Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

A felszabadító harcok krónikája A debreceni csata * dtbfctnl • hárpdtl hadmüvíltt Uti. X.-9i-S«. A 2. Ukrán Front főcsapásának irányában az 53. hadsereg az első támadási napon áttörte a védelmet Harminc perccel a szovjet gyalogság rohamának megindulása után Heszlényl vezérezredes, a 3. magyar hadsereg parancsnoka elrendelte csapatai visszavitelét a Tisza mögé. Plijev altábornagy lovas-gépesített csoportja és a 18. harckocsihadtest gyorsan benyomult a gyalogság által tört résbe, s lendületesen haladt előre. Október 8-án a lövészcsapatok már Mezőtúr feladására kényszerítették az ellenséget, a Plljev-csoport ugyanakkor elérte Karcagot, a 18. harckocslhadtest pedig Szentesnél a Tiszát. Friessner vezérezredes, hadseregcsoport-parancsnok aggasztónak ítélte a kialakult helyzetet. Október 8-i jelentésében leszögezte: ,,... tetemes új erők beérke- terce, a 4. román hadse- így a magyar uralkodó 1«,xxT 8 ,nag/ re« Dés, a 37. hadsereg Ko- körök taktikázása ideiglenev íev3h™hh7d£e?nr^S l0zsvár irányába támadt sen a német „Dél" hadsereg,a_8^,L"SSlabbÁde;lg_tartó,el- eredményesen. Középen az csoport parancsnokságának 53. hadsereg, az alárendelt- kedvezett. Csapatai idót ségében harcoló 1. román nyertek, szívósan tartották a _ ,,„.,„„ , , hadsereg csapataival együtt védelemre jól berendezett ueli ozirí : M Csongrád-Mindszent szaka- helységeket; a páncélos hadgeti ezért engedélyt kért szon elérte a Tiszát, és híd- osztályok pedig a szolnoki a/. tszaK-Erdély ben harco- fóket vett birtokba a folyó hídfőből, Berettyóújfalu körhadseri fwnhipr LíSf ?yugati purtjan" °któber 10" zeteből és más irányokból hadsereg (Wohler hadműve- én a hadsereg 297. lövész- mért csapásokkal igyekeztek heÍy™n húzódóV° l aa hadosztóIyónak Tiszán át- a szovjet elónyomulást megVita a varosesztétika kérdéseiről Szeged „főutcájáról" Jóval fiatalabb szegedi va- delkező Prága is — csak ezt leszkedik bele az egész tó gyok Mocsár Gábornál, alig néhány hete költöztem ide, nagyképűség lenne tehát, ha ban, városképi sajátosságai a nyilvánosság - előtt folyó ban szinte mindent a vizei a néhányat említem — mai sajátos települési városfejlesztési-esztétikai esz. hozzá. regionális fejlesztési tervébe formájá- — itt Szegeden is töméntelen tényező játszhat közre abban, hogy a Tisza-part Köztudomd- városon átvezető szakaszát a nek köszönhet. mecseréhez begyökeresedett sú, hogy Szeged neve — az városfejlesztés általanoe kon. lokálpatriótaként szólnék egész ország közvéleményé- cepciójának megfelelően, saben — minden más Tisza- játosan szegedi módon, eszparti városunknál hangsú- tétikailag megnyugtatóan lyozottabban összenőtt ezzel megtervezzék, megoldják. Nagyon igazat adok abban Mocsár Gábornak, hogy rendkívül fontos lenne a Lehet eredeti az új városkép is a folyóval. Ha betér ide az idegen, amint magam is nemrégen idegenforgalmi . elemként fordultam meg part kiépítése, méghozzá az Ahhoz, hogy az új telepi- csak itt, érdeklődéssel szem- egyre jobban urbanizálódó ; tésű városrészek hol-hogyan léli a történelmi múlt emlé- újszegedi oldalon is, de az tükrözhetnék városainkegyé- keit. megnézi a belvárost, az érzésem, hogy a fejlődésni zamatát, kevés a hozzá- megállapítja, hogy a Széche. ben egyre nagyobbakat lép tenni valóm. Ha körülnézek nyi térhez fogható hangulatos térrel kevés városunk lenállást kifejteni nem lehet." Azt is felismerte, hogy a szovjet előretörés folytán a szovjet előnyomulást meg. „„,„ n . . "C-vo- kelt ezrede kelet felől be- állítani. A kialakult helyzet™L:"ak neVCZett terePsza- tört Kecskemétre, nagy za- ben Malir.ov.zkii marsall vart és kavarodást idézve október 12-én Nagyvárad .. „C], . „ „ , , . „ f1<5 a városban meglepett el- térségéből Nyíregyházának vf lenség s°ralban. Jelentős si- fordította Plijev tábornok kocsi-hadsereggel szemben kereket mondhatott magáé- csoportját, amelv most már .71'enFese"; nak a bal szárnyon harcoló a 6. gárda harckocsi-hadseC 46. hadsereg is, amely ok- reggel együtt támadott a tóber 12-én felszabadította főirányban védekeztek Nagyvárad térségében, hadsereg harckocsl-állomá nya már megfogyatkozott. Szegedet és támadásai savaiig haladta meg a hadosztálynyi mennyiséget. Malinovszkij marsall, frontpajának teljes szélességében el- Debrecentől délre nagyérte a Tisza vonalát. szabású páncélos csata bonEbben az időben a szép- Okozott ki. Egy héten át rancsnok a helyzet megjaví- tember 28-án útra kelt ma- változatlan hevességgel tomgyar fegyverszüneti kül- a küzdelem. melyben döttség Moszkvában már alá- csaknem 1000 harckocsi es írta az előzetes fegyverszü- rohamlöveg vett részt. A lovashadtest kivételével neti megállapodást. Horthy szovjet csapatok súlvos visszafordítja délkeletnek és kérésére a szovjet főpa- harcokban nyomultak előre. rancsnoksúg utasította Mali- 9kíóber 19-én, reggel értek novszkij marsallt: a fegy- Debrecen alá. A déli órákverszüneti feltételek telj esi- ban megtörték az elkeseretésének megkönnyítése érde- detten védekező hitleristák tása érdekében elhatározta, hogy a Plijev-csoportot — a Hajdúszoboszlóig jutott 6 lovashadtest kivétel visszafordítja délkeletnek _ hátba támadja vele a nagyváradi ellenséges csoportosítást; a középen harcoló csapatokat pedig a jobb szárny- _ ról elvont 7 gárdahadsereg- kében,"'áiíítsa"ie csapatainak ellenállását és benyomultak gel megerősíti. Budapest irányú tevékeny- „ „ , . „n . ,,, Plijev tábornok és gépesí- ségét. A frontparancsnok ok- a városba' amelyet 20"án ko" tett csapatainak nehéz ma- tóber 10-én este a követ- ra reggelre teljesen megnővere teljes sikerrel járt. kező parancsot adta az 53. tisztítottak az ellenségtől Együttműködve a 6. gárda- és 45 hadseregnek: „szilár- Két nap múlva a gyorscsaharckocslhadsereg és a 33. dan tartva a Tisza nyugati t . feiS7abadították Nvirlövészhadtest erőivel, beke- partján elfoglalt hídfőket. I rítette a Nagyvárad térségé- menjenek át védelembe a egyházát. 23-án pedig Rabén tevékenykedő ellenséges Tisza keleti partján és újabb kamaznál elérték a Tiszát. intézkedésig semmilyen to- Ezzel kettévágták az ellenvábbi működést ne fejtsenek csoportot, és október 12-én felszabadította a várost. E csapás jelentőségét Vörös ki nyugati irányba. vezérezredes, a vezérkar fő.nöke Guderian vezérezredes, Hogy Horthy miképpen képzelte el a fegyverszünet a ^ német ^ szárazföldig csapa- végrehajtását, arra jellemző példa személyes megbízottjának. Utassy vezérkari ezredesnek adott utasítása. Az ezredes október 13-án érkezett Deszkre, Malinovszkij tok vezérkari főnökéhez intézett táviratában így értékelte: „A Nagyváradtól Ko lozsváron át Máramarosszlget, Uzsokig terjedő arcvoség arcvonalát, és elzárták a Wöhler-hadműveleti csoport visszavonulási útját. TÓTH SÁNDOR alezredes itt az úi városrészekben. ugyanazokat az épületterve- . zéseket látom, mint más vá- tál a Tisza-partra. S legyünk rosainkban. tehát lokális szí- őszinték, itt már nekről, zamatokról — az éri lft.k6kÍÍ1SÓ,-TegÍKenéf Túlságosan nyárepolgári allgha b7zél- érvelés arra hivatkozni, mi mégis szefetnék itt "hfvaU ™indent lehetett volna Ut mégis szeretnek itt hi\al- csinólni. ha tegyük fel, a Tivrnianyáh°n alka+lmam sza valamelyik gazdagabb. Y,0ltz^!Lbianab„a^ egLleí!r de vízben szegény városon ve, ezeknek a területeknek rendezésére is új megoldárendelkezik —. aztán kisé- sokat, lehetőségeket keresnek, s találnak majd az ilcsalódás letékes tervezők — ha pénz lesz hozzá. A társadalom is tehet valamit ző építészmérnök társasága- ?0Vk^esz^ Jól emTékf, S7em arra, hogy néhány évépült turistaszálló közelében ma is folyamatban levő épít S ahhoz, hogy a tervezési az anyagi források megteremtése minél előbb gyüvel ezelőtt — okkal, vagy mölcsözzék, egy kicsit a tár. , , , . .. , ... ok nélkül — a Velencei-tó sadalomnak is össze kellene kezeseket. Azóta, ha baráti kör(U olyan ,egepdák keiet- fognia. Apró példa, amit itt tarsasagban Ljubjanárol esik keztekj hogy jön egy angol< felvázolok, de érdemesnek szo nem a belváros kepe vagv amerikai tőkés vállal- tartom megemlíteni, hogy a villan fel a képzeletemben, kozó_ pillanatok alatt rend- Hazafias Népfront néhány hanem az új épületkolosszu sok. Nem azért, mert na> gyok, hanem mert elütnek a be hozza a tó vízgazdálko- falusi bizottsága községpolttikai, társadalmi, tervező, seközösségeket próbál dását, útrendszert épít ki kö, u u x „ixi rülötte és megszületik az új gítő —, hasonló építkezésektől. magyar fürdőparadicsom. A szervezni, összefogja az illemért tervezőik megbontották naiy honpolgár bosszankodik tő községből elkerült műa magasepitmények farasztó. ilyenkori mért nem iehetezt szaki, közéleti embereket, a lapos tetőszerkezetet mert a saját erőnkből megcsinálni, lokálpatrióta hevületet igyekfalsarkok_ merevséget karcsú aztán ködbe vész a kitalált Bzik kamatoztatni a községeKitmenyekKel megoldás és az irreális áb- politika gyakorlati felpezsdípillérszerű tésére. Tehát túl azon. hogy Szeigyekeznek feloldani s mert rándok hel ére belé azélet. a nagy átlagtól eluto kulso A velencei-tó vízgazdálkoszíneket alkalmaznak. Mind- dasának rendezésére - a ged városfejlesztési gondjait fzi„t!Jln»„nyff P°Ífi„" xS,Zem; magunk pénzéből, a szocia- a közös, nagy kasszából igye. lista közösség erejéből — keznek megoldani az illetéépül már a korszerű szabá- kesek. a társadalom se várja lyozó rendszer, a déli part összetett kézzel városa meg. nádas szövevényét nem is szépítését, főként ne sajátos sokára teljesen eltüntetik, települési színeinek, formáinéhány év és a kecsegtető nak megőrzését, gondozását, nyugati tőkék helyett a maiéietemben az átlagtól, a szokványostól elütő képletet állított fel. tehát Ljubjanát egészen különálló helyre épL tem be az általam ismert városok sorában. De ezúttal mégsem az új városrészek építészeti problémáiról, esztétikai negatívumairól szándékozom laikus szemlélettel elmélkedni. Új városrészek születnek gyar nép ereje oldja maid itt. új képzőművészeti alkomeg egy nagyszerű terme- tások kerülnek a közterüleszeti kincsünk jövőjét. tekre, a kívülről jövő azonAzt hiszen — hangsúlyo- ban Szeged egyik legértékezom ez a hézagosan tájéko- sebb kincsének, a Tiszának rendbe hozását érzi legfontosabbnak. Ennek a probléhanem Szeged főutcájának, a Tiszának jelenlegi és jövő- ££ ^é^rTiatai' szegedi beli városképi szereperői sze. véleménye _ a Tisza Itteni _ „ retnek egyet-mast — az egy- szakaszának rendbe hozása mának nagyszabású feladuszeru, idevetodott honpolgár legalább 0ivan gazdasági taihoz kellene talán minél aspektusából cimondam. ^^^^^^^ probléma, mint a Velencei- előbb mozgósítani minden tóé. Nagyon könnyű gazda- szellemi erőt. amelyet akár-w ,, _ _ _! f_|wtóé. Nagyon konnyu gazda- szellemi erot, amelyet asarYaiOSOK lOlyOl sági és műszaki alaposság hol az országban szegedi lonélkül elképzelni, hogy pél- kálpatriotizmus fűt. s ezek A földkerekség nagy- és dául korszerű kőpartra, han- az erők — ha úgy tetszik, kisvárosai, amelyek a terű- gulatos sétányokra lenne Szeged városfejlesztési tárletükön átfolyó vízzel ren- szükség a víz mindkét part- sadalmi közössége — szép, delkeznek. korábban ösztö- ján. Kétségtelenül erre lenne türelmes munkával sok minnösen. a fejlődés során egy- elsősorban szükség, de amint dent megoldhatnak, ami pila Velencei-tó — tegyük fel lanatnyilag nehezen megold, agárdi partszakaszának kiképzése is csak akkor valósulhat meg, ha helyesen ilre tudatosabban valóságos főutcává avatták folyóikat. London, Párizs. Budapest, Bécs, a kisebb folyóval renhatónak, vagy megoldhatatlannak látszik. Ormos Gcrő nalban levő seregtestek a marsall főhadiszállására, bekerítés veszélye előtt áll- ah0l az alábbi hadászatinak, mely bekerítésből to- hadművelti képtelenséget vabbi kitartás esetén az erők terjesztette elő: „A szovjet kivonásának lehetősége igen csapatok lehetőleg ne Makétséges." Megállapította, gyarországon át támadják a hogy „a helyzet rendkívül németeket, hanem Horvátorkritikus és elérkezett a huszonnegyedik óra" a csapatok visszavonásának elrendelésére. Vörös vezérezredes borúlátása nem volt alaptalan. A Plijev-csoport sikere lendítőleg hatott az egész front tevékenységére. Jobb szárnyon a 40. hadsereg Beszszágon és Szlovákián át." Ugyanakkor „a fegyverbarátságra, az erő elégtelenségére és a németek bizalmatlanságára hivatkozva" kitért az elől. hogy a magyar hadsereg teljesítse a moszkvai megállapodásban vállalt kötelességét és a németek ellen forduljon. Uj oxigengyar Kazincbarcikán több mint nak ki. Az új gyárban terszázötven millió forintos be. melt oxigénnel évente tizenruházéssal elkészült a bor- ötmillió palackot tölthetnek sodi vegyikombinát új, kor- meg. A gyár termékeinek szerű oxigéngyára. Két nagy nagyobb részét azonban nem teljesítményű univerzális be- kereskedelmi célokra, hanem rendezést a Német Demok- a vegyikombinát gazdaságos, ratikus Köztársaságból vá- ságának javítására és korsároltak és segítségükkel a szerűsítésére fordítják. A levegőből óránként tizenkét- nagy tisztaságú oxigént az ezer köbméter oxicént. le- ._.,„„ . „., lentős mennyisége. 99.99 szá- ötszázmillió forintos lcöltz.alékos tisztaságú nitrogént séggel épülő uj acetilénés krypton nemesgázt von- üzemben hasznosítják. DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1969. NOVEMBER 13. 25. — Suba subával — mondja Deső lassan, de nem néz Fésűs Járóra. — Ez a realitás. Akik bújnak, összetartoznak. Bartal végighúzza a kezefejét nedves arcán. Olyan hálás Desőnek ezért a pár szóért, kutyaszemmel néz rá, a kezéhez kap, azt markolássza görcsösen. — Mondd csak, Kálmán, te is.,. Nem szabad válogatni! Nem. ezt nem szabad, ez iszonyú könnyelműség ... — Most nem szabad — mondja Deső. megnyomva a mondat elejét. — Későbbre ez nem jelent semmit. Ha átvonul rajtunk a front, mindenki megy a maga útján. Addig azonban ugyanazok üldöznek engem is, mint Fésűs Járót. Azt hiszem, pontos vagyok, ha azt mondom: nem a törekvések hoztak össze bennünket, hanem a szükség. Nos, amíg ez a szükség tart. semmi kifogásom ... Bartal feléled. — Erről van szó, drága gyerekeim! Amíg muszáj... Es. hogy miért muszáj? De kár turkálni ebben az egészben, hagyjuk a fenébe: itt vagvtok, együtt vagytok, és úgy lehet. Géza fiam, kedves doktor úr.,, ennek a szegény nyomorultnak majd még szava lesz: ha akarja, ezt csak úgy mondom, meg is hálálhatja...' — Elég, apám. Kálmán érveit elfogadom. de a többiről... — Magát is elhallgattatja, indulatosan legyintve, és Fésűs Járóhoz fordul. — Maradj. — Maga zsidó? — kérdi Sorki. Utálkozó szemmel nézi Fésűs Járót, olyan öklendő pofája van ennek a Sorkinak, mint egy kifordított gyomor, aztán eszébe jut, hogy engedély nélkül megszólalt parancsnoka jelenlétében, egymáshoz rántja hát gatyáia két szárát, fővetéssel tiszteleg Desőnek. — És ha az lennék? — Nem azt kérdeztem, maga vakarék, mit szeretne lenni. Hanem, hogy valóságban kicsoda-micsoda. — Nem zsidó — mondom a törzsőrmesternek. Kínos ez az egész, hagyni kellene a fenébe, menjünk aludni. — Ismerjük. — Megértettem, hadnagv úr. Csak azért mondtam, jelentem alásan. mert a köpönvege karján ott a karszalag nyoma. Tetszik látni, ahol nem olyan koszos. — Büntetőszázadban voltam — mondja Fésűs Járó. — Áz lehet. Oda is gyönyörű legényeket vittek. Meg még azért, hadnagy úr, alázatosan, tessék csak nézni. a pofájától rabbi is lehetne, olvan gamós orra van. mint a kaszanyél gamóia. Csúnya dologban hívtalak össze benneteket, mondta Madaras igazgató úr a sebtében összerántott iskolai gyűlésen, amikor Fésűs Járót kicsapták a gimnáziumból. Olyan csúnya dologban, ki sem mondom, nem akarlak megfertőzni titeket, elégedjetek meg annyival, hogy ez a disznó kölyök. Fésűs Járó Ferenc, bemocskolta iskolánk jóhírét, diák létére nemzetellenes, hazaáruló, istentelen tevékenységen kapták rajta, ezért nemcsak innen, hanem az ország valamennyi középiskolájából örökre kitiltjuk. Fésűs Járó tehetetlenül bőgött a felsorakozott osztályok színe előtt, az udvaron volt a gyűlés, virágzott az orgona, mintha friss hóval csapkodták volna be a zöld bokrokat, csupa súlyos, dús fürt fehérlett mindenfelé, és a gyereknek az ítélethirdetés után rögtön haza kellett mennie, mi még ott álltunk büszkén és ártatlanul, hívek istenhez, hazához. Fésűs Járó már ment kifelé, mint a vánszorgó szégyen, keskeny háta meggörbült, táskája a földet súrolta. Nem egy osztályba jártunk, mi Desővel, Bartallal ások voltunk. Fésűa Járó meg bes. s két évet se töltöttünk együtt. Kicsapták, hát kicsapták. A csúnya dolgot mégis megtudtuk, mit nem tud meg az ember egy kisvárosban. Fésűs Járó apját, aki különben téglagyári gépész volt, lefogták kommunista agitáció miatt, s valamit megneszelhetett, mert fiával akarta biztonságos helyre menekíteni a röpcéduláit. de későn. így aztán a gyerek is bajba került. Amikor ezt megtudtuk, egv ideig sajnáltuk Fésűs Járót. Még kicsit irigyeltük is. összeesküvő, a kutyafáját., valami izgalmasan tilosat rstnált. ha csak tedd ide. tedd oda módon is. amit közülünk senki más. Tüntetően köszöntünk neki az utcán, kezet ráztunk vele. hadd lássa a világ. De ez is elmúlt (Folytatjuk) i