Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

Szófiai találkozó Szófia (MTI) A Varsói Szerződes államainak külügyminiszter- Zt^'T'tZJ^J^ szóról — Oskar Fischer; a Komán Szocialista KöztársaheJyettesei folyó év január 2b-án és 27-én szófiában találkozót tartottak. A találkozón tószt vettek: a Bolgár NépKözlúrsaság rébescu; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről — Leony'i Iljicsov. A megbeszéléseken Radenko Grigorov elnökölt. A találkozón megvitatták szóről — Radenko Grigorov; az. európai biztonsággal es a Csehszlovák Szocialista együttműködéssel foglalkozó összeurópai értekezlet előKöztársasúg részéről — Milar. Klusak; a Lengyel Népköztársaság részéről — Józef Winiewicz; a Magyar Népköztársaság részéről — ^uja Frigyes; a Német Demokratikus Köztársaság rékészítésével kapcsolatos kerdéseket. A találkozó a testvéri foarátsag és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. Bahr Moszkvába utazik # Bonn (MTI) Walter Scheel bonni külügyminiszter kedden külföldi újságírók által tiszteletére adott ebéden bejelentette, hogy Egon Bahr, a kancellári hivatal államtitkára, Brandt kancellár közeli munkatársa szerdán Moszkvában utazik és átveszi a szovjet kormánnyal folyagyalasi szakaszba való átvezetése" lenne. Bahr küldetése összefügg az NSZK és az NDK közötti viszony rendezésének problémakörével is. Scheel azt is elmondta a külföldi sajtó képviselői előtt, hogy a lengyel—nyugatnémet tárgyalások február 5-én kezdődnek Varsóban. A nyumatban levő eszmecserén gatnémet küldöttséget Ducknészt vevő nyugatnémet küldöttség vezetését. witz külügyi államtitkár vezeti. A tárgyalások középMint később Ahlers kor- pontjában — hangoztatta mányszóvivő közölte, a szov- Scheel az Odera—Neissejet kormány hozzájárult Bahr missziójához. Scheel hangsúlyozta: Bahrt azért küldik Moszkvába. határ elismerésének kérdése áll. — Ez nehéz kérdés — fűzte hozza —, mert olyan megoldást kell találni, amely hogy bevezesse a szovjet— egyrészt kielégíti a lengyel nyugatnémet megbeszélések népnek biztosított határokra uj szakaszát. Mint ismére- vonatkozó követelését, mástea. Moszkvában eddig elő- részt nem áll ellentétben készítő tárgyalások folytak azokkal a nemzetközi egyezegy olyan tárgyalássorozat ménvekkel. amelyeket az előkészítésére, amelynek cél- NSZK korábban nyugati szója az erőszakról való lemondásról szóló egyezmény megkötése lenne. Scheel szerint Bahr feladata ,.az előkészítő szakasznak a konkrét tárEgyiptomi támadás # Kairó (MENA) Kedden a kora reggeli arákban egyiptomi rohamegységek megtámadták az izraeli erőknek a Sinai-félszigeten telepített parancsaoksági táborát. Az egyiptomi rohamegységek rakétákkal lőtték a tábort, megrongálták a berendezéseket és a felszerelést, és súlyos anyagi károkat okoztak. # Tel Aviv (AFP) Az izraeli hadsereg szóvivője cáfolta az egyiptomi támadásról szóló kairói közlést. Az izraeliek szerint raIcétakkal lőtték ugyan Nahal Dlkla falut az említett térségben, de ez a támadás nem okozott anyagi károkat es halálos áldozatokat sem követelt. Egy másik Tel Aviv-1 jelentés szerint Izraeli lökhajtásos harci repülőgépek kedden, a Szuezi-öböl nyugati partjának északi részén. egyórás támadást intézték egyiptomi tüzérségi állások ellen. vetségeseivel kötött. A megoldás megtalálása nem könnyű — mondotta a külügyminiszter —, de nem is lehetetlen. Tudományos konferencia Moszkvában # Moszkva (MTI) Neves tudósok, valamint vezető párt- ós állami funkcionáriusok részvételével kedden nemzetközi tudományos konferencia kezdődött Moszkvában, a KGST palotájában. A Szovjet Tudományos Akadémia és a KGST titkársága rendezésében sorrakerülő négynapos értekezlet témája: „A szocialista világrendszer, a leninizmus eszméjének megtestülése". A két plenáris ülésen kívül a konferencia munkabizottságokban vitatja meg a szocialista világrendszer fejlődésének, a szocialista gazdaság fejlődésének és a szocialista országok népgazdasága irányításának, valamint a szocialista országok gazdasági együttműködésének témakörét. A nemzetközi konferencia munkájában részt vevő magyar küldöttséget Friss István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója vezeti. A keddi első plenáris ülésen Alekszej Rumjancev, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke mondott megnyitó beszédet, majd Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára „A lenini elvek a KGST tevékenységében" című előadásában behatóan elemezte a szocialista országok gazdasági együttműködésének. valamint a KGST tevékenységének elméleti és gyakorlati kérdéseit. Nixon vétója Világszerte nagy figyel- Nixon. úgy látszik ilyén met keltett Richárd Nixon vonatkozásban is az eisenamerikai elnöknek az a howeri hagyományok folydöntése, hogy megvétózza a tatója. kongresszus egyik elfoga- A látványos körülmédott döntését Az elnök nyék között aláírt elnöki több szempontból ls meg- vétó sorsa egyelőre bizonylehetősen nagy kockázatot talan. A törvényhozásnak vállalt ezzel a lépésével, jogában áll felülbírálnia az Először is propagandakoc- elnök döntését és kitartani kázatot. mind hazai, mind saját javaslata mellett, de nemzetközt viszonylatban, ehhez mind a képviselőAnnák az országnak az házban, mind a szenátuselnöke. amely esztendők ban kétharmados többség óta hazai és külföldi bírá- szükséges, latok kereszttüzében áll a A vita tulajdonképpen vietnami agresszió miatt, kevéssé jelentős kérdések nehezen engedheti meg körül folyik: a törvényhomagának azt a fényűzést, zás által elfogadott iavashogy ilyen látványosan lat alig több mint egymilvis6zautasítsa az oktatási, liárd dollárral — a katonai népjóléti és egészségügyi költségvetés hetvened ré_ költségvetést — ..takarékos- szénéi is kevesebbel — hasági okokra" hivatkozva. lad.ia meg a kormány jaA megfigyelők emlékez- vaslatát. tetnek arra, hogy a kong- Nixon tanácsadói már resszus által elfogadott hetek óta dolgoznak a tördöntések elnöki vétója vényhozásban, hogv megferendkívül ritka — legutóbb lelő számú szavazatot bizkerek egy évtizede. Eisen- tosítsanak az elnöki vétó hower tábornok idején for- fenntartásához, dult elő hasonló eset. A A Nixon-kormány hivageneralis-elnök akkor a tali működése alatt ez az közalkalmazottak fizetés- első komoly mértékű poliemelése ellen tette meg ezt tikai összecsapás az elnök a lépést. Az akkori alel- és a demokrata többségű nők és a jelenlegi elnök, kongresszus között. LENINCENTENÁRIUM Gyurkó László: Naponta tizennégy órát A cári titkosrendőrség jelentése szerint Lenin 166 centiméter magas volt; zömök, erőteljes testalkatú. A haja vöröses, ifjúkorától bajuszt és szakállt viselt. Korán kopaszodott, ami csak kiemelte hatalmas. 6zokratészi homlokát. ErŐ6 álla, kiugró arccsontja, eleven, barna, mongolos szeme volt. Szívesen tréfált és nevetett; ilyenkor összehúzta ferde vágású szemét, s hamisan pislogott. Különösen a gúnyt kedvelte, de tudott felszabadultan is nevetni, mint a gyerek. Enyhén raccsolt s kissé hadart. Folyékonyan beszélt németül. angolul, franciául, 6 értett lengyelül, csehül, svédül, olaszul, görög és latin nyelven. Pihenésnek nyelvkönyveket és szótárakat böngészett. Egyszerűen öltözködött, ruháit nagyon soká hordta, de mindig ügyelt, hogy az öltözéke rendes legyen. A rendhez, a rendszerességhez nagyon ragaszkodott: gyűlölte a pontatlanságot, a megbízhatatlanságot. Minden percére szüksége volt, minden percét beosztotta, de az apró részfeladatokra ugyanolyan figyelmet fordított, mint a nagy célokra. Nem volt hangulatember, annak ellenére, hogv a szenvedélyesség legalább annyira jellemezte, mint a józanság, a logika. Érzékenynek és Ingerlékenynek ismerték; ha felizgatták, minden vér kifutott az arcából. Nagy viták után rendszerint hallgatag és rosszkedvű volt. Könnyen dühbe jött. de haragja éppolyan gyorsan lecsillapodott. Nem Ivott és nem dohányzott. Hihetetlenül gyorsan dolgozott és olvasott. Naponta húsz-harminc oldalt is megírt, a könyveket habzsolta, félpercenként lapozott; mégÍ6 minden lé* nyegesre emlékezett. A gimnáziumot kitüntetéssel végezte el. az egyetemet fele annyi idő alatt, mint társai. Szerette a gyerekeket, a száguldást, a kutyákat és macskákat, a természetet; szenvedélyesen, bár nem sok sikerrel vadászott, szívesen kerékpározott, úszott, kirándult. Nyolcéves kora óta sakkozott, már ifjúkorában neves mesterekkel mérkőzött, de később abbahagyta, mert elvonta az idejét az egyetlen céltól, melyre egész életét összpontosította. 1870-ben született, a Volga menti Szimbirszkben. Apja matematika-fizikatanár volt. Mind a négy testvére forradalmár lett; bátyját. Alekszandr Uljanovot, a cár elleni összeesküvésért kivégezték. Jogot végzett, de ügyvédi gyakorlatot alig folytatott; minden idejét lefoglalta a forradalmi munka. Huszonöt éves korában letartóztatták, s Szibériába száműzték. 1900ban, miután kiszabadult, Svájcba emigrált. Ez szinte minden, amit tudunk róla. Nem vezetett naplót, nem volt Eckermannja, aki följegyezte volna elejtett szavait, nem írta meg emlékezéseit, mint annyi kortársa; ifjúkori levelei kivételével ötvenkötetes életművében legfeljebb nagyítóval találni egy-egy mondatot, mely a saját személyére vonatkozik. S történelem ezúttal nem őriz titkokat. Az ismeretlenség oka nem a szemérmes magarejtegetés. nem politikai megfontolás vagy az államérdek lakatja. Egész életében alig történ vele valami. Legalábbis amit átlagos mércével eseménynek neveznek. Élete eseményei a történelmi események; örömei a mozgalom sikerei, fájdalmai a mozgalom kudarcai. Ami életét kitölti: az elolvasott könyvtornyok és újságkötegek, a művei, a nevét viselő rendeletek, a szervezés aprómunkája, a népgyűlések, a MÉÉÉj t az államvezetés, hónaposszobs a tanácskozások és viták, A lipcsei vagy zürichi British Museum könyvtára, a kremlbeli dolgozó között semmi különbség: mindenütt egy boltozatos homlokú férfi görnyed az asztal fölé, és dolgozik. Naponta tizenkét, tizennégy, tizenhat órát dolgozott. Mi minden hiányzik az életéből, ami egy átlagembernek is megadatik! Magánélete szürkébb, mint a legszürkébb filiezteré. S minél közelebb került céljához, annál szürkébb lett: miután hatalomra került, alig mozdult ki dolgozó6zobá.1ábóL Öncsonkítás ez, aszkézis, a személyiség beszűkülése? „Lenin csak egyre gondolt, hogy mások, a boldogabbak. 60k mindenre gondolhassanak" — írja Ehrenburg., De nem hiszem, hogy mások boldogabbak voltak. Hisz az életet nem annyira sokszínűsége teszi igazán gazdaggá, hanem * megvalósítható feladat. „Sors, nyiss ne> kem tért", követelte Petőfi, tudván, hogy a tehetség, az akarat csak akkor érvényesül. ha a kor párbajra hívja. Minél nagyobb a feladat, annál nagyobbra nő az ember, annál nagyobb a lehetősége, hogy megvalósíthassa céljait, vagyis önmagát. Emberfeletti tettekre az emberfeletti feladat tesz képessé. Ha a feladat emberfeletti, azt is jelenti, hogy embertelen; az ember nem arra hivatott, hogy egyetlen célnak áldozza minden pillanatát. De ha a feladat embertelen, a világ is az, mely ilyen feladatot állít. Az emberiség is embertelen még: nem volt módja, hogy igazán emberi legyen. És mégis — vagy épp ezért —: a forradalom az emberiség legnagyobb eksztázisa. A forradalom megsemmisíti az időt: néhány óra ilyenkor több, mint máskor évtizedek; a jövő jelenné válik, a távoli közelivé; évszázados törvények semmisülnek meg, s napok alatt újak születnek. Hihetetlen erőfeszítés kell, hogy mindez létrejöjjön, s a hihetetlen erőfeszítés egész embert követel. Másra nem marad sem idő, sem energia, de ez az egy mindennel fölér, mindent pótol és háttérbe szorít, mert az idő börtönéből kiszabaduló ember a forradalomban évszázadokat él meg. Ha van teljesség, hát ez az: a halál miatt örök időzavarral küzdő ember győzelme az időszabta korlátokon. (Folytatjuk.) Afrikai értekezlet # Khartoum (AFP) Khartoumban hétfőn megnyílt tizenhárom kelet- és Az apáifkai szemben... # Washington (MTI) — A jelenlegi helyzet retEgyre több amerikai fia- tenetes — mondotta Chafee tal ellenzi az Egyesült Alla- amerikai haditengerészeti mok vietnami háborúját. A miniszter fia. „szennyes háborút" sok magas beosztású washingtoni vezető személyiség családjában is elítélik. Laird amerikai hadügyminiszter fia — Egyáltalán nem helyeslem azt, amit apám tesz — jelentette kl Whittakemek, a légierő minisztériuma ál egy folyóiratnak adott inter- lamtitkórónak lánya. Vélejújában kijelentette: „Ellen zem a vietnami háborút. Remélem, hogy az Egyesült Államok levonja a tanulságot, es nem keveredik más, ehhez hasonló háborúba". ményem szerint ez a háború igazságtalan, s apám szerepe benne szörnyű. Haladéktalanul kl kell vonulnunk Vietnamból! DÍLMAGYARORSZÁG SZERDA. 1970. JANUÁR 28. A FEKETE PAKDlítOK nevű radikális négerniozgalomröl világszerte sok szó esik. Képünkön: Albert Howurd, a szervezet egvlk Ismert propagandistája a frankfurti egyetemen nyílt levelet olvasott fel. Ebben a Fekete Párducok egyik vezetője, Eldrige Cicaver felszólítja a Vietnamban harcolo amerikai katonákat, szökjenek meg alakulatuktól és csatlakozzzanak a szabadság harcosukhoz közép-afrikai ország 6. magas szintű értekezlete. A zambiai küldöttséget Kenneth Kaunda elnök, az etiópjait Hailé Szelasszié császár. a közép-afrikait Bokassa elnök vezeti. A többi küldöttség vezetői miniszterek A kelet- és közép-afrikai országok khartoumi csúcsértekezletén a résztvevők megállapították: csak a felszabadító mozgalmak fokozott megsegítése járulhat hozzá a még gyarmati sorban sínylődő területek és Dél-Afrika problémáinak megoldásához. A küldöttek többsége elérkezettnek látja az időt. hogy eltérjenek a lusakai csúcson ajánlott azon politikától. amely kezdeményezést és tárgyalásokat javasolt Portugáliával, valamint ,a rhodesiai és dél-afrikai kisebbségi telepeskormányokkal szemben. Brit—amerikai tárgyalások • Washington (MTI) Wilson brit miniszterelnök, aki hétfőn érkezett Kanadából az Egyesült Allamok| ba, és New Yorkban U Thant ENSZ-főtitkárral, valamint Lindsay polgármesterrel tárgyalt, megérkezett Washingtonba. Ez a brit miniszterelnök hetedik látogatása az Egyesült Államok fővárosában. A brit miniszterelnököt, Nixon elnök kedden délelőtt ünnepélyesen fogadta a Fehér Házban, majd megkezdődtek a brit—amerikai tárgyalások. Nixon és Wilson három alkalommal is találkozik egymással, a brit miniszterelnök megbeszélést tart Rogers külügyminiszterrel, Kennedy pénzügyminiszterrel és az amerikai kori mány több más tagjával is.