Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-12 / 237. szám

Szabadságának születésnapjára emlékezik Szeged '4. MáT9 M ket, boldog ifjúságunkat a felnőtt érzelmek kísérjék mindennapi tevé- az ipari munkásság, mely so- amiben e (Folytatás az 1. oldalról.) gunkért hozott áldozatot — mondot­a. Üdvözölte a díszünnepség vendé­geit, majd felkérte Sípos Gézái ünne­pi beszédének megtartására. A nagy tapssal fogadott ünnepi be­széd után a testvérvárosok küldöttei köszöntötték a felszabadulásának ju­bileumát ünneplő Szegedet: 3. F. Szolod un, Bagi Károly és Gerhard Lachmann. Üttörő és Ifjúgárdista egyenruhá­ban a szegedi fiatalok küldöttsége so­rakozott fel ezután. Harsonások, do­bosok zenéjére hozták be az úttörő­mozgalom és a KISZ zászlaját a fia­talok és Fehcr Katalin, a Zrínyi Ilo­na általános iskola VIII. osztályos ta­nulója mondta el nevükben a kö­szöntőt. — Mi nem éltük át a háború bor­zalmait, történelmünknek szabad 25 esztendejében születtünk, de tudjuk, hogy szabadságunkat a Szovjetunió­nak, mai szabad, gondtalan életün­ket, boldog Ifjúságunkat a felnőtt nemzedékek harcának, küzdelmének köszönhetjük — mondta köszöntőjé­ben, majd újabb egyenruhás úttörők jöttek be a színpadra és virággal ked­veskedtek az elnökség minden tag­jának. Hosszú, ütemes tapssal jutalmazták az ünneplők a fiatalok figyelmessé­gét. látványos és kedves vonulásukat Beszédet mondott az ünnepségen Komócsin Zoltán is. Többször lelke­sen beletapsolt beszedébe az ünneplő közönség. A fölemelő, a jubileumhoz igazán méltó ünnepségen jdr. Biczó György­mondott zárszót. — őrizzük meg siívünkben tovább­ra is első helyen a történelmi dátu­mot: 1944. október tizenegyedikét, őrizzük meg a szeretetet és a meg­becsülést a szabad élethez hozzásegí­tő szovjet nép és a többi testvérnép iránt. Ez az ünnep is emlékeztessen és figyelmeztessen bennünket: sok még a dolgunk, a munkánk a szocia­lizmus építésében. Űjabb évtizedekre kell megalapoznunk városunk jövőjét, a szegediek boldogulását. Az ünnepen született elhatározások. gondolatok. amiben egész munkánk, küz­delmünk, harcunk, huszonöt évi minden törekvésünk el­nyeri legfőbb értelmét: a szocializmust építő ember magabiztosságát, szilárd eg­érzelmek kísérjék mindennapi tevé- az ipari munkásság, mely so. kenységünket. s szorgalmunk, igye- hasem maradt adósa az or­kezetünk, városszeretetünk meghozza szágnak: termelési feladatai­kamatait. Az újabb munkához, harc- nak példás teljesítésével gya­hoz erőt, egészséget kívánunk Sze- rapftotta országunk és szű­«ed város lakosságának, sikereket a kebb hazánk gazdaságát, __ m. . ... közös erőfeszítésekben, boldogságot hozzájárult egész népünk zisztenciáját, minden koráb egyéni és családi életükben. E gon- életszínvonalának emelésé- bival összehasonlíthatatlan dolatok jegyében zárom be mai dísz- hez. Dolgozó parasztságunk a életnívóját, szellemi gazda­ünnepségünket tulajdonos város bérlőjéből a godását, biztos kilátásait. Befejezésül a nemzeti színház zene- gazdf rangjára emelkedett, Kedves Elvtársak! kara az Internacionálét játszotta. majd egyesítette erőit és fej- Mi azt valljuk: itt minden Közvetlenül a színházi díszünnep- lett mezőgazdasági nagyuze- az emberert van, az ember ség után a városi tanács fogadást meket hozott létre melyek- javara. Nem minden ugy, adott a Tisza szálló hangversenyter- ben mind szebben boldogul, mében munkásmozgalmi veteránok mind magasabb színvonalon és a város vendégeinek tiszteletére. terme . A város értelmiségé­it dr. Biczó György mondott Pohár- alkotóereje felszabadít ifösTfintőt kibontakozott, s Szeged ma Köszöntöt. az orszá je]entős szellemi Az évforduló megúnneplesenek foly- kÖ2pontja. A város megújult. BUllu uuvcíl> Ila aí,wa| tatásakent ma vasárnap koszoruzási 0j ; megszépült utcái, számítjuk, amelyeket meré­unnepseget rendez az MSZMP városi s a-lakóházak és középületek szebb vágyaink szülnek. Hu­bizottsaga, a városi tanács és a Ha- sora> 0gész mai áIlapota £" minden­em lPfri?nt messze magasabb színvonal- nel gazdagabbak lettünk és tíott 10 órakor a Dugonira- esa M- ról, kulturáltságról tanúskod- sok Bmindent megtanultunk, városi temetőben, 11 órakor a Széc- nak Mindez azonban anyagi de hibátlanul dolgozni még henyi téri hősi emlékműveknél. A háttér. Mert a ­mint magunk szeretnénk. Van öröklött gondunk-ba­junk elég, s egyrészt a fej­lődés üteme, másrészt az, hogy új vízen hajózunk, még tetézi is. Még akkor is akad gond bőven, ha azokat le­Széchenyi téren katonai követi a koszorúzást Sípos Géza: változások nem Kiö^dui, hogy jó el­díszszemle legnagyobbikát maga az em- gondolás is torzra fordul ber hordozza. Es nemcsak ügyetlen kezekben: megesik, gyárakat, lakóházakat uta- hogy régebbi beidegződések kat iskolákat, korhazakat, ólljók útját jó törekvések­üdjjlőket építettünk — a dol- nek Anyag; energia pusz­gozó ember változásaiban tul ut_ott másutt munka­gyönyörködhetünk legoszin- szervezés5 anomáliával talál­Építeni a tokes tar- kozunk helyenként kapzsi­sadaldmban is tudnak tech- sá bűnrehajlás csorbítja nikai csodák is kitelnek ka- előbbrehaladásunkat. hány Sfej lett ^nyugati' Türelmetlenek vagyunk « ma még az általános élet- %en jelenjéffekfcel szem­színvonalban is megelőz ben- ben, bárhol találjuk fel őket. nünket. De a szocialista em- Es vannak olyan gondjaink berl közérzetet meg sem ál- is, melyeket még cipelnünk modhatja. Gondoljuk csak kell s csak lassan kony­meg mit jelent nekünk a tel- nyülnek. Lakásépítés... a zött nemcsak élvezte törté- pent fel a lelket, bizalmat ies létbiztonság' Sem válság nagycsaládosok helyzetének nelml szerencséjét, hanem adó jelszó: „Lesz magyar új- gem dekonjuktúra sem tőkés könnyítése... a nyugdíjak annak a gyökeres fordulat- jászületés! Lesz boldog, erős, ravaszs£g ki nem ütheti a nak, sorsdöntő átalakulásnak, független Magyarország!" szerszómot a dolgos kézből. amely országunkban elindul- Ebben a színházteremben s Emb6rileg és erkölcsileg mi­hotoft, ez a város bölcsője le- írtak történelmet: Itt alakult l megsZokott már, mégis hetett. Szeged kommunistái meg a Magyar Nemzeti Fug- muyen felemelő hogy egysé­elsőként hozták létre a kom- getlenségl Front 1944. decem- ges és egyetlen 'rangsorolása munlsta párt szervezetét, s berében, harcra szólítva min- yan az embernek- a munka, akik már akkor is felnőtt kezdeményezőivé, motorjai- den hazafias, demokratikus, Nemcsak megélhetést szerez­fejjel gondolkoztak, eszmél- vá váltak az újjáépítésnek, a- antifasiszta erőt. Bölcsője het veje hanem magas tisz­tek az ország és a világ dol- közbiztonság és közrend hely- volt az október tlzenegyedi- tességet' valódi társadalmi gaiban. Átélték a gyűlölt reállításának, a termelés kén felszabadult Szeged a de- rangot ' Ha egészségügyről vérgőzös tobzódá- megindításának, a demokra- mokratikus ifjúsági mozga- van szd ha művelődésről Tollawii'í ' . . . . A változások legnagyobbikát az ember hordozza legzetet ennek a dolgos és küzdő városnak a népe, ért­ve és érezve a pillanat tör­ténelmi nagyságát és vissza­vonhatatlan jelentőségét. Mindez történelem már, de generációk személyes em­léke, élménye ls még. Mil­liók élnek országunkban, hatalom sát, legszebb koruk mun­kakeresésben és létbizonyta­lanságban telt el, sorba áll­tak kukoricás hadikenyé­rért, osztályuk, egész né­pünk érdekeitől idegen cé­lokért kényszerültek fegy­vert fogni és hadszíntereken elhullani, vagy börtöncellák­ban nyomorodtak el... Itt munkálkodnak generációk korrigálása ... Nem gyönge­ség, érzéketlenség vagy te­hetetlenség az oka, hogy ilyen gondokat ls számon tartunk. De természetesen tudnunk kell, bármilyen cso­dálatos dolgokat alkotott ls népünk a huszonöt szabad esztendőben, a munkáshata­lom éveiben: minden csoda fejünkben, a tenyerünk­ben, az ujjainkban van. Min­den gondunkban csak a ma­gunk munkájára számítha­tikus átalakulásért folytatott lomnak, az új szellemű mTnd^Tfajte''elhatTrozásnak harcnak. Ez a város jegyez- könyvkiadásnak, a szabad az ember £11 a közepében heti történetében, hogy- itt sajtónak S néni hivalkodás- Jó erre emlékezni és szűk- tunk. Éppen ezért hadd alakult meg a Magyar Kom- ból emlékeztetünk erre a sé j mert még manap_ ldézzem ebb61 az ünnepi al­munistaPárt legá is Közpon- szabadság szegedi ünnepén, sá| u 'sokan és *okat be. kaiomból is a Magyar Sző­tt Vezetősége s itt fogalmaz- tókább azért hogy ki ejezzük sz|,nek ideológial ellensége- ciallsta Munkáspárt Köz­ta és hirdette meg híres megbecsülésünket mindazok- jnk űgynevezeft „emberarcú" ponti Bizottsága és a Haza­" elvtáTsaknak és haza- vagy „emberközpontú" szo- fias Népfront Országos Ta­t - l l a felsza- fiaknak, akik az el$6 perctől cializmusról. Gyakran még nácsa felszabadulási felhi­nt;*kezdve részt vállaltak nem- jóhiszeműek körében is tet- vását: lelkesítő és maradan­menyt a meg iasiszia csizmás __.„, „ „mit +n_ tottoiriroi w „„.. jelenünkben is, amelyek át- tapodta területek lakosságé- cetünk új történetének for­Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Elvtársak! Történelmi dátum szólít ma ünnepre bennünket: a magyar nemzet független­ségének, népünk szabadsága hajnalhasadásának jubileu­ma. Keletről nyugatra halad az ünneplés országunkban, követi a szabadság kivívásá­nak áldozatos útját, a győz­tes Vörös Hadsereg vonulá­sát — szeptember huszon­harmadikától április negye­dikéig, Battonyától Nemes­medvesig. S ennek az em­lékeztes, mélyen szívünkben élő időnek jeles dátuma 1944. október tizenegyedike, nagyszerű és fontos állomása Szeged felszabadulása. Ep­léphették ezt a történelmi mesgyét: népünk felszaba­dult történelmének időbeni határát. Levert forradalmak keserűsége, kemény harcok­ban nevelt hit, eszmei bi­zonyosság — ez volt osztá­lyos örökségük és új bizo­dalmuk forrása. Kommunis­ták, demokraták, hazafiak álma, vágya teljesedett be, hiszen a felszabadító had­seregben már akkor sem csupán roppant hadigépeze­tet és emberáradatot tisztel­tünk, hanem egy eszmét, a marxizmus—leninizmus, az emberi humánum, az új tár­sadalom reménységének hor­dozóját. Sokan pedig osz­tálytestvéreket, a megváló nak. Ebből a városból röp- málásdbók Jelképes igazságtevés Van valami jelképes igaz- adjanak a felszabadult köz­ságtevés abban, hogy orszá- ségeknek, városoknak. Rö­günkben elsőként a Viharsa- vld idő alatt helyreállították rok népe, Békés, Csanád, a háborús pusztítást Doigo­Csongrád megye szegénypa- zó parasztságunk az ország rasztjai, kubikosai nyerték el élelmezéséhez nyújtott hatá­szabadságukat — mondta a sos segítséget. De mindez ter­napokban az egyik ünnepi mészetesen csak a kezdet. Az szónok. Mi itt Szegeden to- ország újjáépítésének hatal­szetős ez a jelszó, amit tu- dó tettekkel fejezzük ki ra­lajdonképpen bomlasztásra gaszkodásunkat szocialista és fellazításra találtak fel életünkhöz, szabad hazánk­kispolgári eszmecsinálók — hoz... vállaljunk többet éa SteTa sSliírS dolgozzunk odaadással, teljes sadalmat". Azt akarják meg- erőnkkel feladataink megva­kérdőjelezni, vitássá tenni, lósításáért A szocializmus a mai generációk jussa Kedves Elvtársak! Tudjuk, hová tartunk, gunk előtt. A szabad hu­szonöt év szorgalma meg­vább vihetjük ezt a gondo- mas feladatából, a politikai cél világos. Leraktuk a szo- hozta kamatait megbecsülés­latot. Van valami történelmi hatalomért folyó küzdelem- ciallzmus alapjait, az ú] ben is, amit barátaink és az igazságtevés abban ls, hogy bői, a szocializmus alapjai- társadalom teljes felépítésén egész világ előtt kivívtunk 1944-ben Szeged így iratkoz- nak lerakásából ugyancsak munkálkodunk. A fejlődés nemzetünknek. A testvéror­hatott fel az uj időszámítás- becsülettel, ereje, kötelessége dinamikus korszaka előtt szágokkál együtt, egymással váró- állunk. A gazdaságirányítás összefogva, a Szovjetunió , ,, ba- Hogy 1919. után újra bi- szerint kivette részét sult szocializmus követelt, zonyíthatta a város munkás- sunk dolgozó népe. akik nem csak hadi hanem sága> dolg0zó népe: egész ter­emben és társadalmi kulde- méSZetét., teljes gondolat- és téssel törnek előre S ami- érzelemvilágát akarták meg­kor a legbrutálisabb hata- hamisítani azok, akik ráfog­Kedves Elvtársak! A történelmi lehetőség, amelyet Szeged október ti­tunk először a fasiszta hor- mentik meg az emberiséget, dákat a Volgától Berlinig nemcsak a békét hozzák el, kergető szovjet katonákkal, hanem annak lehetőségét is, ikik Európa számos nemze- hogy ahol elvonulnak, ott a tének életéből űzték el nagy legemberibb hatalom meg­véráldozattal az emberpusz- születhessen. Sokakban csak títás, a terror, a félelem ré-. sejtés vagy reménység volt mét; akik megmentették az ez még akkor, de a kommu­új rendszere természeti kin- védelme alatt, a szocializ­cseink, szellemi erőnk, mun- mus előnyei révén emelked­kánk nagyobb hatékonysá- tünk országaink elmaradott gát ígéri és garantálja. Pár- viszonyaiból a modern hala• dó országok élvonalába, s április negyedikén kapott ctttnzmus nem csaK. az uto- alkotóelemévé váltunk a tör­meg csupán a harc a küz- kor iussa> hanem a ma élő, ténelem egész további me­rlelem a munka új' keretét dolgozó munkások, dolgozó netét meghatározó szociális­Szeged népe mindig haladó jelentette. Jól tudjuk, hogy Parasztok, értelmiségiek szá- ta világrendszernek. Nemzeti célokért egyesítette erőit, al- a párt. vezetésével munkás- mára elérhető, az ő harcuk, törekvéseink az internacio­kotó energiáit ennek szolgá- ncrtálvnnknnlr t* hfí munkájuk 6 általuk is élvez- nalizmus keretében valósul m...,,. osztaiyunKnax es nu szövet- m«i/-.» f. Q „ír* »r,0<» vhKon n i™. pen huszonöt éve találkoz- lom gyilkos őrjöngéséből fák"érre'"a városra hoev fz ^negyedikén, egész hazánk tank azt vallja, hogy o szo­•HIMIT olrtCTfir a fasi.s7.t,a hor-- m<=»n+ilr mper a-r ^HortcZooi C11C a va,uala 11UBJ, inP«n. nPovAriikén ctaiizmus nem csaK az uto­úgynevezett „szegedi gondo­lat" szülőhelye. ségeseinek kellett hetö gyümölcse. És a párt "ehhez világos programot ad, hatnak retben meg. Ebben a ke­szerzett szocialista egész emberiséget a legocs­mányabb hatalom borzalmai­tól. Éppen huszonöt eszten­deje vett először szabad lé­nIstókban bizonyosság. Ezért várták talpon, szervezetten ezt a percet, az új törté­nelmi korszak nyitányát. latába állította. Kivette ré­szét a dicsőséges szabadság- coiniuk a maguk osztályhá harcokbol, melyet az idegen borúiát Kezdetben sneku­elnyomók és a magyar kl- lánsokkal szabotfirökkel tő vezető nemzeti cselekvést. Ez télyt, rangot, világszerte sok ,.£,. lansoKKai, szaDotoroKKei, to- .. _„,„efti „„„„„(.-.„i,™. a. szüntelenül szervezi az ide hazánk nemzetközi tekin­zsákmányolók ellen vívott, késeidül"W7agyb'irtokosok A nép katonákat adott Dó- kai szemben, később műhe­zsa és Rákóczi seregének; lyekben, kőműves állásokon, hadrendbe állt Kossuth hívó termőföldeken, laboratórtu­szavára; ott állt 1919-ben a mokban, de sajnos, 1956-ban Magyar Tanácsköztársaság még barrikádokon is. Amit mellett. Munkásaink a fel- a magunk örömére és dicső­szabadulás után elsőként in- ségére teremtettünk, abban dítottak meg a gyarakat, a cél egyesíti nemzetünket, ez ad tartalmat a most bon­takozó szocialista nemzeti egységnek. Vagy ahogyan a nagyhatalmát, a már idézett felhívás mond- Szovjetuniót, amely barátot és tisztelőt. Baráta­ink között számon tarthat­juk a világ első szocialista testvéri szabad­ja: egy egész nép akarata és ságunk kivívása óta is szün­tettrekészsége élteti és len­díti előre szocialista hazán­kat a fejlődés új távlatai fe­telenül az idősebb testvér önzetlen pártfogásával segí­ti gazdasági előrehaladásun­dulat. S ma már a legtermé- életüket. És kegyelettel em­szetesebb nemzeti érzés a lékezünk népünk mártírjaira, tisztelet és a hála, amelyet akik mindent vállalva és ünnepeinken és hétköznapo- kockáztatva szálltak szembe kon a felszabadító szovjet a legbrutálisabb hatalommal; hadsereg és szovjet nép iránt a hazafiakra, akik fegyverrel érzünk. Közép- és Kelet- szegültek ellene. Európa tele van hősi teme- Kedves Elvtársak! tökkel, csillagos-fejfás kato- Szeged népe számára vég­nasírokkal. Az ünnep első telen nagy öröm és büszke­virágait ezekre a sírokra he- ség, hogy az elsőként felsza­lyezzük. Száz- és százezer vi- badult magyar városok kö­szabadftó hadsereg ellátásá- kemény munkája testesül hoz, harci sikereihez, és árut meg. Nemzeti érzésünk a hála Ma már nemzeti köztudat, rágot. És a felszabadító harc hogy századok szolgaszegény- bolgár, jugoszláv, román hő­sége, nyomorúsága, sok-sok si halottainak emlékművére, vesztes forradalmi küzdelme akik szintén Itt estek el, a ""=*..** í,a""u',1' nénünk szorealma icvekpze- ""*" " "•> " utón mit jelentett ez a for- mi szabadságunkért áldozták hogy hozzájáruljanak ^fel- Ilulo L.J.i lé• Sem eredményinkkel, sem kat, társadalmi és állami célkitűzéseinkkel nem kell biztonságunk védelmét, bé­röstellkednünk vagy szerény- kés törekvéseink zavartalan­kednünk a világ és önma- ságát Internacionalista kötelességeink Tisztelt Ünneplő Közönség! testvéri szövetségben össze­Kedves Eltársak! forrva kovácsoljuk az új vi­Minden munkánk és tö- lág arculatát. Mindazokkal, rekvésünk közepette sem fe- akik nyílt és közvetlen fron­érzelmileg fontosabbak szá- gyományos ipar ugrásszerű ledkezhetünk meg arról, ton vannak harcban ugyan­munkra, minthogy élettelen fejlesztése mellett új ipar- hogy ugyanakkor nekünk is ezekért a célokért az impe Mit végeztünk? Ilyenkor, jeles évforduló- kát, megélhetést kellett adni kon illő a visszatekintés. Mit az embereknek; az emberpia­végeztünk? Mondhatnánk, a cokat kellett megszüntetni, gyarapodás számait milliók- És huszonöt év alatt közel ban, tonnákban, köbméterek- megduplázódott a szegedi ben. A változások azonban ipari munkások száma. A ha­VASARNAP, „„ 1969. OKTÖBER 12. számokkal érzékletesen kife- agak honosodtak itt meg, így kötelességeink vannak mind- rializmussal Hatalmas egész —————— jezhetnénk. Legelőször mun- lett számban is legsúlyosabb azokkal szemben, akikkel világot átfogó mozgalomnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom