Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-08 / 233. szám

Parlamenti ! A Hawar Kereskedelmi küldöttségünk Bécsben Kamara közgyűlése A Bécsben tartózkodó magyar parlamenti küldöttség a kedden délelőtt a bécsi óvárossal, a külső területekkel ismerkedett Délben küldöttségünk tiszteletére fogadás volt a Ballhaus-platzon, az osztrák kancellári hivatalban. Dr. Josef Klaus szövetségi kancellár személyesen akarta fogadni a parlamenti képviselőinket, de rajta kívülálló okokból nem tudott Idejében visszatérni Ausztria legnyugatibb tartományából, Voralbergből, ezért személyes képviseletével dr. Hermann Withall alkancellórt, az osztrák Néppárt főtitkárát bízta meg, aki a kancellári hivatal dísztermében ebéden látta vendégül a magyar képviselőket és pohárköszöntőjében melegen üdvözölte országgyűlésünk küldötteinek ausztriai látogatását. Dr. Gonda György, a magyar delegáció vezetője válaszában a magyar képviselők megelégedésének adott hangot, hogy a magyar—osztrák parlamentközi tárgyalások eredményeképpen szorosabb kapcsolat alakul a két ország törvényhozó testületei között. A látogatás után az Osztrák Ásványipari Részvénytársaság Schwechat-i telepét tekintette meg a magyar delegáció. Keddre összehívta évi rendes közgyűlését a Magyar Kereskedelmi Kamara. A tanácskozáson, amelynek színhelye a néphadsereg központi klubja volt, részt vett Nagy József né könnyűipari miniszter. Vályi Péter pénzügyminiszter, Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettes, László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. Kallós Ödön, a kamara elnöke számolt be arról, hogyan fejti ki tevékenységét a kamara, mint az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek külkereskedelmi tevékenységükkel kapcsolatos érdekképviseleti szerve. II jövő iskolájáról Kapunyitás előtt Három premier — „Díszletrekonstrukció a Móra Ferenc Négy apának egy leánya című vígjátékával szombaton, október 11-én. Szeged felszabadulásának 25. évfordulóján nyitja kapuit, kezdi új évadját a Szegedi Nemzeti Színház. Az első premiert másnap újabb bemutató követi: Hunyadi Sándor Feketeszárú cseresznye című színműve. Október 13-án. hétfőn pedig ismét premiert láthat a közönség: Aszlányi— Gyulai Gaál Hét pofon című zenés vígjátékát. — Miért éppen ezekkel a darabokkal kezd a színház? — Természetesen nem véletlenül — mondja Lendvay Ferenc igazgató. — Először is azzal, hogy mindhárom darab magyar szerző munkája, azt szeretném hangsúlyozni, hogy a színház a magyar drámairodalom ápolását egyik legfontosabb feladatának tekinti. Ezenfelül magától értetődőleg elsőrendű dolog számunkra, hogv szegedi színház vagyunk. Ezért választottuk nyitódarabnak Móra Ferenc művét. Ugyancsak a hely szellemét hangsúlyozzuk a második bemutatóval, Hunyadi Feketeszárú cseresznyéjével, melynek cselekménye ezen a tájon, Szeged és Szabadka között, Paiicson játszódik, s azt mondja el, hogy a két egymásrautalt szomszédos népnek békében és barátságban kell élnie Egyébként ez az egyetlen olyan magyar színdarab, amely ezeket a problémákat feszegeti. Harmadik bemutatónkkal végül olyan musieal-elkénzelést szeretnénk megvalósítani, amely a szegedi közönség számára újdonság lesz. A premierekre minden készen áll. A három darab eljutott a főpróbákig, a díszletek, jelmezek elkészültek. Jellemzésül néhány apróság. Medveczky Ilona nyolcszor öltözik át a Hét pofonban. Ruhatárának nyolc, illetve hét és egynegyed darabja közül több Budapesten, a Rotschild-szalonban készült. Különben azért hét és egynegyed jelmez, s nem pontosan nyolc, mert az egyik jelmeznek mind a mennyiségét, mind a műfaját igen nehéz meghatározni. Én nagyon kicsi fürdőruhának néztem, de lehet, hogy csak azért, mert „maradi" felfogású vagyok. Mindenesetre a művésznőnek ez a jelmez — jelzett jelmez — feltétlenül dekoratív megjelenést biztosít. Egyébként úgy ácsolnak, festenek, kalapálnak a színházban, a nézőtéren és a folyosókon, hogy aki járatlanul téved be, azt hiszi, a tervezett nagy rekonstrukció kezdődött meg. Erről persze szó sincs. Ami most a színházban történik, illetve történt, mert ennek is erősen a vége felé járnak, nem felújítás, hanem inkább valamiféle nagyszabású őszi takarítás. — Díszletrekonstrukció — mondja találóan Gergely István, a színház díszlettervezője, a munkák kigondolója és vezetője. Díszletrekonstrukció, de azért nagyon hatásos és szép: újjáfestett falak, ajtók, részben felújított székek, teljesen új padozat és teljesen felújított büfé várja szombattól a közönséget. Nem is csoda, hogy szép: félmillió forintba került. Még két újdonság: a társalgóban a szegedi festők alkotásaiból képzőművészeti kiállítás, a nézőtéri folyosókon pedig Színház a bélyegen címmel nemzetközi bélyegbemutatót láthat majd a közönség. Ö. IT

öbb éve, de különösen az oktatási reform megvalósításának kezdete óta az érdeklődés előterében áll az iskola. Számtalan gondolat, javaslat, megalapozott és ötletszerű elképzelés igyekszik csiszolni az oktató-nevelő munka hatékonyságát, objektív és szubjektív feltételeit. A gyors társadalmi-gazdasági és tudományos-tehcnikai forradalom fokozott és újszerű követelményeket támaszt az iskolával szemben is. Ez mind a tananyagban, mind a módszerekben, de talán a struktúrában is bizonyos változtatásokat kövefel. Ezeknek'az igényeknek kielégítése érdekében született a reform gondolata, kimunkálása és végrehajtása. Az oktató-nevelő munkában kibontakozó változások egyrészt sok új, kitűnő módszertani, tematikai és típusbeli lehetőségeket eredményeztek, másrészt azonban néhány vonatkozásban csak a kísérlet szintjéig jutottak el. Ugyanakkor a most erősödő iskola már csírájában sejteti a jövő iskolájának modelljét. A jövő év tavaszán összeülő V. Egyetemes Nevelésügyi Knogresszus előkészületi munkáiban is sok szó esik az oktatási, nevelési rendszerünk jövőbeli alakulásáról. A szakemberek imponáló tudományos apparátussal kutatják a jövő iskolájára háruló követelményeket. De vajon csak a felnőtteket érdekli és érinti e téma? Korántsem! A diákok érdeklődése is legalább olyan élénk a jövő iskolája iránt, mint az oktatás szakembereié. Mindenképpen érdemes és szükséges őket is megkérdezni, véleményeiket, javaslataikat meghallgatni. To r ony é p í t ő k Az óriás magabiztosan támaszkodik négy acéllábán a betontömbre. Acélmerevítőin, a pókháló csillogású sodronyain zene születik: odafent, vagy 60 méter magasban, már megmozdult a reggeli szél. Harminc ember csendben tarkójára tolja a sisakot. Az utolsó csavaranyát meghúzták. a szerelők óvatosan leereszkedtek a vaslépcsőkön, kikapcsolták a biztonsági karabinert, s most lentről végigsimogatják szemükkel a tornyot. Nekik szép, csodálatosan szép ez az öszszehegesztett, csavarozott. 45 tonnás monstrum. Közük van apró illesztéseihez; eszükbe jut az elmúlt hónap emberpróbáló munkája. A torony véglegesen megszületett a reggelen, négy Diesel-motorjával hamarosan fölszakítja a szi kancsi földet. Az egyhónapos hangyaszorgalmú építőmunkát a román mérnök. Marcea Virgil. a tornyot szállító román cég megbízottja irányította. Mellette állok, s ahogy kezet fog technikusaival, szerelőivel, látom szemén, hogy boldog. A „szertartásnak" vége, beszélgethetünk. — Honnan jött? — Én meg a torony Ploestiben szálltunk vonatra. Románia egyik legnagyobb Uj banya Kedden felavatták a mecseki szénmedence legfiatalabb bányáját, az egy és negyed milliárd forint költséggel kialakított komlói Zobák-aknát, amely napi 300 vagon szenet szolgáltat A bányát, amely elsősorban a Dunai Vasmű kohókokszellátására épült, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter adta át az üzem dolgozóinak. Köszöntötte mindazokat, akik tudásukkal, szorgalmukkal, erőfeszítéseikkel hozzájárultak a magyar szénbányászat e legnagyobb mély művelésű bányájának megalkotásához. Somogyi Károlyné felvétele Marcea Virgil és a fúrótorony gépgyára működik ott. tízezer emberrel, mi készítjük Európában a legnagyobb méretű fúrótornyokat. Fél évvel ezelőtt csomagoltuk ezt a négy DH-s, összeszerelt állapotában 62 méter magas tornyot. Augusztus végén megérkeztek az első vagonok Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt — megrendelőnk — elküldte segítségünkre az orosházi üzem egyik toronyszerelő brigádját. Szeptemberben már javában dolgoztunk. — Először jár Magyarországon? — Igen. S végre örülök, hogy ide, a szomszédba is eljutottam. Pedig az eddigi éveimben tornyaimmal jártam már a Szovjetunióban, Bulgáriában; felépítettük őket, aztán ott hagytuk, szolgáljanak becsülettel. Ugy hallom, elégedettek velünk szakmatársaink. Remélem, a magyar olajbányászok sem panaszkodhatnak majd. — Mi a legnehezebb egy ilyen szerelésnél? — Az ember eleinte természetszerűleg ideges. Hiszen nincs otthon, nem lehet csak úgy valamilyen alkatrészért. szerszámért elszalaitani az autót. Szerencse kell ahhoz, hogy megfelelő, megértő barátokra, munkatársakra akadiunk. — Fs itt sikerült? — Ügy érzem, igen. Most, hogy túl vagyunk a nehezén. elmondhatom. Az orosházi Hegedűs József, Tóth Mihálv és társaik nagyon jól a kezünk alá dolgoztak. A munkásaim és a magyar olajbányászok között nem volt nézeteltérés, megértették egymást, tolmács nélkül. S ami nagyon fontos, kedvünkre tettek a szállásadók, jól éreztük magunkat. Bár csak mindenütt ilyen módunk lenne! — Tehát teljes a siker? — Hát azért módjával beszéljünk. A próbák ezután következnek, azt fogjuk megvizsgálni, hogy a torony meg egyéb berendezései kibírják-e a várható terhelést. De én azt hiszem, nem lesz különösebb hiba. Elmúlt a kezdeti szoroneás. ezt a feladatot teljesítettük. — Fárasztó volt? — Fárasztó-e? Nem. ezt nem vettem észre. A munka minden ég "'att egyformán széo és egyformán nehéz. A végén mái- csak az eredményt látom, érzem, emellett minden elhomályosodik ... i Matkó István Ezt teszi most nagyon ötletesen az Iskolarádió a „Diákszemmel a jövő iskolájáról" című műsorában. A hat adásra tervezett sorozatban a diákoknak adnak fórumot arra, hogy elmondhassák a nyilvánosság előtt is, hol és miben érzik a jelenlegi oktatási-nevelési keretek szorítását, és hogyan képzelik el a jövő iskoláját? Az egyenként 30 perces műsorok különböző nagy iskolavárosokban készülnek. A beszélgetések témái felölelik az iskolai munkával kapcsolatos valamennyi lényeges kérdést. Érdemes egymás mellé sorakoztatni a témákat: Milyen iskolába járnék szívesen?... Mit tanulunk és hogyan?... Számonkérés, értékelés ... Tanár és diák ... Iskolai közélet-demokrácia ... Magánéletünk és az iskola. Az elmúlt napokban Szegeden került sor a Mit tanulunk és hogyan? téma felvételére. Alkalmam volt végighallgatni a szegedi középiskolásokat képviselő huszonöt diák több órás eszmecseréjét. Érdekes beszélgetés volt. Ügy hiszem ötletgazdag gondolataik, észrevételeik, érveik a műsor adta harminc percen túl ls figyelemre méltóak. Elsősorban a jelen értékelése és a közeli jövő szempontjából. E

" rdemes a beszélgetés exponált kérdései közül néhányat külön is megemlíteni, egyrészt érdekességük miatt, másrésztannak bizonyítására, hogy ebben a témában is van mondanivalójuk a diákoknak. Valamennyien hangsúlyozták, hogy a tananyag menynyisége rohamosan növekszik, és szinte semmiféle mennyiségcsökkentő szelekció nincs. Hasznos lenne, ha a jövő középiskolájában az adott kor ismeretanyagára helyeznék a fő hangsúlyt. Ennek érdekében viszont bátrabban kellene támaszkodni az általános iskolában szerzett tudásra. Véleményünk szerint a tankönyvek nagy többsége nem megfelelő. Kevés bennük az öszszefoglaló rész, jó néhány tankönyvet több szerző ír, ami stílusában és megközelítésében egyaránt heterogénné teszi. A jövő tankönyve csak a lényeget adja, tipográfiai megjelenítése legyen valágos, egységes. Szerintük hasznosabb lenne, ha egy tárgyból egymás után 2 órát tartanának. Így több idő jutna az anyag mélyebb tárgyalására, többet lehetne kísérletezni, gyakorolni. Feleltetés, száras nkérés legyen, de ne óránként, hanem egyes témakörök befejezése után. így a tanár, de a diák is jobban meggyőződhetne arról, hogy sikerült-e és milyen mértékben elsajátítani az összefüggéseket. A diákok az oktatógépek és szemléltetőeszközök elterjesztését javasolják: legyen minden osztályban filmvetítő és minden témakörhöz film. Legyen annyi kisebb szemléltetőeszköz, ahány tanuló van. Minden diáknak legyen magnója, melyre felveszi a tanár magyarázatát, hogy azt otthon a felkésaülés során ismét meghallgathassa. A jövő iskolájában kapjon különös hangsúlyt a nyelvtanulás. Az általános iskola felső tagozatától kezdve minden diák legalább két nyelvet tanuljon. A középiskola szerepét illetően meglehetősen változatos nézetek hangzottak el. Leginkább afelé hajlottak, hogy a jövő középiskolája nyújtson általános minimumot. Elsősorban azt a készséget fejlessze ki, melynek segítségével a diák az iskola befejezése után biztosan el tud igazodni a kor társadalmi, tudományos, gazdasági és technikai kérdéseiben. Ezen túlmenően speciálisan foglalkozzék az iskola jellegének megfelelő kérdésekkel, olyan módszerekkel és felkészültséggel melyekkel rövidebb idő alatt, hatékonyabban lehet elsajátítani a tananyagot. H

osszan lehetne még sorolni az észrevételeket, javaslatokat Ugy gondolom azonban, a fentiekből is érezhető, hogy a középiskolás diákok tudnak véleményt mondani az iskolát, az oktató-nevelő munkát érintő kérdésekben. Észrevételeik hasznos és értékes információk. Ezért is üdvözölhető örömmel az Iskolarádió sorozata — úgy is fogalmazhatnám —, nyilvános diákparlamentje, melynek anyaga bizonyára értékes kiegészítő adaléka lesz az V. Nevelésügyi Kongresszus jegyében végzett szociológiai, pedagógiai munkának. Dr. Mészáros Rezső il novemlieri és lieüesiilieri munkaidő-beosztás A Munkaügyi Minisztérium közli: Mivel az idén november 7. és december 26. pénteki napra esik, s mindkét esetben egy munkanap választja el a munkaszüneti napot a heti pihenőnaptól, az érvényes jogszabályok értelmében a heti pihenőnapot a munkaszüneti nappal összevontan kell kiadni, és a munkaszüneti nap előtti napon szombati munkaidő-beosztást kell alkalmazni. Ennek megfelelően a hatnapos munkahéttel dolgozó és a páros heteken szabad szombatot tartó vállalatoknál a munkaidőbeosztás november l-re való tekintettel a következőképpen alakul: november 6-án, csütörtökön szombati munkaidő-beosztás, november 7. péntek munkaszüneti nap, november 8. szombat heti pihenőnap, november 9. vasárnap pedig rendes munkanap. A páratlan heteken szabad szombatot tartó és ötnapos munkahéttel dolgozó vállalatoknál a munkaidő-beosztás nem változik, tehát november 8án szabad szombatot tartanak, és november 9. marad a heti pihenőnap. December végén a hatnapos munkahéttel dolgozó és a páratlan héten szabad szombatot tartó vállalatoknál a munkaidő-beosztás a következő: december 24-én. szerdán szombati munkaidőbeosztás. december 25.. csütörtök és 26., péntek munkaszüneti nap. december 27 szombat heti pihenőnap, december 28., vasárnap rendes munkanap. A páros héten szabad szombatot tartó és ötnapos munkahéttel dolgozó vállalatoknál a munkaidőbeosztás nem változik, vagyis december 27-én szabad szombatot tartanak es december 2!> marad a heti pihenőnap. Az említettektől eltérő munkaidő-beosztást elrendelni, vagy engedélyezni nem szabad, kivéve az év végi üzemszünetet tartó építőipari vállalatokat A munkaszüneti napokat megelőző vagy követő munkanapokat előre vagy utólag ledolgozni vagv a mi nkaidő-'- -is -tás szabadnapok kiadásával megvá toztatni sem szabad. SZERDA, 1969. OKTÖBER 8. DÉLMAGYARORSZÁG