Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

A tündérektől Robinsonig A kis ravasz Egy amerikai lány kérdezi a barátnőjétől: — Igaz, hogy van egy na­gyon művelt udvarlód ? — Igaz. Tegnap este Eins­tein Relativitás-elméletét hozta, két kötetben. — És... és elolvastad? — Frászt ! Megvárom, míg megfilmesítik! Skótok Haldoklik a skót üzletem­ber. Már alig-alig van ben­ne élet, elfúló hangon szólít­ja a csaladot, hogy búcsút vegyen tőlük. — Te vagy. Kitty? — kérdi a feleségét. — És a gyerekek. Nelly és John? — Itt vagyunk, papa. — Es te, húgom. Mary? — Persze, hogy Itt vagyok. — És a kisunokám, Torpy? — Itt vagyuk, drága nagy­papa ... Felugrik a félájult haldok­ló és felüvöll: — A fene a jódolgotokat. hát az üzletben ki maradt?! Közelegnek az ünnepek, lepjük meg könyvvel a ki­csiket is. Milyen könyvet vegyünk a gyer/knek? —, mint pedagó­gushoz, sokszor fordulnak hozzám ezzel a kérdéssel a szülők. Mi felel meg leg­jobban gyermekük egyéni és életkori sajátosságainak? MEDDIG MESE A MESE? Az, egy-négy éves korú gyermeket általában még csak a saját életük apró­cseprő eseményei foglalkoz­tatják. Azokat a történeteket kedvelik tehát, melyeknek témáját életüknek minden­napos eseményei adják. Olyan mesét hallgat szívesen a gyermek, amely „őróla szól", amelyből magára is­merhet. Olvashatunk-e az egy-négy éveseknek olyan története­ket, strófákat, melyeknek egyes szavait nem mindig értik meg? Fontos az érthe­tőség. de nem ragaszkod­hatunk hozzá mereven. A gyermek szókincse úgy gya­rapszik, ha gyakori hallás­ból, tnondouatásból. napról­napra új szavakkal ismerke­dik meg. A beszédtanulás kezdetén igen jó hatást ér­hetünk el a különböző népi mondókákkal, kiszáradók­kal, rigmusokkal. Különösen azok kedveltek, amelyek va­lamilyen mozgássorozattal — integetés, tapsolás, stb. — vannak összekötve, amit a pici gyermek szívesen utá­noz (Például: Ali a baba, áll... Csip-csip-csóka ... stb.) Az Igazi mesekorszak, az Andersen—Grimm —, a tün­dér- és népmesék kora, a négy-nyolc életévre jut. A változatos cselekmény, az a csodálatos álomvilág, mely a gyermek elé tárulkozik, a jellemrajzok nagyszerűsége, mind-mind olyan tulajdon­ság, amit az óvodások és kisiskolások fantáziadús vi­lága örömmel befogad. Nem igaz az a felfogás, hogy a mesék csodás elemei megza­varják a gyermek valóság­ismeretét. Egyrészt előbb­utóbb mindegyik kinövi „mesekorát", másrészt még a legfiatalabbak is tudják, érzik, hogy a mese „csak mese". FANTÁZIA ÉS VALÖSAG A kisgyerek a maga részé­ről gyakran „elnyomottként" él a felnőttek között. A nép­meséket azért ls kedveli, mert ezeknek fő jellemzőjük, hogy bennük az Igazság győz, a szegény meggazdagszik, az elnyomott legkisebb fiú di­csőséget szere2 a nagyobbak­kal szemben. A gyerek köny­nyen azonosítja magát a sze­replőkkel, másrészt az er­kölcsi nevelés megalapozását is jól szolgálják népmeséink tisztaságukkal. Igazságossá­gukkal. Az önálló olvasóvá válás ideje, az úgynevezett Ro­binson mesekor, általában a nyolcadik év és a serdülés kora közé esik. Ebben a kor­ban az egyszerű szerkezetű, fordulatos, izgalmas „Igaz" történetek, kalandregények, történelmi hősök tettei ér­dekli a gyerekeket. Sokan szinte válogatás nélkül min­dent, mohón elolvasnak. Itt már igazán szükséges az ol­vasmányok rendszeres szülői ellenőrzése. A serdülő korhoz érve gyermekünk olvasási igénye általában csökken. Vannak, akik megrekednek a kaland­regények szintjén, mások viszont már a „felnőtt iro­dalom" remekműveit is szí­vesen olvassák. Ez utóbbi célra kell törekednünk. V / > Fiataloknak. Két csinos kabátot mutatunk be képeinken: az első puha szövetből készült, különleges gallérral, a másik: laminált jersey, ugyanolyan színű és anyagú, hímzett ruhával Építési kiskáté Falburkolatok, Bősz Jenő Iró-sztory Hogyan gyógyítják a sérült hangokat? Két reményteli Író beszel­get egy harmadikról. — Miért nevezi vajon a kutyáját „Kézirat"-nak? — Mert egy szerkesztőt ukar lekenyerezni azzal, hogy nekiadja a kutyaját, de az mindig visszaküldi... Tristan Bemard — Már tudom, miért sze­retik az angolok annyira a teat — állapította meg egy­szer Tristan Bernard. — Miért" — Megkóstoltam a kávé­jukat. A fővárosi Beszédjavító Intézetben vagyunk. A ta­nárnő egy jó „r"-t szeretne „csinálni" a kisfiamnak. — Nézz a tükörbe! — biz­tatja a gyereket. — Először csücsörítünk, cuppogunk, majd jó erősen csettintünk a nyelvünkkel. Így... Most szépen ráfújsz a nyelvedre. Érzed, hogy pereg? Ne en­gedd a nyelvedet hátracsúsz­ni, peregjen, csak elől. Si­került? Akkor mondjuk szé­pen tro ... tre ... trá ... Most: drá ... dré ... dro ... dru ... dri ... Igy „épül" az „r"... Egy régebbi országos fel-/ mérés szerint a gyerekeknek legalább másfél, két száza­léka „sérült" hangokkal ke­rül iskolapadba. Ha ötéves korig nem találják meg a helyes hangképzési módot, akkor jöhet a logopédus, vagyis a beszédjavító szak­ember. Ök gyógyítják a sé­rült hangokat. A beszédjavító szakember rögtön a gyerek nyelvét né­zi: hosszú, rövid, vastag, vagy vékony? A „nyelvfék" is lehet a beszédhiba forrá­sa, hátha ez a kis hártya akadályozza a helyes hang­képzést? Szobanövényeink téli ápolása A szobába szorult cserepes növenyeink, amelyek zöld­jükkel, vagy éppen nyíló vi­rágaikkal a havas télben ls tavaszias hangulatot vará­zsolnak lakásunkba. csak akkor díszlenek szépen és telelnek át károsodás nél­kül, ha igényeiknek megfe­lelően gondozzuk, ha bizto­sítjuk fény-, hő- és vízigé­nyüket. A fényt szinte egyformán Igénylik, ezért helyezzük a növényeket a szoba legvi­lágosabb részébe, ablak elé, vagy az ablak közelébe. A hő- és vízigényük azonban a valamikori származási he­lyüktől függően különböző. A kaktuszok, az aszpará­gusz, a kukoricalevél (aspl­dtstra). a begóniafélék. a vi­rágzó ciklámen, a borostyán, a fatsia a hűvösebb, 8~12 C-foknál nem' melegebb, vi­lágos helyiségben telelnek a legszebben. Ha más megol­dás nincs, a fűtött szobá­ban ezek kerüljenek a fű­tőtesttől a legtávolabb. a szoba viszonylag leghüvö­sebb részébe, az ablak pár­kányra, vagy ablakmélye­desbe. Mérsékelten meleg, de egyenletes hőmérsékletet ki­vannak a clorophltum (zöldi­ke), a filodendronf-lék. (sál­mák, páfrányok. Meleg szo­bában a levelei megsárgul­nak, elszáradnak és lehulla­nak. A nagy párologtatás ré­vén a gyökerei nem tudnak annyi nedvességet biztosíta­ni a levélzetnek. amennyire szükséges lenne. Melegebb, 18—20 fokos. egyenletesen fűtött helyiségben telelnek jól: a ftkusz. a diffenbaehia, a broméliafélék. az aglaone­ma és a sanseveriák. A növényeket lehetőleg hő'gfoyüVnek megfelelően helvez'ük el n lakásban, s ha nrrir n kellő fénvt és hőt bt7trsitott,'k. az öntözésükre kell vigyáznunk. Arról se feledkezzünk meg, hogy a nagyobb hőmérséklet-inga­dozásra minden növény ér­zékeny. Éppen ezért a szel­lőztetéssel járó közvetlen légcserétől és a huzattól na­gyon óvjuk növényeinket. Ne nyissunk rájuk közvet­lenül ablakot, ha más mód nincs, amíg szellőztetünk, vigyük a lakás védett ré­szébe. A közvetlen hidegha­tástól, huzattól a növény elpusztulhat, a fikasz, dif­fenbaehia is lehullatja a le­velét. A növények öntözésére pontos receptet nem adha­tunk. A nagyobb levelű, nagy párologtató felületű növények általában több nedvességet Igényelnek, me­leg helyiségben gyakrabban, hűvös helyen ritkábban ön­tözzük. Ügy öntözzük, hogy a cserép földlabdája átned­vesedjék. de ne legven túl nedves. A vízipálmákat ki­véve — ezeknek a cserép­tartójában mindig álljcm víz — a cseréptartóban ne le­gyen víz. A túlöntözés épp­úgy, mint a kevés víz, a nö­vény sárgulását. száradását és pusztulását okozhatja. Ha ujjunkkal tapogatva a föl­det gyengén nedvesnek, ru­ganyosnak érezzük, még ne adjunk vizet a növénynek. Csak szobameleg vízzel sza­bad öntözni. Ha túlságosan száraz a szoba levegője, elő­fordul. hogv a cserép aljún levő föld kiszárad, s a fe­lül eltömődött föld nem ve­zet elég nedvességet az alsó gyökerekhez. Ezért a talaj felső rétegét aiánlatos időn­ként m'-g'azítani. a cserepet redíg álHtsuk vri-'el telt edénvbe hogv a földje alul­ról ls étnedves"",iék. Na­gyon 'ót te«7 a röv^nvnek a jrve'ok ví-z-M va'ó pemde­z^cp ír- wtlönösen S7.érf*7 le­vegőid A nedves­ségtől felüdülnek, a vízzel való lemosás a portól is meg­tisztítja a leveleket, és sza­baddá teszi a levelek esetle­ges eltömődött légzőnyílá­sait A legtöbb szobanövény télen nem fejlődik, csak ve­getál. Tápanyagra azonban mindegyiknek szüksége van. A levélvégek száradása gyak­ran a tápanyaghiányt is jel­zi. Két hetenként különösen a fejlődő növényeket tápsós oldattal (Fonika virágtápsó oldatával) is ajánlatos meg­öntözni, hogy tápanyaghi­ánytól se szenvedjenek. H. — Tavasszal volt egy kis növendékem — mondja a lo­gopédus. — Még nem járt iskolába. Teljesen érthetet­lenül beszélt. A szülők két­ségbeestek: mi lesz vele az iskolaban ? Nehéz munka volt, minden hangot külön kellett felépíteni, kifejlesz­teni, rögzíteni. Boldog vol­tam, mert sikerült a gyere­ket rendes iskolába beírat­ni, olyan szépen beszélt a tanév kezdetekor. Az országban Jelenleg majdnem hatvan beszédjaví­tó pedagógus dolgozik. Min­den megyeszékhelyen műkö­dik logopédus. Gyakran a felnőttek is jelentkeznek a beszédjavító szakembernél. Magnetofonnal gyakorol­tak. A hibás beszéd hang­szalagra került. Visszaper­gették a tanulónak, aki így felerősítve hallhatta a hibás hangképzést. — Miért ötéves kortól kezdődik a beszéd ja vitás? — Azért, mert a gyerek csak ötéves korától képes 15—20 percig figyelni. Ter­mészetesen a dadogó gyere­kekkel jóval korábban kell foglalkozni. Itt mi nem sza­bunk korhatárt, örülünk, ha a szülő korán jelentkezik a gyermekével. Sokan kényelemszeretetből nem jelentkeznek a logopé­dusnál. „Majd kinövi a be­szédhibát" — vélekednek a szülők. Pedig a sérült hang ritkán „gyógyul*' meg szak­ember nélkül. Griff Sándor A falburkolatok a falak védelmét szolgálják és biz­tosítják a konyhában, für­dőszobában a mosható és könnyen tisztítható felülete­ket Ezekben a helyiségek­ben fokozottabb a falak szennyeződése. Leggyakrab­ban használt falburkolat a csempe. A csempe fehér, vajszín, világoszöld, világoskék stb. színben készül. A csempe nem fagyálló, mérete 15x15 centi, vastagsága kb. 6 mm. Csempe burkolatot mosdó­és főzőhelyiségben szokás készíteni, tetszés szerinti magasságban. Egy négyzet­méter felület burkolása 44 db 15x15 centis csempét igé­nyel. A törésre és faragás­ra még további 3—4 százalé­kot számíthatunk. A burko­lást hálósán rakva és kötés­ben készíthetjük, majd fehér cementtel hézagoljuk. Plusz 2 foknál hidegebb helyiség­ben csempézni nem szabad. Sík és hossz-, illetve ke­resztirányban hullámos mű­anyag lemez, az időjárás igénybevételeinek jól ellen­áll. Alkalmazható falburko­lat válaszfal, előtető, terasz­mellvéd céljára. Fűrészelhe­tő, vágható, fúrható, egy­máshoz és fémhez jól ra­gasztható. Festés: a helyiségek meny­nyezetének és oldalfalanak festését csak a falak teljes kiszáradása után lehet elkez­deni. A szobákban az első években jobb csak mesze­lést készítenünk, enyves fes­tékkel, csupán az épület el­készültétől számított 1—2 év múlva célszerű kifesteni. Azt tartják, hogy a három­szor meszelt fal a tökéletes. Annyi bizonyos, hogy a folt­mentességet a harmadik me­szelés biztosítja. De kétsze­ri meszelésnél sem lehet tarka a fal. Ha az új falat festeni akarjuk, előbb alap­meszeléssel kell ellátnunk, majd a falat szappanozni kell, mert a zsíros szappan csökkenti a fal pórusainak szívóképességét Ez a tulaj­donképpeni alapozás. Szap­panozás után timsós oldattal meszelünk. A feldolgozott és megszáradt timsó üveges réteget alkot a falon és le­hetővé teszi a festés oszla tasát, egyben szigetel. Timsó nélkül a festék hamar be­szívódik és a fal csíkos ma­rad. Konyhában, fürdőszobá ban, kamrában, tehát párás levegőjű helyiségekben csak meszeljünk, mert a nedves ség hatására az enyv el­veszti kötőerejét. Mázolás. A mázolás mna kamenete­Olajtapaszolás: nagyobb repedések, hézagok eltömé­sére alkalmazzák: Spatyulyázás: a mázolan­dó felületet átvonó tapasszal teljesen bevonjuk, ez sima felületet biztosít, majd a megszáradt felületet finom szemcséjű dörzspapírral le­csiszoljuk. Első mázolás. Anyaga fa­zsíros, ez beszívódik, akár olajtapaszolásra, akár spa­tulyázásra készült Második mázolás. Ha csak olajmázolás készül, a máso­dik mázolás anyaga zsíros, a bemázolt felület egyenletesen fényes lesz. Ha a mázolás zománcozott kivitelben ké­szül, úgy a második mázo­lást zsírtalan anyaggal vé­gezzük, a zsíros felületen ugyanis a zománc nem ta­pad, megfolyik és csúnya fe­lületet kapunk. T. L Grimm 8 DRMAGYARORS/ÁG VASÁRNAP, 1969. DECEMBER 21. 110 éve halt meg Wilhelm Grimm, a német meseíró testvérpár egyike. Ebből az alkalomból néhány meséjé­nek a címét idézzük rejt­vényünk vízszintes 1„ 11. és 76., valamint függőleges 1. szániu soraiban. VÍZSZINTES: 1. A zárt betűk: Ü-S-S. 12. Olasz fo­lyó. 13. Duna menü község. 14. Megyeszékhely. 15. Fo­lyadék. 16. E helyen. 17. Idegen Anna. 19. Római 1501. 21. Ütszéli növény. 23. Ver­ne egyik „kapitánya". 25. Sárgászöld. 27. tisza-parti község Jugoszláviában. 28. Igen — oroszul. 29. Sír. 31. Adta vala. 32. Réz vegyjele. 33. A naprendszer egyik bolygója, c=k. 37. Helyrag. 38. Hamis (ford.). 39. Kár­tyajáték. 40. Mássalhangzó kiejtve. 42. Szerelékraktár. 44. Komárom Szlovákiában. 46. Egy — olaszul. 47. Női név (ford.). 49. Durva posz­tó. 50. És — latinul. 52. Mű­vészet — latinul. 54. Tejter­mék. 55. Űrmérték rövidíté­se. 56. Lom ikerszava. 58. Tetszetős. 61. Amerikai köl­tő, a „Holló" szerzője. 62. Lötyög. 64. Férfinév. 65. Ütőhangszer. 66. Származó. 68. Fogoly. 69. Dél-afrikai holland telepes. 70. E napon. 71. Olajfa. 73. Rádióaktív elem. 75. A magát megne­vezni nem akaró névjele. 76. A zárt betűk: A-I-N. FÜGGŐLEGES: 1. A zárt betűk: A-K-Z-E. 2. Csapa­dék. 3. Tárgytartó szer­szám. 4. Létezett. 5. A gal­lium vegyjele. 6. Mint a víz­szintes 14. számú. 7. Idegen János. 8. Gally, 9. Tagadás. 10. Rendjel. 11. Rangjelző. 16. Após. 18. Belga város. 20. Becézett női név. 22. Tromf. 23. Olaszországi tó, az utolsó betűn fölös ékezet. 24. Mez. 26. Mesterséges nemzetközi nyelv.. 28. Kötő­szó. 30. Ilus egynemű betűi. 33. Egyfajta hal. 34. Gyógy­mód. 35. Szerb pálinka. 36. Kisiparos. 38. Román pénz. 41. Korszak. 43. Fog. 45. Bolygó. 48. Irodalmi műfaj, ék.-hibával. 51. Egyfajta ko­rona. 53. Nagy madár. 54. Elektromos töltésű atom. 55. Folyó a Szovjetunióban. 57. A Themze vége! 59. Kirá­mol. 60. A hódító... (Ver­ne-regény). 61. Finom sze­mét. 63. Juttatom. 65. Iró­nia. 67. Eleven (ford.). 69. Táncvigalom. 72. Indulatszó. 74. A tetejére. 75. Gyarap­szik. BEKÜLDENDŐ: a vízszin­tes 1., 11. és 76., valamint a függőleges 1. számú sorok megfejtése. E. B. MFGFE TTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtti rejt­vény megfejtése: Téli al­kony. Táncolva, zengve és zenélve lágyan, fehér ró­zsákként hull alá a hó. —• Könyvvásárlási utalványt, kap a szegedi Móra Ferenc Könyvesboltban, ahol azért ott vásárolhat: BartyikLász­lóné. Hunyadi János sugár­út, Győri Judit, Hámán Ka tó u., Kecskés Ilona, Brüsz­szeli körút, Lantos József, Árvíz u. Könyvet kapott postán: Maró ti Rudolfné, Szatymaz, Török Éva, Hód­mezővásárhely.

Next

/
Oldalképek
Tartalom