Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-23 / 297. szám

„igazán otthonunk Tejben — a tudás Novemberben választották újra H Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat lány­szállásának önkormányzati szervét. Munkaiukról. terve­ikről beszélgetünk Wéber Mthályné gondnokkal és es Szvetnylk Ilonával, az önkormányzat elnökével. — A lanyszállás önkor­mányzati vezetése nem új dolog — mondja Wéber Mi­hályné. — Tavaly októbertől igy működünk. Egy év ta­paszlalatávul a hatunk mö­gött már könnyebb. Én úgy érzem, a mostani vezetőség jobban, lelkesebben dolgozik, ez egy más hónap munká­jából is észrevehető. Kell is a lelkesedes — teszi hozzá. — Százhuszonnégv fiatal lakik a szállóban, rengeteg a ten­nivaló. Szvetnylk Ilonát először arra kérem, beszéljen magá­ról. — Nem tudok sokat mon­dani ... — látszik, szeretne a kérdés elől kitérni. — 1988­ban vegeztem jeles ered­ménnyel. Fonónő vagyok. Szeretem a munkámat a gyárban is és itt is. Amióta megválasztottak lényegesen több dolgom van. De szíve­sen csinálom. Ügy érzem, szeretnek a szállóban, mun­kámban segítenek. — Mi a feladata az önkor­mányzatnak? — kérdezem. — Röviden fogalmazva: a szálló gondnokának és a ne­Textiles lányok szállójában velők munkájának támoga­tása, az Itt lakó fiatalok ta­nulasanak segítése, érdekei­nek képviselete, a szabad idő felhasználásának meg­szervezése. És természetesen minden, amiben segíteni tu­dunk es minden, amiben a segítségünket kérik. Végigvezet a szállón. Han­gulatos, modern berendezé­sű négyszemélyes szobák. Az ágyukon színes párnák — a ke/.imunka-szakkör ötlete. Szeretnék a lányokkal be­szélni. Az éjszakások még alszanak, a délutáni műsza­kosak közül találunk otthon néhányát. Arról kérdezem őket; milyen Itt az élet, mit csinálnak szabad idejükben? Elmondják, hogy nagyon sok érdekes, színes kulturá­lis rendezvényük, vetélke­dőjük volt. Megmutatják a szépen berendezett klubszo­bát. Van tv, lemezjátszó, az egyik falnál három nagy könyvszekrény. Nemrég kap­ták a könyveket, régi vágyuk teljesült ezzel. A könyvtár választéka bő. Szakirodalom és szépirodalom egyaránt megtalálható. A szálló lakóinak életkora 14—25 év. A többség tizen­nyolc éven aluli. Ezért a há­zirend komoly fegyelmet követel a lányoktól. Erről kérdezem a véleményüket. Tóth Emília társai nevében is válaszol. Cörtenelmi - •' ~ •'--•• • - - ­mxA é keztetö Megállapították, hogy azok a gyermekek, akik reggel te­jet Isznak, egész nap job- | ban tanulnak. Erre a kö­vetkeztetésre jutottak a gro­sz,!ruetünk, m ningenl (Hollandia) gyer­lakni. Igazan otthonunk a ,, , ,, . . 1 , 7. . szálló A haziro-le* nem j meklelektani mlezai tudósai, érezzük szigorúna-c. Három "kik 1200, különböző közsé­gyáregység fiataljai laknak ! gl iskolákból odakerülő gyer­elünk é8'S közösségben í meken végeztek tanulmá­nyokat. 1944. december 22. — Ezt az is bioznyítja — fűzi hozzá Szvetnyik Ilona —. hogy a fegyelmi bizott­ságnak nem sok munkája akad. Sokat mesélnek még a szálló életéről, munkájukról, fizetésekről, klubestről a vi­etnami fiatalokkal, a leg­frissebb színházi élmény­ről... Gyorsan telik az idő, mun­kába kell indulniuk. S. N. E. DELMAGYARORSZAG A NAP HÍREI: KASSA SZOVJET GYŰRŰBEN — ELINDÍTJÁK AZ UNRRA SZÁLLÍTMÁNYOKAT EU­RÓPA FELÉ — EURÓPÁBAN 20 MILLIÓ EMBERT KÉNYSZERÍTEFl'EK A NAC1K HAZÁJA ELHAGYÁ­SÁRA. Altalános tapasztalat volt, hogy azoknak a gyermekek­nek, akik a délelőtti első I szünetben tejet ittak, sok­kal nagyobb volt a szelle­mi aktivitása, mint azoknak, akik nem ittak tejet. Meg­mutatkozott ez az emléke­zetnél, a számtan jobb meg­értésénél, a szóbeli kifejező­készségnél és a gondolkodás rugalmasságánál egyaránt. te nagy zűrzavart okozott az ellenség soraiban es lehetővé tette a szoros elfoglalását. >1 Okosítják" a halakat Egy bizonyos fajta hal agyának „mennyiségét" át­ültetéssel növelték és ezzel olyan mértékben valt tanít­hatóvá, mint egy patkány, vagyis alkalmasabbá vált a tanulásra, mint általában a halak. A kísérlet során hal­idadékok agyából meghatá­rozott mennyiséget kiszedtek és más ivadékok agyának abba a részebe ültették át, amely megfelel az emlősál­latok keregéllományának. Tíz halivadek közül hattal — amelyek az agyrészatülte­tés utan szabályszerűen fej­lődtek —, azt gyakoroltat­ták, hogy reagáljanak két­féle: jutalmazás- es bünte­tésszerű ingerre. A halak­nak azt kellett megtanul­niok, hogy az egyik ingerre pozitívan „válaszoljanak", a másikra nem. A patkányok ezt általában meg tudják tenni, de a halak soha. A megoperált halak kö­zül kettő semmit sem ta­nult. Ezek úgy viselkedtek, mint a közönséges halak. Két másik hal képesnek lát­szott a tanulásra és arra, hogy tovább folytassák a kí­sérletezést. A két utolsó igen kevés hibával, rendkívül al­kalmasnak mutatkozott a tanulásra. Boncolás után megállapították, hogy a ha­lak szervezete megtűrte az átültetést, sőt azt is tapasz­taltak, hogy az agyuknak a beavatkozás mögötti terü­lete kismértékben megvas­tagodott. Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Házasság: Veszelovszkl János és Szélpal Jolán. Tasnády-Sze­őcs Sámuel és Kormányos no­ná. Horváth Jnnos és VargH Margit. Motika Endre János es Kelemen Mária. Kúszó Gyula és Szűcs Aranka. Szűcs József Ist­ván es Gara Tünde. Vörös Jenő és MAtravőlgyl Kamiin Rózsa, Kürti László György es Kuru­csal Emma. Földeák Sándor és Kovács Szilvia Eva, Tóth Ferenc és Llpécz Matild. Berek Imre Miklós és Pctri Ildikó Magdolna házasságot kötöttek. Születés: Vúradl Miklós és Szabolcs Erzsébetnek Gabriella. Tako István és Lukacs Emmá­nak Attila. Hornyák-Simonylk István es Horváth Margitnak Krisztina. Duda László és Grand­V a re Kl ira Emőkének Klaudia Klára Butiy Mihály és Csányi Rozáliának Emese Beatrix. Mal­kócs István éa Jancsi, Tlonának Iién Eva. Horváth Ferenc és Rsot Máriának Ferenc. Török János es Vincze Juliannának Gabriella Mária. Somodl Sándor és Martus Ilonának Zsuzsanna Fdit. Székelyhídi Zoltán Dezső es Potyesz Annának Anna Pál­ma, székelyhídi Zoltán Dezső és Potyesz Annának Zoltán. Vlda Jenő éa Kovács Teréznek Terez Ágnes. Kiss István és Szécsl Teréziának Ágnes. Balla János és Papdi Arankának Aranka Katalin. Sólya István és Huszta Máriának Tstván. Szűcs I.asglo és Guezi Mária Tloná­nak Frlka Máris. Simon Miklós es Virág Ilonának Ilona Eva gyermeke született. Halálozás! Mlcsák Márton. Kohnnvlr Oyörgyné Vígn Ve­rona. Nothelsz János. Ördög Antal. Görbe Ilona Terézia. Li­geti Rudolf. László lánns Oera János, dr T.lazkay Lrtrlnezné Wlmmer Ilona, Zsórl Pál. D1­vclu Marált. Hegyközi Lajos. Ádám János. Kátal Katalin. Paodl sanciome Karácsonyi Etelka. Sllnrzkt Edit, Molnár Mlhálvp* Karácsony Mária, Czlrok Erssébet. Faragó Sándor meghaltak Rendelkezés a jövő évi védőoltásokról Az egészségügyi minisz- tartoznak. Azokat kell beol­ter utasítasban szabályozta tani, akik foglalkozásuknál, az 1970. évi védőoltások beosztásuknál fogva ki van­rendjét. nak téve a fertőzésnek, vagy Az újszülötteket hathetes bacilusgazdák környezetében korukig kell tbc ellen BCG- élnek. Továbbá, fertőzés gya- . . „ , ezer ouu slUvjci Iv^rs vei beoltani. A tovabbiak- nuja esetén a legrövidebb (Zl/nnQVOSÍ HOStCtt végeztek ki, decemberben ban kötelező a meghatáro- időn belül be kell adni a | VJjrUMgjrvai IIWJCWV VCK^ ^ , ^^ ^ ^ zott korosztályú gyermekek hastífusz, paratífusz, difté­Munkaszünet A Szabad Szakszervezetek vezetősége kéréssel fordult az orosz katonai parancsnok- l(jfTIGPPyÍlkOSOk sághoz a közmunkások, s ál- oo f falában a munkásság érde- , , . kében. Kérték, hogy járul- L/tVűn/ODOD jon hozzá a katonai parancs­nokság ahhoz, hogy a mun- Moszkva, december 21. kásság megkapja heti szün- Moszkvában közlik a rend­napját. amelyre egészség- kívüli állami bizottság köz­ügy! okokból, de egyéb csa- leményét a német fasiszlák­ládi és magánügyek lebonyo- nak a Litván Szocialista lítúsa miatt is feltétlenül Szovjet Köztársaság terüle­szüksége van. tén elkövetett gazságairól. A Az orosz katonai parancs- németek kl akarták irtani a nokság hozzájárult a Szabad litván nemzeti kultúrát. Szakszervezetek kérelméhez Egyetemeket, zeneakadémiá­azzal, hogy a közmunkának kat, gimnáziumokat, elemi is­nem szabad egyetlen napot kólákat, mezőgazdasági aka­sem szünetelnie. Ezt úgy démiát és gazdasági fő­oldják meg, hogy a munka- iskolát gyújtottak vagy rob­sok váltott turnusokban dol- bántották fel. A német kon­goznak, s így minden köz- centrációs táborokban 165 munkás hozzájut heti szün- ezer hadifoglyot és 300 ezer napiához. ártatlan civilt végeztek ki, Ettől az időtől kezdve a Vagy kínoztak halálra. A heti munkaszünet általánossá Kaunas melletti 9. számú válik. „halálerődítésben" 1941 no­vemberében két nap alatt 7 ezer 800 szovjet polgárt (MTI) H. KERÜLET Házasság: Verbat József és Grsai írén. Dobó Tivadar és Bé­i.nt Zsuzsanna. Totka István és Bárány Rozália. Keoskemétl­Kovdcs György éa Csányi Zsu­zsanna. KOS7Ó Imre és Kizman Anna Gyurkes/ Lajos es Bal Margit, Komáromi László és So­mnr.lai E"a házasságul kötöttek. Ilalulozás: Szóinkul falvi Dé­nes. Bertalan János. Nagy­györgy Sándorné Csonti Mária. Kiamll Izett. Bozó Gcrgelyné S/abo Erzsébet. Faragó Piroska, Mészáros György. U. KERÜLET Házassas: Hunyi Sándor Ró­bert éa Timar Ilona. LaatOb Fe­renc és Patkó Mária. Forró An­tal éa Kozák Erzsébet házassá­got kötöttek. Születés: Király Gyula Mik­lós ea Sulka Katalinnak Zpttan, Lipták Galó Pál es Ludvlg Má­riának Pál, FUleki László György és Gergely Magdolnának Tamás László. Adányi Péter és Szabó Zsuzsannának Tamás. Kurunczl János László és Kószó Matild Juliannának Tímea Zsu­zsanna. Teleki Ferenc és Szőke Juliannának Ferenc János. Kó­szó Géza és Soós Évának Tibor. Albert Zoltán és Pavlov Sarol­tának Sarolta Olga. Bal László és Bíró Irmának Szilvia Gyön­gyi. Kocsis Savanya Mihály és Tóth Máriának Mihály, vincze Antal es Borbély Erzsébetnek Antal Adorján Pas/i György és Imre Margitnak Attila. Vaskó József és Tóth Ilona Piroskának József. Jenák Karoly és Hajdú Ilona Katalinnak Tamara nevű gyermekük született. Halálozás: Zomborl Islvánnó Király Es/.tcr. Török Sándorné Turuczkl Julianna, Kovács Jó­ssefne Hódi Mária, Dittrkh Vil­mos Mtklosne Rührkraut Her­mina. Ocsal látván, Sólya Szil­veszter, Tábori József. Várhelyi Flórián. Kovács János, Dobó Jánosné Blte Julianna, Balogh Vlgh Lajos meghaltak. tuberkulin szűrővizsgálata, ria, szamárköhögés, vör­A tuberkulin negatívokat heny, tetanusz, veszettség BCG-vel újra kell oltani. elleni védőoltást, valamint Az úgynevezett Di—Per— a járványos májgyulladás Te (diftéria—pertusszisz— ellen védő Gamma—Globu­tetanusz) oltásokat folyama- lin-injekciót. tosan az egész évben keli végül nem kötelezően, de végrehajtani. Az iskolaba a megbetegedési veszély el­kerülő 1963. szeptember 1. hárítása céljából, később es 1964. augusztus 31. nap- kiadandó külön utasítás ja kozott született gyereke- aiapjáni iehet influenza el­ket vagy majus-juniusban, len oltani jövőre iSf vala_ vagy szeptemberben a Di— . . , , „, . . , Per-Te 3. oltásban kell ré- mint terhes noket rubeola szesítehi. Hasonlóképpen ellen Gamma—Globulin-vé­idényoltás az 1958. szeptem- delmben lehet részesíteni, ber 1. és 1959. augusztus 31. közötti időben született gye­rekek diftéria—tetanusz ol­tása, amelyre októberben ke­rül sor. A himlő elleni újraoltás ideje április-május. Oltani az 1957. szeptember I. és 1958. augusztus 31. közötti időben született gyerekeket kell. További idényoltás a gyermekbénulás elleni és a kanyaró elleni védőoltás. Ezek rendjét külön szabá­lyozzák. A megbetegedési veszély esetében a kötelező védőol­tások közé a márciusban végzendő hastífusz és para­tífusz. az áprilisi himlő- és az októberben adandó ki­ütéses tífusz elleni oltások német katonák ellen. Hőstet­D a a oa • aaog • •BDD ggggö • •Dgg • Q aoa ooaag • •ocn.3 •pooaoui taQaoaot OQuaoof JQQQQDÍ OOOQOCfi • OQUOQjj auodaű pedig 2 nap alatt 22 ezer Moszkva, december 21. A polgári személyt. A 6. szá­december 19-1 harcok folya- mii erődöt „kórházzá" alaki­mán Gyöngyös térségében tották át, ami átmenet volt egy ellenséges szakasz egy a tábor és a tömegsír kö­hegyszorosba fészkelte be aott. A sírokban 35 ezer magát, ahonnan erős gép- orosz hadifogoly holttestét fegyvertüzzel akadályozta taldltaK meg' meg az oroszok behatolását a szorosba. Egy orosz köz- A ..nGmzGtvGZGto katona felkúszott a német állásig, szuronyával egyedül kihallgOtOSOn hat nácit ölt meg, a megka- ° parintott gépfegyverrel azon- Mecsér,- Szálasi berlini kö­nni megkezdte a tüzelést a vete megerősíti a magyar megkezdte a tüzetest a katonák lazadásairól és a vasúti személyzet nagyará­nyú szabotálásáról szóló hí­reket. Bejelentette, hogy szá­mos vasúti munkást letartóz­tattak és többet nyilvánosan felakasztottak. Szálasi ismét kihallgatásba jelentkezett Hitlernél, mert valószínűleg aggódva tapasz­talja a német és magyar csapatok helyzetének súlyo­sabbra fordulását és a ma­gyar lakosság egyre nagyobb elégedetlenségét. Himmler Horthyt ausztriai internáló táborából elszállít­tatta és Berlin közelében in­ternálta, örséRét megerősítet­te és fogságát megszigorítot­ta. Téli napsütés ŰQOŰOOOQ ODOU 0 0 0 0 0 0 a 0 D 0 ü 0 D ü • 0 0 0 D G UUUL ponc • aac • oac ao oc aaoc 00 PC DPŰC OODC pooc • Dac 4 DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1969, DECEMBER 23. Egész évben a családért A gyertyákon, csillagszórókon. cu­korkánon és omló angyalhajon, a hó fehér szikrázásán, a békesség és nyu­galom áradásán át a karácsony min­dig elvezet az ünnep mélyebb, telje­sebb értelméhez is. A közelgő kará­csony a család ünnepe. A vérségi kö­telékek. a szülői és gyermeki szeretet szálai ilyenkor mintha még erősebben mozdulnának, egymás közelébe vonz­va legalább eg.v-két napra az elsza­kadtakat, a távol élőket i6. A meghittség, meleg közvetlenség, családiasság, a szeretet százféle meg­nyilvánulása — ez a karácsony egyik legszebb ajándéka. Ilyenkor, ha tit­kosan-kimondatlanul is. az is meg­méretik. ki mit tett egész évben a családért, szeretteiért. Megméretik, s a mérleget nemcsak az aiándékok Dompás vagv szerényebb volta, billeg­teti. Mélyen, a lélek legbelső zugai­ban sokkal finomabb, érzékenyebb mérlegek mozdulnak meg. A legfino­mabb műszerek mérik, hogy ki mit tett, mit adott szeretteinek önma­gából. S mert nemcsak percet, hónapot — nagyobb időzónákat is átfognak, én bizonyos vagyok benne, hogv Czene Maria adomanyait mérhetetlenül nagynak és szépnek ítélik ezek a lé­lekben rejtező érzékeny műszerek. Bi­zonyos vagyok benne, hogy ő köny­nyű szívvel örülhet a család ünnepé­nek. Érezheti azt a könnyűséget, amit a súlyos áldozathozatalok elégtétele­ként az életeket kuszáló sorstól na­gyon is megérdemel. Ez a kék szemű, világos bőrű. tö­rékeny termetű, de törhetetlen aka­ratú 'munkásasszony nem viseli, nem akarja viselni a férje nevét. Nagy oka van az elhatározásnak: mikor már három gyermeke volt. akkor hagvta el őt.' szökött a határokon túlra. Ita­lozott. kártyázott addig is. nemigen törődött velük, de hogy így, egyszerre sorsukra hagyta őket. a szomorúság­gal együtt minden gond is az asz­szony nyakába szakadt. Az emlékezés rásúlyosodik a szívre. S még a szavak n vomán beálló csön­det is beszédessé teszi a megélt drá­ma. A félmondat-mozaikokból, a be­felé forduló tekintetből ezerféle visz­szasajgásra következtethet az ember, olyanokra is. amiknek szó nem adhat nevet. A riporter érzi: a nemes köteles­ségtudás. a büszkén vállalt anyaság' hőskölteménye fogalmazódna hosszú­hosszú oldalakos át. hu nem tenne ennyire szerény és halk szavú a fo­nodái munkásasszony. De ő szíveseb­ben beszél arról, hogy itt a gyárban mennyire tekintettel voltak helyzeté­re, segítették és segélyezték, kéret­lenül is. A vezetők szavaiból aztán az is kiderült, hogy szorgalma, hoz­záértése, az üzemhez való hűsége ré­ven rá is szolgált ő elismerésre, ju­talomra. Nem ment újra férjhez. Ki tudia, milyen lenne az ember a gyerekeim­hez? — gondolta. Csak nekik-értük élt. S igyekezett a kevésből is minél többet előteremteni, rádiót, tévét, ház­tartási gépet. Ruhákat — persze ma­gúnak csuk utolsósorban. Olykor a nővére adott neki a használtakból, megtette az is, nem a „kiöltözés" volt a fontos. Az emlékek összekeverednek a je­lennel. Az az idő. amikor magára utalva bajlódott a gyerekekkel, a mos. tanival. mikor a legnagyobbnak már kicsije is van. Egy szeretni való kis-i unoka. A ráncok, amiket három gye­rek gondja gyűrt a finom vonalú arc­ra, megenyhülnek, mikor erről beszél. — A férjemtől jót nem kaptam, de ők szeretettel vesznek körül — mond­ja a gyerekeiről. Sorolja a tavalyi ka­rácsony meglepetéseit, hozzáteszi: ré­mélem, idén is éppen úgy együtt le­szünk. Az egvik fia ugyanis már ka­tona. 17 éves kislánya, aki szintén a Mária nevet kapta, itt dolgozik a gyári irodán, egyelőre 4 órás mun­kaidőben. mert még most végzi a gyors- és gépíró iskolát. „Mondd, mit érlel annak a sorsa, ki családjáért dolgozik?" — kérdezte nagy versében József Attila. Remé­lem. hogy Mária néni és a hozzá ha­sonló asszonyok sorsa a mi korunk­ban a nehézből is szépet érlel. El nem múló gyermeki hálát és még 6ok-sok örömet abban a családi körben, ame­lyért most is fáradhatatlan szorga­lommal dolgozik. Simái Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom