Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-12 / 288. szám

A költségvetési törvényjavaslat vitája az országgyűlésben NAGY MUNKÁVAL: Újra „él" a 168-as hát yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' 59. évfolyam. 288. szám 1969. DECEMBER 12., PÉNTEK Folytatja munkáját a parlament Csütörtökön az országgyűlés folytatta az 1970. évi állami költségvetésről szóló vitáját. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Biszku Béla. Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezsó, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban H budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd elsőnek Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára szólalt föl A költségvetés vitájában ezután véleményt mondott Horváth István budapesti, Papp János Veszprém megyei, Kelemen Sándor Bács megyei, Nics János Fehér megyei. Szepesik Rezső Borsod megyei, Borbély Jánosné Szabolcs-Szatmár megyei képviselő. Borbély Jánosné után Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. A továbbiakban fölszólalt Lévai Sándor Hadú-Bihír megyei, Antalfia Jenő Pest megyei, Nánási László Szolnok megyei, Pethö Tibor budapesti képviselő, Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Sas Kálmán Heves megyei, Böhm József Somogy megyei, Komár András Baranya megyei, dr. Jókai Lóránd Fejér megyei képviselő. Szünet után dr. Beresztóezy Miklós elnökölt. Felszólalt Csapó Jánosné Tolna megyei, Galydár Pál Nógrád megyei, dr. Bene Zoltán Szolnok megyei, dr. Pál István Fejér megyei, Valaska László Borsod megyei, Rujsz Lászlóné Vas megyei képviselő. Valamennyi képviselő elfogadta a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot. Az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós ezután bejelentette, hogy az országgyűlés pénteken 10 órától tovább folytatja munkáját. A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása után a védjegyről szóló törvényjavaslatot tárgyalják meg, majd interpellációk hangzanak el. (Dr. Tímár Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Az ülésteremben. Az első sorban Losonczi Pál. Fock Jenő, mögöttük Kadar János, a beszédét mondó Biszkn Béla és Gáspár Sándor Biszku Béla felszólalása a költségvetés vitájában Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! A kormány jelentését népgazdaságunk helyzetéről és a jövő évi gazdasági feladatokról, valamint javaslatát az 1970-es költségvetésre megfelelőnek tartom és elfogadom. A pénzügyminiszteri beszámoló híven tükrözte az ország gazdasági helyzetét. A kétségtelenül jelentős eredmények mellett gondjainkról is kendőzetlenül szólott. A jövő évre tervezett feladatok pedig megfelelnek fejlődésünk követelményeinek. Gazdasági haladásunk belső és nemzetközi feltételei adottak. Most arra van szükség, hogy helyzetünket, problémáinkat, tennivalóinkat, a párt Központi Bizottsága által kidolgozott politikai értékelés alapján mérlegeljük és feladatainkat közös erővel valóra váltsuk. Különösen nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a felelősök minden szinten azonos álláspontot és helyzetértékelést képviseljenek, hogy a munkások és a parasztság, egész dolgozó népünk velünk együtt, azonosan és egységesen ítélje meg gazdasági helyzetünket, az előttünk álló feladatokat. Nemcsak azért, mert a nép az ország gazdája — vagy ahogyan jellemezni szoktuk — „a nép a mi munkaadónk". Szükséges ez a szólértés azért is, mert töretlen haladásunknak, úgy mint eddig. a jövőben is a legfontosabb biztositéka a szoros egység a dolgozók széles rétegeivel és a nép közvetlen, cselekvő részvétele, támogatása feladataink elvégzésében. A néppel való szoros kapcsolat volt és marad a párt politikájának egyik legfontosabb, nélkülözhetetlen Kedves elvtársak! A Központi Bizottság legutóbbi ülésén joggal állapította meg, hogy a reform jól szolgálja a 9. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai céljainkat és hatására a gazdasági élet főbb területein kedvező folyamatok indultak meg. Sok jó kezdeményezés születik új, korszerű terméke* gyártására, a technológia fejlesztésére, a vállalatok jobb együttműködésére. A feladat most az — állapította meg a Központi Bizottság —, hogy a .,reform alapelveit még következetesebben kell érvényesíteni, a végrehajtás során jelentkező problémákat idejében meg kell oldani, az esetenként előforduló hibákat ki kell küszöbölni". Gazdasági fejlődésünk mostani időszakára pártunk 9. kongresszusa kettős feladatot határozott meg: a harmadik ötéves terv végrehajtását és az új gazdasági mechanizmus bevezetését. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén megállapította, hogy mindkét feladatot sikeresen teljesítjük: „népgazdaságunk a terv szerint arányosan fejlődik, a gazdasági reform megfelelően szolgálja gazdasági, politikai céljainkat". Az itt elhangzott pénzügyminiszteri beszámoló sokoldalúan és meggyőzően bizonyította ezt a megállapítást, s arról adott számot, hogy népgazdaságunk fejlődése az eredeti célkitűzéseknél lényegesen gyorsabb. A nemzeti jövedelem termelésében és felhasználásában egy-két évvel korábban értük el az 1370re tervezett színvonalat. Az ipar növekedése megfelel az ötéves terv előirányzatának. Az építőipar várakozásainknoz képest — természetesen az ismert gondokkal együtt — lényegesen többet produkált. A mezőgazdasági termelés is meghaldja az eredeti elképzeléseket. Ami különösen fontos: termelésünk az eddigieknél jobban igazodik a szükségletekhez. Mindent összevetve, olyan gazdasági alapokkal rendelkezünk, amelyek lehetővé teszik a dinamikusabb fejlődést. Munkánk eredménye különösen külkereskedelmünk fejlődésében mutatkozik. Az exportpiacokon növekszik a magyar áruk hírneve, erősödik versenyképessége. Általában kedvezően változik mind a szocialista, mind a tőkés külkereskedelmi forgalmunk egyenlege. Ez megfelel társadalmunk érdekeinek és a népgazdaság igénveinek. Bizakodásra van ok, elbizakodottságra nincs. A (Folytatás a 2. oldalon.) Tavaly decemberben az algyői 168-as fúróponton a gáz feszítőereje legyőzte a/, acélt, bekövetkezett a szegedi szénhidrogén-medence legnagyobb műszaki balesete. Mint ismeretes, december 19-től január 16-ig szinte az egész magyar olajipar dolgozott a megvadult 168-as kút elfojtásán — amelyhez a szovjet szakemberek is segítséget nyújtottak. Csaknem egv esztendő után tegnap délelőtt újból a 168-as kúthoz hívták a lapok, a televízió munkatársait. hogy a hosszú hónapokig tartó helyreállítás után tanúi legyenek a 168-as számú kút „feléledésének". Juratovics Aladár, az NKFV szegedi üzemének vezetője tájékoztatójában elmondotta, hogy a kitöréskor 30 ezer köbméter folyadék került a felszínre, amelyből 22—24 ezer köbméter olajat hasznosítottak. December 19-től január 16-ig mintegy 12 millió köbméter gáz távozott, illetve égett el. Az elfojtás után május végéig eltávolították, illetve elégették az olajjal szennyezett földet, a területet 5500 köbméternyi friss földdel töltötték fel. júniusban a 168-as kút közelében megkezdődhetett az ÁFOR-telep építése. Természetesen a földmunkák nem fejeződtek be tavasszal, a FÖLDGÉP Vállalat szeptemberig összesen 38 ezer köbméter földet mozgatott meg a fúrópont környékén. Szeptember végére elkészült a kút új alapja és október 5-én egy román gyártmányú javitóberendezé6sel hozzáláttak a kút teljes helyreállításához is. Amint Juratovics Aladar említette, az 1906 méteres mélységben történt robbantás (amellyel a kitörést lényegében elfojtották) egy 182 méteres csőszakaszt leszakított a termelőcsö legalsó részén. s ennek a kiemelése nehéz munkát jelentett. Pollán József főfúrómester és brigádja végül ezzel is szerencsésen megbirkózott. így tegnap, csütörtök reggelre 1900 méter körüli mélységben elhelyezték a zárószerkezetet. s az algyői 2-es tárolórélegból mintegy 162 atmoszféra nyomással megkezdődött a gáztermelés. Ezzel a 168-as kút teljes értékűvé lett. újra „él". Az elkövetkezendőkben — az eredeti terveknek megfelelően — méréseket végeznek, majd a 168-as kutat vízvisszanyomóvá képezik ki. Juratovics Aladár az újságírók kérdésére elmondotta. hogy a 168-as kút kitörése mintegy 14,3 millió forint kárt okozott — amelyben nincs benne a hasznosított olaj értéke. A vizsgálatok után az ügyészség vádat emelt Barkovics Pál fúrómester ellen, gondatlanság miatt. Az ügy tárgyalása még nem fejeződött be. Közölték azt is, a szegedi termelőüzem kollektívája, szocialista brigádjai elhatározták, hogv tavasszal a 168. as kútnál emléktáblán örökítik meg az emlékezetes kitörésnél tanúsított helytállást, az olajbányászok áldozatos munkáját. Matkó István Somogyi Károlyné felvétele fúróberendezés mellett fáklyán ég el az algyői 2-es szintből felszínre törő gáz Megjelenik béUő kire. telével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR