaj mélyebb ré­tegeiben vizet át nem eresz­tő, fagyott réteg alakult ki. De az időjárás kezdvezőtlen alakulása mellett régi prob­lémák is előtérbe kerültek. Az, hogy az utóbbi években a természetes nyílt osarto­nák harmóniája a város és környékének iparosodása következtében megbomlott, hogv a víz elvezetésére, szol­gáló átereszekét. árkokat senki sem gondozta, sőt so­kan megrongálták, törkre­tették őket. A város többnyi­re 90 éves csatornahálóza­tában a talajvíz miatt túl­nyomás keletkezett, s emiatt sok pince víz alá került. A a vályog- és vert falak könnyen megrokkannának. Szivattyúzással tehát a bajt elhárítani nem lehet, alkal­mazásuk az életveszélyt fo­kozná. Más gépeket is csak­nem lehetetlen használni a veszélyeztetett helyeken a felázott talaj miatt A tanács egységes irányí­tásával a főbb lefolyásokat már sikerült megnyitni, úgy­hogy ha az időjárás nem for­dul egyelőre e tekintetben rosszra, a veszély már nem fokozódna. A talaj vízszint­je és telítettsége azonban máris a máskor márciusban, áprilisbán szokásos nagysá­gú. tehát ha bármilyen újabb víz jön (csapadék vágy ol­vadás formájában), a hélyzet azonnal rosszabbodni fog, s minden valószínűség szerint ismét több ház válik majd lakhatatlanná. Ezért a tanács a hét végén elköltözteti ab­ból a négy iskolából a most mély fekvésű Szeged szinte ideiglenesen odatelepített la­gyűjti a környék belvizét, s minden hanyagság, mulasz­tás csak tetézi a bajt. A közelmúlt hetekben 328 szegedi lakást árasztott el 20 centiméternél magasab­ban vagy tartósan a talajvíz, 38 lakásból ki is kellett köl­töztetni a lakókat. Közülük 16-ot (44 személy) véglege­sen. 22-őt (74 személy) ideig­lenesen helyeztek el. A víz alatt álló lakások­ban szivattyúzásra gondolni se igen szabad, mert a víz állandóan pótolná önmagát, járatokat törne magának, s kókat, hogy ezzel helyet ad­jon a majd ezután rászorú­lóknak. Megdöbbentő és érthetet­len az a közömbösség, me­lyet a talajvíz-sújtotta terü­letek egyes lakói a bajjal szemben tansitanak. A ta­nács illetékes dolgozói talál­nukat védik. Az ellenőrzések során kiderült az is, hogy az árkokat jórészt a lakos­ság tette tönkre, azzal, hogy szeméttel tömte el, vagy mint például Petőfitelep egyes utcáiban is, engedély nélkül s olyan kocsibejáró­kat épített portájóhoz, amely lehetetlenné teszi a víz el­vonulását az árokban. Ha a helyzet netán tovább rom­lana, a tanács kénytelen lesz a jelenlegi II. fokú ké­szültséget III. fokúra változ­tatni. amely feljogosítja köz­munkák elrendelésérc. A védekezés ugyanis nemcsak a hatóság feladata, hanem a lakosság kötelessége is. Egyébként. — mint ismeretes — a tanács 1970. január 1-től a most alakult kommu­nális üzem feladatává tette az árkok, átereszek folya­matos tisztítását. A belvíz elleni védekezés Szeged környékén teljes erő­vel dolgozik, a szivattyúk mindenütt működnek. Mivel azonban Makó és Kiszombor térségében a veszély még a szegedinél is súlyosabb, s a vízügyi igazgatóság eszközei természetszerűleg ott vannak lekötve, tőlük segítség egye­lőre nem várható. A végre­hajtó bizottság ezért tegnapi épül Szegeden A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium bi­zottságot alapított annak megvizsgálására, hogy a sze­gedi felsőfokú élelmiszer­ipari technikumot főiskolává fejlessze. A bizottság megál­lapította, hogy Szeged al­kalmas főiskola alapítására. Az elképzelés szerint élelmi­szertechnológiai és élelmi­szer-üzemgépész szakon, va­lamint továbbképző osztá­lyokban üzemmérnököket, üzemgépészeti, valamint mű­szerezési és automatizálási szakmérnököket képeznek majd. Az elméleti képzést kiegészítő üzemi gyakorlatok a Szeged környéki úgyneve­zett bázisüzemekben jó felté­A főiskola új épületekbe kerül, melyeket a következő ötéves tervben kiépülő nyu­gati városrészben (Móravá­ros). a Szabadkai út men­tén — a már meglevő hús­ipari üzem szomszédságában — építenek fel. Az első ütemben, a negyedik ötéves terv elején 350—400 szemé­lyes kollégium, 1000 szemé­lyes konyha, étterem, 12 tantermes szakközépiskola és szakmunkásképző iskola épül a tervek szerint. A má­sodik ütemben, a következő ötéves terv végén kezdik felépíteni a 300 személyes kollégiumot, a főiskola tan­ügyi épületét, valamint a gyakorló csarnokokat. A be­ruházási program idén kö­telekkel és gazdaságosan b; z tosíthatók. Az energiaellátás szül eL és a nyersanyagtermelés fej- A végrehajtó bizottság lődésével várható, hogy Sze- őrömmel üdvözölte a Mezó­geden és környékén még gazdasági és több modern technológiával Mini^térium dolgozó élelmiszeripari üzem létesül; tehát célszerű kiépí­teni Szegeden a technológiai szakokat és az üzemgépésze- „ , ti szakot is Budapestről Sze- a megvalositashoz adnak se­Élelmezésügyi elhatározását, hiszen ezzel lehetőséget ad az első szegedi műszaki főis­kola létrejöttére. Határozatai gedre helyezni. gítséget „Párbeszéd" a dolgozó és a vállalat között ben törvényességi óvást nyújtott be. A vállalati felmondás újabban ritka, mégis nem egy felmondás kerül a dön­tőbizottságok elé. Ilyenkor a vállalat indokainak valódi­ságát vizsgálják, s nem azt, hogv miért a panaszosnak és nácstagia van. Munkájukról nem másnak mondott fel a a Csongrád megyei tanács vállalat. így a múlt évben például a 41 fellebbező kö­Csongrád megye területén valamennyi járásnál és vá­rosnál közös munkaügyi, döntőbizottság működik, a területen összesen 385 első fokú döntőbizottság van. 837 elnök és elnökhelyettes mű­ködik. a területi munkaügyi döntőbizottságnak 81 la­koztak olyan háztulajdonos- ülésén úgy döntött, hogy az sal is. aki nem volt hajlandó Országos Vízügyi Hivatalhoz a saját kertjében sem gon­doskodni a víz elvezetéséről. Sokan szembeszegülnek az intézkedésekkel, melyek pe­dig elsősorban az ő érdekei­ket képviselik, az ő vagyo­fordul támogatásért. Becslé­sek szerint a belvíz elleni védekezéssel kapcsolatos költségek Szegeden mintegy 4—5 millió forintot tesz­nek ki. vb ülésén tegnap számolt be dr. Bagaméri I-ajos elnök. Mint a beszámoló vázolta. 1969-ben I. fokon 4200 pa­naszt vizsgáltak meg (ami a tapasztalatok szerint több mint 10 ezer munkaügyi vi­tát takarhat), a területi bi­zottsághoz fellebbezés útján 572 panasz érkezett, főleg vállalati felmondás, ki nem fizetett bérek, pótlékok vagy fegyelmi és kártérítési ügyekben. A megyei fő­ügyészség valamennyi pa­nasz intézését felülvizsgálja, s az elmúlt évben 16 eset- velése. kérdés Somogyi Károlyné felvétele Tegnap reggel köd borította a várost, még jobban megnehezítve a közlekedést a síkos, jeges utakon. Lassabban közlekedtek a jármüvek, korábban kellett munkába indulni. Képünkön: Reggeli hangulat Szegeden zül 9 felmondását hatályta­lanították. A vállalatok igyekeznek megszilárdítani a munkafe­gyelmet. több a felelősségre­vonás, s nőtt ezzel együtt a fegyelmi határozatok elleni fellebbezések száma is. A munkaügyi döntőbizottság kötelességének érzi támo­gatni a vállalati szigort — s erre biztatta a végrehajtó bizottság is. hiszen a nép­gazdaság fejlődésében fontos lépés a termelékenység nö­s ebben sarkalatos a munkafegyelem megszilárdítása. — A fe­gyelmi ügyek elbírálásánál viszont nemcsak a mulasz­tó dolgozó vétkességét, ha­nem a büntetés törvényes­ségét is mérlegelni kell. Sok a kártérítési vita. s ezek nagv része a területi munkaügyi döntőbizottságo­kon dől el. Gyakori eset vi­szont. hogy kiszabják a kár­térítést. de a vétséget a vál­lalat nem tudja kellőképpen bizonyítani. Ezekkel az ügvekkel van a legtöbb baj. a dolgozók nagy részének az összes fórumot meg kell jár­nia. mire kiderül az ieaza. S ez is felveti: jól működ­nek-e az első fokú döntőbi­zottságok. megalapozottab­bak-e döntéseik ? Bár az esetek nagv részében igen. mégis sürgető kívánság, hogy a tisztségviselők közül még többen vegvenek részt to­vábbképző tanfolyamon. A Csongrád megvei tanács vb elismerését fejezi ki a munkaügyi döntőbizottsá­goknak és személy szerint dr. Bagaméri Lajos elnöknek a végzett munkáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom