Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! DELMA6YAR0RSZAB MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASP LAPJA 59. évfolyam, 279. szám 1969. DECEMBER 2., KEDD Megjelenik hétfő kivé. telével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Európai szocialista országok párt- és állami vezetőinek találkozója Kádár János vezetésével elutazott a magyar küldöttség I s^v^g m v HL J EBM m Hpu^ jM KfST WiV. A magyar küldöttség indulás előtti búcsúztatása a Nyugati pályaudvaron Az előzetes megállapodásnak megfelelően ez év december elején Moszkvában a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió párt- és állami vezetőinek találkozójára kerül sor. amelyen véleménycserét folytatnak időszerű nemzetközi kérdésekről. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt. Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hétfőn délelőtt elutazott a magyar' küldöttség az európai szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozójára. A küldöttség tagjai: Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke. Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, a Központi Bizottság tagja. A SZOT elnöksége megtárgyalta! A szocialista brigádok kitüntetési rendszere, a termelési tanácskozások A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. A többi között megtárgyalta és elfogadta azt a jogszabálytervezetet, amely az elnökség a kormány elé terjeszt a szocialista brigádok elismerési és kitüntetési rendszerének módosítására. A szocialista brigádvezetők áprilisi országos tanácskozásán sokan kérték az elismerési rendszer megváltoztatását, sürgették a hatékonyabb erkölcsi és anyagi elismerést. Ennek szükségessége a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácskozásán is felmerült. A SZOT elnökségének tervezete szerint a szocialista brigádmozgalomban meg kell teremteni az erkölcsi és anyagi elismerés egységét, s hosszú távon is megkülönböztető elismerési perspektívát kell nyújtani a szocialista brigádoknak. Az előterjesztés szerint a kitüntetések újabb, magasabb fokozatait is bevezetnék, s egyes fokozatokból felfelé kötelezővé tennék az anyagi jutalmazást is. A SZOT elnöksége a műszaki konferenciák, a termelési tanácskozások és a munkaértekezletek helyzetét is megvizsgálta. Az elnökség megbízta a SZOT illetékes osztályait, hogy a műszaki konferenciákat, a termelési tanácskozásokat és munkaértekezleteket szabályozó kormány- és SZOT-elnökségi határozat módosítására dolgozzanak ki előterjesztést. Az elnökség azt is megvizsgálta, hogy az év első háromnegyedében hogyan alakultak a keresetek és jövedelmek, a fogyasztói árak, milyen volt az áruellátás. Az év első kilenc hónapjában a szocialista ipar 3,5. az építőipar 7.3 százalékkal több embert foglalkoztatott, mint a múlt év azonos időszakában. A túlórák tavalyi csökkenése nem stabilizálódott: 1969. első háromnegyedében ötmillióval több túlórát használtak fel az állami iparban, mint tavaly ilyenkor. Az elnökség megállapította, hogy az egész esztendőre várható kiskereskedelmi forgalom a népgazdasági terv előirányzatainak megfelelően, szerkezeteben azonban attól eltérően alakul. Élelmiszerekből az előirányzottnál 1—1,5 százalékkal, ruzalékkal nagyobb, vegyes házati cikkekből 1,5—2 száiparcikkekből pedig 3 százalékkal kisebb forgalom várható a számítottnál. Az év végi kereskedelmi készletek várhatóan kétmilliárd forinttal kisebbek lesznek, mint ahogy azt a biztonságosabb piaci egyensúly megkívánná. Az Elnöki Tanács ülése Felszabadulási jubileumi emlékérem alapítása — A betegségi biztosítás módosítása A népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt indiai és iráni utazásáról. Az Elnöki Tanács a beszámolót tudomásul vette. Az Elnöki Tanács hazánk felszabadulásának huszonötödik évfordulójára felszabadulási jubileumi emlékérmet alapított. A jubileumi kitüntetéseket 1970. április 4. alkalmával az Elnöki Tanács azoknak adományozza, akik a független, szabad és demokratikus Magyarország megszületéséért és megerősödéséért, a szabadságért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelemben kimagasló érdemeket szereztek. Az Elnöki Tanács módosította a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. számú törvényerejű rendelet egyes intézkedéseit, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A betegségi biztosítást érintő, jelenleg még érvényes jogszabályok kiadásának ideje, vagyis 1955 óta a társadalmi és gazdasági viszonyokban jelentős változások történtek, ezért vált szükségessé a rendelkezések módosítása. Az 1970. január 1-én életbe lépő törvényerejű rendelet, s az ahhoz kapcsolódó kormányrendelet és SZOT-szabálvzat elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjait érinti. A tsz-tagok eddig a helyi társadalombiztosítási ügyviteli szervvel kötött önkéntes megállapodás alapján részesültek társadalombiztosításban; a törvényerejű rendelet most rájuk is kiterjeszti a kötelező betegségi biztosítást. A kormányrendelet a biztosításra kötelezettek körének meghatározásakor abból az alapelvből indul ki, I hogy a munka- vagy a szöI vetkezeti tagsági jogviszonv• rjak együtt kell járnia a társadalombiztosítási jogvi• szonnyal. függetlenül a mun| kabér összegétől. Ezért a biztosítási kötelezettség elbíI rálásánál megszűnik a havi 250 forint, illetve a napi 10 forintos alsó bérhatár. Csupán a bedolgozóknál maradnak érvényben a bérhatárra vonatkozó rendelkezések. Most egységesen szabályoznak olyan társadalombiztosítási kérdéseket, amelyek elbírálása eddig nem volt egyértelmű. Azokra, akik j nem munkaviszony, hanem ; egyéb — például megbízásos jogviszony alapján rendszeresen dolgoznak, január 1-től egyértelműen kötelező a betegségi biztosítás. Eddig a biztosítási kötelezettséget a Munkaügyi Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal kötött megállapodás alapján bírálták el. Számukra a SZOT-szabályzat azt is megjelöli, hogy a munkavégzést akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha ugyanannál a munkaadónál a munkakörre megállapított havi munkaidőnek legalább felét ledolgozzák. Eddig a biztosítás nem terjedt ki azokra a bélyeglapos mezőgazdasági munkavállalókra. akik munkaviszonyukon kívül legalább öt hold mezőgazdasági ingatlanon, vagy legalább egy hold gyümölcsösben önállóan gazdálkodnak. Ezt a kizáró rendelkezést az új kormányrendelet már nem tartalmazza, így 1970. január 1-től rajuk is kiterjed munkaviszonyuk alapján a társadalombiztosítás. függetlenül attól, hogy mekkora földterületen folytatnak önálló gazdálkodást. A jogszabályok eddig is egyértelműen kimondták, hogy a munkaadó által foglalkoztatott saját családtagokra csak abban az esetben terjed ki a társadalombiztosítás, ha a munkaadó és foglalkoztatott családtagja között munkaviszony létesül. Az azonban tisztázatlan volt, hogy a munkáltató háztartásában dolgozó családtag milyen esetben tekinthető munkaviszonyban állónak. Az új kormányrendelet most kimondja, hogy a munkaadóval egy lakásban lakó és közös háztartásban dolgozó gyermekére, unokájára, szülőjére, nagyszülőjére — a heti 30 órai munkaidő elérése esetén is — csak akkor terjed ki a társadalombiztosítás, ha az illető családtag a szakszervezet által láttamozott munkaszerződés alapján végez munkát. További feltétel, hogy az illető a munka felvételekor a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzék. A munkáltató házastársára, vagy élettársára nem terjed ki a kötelező biztosítás. Bécsi deklaráció Befejeződött az európai biztonsági és együttműködési konferencia Nguyen Thi Binh Budapesten Nguyen Thi Binh aszszony, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására hétfőn baráti látogatásra Budapestre érkezett. A külügyminiszter-asszony és a kíséretében levő személyiségek fogadására a Ferihegyi repülőtérén megje-; lent Péter János külügyminiszter és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Hoang-Luong. a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete- is. A Bécsben hétfőn végetért európai biztonsági és együttműködési értekezlet plenáris ülése a munkabizottságok és az elnökség jelentése alapján megvitatta és elfogadta a konferenciának az európai népekhez és kormányokhoz intézett deklarációját. Minden látványos külsőség nélkül, az intenzív munka és a jóindulatú erőfeszítések jegyében zajlottak le. Bécsben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tanácskozásának utolsó órái. 25 ország politikusai, lelkészei, tudósai, és jogászai azzal az elhatározással jöttek össze Bécsben, | hogy végre kikövezzék az | európai biztonsághoz vezető I utat és erre az útra kormányozzák a hivatalos politikai irányítóit is. Európa jelenlegi területi realitásairól, a határokról és a két német állam kérdéséről tanácskozó bizottságban Bokorné dr. Szegő Hanna magyar küldött kifejtette: jogilag tarthatatlan állapotot idéz elő több nyugat-európai országnak az a struccpolitikája, hogy az élénk, sőt mindinkább fejlődő kereskedelmi kapcsolatok ellenére sem ismerik el azt az államot — az NDK-t —, amellyel kölcsönös előnyök alapján jó üzleteket kötnek. A másik magyar küldött — dr. Haraszti György — a többi között felhívta a figyelmet arra. hogy egész Európa sorsát teszik kockára azok a retrográd erők. amelyek a jelenlegi status ouo módosítását szeretnék elérni. Az európai közvélemény azt várja az úi bonni kormánytól, hogy világosan és egyértelműen elhatárolja magát az ilyen tendenciáktól. Dr. Stellán Arvidson professzor. a bizottság elnöke így foglalta össze a vij tát: Közös nevezőre jutott a bizottság 60 tagja abban, íhogy 1. Garantálni kell a jelenlegi európai status quo-t: 2. Érinthetetleneknek és vitathatatlanoknak kell tekinteni a jelenlegi európai határokat (az Odera—Neisse vonalat és a két német állam határát); 3. a müncheni szerződés kezdetétől fogva érvénytelen; 4. Minden országnak törvénybe kell iktatnia az erőszakról való lemondást: 5. Fel kell venni az ENSZbe mind a két német államot. Utoljára a fegyverkezéssel és a leszereléssel foglalkozó munkabizottság fejezte be tanácskozását. Ennek eredményét a bizottság társelnöke, Mátyás László foglalta össze. A felszólalások alapján itt egységes nézet alakult ki: a népeknek nyomást kell gyakorolniuk a leszereléstől idegenkedő kormányaikra, hogy azok lássák be: az egyetemes leszerelés feltételei megértek. A bizottság üdvözölte az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról Helsinkiben megkezdett tárgyalásokat, de a fő célt nem a korlátozásban, hanem az atom fegyverek alkalmazásának teljes betiltásában. e fegyverek megsemmisítésében látja. A bizottság nagv érdeklődéssel és tetszéssel fogadta az állandó eurÓDai leszerelési intézet megalakítására utaló magyar javaslatot. Valamennyi munkabizottság érintette zárójelen téssben a budapesti felhívást és a prágai javaslatot. Állásfoglalásukat a bizottságok határozati javaslat formájában előterjesztették az értekezlet tegnap délutáni plenáris záróülésén, amely a népekhez és a kormánvokhoz intézett felhívás kibocsátásával ér) véget. A bécsi deklaráció csatlakozik a budapesti felhívásjioz és támogatja a szocia(Folytatás a 2. oldalon.) 4