Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290. szám

VILÁG PRO LET ARJAI, EGYESÜLJETEK! RORSIÁG M A C Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 59. évfolyam, 290. szám 1969. DECEMBER 14., VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivé. telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT Az 1970. éifí népgazdasági leiv A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta Tovább javulnak az éiet- és munkakörülmények A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az 1970. évi népgazdasági tervet. A gazdasági fejlődés üte­me 1969-ben — az előze­tes adatok szerint — az elő­ző évihez hasonló lesz és némileg meghaladja a ter­vezettet. A társadalmi ter­mék 5, a nemzeti jövede­lem 6 százalékkal emelke­dik. A fogyasztás a tervezet­tel egyező mértékben, mint­egy 6 százalékkal nő: a fel­halmozás — a forgoalapok mérsékeltebb növekedése kö­vetkeztében — kisebb a tervben számítottnál. Az ipari termelés mint­egy 4 százalékkal haladja meg a tavalyit. A kőolaj- és földgáztermelés, a vegyipar, a villamosenergia-ipar és a gépipar termelése az átla­gosnál gyorsabban emelke­dik. A kohászat termelése kis mértékben nő. az építő­anyagipari és a könnyűipa­ri termelés viszont alacso­nyabb a tavalyinál. A közgazdasági ösztönzők hatására kedvezően válto­zott a termelés és az érté­kesítés aranya. Az értéke­sítés a termelést meghaladó ütemben nőtt és mérséklő­dött a készletek emelkedése. Javult a termelés szerke­zete és gazdaságossága. Az fipari termelői árszínvonal y várhatóan 1—1,5 százalék­tkal emelkedik. Az iparban a foglalkoz­tatottak száma magasabb a tervezettnél. A munkaerő­gazdálkodás. a munkaszerve­zés kevéssé javult; még mindig indokolatlanul nagy a munkaerő-kereslet és nem kielégítő a termelékenység alakulása. Az építőipar termelése a tervezettnel gyorsabb, körül­belül 7—3 százalékkal nö­vekszik. Az építőipar telje­sítőképességét korlátozza helyenként a munkaerő és néhány fontosabb építőanyag és szerelvény hiánya. A mezőgazdaság 5—6szd­salékkal termel többet a múlt évinél. A fontosabb nö­vényi termékek csaknem mindegyikéből az utóbbi­evek legmagasabb átlagter­mését értük el. Az állatte­nyésztés fejlődése nem érte el a tervezettet: mind a szarvasmarha-, mind a ser­tésállomány alacsonyabb a számítottnál. Beruházásokra a népgaz­daság a tervezettnél valami­vel nagyobb összeget fordít. Elkészült, illetve az év vé­géig átadásra kerül több je­lentős új létesítmény; a ter­vezett 22 egyedi nagy be­ruházásból 17—18 befejező­dik. A külkereskedelmi árufor­galom erőteljesen — mind az 1968. évinél, mind a ter­vezetnél nagyobb mérték­ben — növekszik. A lakosság pénzbevételei — a számítottat meghaladó mértékben — több mint 9 százalékkal nőnek. A többle­tet főleg munkabér és nyere­segrészesedés formájában fizetik ki. A lakosság meg­takarításai is nagyobb mér­tékűek a tervezettnél: meg­közelítik a 7 milliárd fo­rintot. A munkások és alkal­mazottak reálbére körülbe­lül 4 százalékkal több az 1968. évinél. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme mintegy 5,5 százalékkal nő. A kiskereskedelmi forga­lom hozzávetőleg 9,5 száza­lékkal emelkedik. A fogyasz­tói árszínvonal körülbelül 1,5 százalékkal — a számí­tottal megegyező mértékben — nő. Indokolatlan azonban a ruházati cikkek átlagosan 3 százalékos áremelkedése. Egyes fontos árucsoportok­ban a kínálat nem követte a megnövekedett keresletet és a választék sem megfe­lelő. Főleg ruházati termé­kekben és több tartós fo­gyasztási cikkben nem volt kielégítő az ellátás. Élelmi­szerekből — a sertéshús ki­vételével — és élvezeti cik­kekből általában elegendő mennyiség állt a lakosság rendelkezésére. A jövő évi népgazdasági terv a harmadik ötéves tervben kitűzött gazdaság­politikai célokat szolgálja. A legfontosabb feladat a gazdasági munka hatékony­ságának növelése, a népgaz­daság általános egyensúlyi helyzetének további javítása. F.nnek érdekében — a gaz­daságirányítási rendszer re­formjának következetesebb gyakorlati alkalmazása és továbbfejlesztése útján — biztosítani kell: 0 a termelékenység növe­lését; 0 a fogyasztói piacon n kereslet és kínálat össz­hangjának javítását; 0 a beruházási tevékeny­ség és 0 a külföldi versenyké­pesség további javítását. meghatározott célokra (pél­dául az építőanyagiparban a termelés bővítésére, az élel­miszeriparban a bortároiók bővítésére, a tejbegyüjtő­hálózat bővítésére) biztosít. A beruházások ágazati Az ipar termelése szerkezete az ez évihez ké­pest kismértékben változik: némileg csökken a termelői, és emelkedik a nem terme­lő ágazatok, ezen belül a lakásépítés részesedése. Most sincs szünet Építik a szegedi házgyárat Az ipari termelés az idei­he"z képest mintegy 6 szaza­lékkai nő. Ezzel a harma­dik ötéves terv előirányzata teljesül. A növekedés a bel­földi igények jobb kielégíté­se mellett biztosítja a terve­zett exportot is. A terv fel­tételezi, hogy a fizetőképes kereslet, valamint a szabú­lyozó rendszerben bekövet­kező változások az iparválla­latokat a jelenleginél erőtel­jesebben ösztönzik a terme­lés növelésére es a szükség­letekhez való alkalmazko­dásra. A terv szerint a gépipar termelése 7, a vegyiparé 12, a villamosenergia-iparé 8,5 százalékkal nő. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelése az átlagosnál las­sabban növekszik. Az épító­anvagipar termglése — .a je­lentős fejlődés ellenére — még 1970-ben sem képes ki­elégíteni az igényeket, s ez szükségessé teszi az építő­anyag-behozatal növeléséi. A munkaerő-gazdálkodás­Mezőgazdaság ban és a termelékenységben javulásra van szükség, ezért a munkaügyi szabályozás úgy módosul, hogy fékezze a létszámemelést és jobban szolgálja a teljesítmények fokozását. Az iparban fog­lalkoztatott létszám körül­belül 2—2,5 százalékkal, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 3—4 százalékkal emelkedik. Az ipari termelés tervezett növekedése feltéte­lezi a vállalati fejlesztési alapok felhasználásával a gyorsabb gépesítést, a mű­szaki színvonal emelését is. Az építőipar termelése 1970-ben 7—8, az építés­szerelési tevékenység 7 szá­zalékkal lesz magasabb az ideinél. Az építési tevé­kenység öt év alatt lénye­gesen gyorsabban fejlődik, mint amivel a terv számol. Az építkezések 1969. évinél kedvezőbb anyagellátása ér­dekében a hazai építőanyag­termelés mintegy 10 száza­lékos és az import 30 szá­zalékos bővítésére van szük­ség. ' Alighanem ez a beruhá­zás a legfontosabb Szege­den, hiszen a leendő gyár termékeiből lakóházakat, családi otthonokat építenek majd környezetünkben. A régi, hagyományos építési móddal nehezen lehetne ele­get tenni a lakásépítési prog­ramnak. A kormány jóváha­gyása alapján úgy indult a házgyári beruházás, hogy 1972 közepe táján lesz ké­szen. Az építők és a közre­működő érdekeltek azonban vállalták, hogy egy eszten­dővel előbb felépítik a sze­gedi házgyárat és 1971-ben már lakásokat szerelhetnek össze termékeiből a tarjáni | városnegyedben. I örvendetes, hogy a kivite­; lező Csongrád megyei Álla­mi Építőipari Vállalat jól i halad a munkákkal, s vár­hatóan 2—3 milliós túltelje­sítésre számítanak az idén. Mácsai Lajos, a házgyári építkezés vezetője elmondta, hogy a téli időszakban is teljes erővel folytatják az építési, szerelési munkákat, s több mint 300 dolgozót fog­lalkoztatnak e nagy beruhá­záson. Az egyéves előrehozás az építőipari tevékenységre vo­natkozik ugyan, de a kivite­lezésben közreműködő válla­latok — köztük a szovjet partner is — ígéretet tett, hogy elősegíti a szegediek vállalását. A hathajós nagy­csarnok munkálatai olyan állapotban vannak, hogy ott nyugodtan dolgozhatnak az emberek a téli hidegben is. A napokban fejezték be a csarnoképület oldalfalainak a végleges szerelését: üvegfa­lainak behelyezését és az ab­lakok szigetelését. Arra tö­rekedtek az építők, hogv ne ideiglenes megoldásokkal biztosítsák a téliesitést. ha­nem a végleges szerkezete­ket helyezzék el mindenütt. Jelenleg készen állnak hét darab nagy teljesítményű, olajfűtéses hőlégfúvó szere­lésével. Később még újabb négy darab ilyen hölégfúvot építenek be a csarnokba, s ezzel biztosítják, hogy a be­rendezések 1 millió és 909 ezer kalória hőt ..adjanak" a hatalmas épületbe. A jó munkakörülményeket biztosító csarnokban hozzákezdtek a technológiai berendezések alapjainak az elkészítéséhez. Az ENSZ-közgyűlés újabb határozatai A terv — átlagos időjá­rást feltételezve — a mező­gazdasági termelés körűibe; lül 1 százalékos növekedé­sével számol. Ezen belül a növénytermesztés eredmé­nyei várhatóan nem halad­ják meg az 1969. évit; az állattenyésztés termelési ér­téke emelkedik. Ehhez hoz­zájárul, hogy az idei jó sze­mes- és szálastakarmány­terméí eredményeként a jövő évben elegendő takar­mány áll rendelkezésre. A műtrágya-felhasználás körülbelül 400 ezer tonná­val lesz nagyobb, mint 1969­ben. Közlekedés 1970-ben az elmúlt évi be­ruházások és a tenyésztési kedvet fokozó intézkedések hatására az állattenyésztés termelési értékének növeke­désével lehet számolni. Emellett is azonban — a belföldi ellátás biztosítására — jelentős mennyiségű ser­téshús-importra kerül sor. A mezőgazdaság várható terméseredményei alapján az élelmiszeripar termelése kö­rülbelül 4 százalékkal nő. Az év folyamán az élelmi­szerekből általában kiegyen­súlyozott ellátás várható. Az. ENSZ-közgyűlés egy­hangúlag elfogadta Finn­ország. Ausztria és 21 laton­amerikai ország határozati javaslatát a nemzetközi biz­tonság megszilárdításáról. A határozat felkéri a tagál­lamokat. tanulmányozzák a napirendi pont megvitatása során tett nvilatkozatokat. s a problémával kapcsolatos észrevételeikről 1970. május l-ig tájékoztassák az ENSZ főtitkárát. A közgyűlés másik hatá­rozatában felszólítja a gyar­mattartó államokat. hala­déktalan intézkedésekkel vessenek véget a gyarmati területek és népeik kizsák­mányolásának. A közgyűlés határozatban szólította fel az ENSZ sza­kosított szerveit és az egyéb nemzetközi szerveket, hogv adjanak meg minden tőlük telhető támogatást a felsza­badulásért harcoló gyarmati népeknek. A közgyűlés határozatban foglalt állást amellett, hogy a polgári repülőgépek erő­szakos eltérítését nemzetkö­zi bűntettnek kell nyilvání­tani. A határozat. amely, mint minden más közgyűlési döntés, csupán a " tagálla­moknak tett ajánlás erejével bír. Nemzeti j'övedelem, beruházások A terv azzal számol, hogy 1970-ben a társadalom szük­ségleteit az eddigieknél ma­gasabb fokon lehet kielégí­teni. A társadalmi termék volumene körülbelül 5 szá­zalékkal emelkedik. A nem­zeti jövedelem 5—6 százalék­kal nő; a harmadik ötéves terv időszakában elért nö­vekedése mind ütemében, mind mennyiségeben jelen­tősen meghaladja a tervezet­tet. A beruházások 1970-ben az ideihez képest 6—7 száza­lékkal növekednek; várha­tóan elérik a 79—80 mil­liárd forint értéket. Az épí­tési beruházások területén a kereslet és kínálat között kialakult feszültség még csak kismértékben mérséklődik. A gépi beruházásoknál — egyes választéki és határidő­problémáktól eltekintve — a kínálat javul. 1970-ben is jelentős az ál­lami döntési körbe tartozó beruházások aránya. Sor ke­rül löbb egyedi nagy be­ruházás — többek között a Barátság —2. kőolajvezeték, a Magyar Viscosagyár Pan Műszálüzeme, a Mohácsi Fa­rostlemezgyár és egy új mű­trágyagyár — megkezdésére. A vállalati beruházásokhoz nyújtott állami költségve­tési támogatás magasabb az ideinél. Az 1970. évi beru­házási hitelkontingens az 1969. évi szinten marad és ebből új célokra több mint 4 milliárd forint fordítható. Költségvetési támogatást a terv a folyamatban levő. ko­rábban értékhatár felettinek minősített vállalati beruhá­zásokhoz, valamint egyes Az áru- és személyszállí­tás várhatóan 2 százalékkal növekszik. Mind a személy-, mind az áruszállításban to­vább csökken a vasúti, és nő a közúti közlekedés rész­aránya. A közlekedési vál­lalatok az áruszállítási igé­nyeket mennyiségileg képe­sek kielégíteni, a szállítási csúcsok idején jelentkező nehézségek leküzdése azon­ban a munka nagyfokú szer­vezettségét követeli meg. A közforgalmú autóbusz­közlekedés teljesítményének növekedési üteme az előző 3 év átlagához képest meg­kétszereződik. A lakosság személygépkocsi-állomá nya tovább bővül. Javul a szer­viz- és karbantartószolgálat. A hajózásban és a légiköz­lekedésben a járműpark jobb kihasználásával szin­tén növekednek a teljesít­mények. A budapesti közlekedés ja­vításában jelentős lépés a földalatti gyorsvasút első, a Deák-térig terjedő szakaszá­nak üzembe helyezése. Be­fejeződik a Baross tér ren­dezése, a Fehér úti főmű­hely építésé és megtörténik a Hungária körúti felüljáró részleges átadása. A nemzetközi távbeszélő­forgalom fejlesztésé szem­pontjából nagy fontosságú, hogy üzembe lép a Buda­pesti Távválasztó Központ és a nyugati országokkal a táv­beszélő- és televízióössze­köttetés kibővítését szolgálo távkábel- és mikrohullámú rendszer. A távbeszélő-fő­központok kapacitása Buda­pesten 14 ezerrel, vidéken 4700-zal nő, ezenkívül mint­(Éolytatás a 2. oldalon.) KAPUTELEFON. Még az idén 15 ezer lakáshoz készül kaputelefon az Elektroakusztikai és Villamossági Ktsz­hen. A gyár konstruktőrei által elkészített kaputelefon két vezetékkel oldja meg az oda-vissza beszélgetést, va­lamint a kaputól a jelzést. Képünkön: Sorozatban gyárt, jak a kaputelefonokat « J 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom