Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

Megnyílt az átalakított bútorbolt Nagy tömeg tolongott a Bajcsy-Zsilinszky úti bútorbolt bejárata előtt tegnap délelőtt: megnyitották a Delta Kereskedelmi Vállalat lakberendezési bolttá átalakított bútorboltját. Az új név egy igazán új boltot is jelent — noha a terület azonos, a bolt belsejére alig lehet ráismerni: világos, barátságos és szép boltot alakítottak ki. Most nemcsak bútort, de a lakberendezéshez szükséges minden mást — szőnyeget, faliszőnyeget, díszpárnókat — is lehet kapni. A sok vevő elsősorban bútort keresett és már az első nap — mint azt az üzlet vezetőjétől, Földesi Zoltánnétól megtudtuk — nagy volt a forgalom. Ml más kívánsága is lehetne a vásárlóknak, minthogy mindig ilyen áruválasztékkal fogadja majd a vevőket a bolt! Ez annál ls inkább fontos, mert a Széchenyi tér sarkán levő bútorüzlet a közeljövőben — a Kis Dávidpalota átalakítása miatt — megszűnik, azaz: a nagy búRégészeti konferencia A Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottságának székházában tegnap délelőtt ünnepélyesen megkezdődött a Móra Ferenc Múzeum és a József Attila Tudományegyetem hatodik régészeti tudományos illésszaka. Az Alföld régészeti kutatásával foglalkozó háromnapos tanácskozáson 85 vendég, közöttük 10 külföldi vesz részt. A külföldiek között ott van dr. Anton Toesik, a Szlovák Tudományos Akadémia régészeti intézetének vezetője, a tudományág nemzetközileg ismert tekintélye. A tanácskozást, a magyar régészet egyetlen olyan országos fórumát, amelyen a kutatók legfrissebb eredményeikről számolnak be, dr Dömötör János, a Csongrád megyei múzeumok igazgatója nyitotta meg, majd megkezdődtek az előadások. A konferencia három napján, szerdán, csütörtökön és pénteken összesen 25 referátum hangzik el. Az első napon az őskor, a másodikon a népvándorlás kora, a harmadik napon pedig a középkor régészeti problémái szerepelnek az előadásokban. Az elsősorban elméleti kérdésekkel foglalkozó tanácskozáson a szegedi, illetve Csongrád megyei régészek közül előadást tart, illetve tartott Farkas Gyula (Szeged), Visy Zsolt (Szentes), és Bálint Csanád (Szeged). Enyedl Zoltán (elvétele Részlet az új bútorboltból torraktárba teszi át „székhelyét". (Talán ez a váltó- _ zás - ragadjunk meg min- történi"^ ennek den alkalmat, hogy elmond- , , hassuk a jogos panaszt! - b°ltnak az átalakítása, korA városban gondot okoz a bútorvásárlás. Legjobbkor a bútorvégre telefonhoz is juttatja majd a nagyraktárt!) szerű, szép boltot nyert vele a város. Képek és kerámiák Rejtelmes piacok Mert a pulyka rút Leszállították a buszról id. Obis Lajosné (Petőfitelep) idős olvasónkat, mert piaci táskájában egy pulykát akart hazavinni. Már csak azért is háborgott magában, mert az az ismerőse, aki a pulyka párját megvette, minden további nélkül hazajutott. A nóta szerint a pulyka a rút, a szállítási szabályok szerint még a liba is. Az AKÖV személyforgalmi osztályának tájékoztatása szerint csupán naposcsibét és csirkét lehet felvinni a buszra a helyi járatokon, pulykát és libát csak azon lehet szállítani, amelyiknek tetején megfelelő hely van. Két piacról esik szó abban a négy hasonló témájú levélben, amelyet részint újszegedi, részint Marx tér környéki olvasóinktól kaptunk. Könnyen kitalálható, hogy újszegedi olvasóinkat elsősorban a rég beígért Csanádi utcai piac rejtélye érdekli. B. K.-nét és társait pedig az, hogy mikor ér véget a Marx téri piac átrendezése. miként ismerje ki az ember magát a fölbolygatott sorok között? Mindkét kérdésre a városi tanács szolgáltató üzemétől vártunk választ Kielégítőt azonban csak a másodikra kaptunk. Az újszegedi piac ugyanis nemcsak a háziaszszonyoknak okoz gondot, hanem a szolgáltató üzemnek is. Mivel a piac építése még most sem fejeződött be, nem Egy kis kellemetlenség AzEgressy Béni utca egyik lakója panaszolja levelében, hogy bevezetik utcájukba a gázt. Azt állítja, hogy mindezt az I. kerületi tanács „önkénye" eredményezte, nem pedig a lakosság akarata, így aztán a valaha virágos utca most csupa sár, a tüzelőt nem tudják behordani, a szemetet kihordani. A levélben felsorolt sok kifogás közül erre az egyre az I. kerületi tanács építési és közlekedési osztálya adott választ. Nekik írásos bizonyítékaik vannak arra, hogy ennek a környéknek a lakossága. tanácstagok s küldöttségek közvetítésével nemegyszer kérte a gázprogram itteni megvalósítását. így történt, hogy a Blaha Lujza és az Egressy Béni utcában megkezdték ezt a munkát. A gáz bevezetése költségeinek harmad-harmad része hárul a lakosságra és a tanácsra, harmadát a gázművek vállalta magára. Az igaz, hogy a munka mehetett volna gyorsabban is, hiszen itt a nyakunkon a tél. Az azonban nem. hogy kötelező minden lakónak a 30 ezer forintos etage-fűtést bevezettetni. 12—15 ezer forintból is futja szerényebbre. Bár a lakógyűléseken nem voltunk ott. tegyük hozzá a magunk véleményét is: ami. kor a város lakóinak többsége — levelezésünk tanúsága szerint is — kéri a gázfűtést. meglehetősen indokolatlannak tűnik olvasónk felhaborodottsága. Való . igaz. hogy minden ilyen munka — ebben az esetben talán a szpkásosnál több — kellemetlenséggel jár, de sok utca lakói vállalták volna ezt is levélírónk helyében. tudják, hogy az árusok részére érdemes-e télire asztalokat kitenni. Sajnos —saját felméréseik alapján mondhatják — egyelőre a termelők sem igen kívánkoznak oda, pedig az első időkben helypénzt sem szednének. A Marx téri piac teljes átalakítása előreláthatólag az év végére befejeződik. A gyors átrendezésre azért volt szükség, mert az autóbuszpályaudvar felé eső területet november 15-re át kellett adni a fedett áruc6arnok építkezésének. Mo6t már mindazonáltal végleges helyükre kerültek a legfontosabb sorok: a csirkesor. a zöldség- és hagymasor. a savanyú káposzta árusítói, a tejtermékek eladói. A piacra járók láthatják, hogy a súlypont az élelmiszeripari technikum elé tevődött át csupán a kistermelők helyzetét nem tudták még megfelelően rendezni. Üj abban elszaporodtak a házitárlatok. Mármint azok a kiállítások, amelyeket valamely zártkörű klub rendez, s amelyeken olyan művészek mutatkoznak be, akik valami okból — bátortalanság?, gyakori visszautasítás? — nem kapnak helyet az úgynevezett hivatal los fórumokon. Egy ilyen házikiállitás nyílt tegnap, szerdán is a Fegyveres Erők Klubjában — ahogy az lenni szokott: minden protokolláris formaság nélkül. Mit mondjunk erről a kiállításról? Azt, hogy mind az olajképeiveí, akvarelljeivel bemutatkozó Rostáné Papp Piroska, mind pedig a kerámikus Szoljárné Bánfalvi Éva jó néhány munkájának ott lenne a helye a hasonló műfajokban munkálkodó legjobbak között? Ezzel a kesernyés kérdőmondattal — sajnos — túl keveset mondhatunk. A kevéssé vidító tapasztalatok birtokában inkább azt kérdezzük: miért kell két ilyen tehetséges, képességeit hoszszú évek óta nemcsak próbálgató, de jól bizonyító képzőművésznek egy ilyen alkalmi — csupán öt napig nyitva tartó — házitárlaton „szóhoz jutni", miért nem figyelnek fel rájuk a felfigyelésre hivatottak. Hogy — illendően — érvekkel is szolgáljunk: Rostáné Papp Piroska Orosz templom című képére bátran bólinthatna igent a legtartózkodóbb zsűri is. A vászon nyersfehér foltjai, a tornyokat idéző aranyvörös korongok — mint az igényesebb mesterképeken — a téma költői látomását adják. Szoljárné Bánfalvi Éva kerámiái? Nemcsak mutatós lakásdísz, de alkalmi gyönyörködtetésre is méltó darab valamennyi. (Jogos talán a kérdés: egyáltalán tudott arról valaki, hogy hoszszú évek óta Szegeden dolgozik, és Innen postázza munkáit egy ilyen tehetséges kerámikus?) Mindent összevetve: mégiscsak jók ezek a többek által rosszallott házikiállítások, hiszen — búvópatak módjára — nemegyszer az általuk teremtett „réseken" tűnik elő a tehetség. Az elmondottak jegyében tehát joggal ajánljuk minden képzőművészet-kedvelő figyelmébe, a november 16án, vasárnap este záruló házitárlatot. A. L. Eltemették Szabó Ferencet Szerdán délután a Kerepesi temetőben nagy részvéttel búcsúztatták el Szabó Ferenc zeneszerzőt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola díszelnökét, nyugalmazott főigazgatóját, a Magyar Zeneművészek Szövetsége elnökségének tagját, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művészt, a Munka Vörös Zászló Érdemrend, a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munka Érdemrend arany fokozata és számos más hazai és külföldi kitüntetés tulajdonosát. A Munkásmozgalmi Panteoni ban sok száz gyászoló állta ! körül a virágokkal, koszo! rúkkal övezett ravatalt, amely előtt bordó selyem1 párnán helyezték el az elhunyt kitüntetéseit A gyászszertartáson a hozzátartozókon kívül részt vett és a ravatalnál díszőrséget állt Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, dr. Csanádi György közlekedésés postaügyi miniszter, Garamvölgyi József, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Venéczi János és Katona Imre, az MSZMP budapesti bizottságának titkárai, Sarlós István, a fővárosi tanács vb. elnöke is. A gyászlnduló, valamint Szabó Ferenc József Attila verseire komponált ciklusának dallamai után Sarlós István mondott búcsúbeszédet, Idézve Szabó Ferenc alakját, méltatva életútját, alkotói pályáját Divat a színház A kislány nagy feltűnést keltett a premieren : halványzöld sortban, ugyanolyan színű kempingingben volt, az estélyi jelleget az aranyszínű gyöngyhímzés volt hivatva reprezentálni. A hölgyek összesúgtak. — Na, nézd! — Ugye, ő fog legelőször maxiszoknyát hordani! A férfiak összenéz, tek. — Aha! Micsoda lábak tapodják itt az anyaföldet, illetve a műanyagpadlót! Kedves szokás, hogy a premieren az egész színtársulat jelen van, ki a színpadon, ki meg a széksorokban. És természetesen a „szabad" színészeknek a szünetben van jelenésük: ninden mozdulatukat Lesik a folyosón, a hallban, a dohányzóban. — A művésznő bátran hordhat miniszoknyát — bólogatnak, és ruha után a frizura is a kritikák pergőtüzébe kerül. Hja. jó fodrászai lehetnek a színháznak. Ha már így szóba jön minden: bár utálnák le az előttem ülő hölgy fejéről a kalapkölteményt, vagy a teenager kislányról a kordbársony, kopott pantallót! De ha így folytatjuk, az intimpistáskodás gyanújába kerülünk — pedig csak azt szerettük volna érzékeltetni, hogy érdekli az embereket a színház, beszélnek róla. Holott a múlt évadban azon keseregtünk, hogy játszhatnak a szegedieknek. amit csak akarnak — közönség nincs a nézőtéren. Most pedig esemény a színházi est — a nézőtéren is, a folyosókon is. Az átütő sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az eddigi 22 előadáson 13 ezer 228 néző volt. Tessék utánaszámolni: átlag 600 néző! A négy szervező titkár egvike. Kozaróczy József azt mondja: aránylag • egyformán „bejön" a közönség az eddig bemutatott három darabra és az operákra, de a közönségsikert a Feketeszárú cseresznye jelenti. Az idén 8 ezer bérletet váltottak, mintegy kétezret ebből diákok vették, örvendetesen sok az egyetemista: a tavalyi 7—800 helyett az idén több mint 1200 tartozik a színházi törzsközönséghez. Kevés viszont a tsz-bérlet. Az idén ugyanis az erkölcsi siker nem kerülhet az anyagiak mögé, magyarul: a bérletes „telt házakat". amikor csak „papírforma" szerint volt jelen a közönség, szeretnék örökre még az emlékeikből is kitörölni. Nem volt szervezési kampány a tsz-ekben. aki mégis vásárolt, az egyénileg vette meg bérletét. Kétszázan vannak! Valahogy így támasztja alá a statisztika. hogy a színházi előadások társadalmi eseménynek számítanak. Amire új ruhát varratnak — a férjek nagv örömére — a szegedi hölgyek. P. Sz. M. Előrehaladt a répcelaki szénsavgyár helyreállítása Eddig ötvenmillió forintot költöttek a januári tragikus tartályrobbanáskor megsérült répcelaki szénsavgyár helyreállítására. A „B" tisztítósorról már csupán a biztonsági szelepek, s néhány műszer hiányzik. Valószínű e hónapban megkezdi a termelést. Ez lesz az immáron tíz és fél hónapja béna üzem első üzembelépő termelő részlege. További három tisztítósort is felszerelnek. Ezek teljes üzemben — várhatóan 1972-ben — háromszor annyit termelnek majd, mint a régiek. Elkészültek az új tárolótartályok is. Darabjuk egymillió forintba került. A jövő héten tartják a nyomáspróbájukat. Maximális biztonsággal készültek, mint ahogy az egész helyreállításra ez a legfőbb jellemző. A tárolótartályokat betonfallal vették körül. A műszerezettség. a biztonsági apparátus is kifogástalan lesz. Áll már az új műszerház épülete.' Minta vegyiüzem lesz a szénsavgyár, Európa egyetlen természetes széndioxidot feldolgozó üzeme. Szeged szobrai nlí Deák Ferenc (1803—1876) (97.) A jeles jogtudós és államférfi kétszeres életnagyságú bronzszobra fehér mészkő talapzalán a Széchenyi téren áll. Zala György neobarokk stílusú munkája 1913-ban lett Szeged egyik jól ismert szobordísze. CSÜTÖRTÖK, 1969. NOVEMBER 13.