Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-08 / 233. szám

A népművelés változásai elé: Barangolás Szász-Svájcban A változások jellegei 3. Szeged - Drezdában A népművelés problémáinak megoldásút előmozdítandó országos konferencia előkészületei — azaz széles körű, a legjobb elméleti és gyakorlati szakembereket bevonó, körültekintő információés adatgyűjtés a helyzet'ölmérés biztonságának érdekében, amelynek a nem szakmabeliek között is híre futott — sok találgatásra adott alkalmat és okot a változások jellegének megítéléséhez. A népművelők törvényt várnak, amely a koordináció kérdését egyszer s mindenkorra megoldja. Javuló anyagi és tárgyi feltételeket, gyakorla. tlas képzési és továbbképzési rendszert, nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést. A nem népművelők igényeik minél tökéletesebb számba vételét és kielégítését várják, a népművelés minőségi módosulásában bizakodnak. Ügy gondolom, nem Járok messze a valóságtól, ha a két problémát és megoldásukat is Öszszetartozónak. egy tőről fakadónak tartom. Ezeknek az igényeknek a jogosságát tagadni ma már lehetetlen, és a megoldás kutatása a konferencián és azon kívül ls kötelességünk. Az országos konferencia bizonyára sok problémára megoldást is talál majd, az új népművelési törvény azonban — ha lesz Ilyen egyáltalán — még nem gyakorlat, csak követelményrendszer lesz, amelynek megvalósulása bizony hoszszú éveket, esetleg egész évtizedet vehet igénybe. Nem akarom ezzel a népművelőket eleve a konferencia iránti bizalmatlanságra Inspirálni, csupán az esetleges „csodavárás" hangulatából szeretnék annyit eloszlatni. amely lehetőséget ad mai munkánk önkritikusabb szemléletéhez. Mert van a népművelésnek, a népművelőknek még törleszteni valójuk konferencia előtt és ufón is. A napjainkban divatossá váló. a minden hibák okát a lehetőségekben kereső szemlélet helyett az önvizsgálódás hangját ütném meg. mert megítélésem szerint népművelésünk sokszor az adott lehetőségeket sem aknázta ki. Itt van mindjárt a népművelési munka tervezésének kérdése. Az igények legalább valamennyire tudományos felmérésének lehetőségei a marxista szociológia jelenlegi fejlettsége mellett ls adottak. E módszerek megismerése. általános alkalmazása a tervezés időszakában azonban mindeddig kivételnek számít. A jelenlegi feltételek mellett is megoldható feladat az audiovizuális közlési csatornák kiépülése adta lehetőségek jobb kiaknázása. A szórványos szociológiai vizsgálatok legfontosabb népművelési tanulsága, hogy a tömegkommunikációs közléscsatornák nem vlátják fel a perszonális kapcsolatokat, hanem támogatják azokat. Egyrészt az általuk teremtett információs gazdagság üj igényeket kelt fel. amelyeknek kielégítésére a Jellegénél fogva ez a rendszer már nem képes, másrészt orientálja ls bizonyos területek felé a tömegeket. Népművelésünk ahelyett, hogy megpróbálta volna a területi sajátosságokra figyelni, képtelen tömegkommunikáció hézagalt kitölteni, a legtöbbször konkurrenclát látott benne. Magyarázni lehet ezt — de menteni nem — azzal, hogy a megnövekedett választék, annak színvonala nagyobb Igényességet követelt meg a népműveléstől, mint amit az alapvető szemléletváltozás nélkül adni tudott. Népművelésünk nem, vagy alig-alig tudta feloldani alapvetően művelődésiház-központúságát. Nem ment utána a munkahely által már eleve tömörített, azonos érdeklődésű kis csoportoknak, inkább — szűkös anyagi lehetőségek miatt is alacsony színvonalú — propagandával igyekezett a művelődési házakba bevinni őket Régi szabály, hogy a társadalmi igények a munkahelyi kis közösségek értékrendje, beállítottsága. presztizse szűrőberendezésén keresztül válnak egyéni Indítékká, csak éppen alkalmazásáról feledkeztünk meg. Pedig a népművelés új formál — más eszközökkel együtt — többek között e kis csoportoknál gyakran jelentkező cselekvésgátló tényezők feloldásában is nagyobb Jelentőségre tehetnének szert, mint eddig. 'Mindezek a problémák — de felsorolhatnék még néhány hasonlót —. ügy érem, mai feltételeink között is megnyugtatóan megoldhatók. De nem célom, hogy most a népművelés, önmagunk szemére hányjam mindazt, amit elvégezni elmulasztottunk. Csak az önvlzsgálódás hang. Ját akartam megütni az országos népművelési konferencia előtt, mert a problémák megoldását meggyonsíthatja ugyan, ha országos közvélemény előtt vetjük fel őket és keressük megoldásukat — ebben a megnövekedett publicitás is segíti a népművelést —. az egyre bonyolultabb feladatokat azonban csak odaadó, körültekintő helyi tevékenységgel lehet megoldani. Ehhez a munkához azonban sem konferencia, sem paragrafus nem ad. nem adhat receptet. Adott munkaterületeink feladatteremtő megismerésének belső törvényünkké válása addig is és azután is biztos iránytűnk marad. Ha az országos népművelési konferencia ehhez az anyagi és a jogi feltételeket is biztosítja, gyorsabban célhoz is érünk. N Varga József Hazatérésem után az első vacsorán megleptem a családot. Csodálkozva állták körül az asztalt: a szépen feldíszített hidegtál étvágygerjesztő volt. Ugyanaz a parizer és sajt volt, ugyanaz az olajoshal, de ezúttal „németül" tálalva. Ahogy a legegyszerűbb önkiszolgáló díákétteremben is láttuk —, s ahogy mi. sajnos, csak ünnepkor teritünk. a hétköznapi rohanásban ritkán. Ha rajtam múlna, néhány üzletünket és áruházunkat is átrendezném; tiszták, észszerűen beosztottak a boltjaik. És senki nem lesi mozdulataidat az önkiszolgáló boltokban, fogod a kosarad és turkálhatsz az ezer-aprócikk osztályon is. Ha nem találsz valamit, nyomozhatsz, hol van egy eladó, nemhogy a sarkadban álljanak. Munkásmozgalmi dokumentumok A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumait tartalmazó sorozat jelent meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában, A közreadott munka az 1914-től 1918-ig terjedő Időből 570 oldalon Ismerteti a korra legjellemzőbb újságcikkeket, tanulmány- és vitarészleteket, békeakciókat, sztrájkfelhívásokat, rendőrségi jelentéseket éh-j séglázongásokról. Nem vitatom, megvan az oka ennek is. Büszkeségükön esne csorba, ha valakit becstelenségen érnének. A pénztárnál — látják, hogy nehezen ismerjük fel a pénzt, idegen-módra válogatjuk a sok aprót, a pénztárosnő elkéri a tárcám. — Ha szabad, figyelmeztetném valamire. Nézze, az ötvenmárkás és az ötös nagyon hasonlít. Még a németek is könnyen eltévesztik. Én nem hiszem, hogy akadna német pénztáros, aki önt félrevezetné, de ha mindketten elnézik, nagyon roszszul járhat. Azt hiszem, nem akadt volna német, aki... ne is kívánják, hogy kimondjam. De volt német, aki a villamoson megmagyarázta (mert nem látott bennünket jegyet váltani), hogy ott az automata és hogyan kell kezelMiskolctól Tihanyig Irodalmi pályázat A KISZ Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Írók Országos Szövetsége támogatásával, Lenin születésének 100., hazánk felszabadulásónak 25. évfordulója tiszteletére irodalmi pályázatot hirdetett. A műveknek hazánk 25 éves gazdasági, kulturális fejlődését, a szocializmus építésének eredményeit, az új típusú, szocialista módon élő. dolgozó és gondolkodó ifjúság kialakulásának folyamatát, a fiatalok életérzéseit, munkában, tanulsában, honvédelemben tanúsított, helytállását, példamutató hőseit, illetve Lenin életének és munkásságának, forradalmi harcának történetét, a lenini eszme ifjúságunkra gyakorolt hatását. Lenint mint eszményképet kell bemutatniuk. A pályázaton a kisregény novella, vers. rádió- és tvjáték. egyfelvonásos dráma, irodalomkritikai és szociográfiai tanulmányok műfajában 35 éven aluli fiatalok vehetnek részt. A pályamunkák közül valamennyi kategóriában az első három legjobbat díjazzák. a műfajtól függően 1000—8000 forintig terjedő összegben. A díjazott írásokat az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat gyű'jleményes kötetben megjelenteti. Az első díjat nyert művek ezenkívül részt vesznek a Komszomol nemzetközi pályázatán is, amelyet a lenini centenárium jegyében hirdettek meg. A pályamunkákat 1970. január 31-ig kell beküldeni a KISZ KB Kulturális Osztályára (Budapest. V., Balassi Bálint u. 18.). Képernyő a pecsétgyűrűn A legeslegkisebb televíziókészüléket természetesen a japán mérnökök szerkesztették. A készülék nem más. mint egy pecsétgyűrű, amelybe címer vagy pecsétnyomó helyén képernyőt illesztettek. A gyűrűt bárki hordhatja az ujján, mivel súlya mindössze 25 gramm. Ara viszont ezer dollár, tehát tízszer annyi, mint egy rendes szobai tv-készüléké. A japánok azonban azt ígérik. hogy a miniatűr kineszkóp-csövek technológiájának j ; tökéletesítése után a tv-gyű- j , rű ára negyedére csökken. 8 DÉLMAGYARORSZÁG 6 56 SZERDA. 1969. OKTÓBER g. Ezen a héten a miskolci Déli Hírlapban, a Hajdú-Bihari Naplóban, a Pest megyei Hírlapban, a Békés megyei Népújságban, a Tolna megyei Népújságban, a Zalai Hírlapban és a Veszprém megyei Naplóban tanítunk érdekes híreket. Hévforrásszámlálás A Magyar Hidrológiai Társaság miskolci csoportja feltérképezte a Borsod megyei melegvíz-forrásokat. Megállapították, hogy a megyében 10 hőforrás van, amelyből 8 negyven fokon felüli vizet ad. Hat forrást egyáltalán nem hasznosítanak, a mezőgazdaság is csupán a körömi 98 fokos vizű kutat használja hajtatóház fűtésére. Fürdőket és strandokat 11 forrás táplál. A kútszámlálás után tervbe vették, hogy néhányat lakóházak fűtésére is hasznosítanak. Megállapították, hogy a diósgyőri vár melletti kút mélyítésével meleg vizet lehet nyerni, amelyet a diósgyőri strandon használnak fel. Gyorsítják az atommagot A debreceni Atommagkutató Intézet jövőre három új létesítménnyel bővül.. Korszerű, négyszintes, egybefüggő üveghomlokzatú laboratórium, egy 18 méter magas betonkatlan, és egy másfél méter falvastagságú fallal épített bunker készül. A betonkallanban rendezik be az atommaggyorsító berendezést. A három létesítmény 32 millió forintba kerül, s a tervek szerint 1970 tavaszán adják át rendeltetésének. Műteremlakások Szentendrén Szentendrén is építettek művészlakásokat, amelyeket már átadtak tulajdonosaikTallózás a megyei lapokban nak. Az új művésztelep három épülettömbből áll. Ezekben a házakban 12 műteremlakást alakítottak ki, a kétbejáratú. télikertes, nagy műtermes lakások minden Igényt kielégítenek. Valamennyi műterem ablakából a környező hegyekre nyílik kilátás. A lakások egyenként 650 ezer forintba kerültek. Üzenet az utókornak Érdekes ünnepséget tartottak Békéscsabán, az épülő Kner-nyomdában. Az üzem 9 emeletesre tervezett toronyépületének alapjába egy ólomkazettát falaztak be. amelyben elhelyezték az építők névsorát, a nyomda történetére vonatkozó dokumentumokat. felszabadulásunk 25. évfordulóját ünneplő Békéscsaba történetét, valamint mai újságokat és pénzeket. A jövőnek üzenő ládika tartalma egy üveg egri bikavér is, amelynek címkéjét szintén a Knernyomda készítette. Háromezer éves leletek A szekszárdi múzeum régészei egy háromezer éves égetett agyagedényt restauráltak. A csonkakúp alakú edényt darabokra törve találták Szekszárd határában, a sárközi vízgyűjtő csatorna ásása közben. Ettől a lelettől mintegy másfél kilométernyire, Csatár környékén pedig ép agyagurnát, és egy ftiggesztéses korsót találtak. A korsó tele volt csontokkal. Ugyancsak Csatáron került napvilágra egy mozsár alakú agyagedény is, amely pontos mása a szekszárdi régi famozsaraknak. Római sír Tüskeváron A Zala megyei Sonkó melletti Tüskevár határában, ahol a feltevések szerint egy római város volt, újabb leleteket találtak a muzeológusok. Szántás közben az eke vasa egy kőbe akadt, amelyről a szakemberek megállapították, hogy római sír, amely a negyedik századból származik. A sírbar szarkofág volt, egy közép korú nő, hat-hét éves leány és egy csecsemő csontvázával. A csontok mellett hajtűket. és ékszereket ls találtak, amelyeket a veszprémi Bakonyi-múzeumba, a szarkofágot Tüskevárra, a helytörténeti múzeumba szállították. A tihanyi visszhang A Veszprém megyei Napló a múlt hónapban beszámolt arról, hogy keresik a híres tihanyi visszhang eltűnésének okait. Közölte azt is. hogy tanulmányt készítettek a bujkáló visszhang viszszahozására, amelyben feltételezik. hogy az eltűnésének az oka az apátság falának újravakolása. Valószínű hogy az eredeti homorú falfelület visszaállítása után Ismét felelgetne a visszhang Most a Naplóban arról írnak hogv számtalan hozzászóló küld javaslatot a természet5 „tünemény" visszaszerzésére Az egyik javaslat szerint a templom fala elé az eredet5 homlokzat makettjét kell felépíteni, ami bebizonyítaná a korábbi feltevéseket. Az újravakolás 50 ezer forintba kerülne. A makett még többe. Az Országos Műemléki Felügyelőség viszont a levelezés helyett a vakolat kicserélését sürgeti. ni. És legnagyobb zavarban kérte a bocsánatot, mikor kiderült: a leírhatatlanul tapintatos „letolás" felesleges volt, nekünk szabadjegyünk van. dehogyis ártunk a kollektív becsületnek. Aztán: a tisztaság. Drezdán kívül, Radebeul nevű faluqpkában — vagy inkább elővárosban? — laktunk, a villamos 40 perc alatt ért be a központba. Gyártelepek mellett, az Elbaparton zötyögtünk. Az utcán se, a gyárudvarokon se láttunk szemetet, rendetlenséget. A német vonat is ragyogó tisztán fogadott bennünket, de fogott is * rajtunk a nevelés: a Nyugati pályaudvaron, a csoport néhány tagja a vonatfülke padlóján papírral söpörgette össze a morzsákat... Egy kis darab Magyarország. mégis annyira drezdai a híres magyar étterem, a „Szeged". A testvérváros Drezdában különben is jól cseng városunk neve, sokat, sok jót tudnak rólunk. Nem először ír a Délmagyarország munkatársa a szép magyar étteremről, s attól tartok, nekem ismételni kellene sok mindent. Azt, hogy mennyire szeretik a drezdalak a ragyogóan tiszta és jó ételeiről nem kevésbé ismert „Szeged"-et. Hogy kérik a magyaros kávét, amit a magyar presszógép leheli ki,' és cseresznyepaprikás halászlét kanalaz a német vendégsereg. s mialatt a kínokkínját állják ki, dicsérik is a magyar ételeket. Ide hozzák a város reprezentatív vendégeit, neves színészeket, sportolókat — a híres hegedűművész, Ricci neve mellett Lukács Pál gordonkaművész és Helmut Schön, az NSZK-beli „focikirály" neve áll a vendégkönyvben. S a beírás szerint itt kapott kedvet dr. Diallo Alpha Vancia turista, hogy Magyarországra ls ellátogasson. Noha kedvcsináláson kívül mással nem szolgálhattak neki. És itt jön az újabb ismétlés; mert tavaly ls, azelőtt is megírta a Délmagyarország (noha az étterem német vezetője B. Freudenberg és a magyar vezető. Stéger István el sem hiszi ezt), hogy milyen boldogan reklámoznák u névadó várost, de Szegednek nom kell az ingyen propaganda. Nincs — 2—3 képen kívül — szegedi jellegű dekoráció, nem tudnak a vendég kérésére sem egy-egy szegedi prospektust adni. Ismétlem: nem először oanaszolják el. Most aion 'anakodunk a szerkesztőségben. hogy a kedves paorikatermelö olvasóktól kérjünk-e egy füzér paprikát, az Idegenforgalmi hivataltól meg száz prospektust — a postaköltséget majd csak összedob iuk. Félre az erőltetett tréfával: Ilyen kívánságot nem teljesíteni több, mint udvariatlanság! Hát ezért maradi annyira drezdai a magyar étterem, mert hiszen a cigányzene és néhány magyar étel mellett ls a folklórunk hiányzik belőle. A mi kárunk is ez. P. Szákc Mária