Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-23 / 297. szám

Elutazott az SZMBI küldöttsége Kutatás és gyakorlat A tudománypolitikai irányelvek a megvalósulás útján A tudományos kutatás egységes állami irányítására, a magyar és a nemzetközi tudományos kapcsolatok összehangolására, a tudománypolitikai tervek kidolgozására } és azok végrehajtásának szervezésére a kormány ez Elutazott hazánkból az a küldöttség, amely N. A. Pankovnak, a Szovjet Ba- ; év közepén létrehozta a turáti Társaság Szövetsége el- ] dománypolitikai bizottságot, nökhelyettesének vezetésével részt vett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság 1970—1971. évi együttműködési tervének aláírásán. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Mária, az MSZBT főtitkára és a társaság több vezető munkatársa búcsúztatta. Ott volt I. I. Bagyul, a budapesti szovjet nagykövetség első titkára. (MTI) A féléves munka eredményeiről és a további feladatokról a bizottságnál tájékoztatták. A tudománypolitikai bizottság eddig öt ülésen foglalkozott a tudománypolitikai irányelvek végrehajtását érintő konkrét tervekkel, előterjesztésekkel. A 13 tagú bizottság munkájában részt vesznek a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Múszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Tervhivatal, valamint az érdekelt tárcák vezetői és sokoldalúan egyeztetik elképzeléseiket. Eddig 19 témát vitattak meg, állásfoglalásuk alapján már több jogszabály megjelent, s újabbak kiadására készülnek a különböző szintű állami szervek. A bizottság többször is foglalkozott az országos távlati kutatási terv kérdéseivel, helyesebben egyelőre annak módszertanával, s az itt kialakult vélemény alapján a módszertani kérdésekről nemrég kormányhatározat jelent meg. A tudománypolitikai bizottság készítette elő azt a törvényerejű rendeletet, illetve miniszteri rendeletet, amely egyes kutatói munkakörökre bevezetett a meghatározott idejű foglalkoztatást. A bizottság hozzájárulásával a pénzügyminiszter kedvezőbb anyagi feltételeket teremtett a kutató intézetek gép- és műszer-vásárlásai számára. A tudománypolitikai bizottság legutóbbi ülésén megvizsgálta a Magyar Tudományos Akadémia elnökének előterjesztését az Akadémia A kevés is sok A fiatalkorúak bűnözéséről Hippik, galerik, fiatalkorú bűnözők — meglehetősen gyakran olvasunk és beszélünk róluk. A jogászszövetség megyei szervezetének büntetőjogi szakosztálya is minden bizonnyal ezért rendezett vitaülést tegnap, hétfőn délután erről a témáról. Dr. Kovács Lajos, a városi és járási rendőrkapitányság vezetője foglalta össze előadásában az általános és legaktuálisabb tudnivalókat. Korreferátumot mondott Tóth Péter, a megyei főügyészség ügyésze. Az vitathatatlan tény, hogy Ifjúságunk többsége becsületesen él és dolgozik, az országos statisztika szerint mindössze 1 százalékuk lép a bún útjára. Szegeden, a szegedi járásban még annyi sem. Az úgynevezett demográfiai hullám idején. 1964— 1965-ben számuk emelkedő tendenciát mutatott, azután csökkenőt, most pedig. 1969 első három évnegyedében stagnált. Szegeden és a járásban az 1968-as adatok szerint a felnőttekhez viszonyítva 12.7 százalék volt a fiatalkorú bűnözők száma. A megyében elkövetett bűntetteknek azonban több mint a felét Szegeden vagy a járásban követték el. Ez szinte természetes is. a városi élet — különösen egv olyan gyorsan íeilődő város élete. mint amilven Szegedé — könvnvebben szüli a bűnözőket. Pe miután rendszerint rájönnek. hogv itt sem terpm számukra hahér, elhasviák munkahelvüket. a várost, munkakerülőkké, csavarsókká válnak, s ez azután megnehezíti velük szemben a belügyi és a társadalmi szervek munkáját. Érdekes és jellemző, hogy a fiatalkorúak által elkövetett vagyon elleni bűntetteket nem a rossz anyagi helyzet. az éhség, a munkanélküliség szüli, mint a kapitalizmusban. L. Lajos vagy Rokkóek (a napokban írtunk róluk) azért loptak, törtek be, hogy társaik s a lányok előtt hencegjenek vele, a 15 éves B. József pedig a „szerzett" értéktárgyakat egyenesen szétosztotta barátai között. Az idén több a garázdaság, aminek az az oka, hogy a szabálysértési törvény szerint a visszaesők bíróság előtt felelnek tetteikért. Galeri alig akad. Általában évenként 3—5 olyan csoport alakul csupán, mely egy vagy több alkalomra bűncselekményre szerveződik. Az állam és a társadalom nagy erőfeszítéseket tesz. hogy a fiatalokat becsületes állampolgárokká nevelje, akik törvényeinket tiszteletben tartják. A családok mellett a tanács, a rendőrség. az ügyészség, a bíróság, a KISZ különösen sokat tesz a megelőzés és az utógondozás érdekében. Nehezíti azonban a helyzetet, hogy az ifjúsági szövetségnek nem elég erős a szava a KISZ-en kívüli fiatalok nagy tömegei között, s nem állnak rendelkezésre megfelelő kulturális és sportlétesítmények sem. ahol a fiatalok szabad ideiüket szívesen töltik el. Nyilvánvaló, számunkra a kevés is sok. nem nvugodhatunk helo. hogv fiatal életek tönkremenienek. a bún útiára leniének. Ezért minden akadály ellenére — mint amilyen a szétszakadt családok nagy száma Szegeden, a gyorsuló élet. a nagy idegenforgalom — fokozni kell a fiatalkorúak bűnözését megelőző és leleplező munkát. A magyar rendőrség e tekintetben is állja a nemzetközi összehasonlítást. A nevelés és a szigor szintézise vezethet sikerre e nagyon fontos társadalmi probléma megoldásában. szervezetének továbbfejlesztéséről, s az MSZMP KB tudománypolitikai irányelveivel összhangban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Akadémiának a tudományos életben betöltött szerepét és tudományművelő feladatát újból meg kell határozni. A felsőbb szervek elé terjesztett állásfoglalás hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni a Magyar Tudományos Akadémia szerepét a tudományos élet irányításában és egyidejűleg az operatív, intézeteket irányító tevékenységet az Akadémián belül külön kell választani. A kutató intézeteket érintő néhány gazdasági kérdéssel is foglalkozott a bizottság, s álláspontja alapján pénzügyminiszteri rendeletek várhatók. Szó van például a költségvetési kutatóhelyek finanszírozási módszerének korszerűsítéséről, ezen kívül a kutatóhelyek dolgozóinak fokozott anyagi érdekeltségéről. Legutóbbi ülésén a tudománypolitikai bizottság 1970. első félévi munkatervéről is döntött. Eszerint napirendre tűz az országos távlati tudományos kutatási terv kidolgozásával összefüggő több kérdést, foglalkozik azzal, hogy milyen intézkedésekkel lehet növelni a kutatásirányítás hatékonyságát. Ezen belül megtárgyalja a többi között a kísérleti félüzemek fejlesztésének kérdéseit, a kutató intézetek telepítésének irányelveit. Tárgyalnak majd különféle szervezeti feladatokról és sokoldalúan megvizsgálják a nemzetközi tudományos együttműködés újabb lehetőségeit. A MODERNIZÁLT MOSZKVICS. A Lenini Koraszomol nevű autógyár dolgozói vállalták, hogy a közelgő Lenin-cenlenárium tiszteletére a Moszkvics—412-es személygépkocsikat modernizált karosszériával készítik cl 1970 első negyedében. A képen: Egy modernizált külsejű Moszkvics—412-es gépkocsi legördül a futószalagról. (MII Küllőiül képszolgálat — XASZSZ) C* fl f • |» f f bzanalasi eljárás Icübekházi tsz ellen A több húsért A

közvéleményt már hónapok óta élénken foglalkoztatja a húsellátás; szárnyrakelt többféle találgatás, híresztelés. Nem kell mezőgazdasági szakembernek vagy jólképzett közgazdásznak lenni ahhoz, hogy érezzük: az állattenyésztés fejlődésében s ennek következményeképpen a húsgazdálkodásban valami nincs rendben. A Minisztertanács — mint jelentettük — nemrégiben határozatot hozott az állattenyésztés fejlődésével összefüggő kérdésekben. A döntést sokoldalú elemzés előzte meg, amelynek során nemcsak a pontos helyzetet derítették fel, hanem a változtatás többféle módozatát is mérlegelték. Mi hát a gond? A legutóbbi években, de különösen a gazdaságirányítási reform bevezetése óta megfigyelhető, hogy a mezőgazdaságban a növénytermesztési ágazat jó ütemben, kiegyensúlyozottan fejlődik. A tervezettnél nagyobb ütemben növekedtek a terméshozamok és a jövedelmezőség is mind kedvezőbben alakul. Már tavaly is, de az idén különösen gazdaságos, kifizetődő körülmények között bőségesen termett szálas- és szemestakarmány. Ebből logikusan annak kellene következnie, hogy ugyanilyen kedvezően alakul az állattenyésztés, az állati termékek előállítása is. Mégsem ez történt. Az állattenyésztés nem követte a növénytermesztés biztató fejlődését, sőt egyes ágazatokban es bizonyos időszakokban stagnálást, vagy éppen kisebb viszszaesést tapasztalhatunk. A jelenség okait elemezve a következő megállapításokra juthatunk: A mezőgazdaság állattenyésztési ágában a korszerű, nagyüzemi fejlesztésnek még csak az elején tartunk. Az állami gazdaságoknak és különösen a termelőszövetkezeteknek többnyire most és még ezután kell felépíteniök azokat a jól gépesített, tartós, a kor követelményeinek megfelelő nagyüzemi állatférőhelyeket, amelyekben ésszerűen és gazdaságosan lehet az állatokat felnevelni, állati termékeket előállítani. Az is nyilvánvaló, hogy e beruházások terhét — minden állami támogatást is beleszámítva — jórészt a mezőgazdasági üzemeknek kell viselniök. Köztudomású, hogy a jól felszerelt nagyüzemi állattenyésztő telepek felépítése elég költséges. Ezek a költségek pedig beleszámítódnak az előállított állati termékek minden I kilójának termelői árába. így keletkezett az a helyzet, hogy jelenleg az állattenyésztésben rendkívül alacsony és egyáltalán nem ösztönző a jövedelmezőség. Pontosan: 1968-ban a növénytermesztés jövedelmezőségi mulatója 8—9, viszont az állattenyésztés jövedelmezőségi rátája átlagosan csak 0,3 százalék volt. De még aggasztóbban szembetűnő, hogy a szarvasmarha-tenyésztés, a marhahúselőállítás és a tejtermelés jelenleg a mezőgazdasági üzemekben ráfizetéses. E tényeket mérlegelve intézkedett a kormány, hogy 1970. január 1-től emeli a szarvasmarha, a vágósertés, a vágójuh és a tej hatósági felvásárlási árát. Ezzel egyidöben szabaddá válik mindenféle takarmányforgalom, így a hazai előállítása és az importból származó fehérje takarmányok és koncén trátumok forgalma is. Talán sokan úgy vélik, hogy ez a felvásárlási áremelés egy újabb állami támogatás a mezőgazdaságnak. Nem erről van szó. Hiszen a Minisztertanács úgy döntött, hogy a felvásárlási • árak emelését pénzügyileg magának a mezőgazdaságnak kell fedeznie. Ezért az árrendezéssel egyidőben a nagyüzemi állattenyésztési telepek építésének állami támogatása a költségek eddigi 70 százalékáról 50 százalékra csökken; megszűnik a gépjavítási kedvezmeny; a termelőszövetkezeti alkalmazottaknál a munkabér után megnövelt és a népgazdaság más területein foglalkoztatottakéval azonos mértékű: 8 százalékos adót vezetnek be; továbbá megszűnik a fehérjetakarmányok eddigi állami ártámogatása. Ilyen módon tehát a felvásárlási árnövekedés nem terheli sem az állami költségvetést, sem a lakosságot, mert a fogyasztói húsárak 1970-ben nem változnak. A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsaga megvizsgálta és megtárgyalta a Kübekházi Sarló—Kalapács Tsz gazdasági és pénzügyi helyzetét. A mintegy 3000 holdas közös gazdaság már a korábbi esztendőket is gyakran zárta mérleghiánynyal. A tsz annak ellenére, hogy talajadottságai általában jók, szántóföldjei átlagosan 16,4 aranykoronásak, mégis rendkívül gyenge termelési eredményt produkált. Ennek oka részben az, hogy az ismétlődő belvizek az alacsonyfekvésű talajokon számottevő terméskiesest okoztak. Ezt még csak tetézte a gyengekezú vezetés, s így az idén 2 millió 900 ezer forint veszteség várható a tsz-ben. Az idei esztendő a közös gazdaságokban rekordtermést hozott, kübekházán pedig még a kukoricaés zöldségtermesztésben sem érték el az előirányzott hozamokat. Emellett a mellékés segédüzemági tevékenységből eredő bevétel is meszsze elmaradt a várakozástól. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi vizsgálata alapján hitelképtelennek minősítette a szövetkezetet, s a megállapodások szerint semmi rená gazdálkodni. Ezért elrendelték a szanálási eljárás lefolytatását. A rendezést 1970. február 5-ig befejezik, akkor dönthet majd a 320 kübekházi szövetkezeti gazda arról, hogy önállóan folytatják-e a közös gazdálkodást, vagy pedig valamelyik szomszédos mezőgazdasági nagyüzemhez csatlakoznak. * a gazdaságirányítási reform bevezetése óta külön ösen sok szó esik az árarányok helyes alakulásáról. ! Végeredményben itt is arról van szó. hogy közgazmény sincs arra, hogy a vesz- : dasági eszközökkel az eddiginél kedvezőbb feltételeket teteséget 1970-ben a tsz ki tud- j remtsünk az állattenyésztés fejlődéséhez. Egyes számitások szerint a mostani árintézkedés nyomán például a szarvasmarhatartás jövedelmezősége várhatóan 6,5—7,5 százalékra növekszik. Természetesen illúzió lenne azt hinni, hogy ez az egyetlen kormányhatározat teljesen megoldja azt a sokféle gondot, amely az állattenyésztés fejlődését, a húsés tejtermelés növelését gátolja. De bizonyosan arra ösztönöz, hogy a nagyobb jövedelmezőség láttán gyarapodik az állatállomány a nagyüzemi telepeken és a háztáji gazdaságokban egyaránt; több lesz a hús és a tej. fi. L. NAPIRENDEN: A kisipari szövetkezetek munkája A Csongrád megyei kisipari szövetkezetek választmánya tegnap, hétfőn ülést tartott Szegeden, a Bartók Béla művelődési központ nagytermében. A tanácskozáson a Csongrád megyei pártbizottság képviseletében részt vett Bemula Mihály is. A választmány napirendMérőműszerek, terven felül Hétfőn útnak indították az Elektronikus Mérőkészülékek esztergomi gyárából azt az öt komplett agyáramvizsgáló berendezést, amit terven felül készítették szovjet megfend elesne. Egyébként az idén kétszer annyi agyáram vizsgálót készítettek a szovjet kutató- gyógyító intézeteknek, mint tavaly: összesen 128 egyseget küldtek el. (MTK jén a kisipari szövetkezetek munkája szerepelt az év kilenc hónapjában. A statisztikai jelentések alapján megállapították, hogy o kisipari szövetkezetek idén a megyében a három negyedévben a termelési értéket 34 millió 700 ezer forinttal növelték, a tavalyi év azonos időszakához képest. A szövetkezetek összes értékesítése az elmúlt év kilenc hónapjához viszonyítva 8,6 százalékkal emelkedett. Pozitív, hogy kiemelkedö az export növekedése. Tovább bővült a kisipari szövetkezetek javítási munkája, személyi szolgáltatása. Á munka negatívuma azonban, hogy a ktsz-ek öszszességében a megyében visszaesett a termelékenység, s ezen haladéktalanul változtatni kell. A választmányi ülés határozatban mondotta ki, hogy bővíti létszámát. Azt jelenti ez, hogy a választmány tagja lesz a jövőben valamen.vnyi kisipari szövetkezet elnöke. A választmány megtárgyalta és elfogadta a KISZÖV elnökenek. Horváth Sándornak az előterjesztését arról, hogy meg kell alkotni a szövetség új alapszabályát. A megye szövetkezeteinek elnökeiből 15 tagú alapszabálykészítő bizottságot hoztok létre Ez a bizottság a jövő év első nedvedében elkészíti a KISZÖV új alapszabály-tervezetét. KEDD. 1969. DECEMBER 23. DÉLMAGYARORSZÁG