Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-05 / 231. szám

Békaperspektíva * i pp Egy furcsa „karrier" tanulságai Hamarosan meglesz az el sőfokú ítélet Véber Ferenc-j nek, a Szegedi Vas- és Fém­ipari Ktsz volt elnökének és vádlott társainak ügyében. Ez azonban csak az első fá­zis, a második annak a gaz­dasági bűncselekmény-soro­zatnak elemzése lesz, me­lyekért elsősorban szintén Véber a felelős. A ktsz dol­gozói már felocsúdtak meg­hökkenésükből. levonták a tanulságokat. Rendezték so­raikat, új vezetőség vette magára a gondokat, hiszen kis híján csődbe juttatta ktsz-ét Véber. Korábban jogtalanul és igazságtalanul félreállított emberek is elég­tételt kaptak pozíciójuk visszaadásával. Ezek közé tartozik Ivánka Tóth Kál­mán. aki most elnökhelyet­tes Vele, az új főkönyve­lővel, Szabó Emillel, a párt­Barangolás Szász-Sválcban .. Utazás az „ismeretlenlis 55 Igen érdekes, mikor a re­pülőtéren vagy a pályaud­varon összeakadnak vadide­gen emberek, hogy egy uta­zási iroda csekkjét felmutat­va jogot szerezzenek rá. hogy egy-két hétig együtt utazzanak, szórakoztassák vagy bosszantsák egymást. Bemutatkozás, beszélgetés. Hát hova is megyünk az ifjúsági utazási irodával? Ki mit tud az uticélról? Ha most a- Ki mit tud? „vona­tán" ülnénk, kevesebben lennénk, az bizonyos. Nem olvastak semmit Drezdáról, se a vidékről. A munkáslány se, az építésztechnikus, a vegyészmérnök se. Akad aztán egy kis útikönyv, kör­beadják. A társaság csaló­dott: németnyelvű. Hát per­sze, oda utazunk! (A tolmá­cson, a pesti egyetemista Krebs Raffaelen kívül hár­man vallják, hogy tudnak németül. Végül is egyik tu­dott csak szót érteni a né­met vendéglátókkal. Oroszul többen beszélnek, angolul egy csoporttársunk tud.) A német kiadású könyv képei láttán magasra hág a lelke­sedés: de szép sziklák! „He­gyek. sziklák?" — kérdezik néhányan meglepődve. Ok ugyan még lapossarkú cipőt se hoztak, noha valami he­gyekről hallottak. „Legfel­jebb nem túrázunk!" — le­gyintenek. A nyolcnapos út fele programját ezt tölti ki­Hát így mulat egy magyar fiatal, másfélezer forintért! Jó, hogy telik, jó, hogy uta­zásra költik. De okosabban nem lehetne? Mert kibúvó aligha akad: noha az Ex­pressz Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda nem teljes útle­írást ad, de nagyon hangu­latos és pontos tájékozta­Huszadik születésnap­ját ünnepli most a de­mokratikus német állam: 20 éve alakult meg az NDK. Ebből az alkalom­ból közöljük munkatár­sunk riportjait. tást küldött a részvevőknek­Afféle kedvcsinálót, hogy az­tán ki-ki bogarásszon utána a könyvtárban, könyves­boltban. Aki nem elöször utazik, tudhatja: az idegen­vezető „zsákbamacska". Nem így Fritz Rieck. Mármint a nekünk jutott német idegenvezető, akit ml galádul kinevettünk az első látáskor: túracipője, térd­nadrágja és hátizsákja — egyszóval alpinista öltözete — akkor még nem ijesztett meg bennünket Ne neves­sünk csak előre! Már elmúlt az Izomláz ls, a legszebb útiélmények tá­rába vonult hát az a nagy túra ls, amit Szász-Svájc­ban tettünk. Mikor vissza­idézem. az akkori este ha­ragja lobban fel elöször bennem: végighajtott ben­nünket Fritz egy nap alatt Lilienstein kőormaln, Kö­nigstetn meredekj ét — erő­takarékosságból — el kellett kerülnünk, hogy feljussunk a legtöbbet ígérő Bastei or­maira. Közel kétszáz méte­res szakadékban kanyargott alattunk az Elba, a vonatok akkorkának látszottak, mint a terepasztal fürge kisvona­tai. Végre láttunk valami szé­pet — addig a dpőnk orrát voltunk kénytelenek alapo­sabban megfigyelni. Hegy­nek felfelé legalábbis. Nem mernék nyilvánosság előtt nyafogni, nem írom le hát több mint 20 kilométeres he­gyitúránk keserveit De so­sem fogom megérteni, hogy volt bátorsága német veze­tőnknek bennünket úttalan­utakcm hurcolni, sziklafalról leszedni, időnkénti felláza­dásalnkat elfojtani. Persze, miért is tartozna a nyilvá­nosságra, hogy miként visel­tük el a nagy túra fáradal­mait? De van azért egy ol­dala, ami valamennyiünkre tartozik: az, hogy mennyire sportszerűtlenül élünk, g él­nek az egészen fiatalok, a tizen-huszonévesek ls. Bizo­nyára néhány kilométer után már nem tudtuk utol se ér­ni még az évtizedekkel idő­sebb német kirándulókat se. Sportnagyhatalom vagyunk — de nincs tömegsportunk, az átlagemberek a fiatalság­gal eltemetik a sportolás gondolatát is. Végülis lemásztunk mi a sziklafalon is. de egyikőnk se tudta megmondani, mikor volt utoljára egy becsülete­sebb gyalogtúrán. Mialatt az egész világon orvosi recept­re — századunk betegsége: az elhízással kapcsolatos szívbántalmak ellen — fut­nak és gyalogtúráznak ezrek és százezrek. Az NDK-ban ls hódít a „Lauf-dichge­sund"-mozgalom, amit így lehetne lefordítani: fuss az egészségedért. És járják a hegyeket idősek és gyere­kek is. Meg se kottyan az a túra nekik, amiről mi leg­többen lemondtunk volna, ha tudjuk előre az utat. Meg se próbáltuk volna. Pedig hát — életben maradtunk. S né­hányan megfogadtuk: a ha­zai hegyeket is útbaejtjük hamarosan. P. Szőke Mária titkárral, Kasza Lászlóval, a pártvezetőség néhány tagjá­val és a műhelyben dolgo­zók közül többekkel beszél­gettem. A gazdasági eredménymu­tatók sajnos nem kedvező­ek. Legyártott és semminek sem használható, másra át nem alakítható cikkek ter­helik a mérleget. Például a turmix rendszerű Tisza ne­vű terménydarálót — ami­ben a KERMI is ludas — selejtezni kell. Véber és két társa pedig ezért 1968-ban 152 ezer forint „újítási" dí­jat vett fel. Az eredmény terhére most le kell írni 7 millió 421 ezer forintot. Ugyanígy „leégtek" a csibe­etetőkkel is, amit annak idején azért nem vett át a megrendelő, mert egy köz­reműködőt Véber kizárt az újítási pénz elosztásából. Ez a játék és öntvények kise­lejtezése 475 ezer forint kár a ktsz-nek. S van még egy „fekete" beruházás Makón, ahol új üzemrészt építtet­tek. Erre ugyan szükség volt. de nem kaptak rá be­ruházási hitelt, és senkitől semmiféle engedélyt. Véber a saját szakállára az új üzemrész címén 7 és fél millió forintot szakított ki a ktsz forgóalapjából. Hát ezek képezik a Véber-ilgy második fordulóját. Ilyen „gazdálkodás" láttán megkérdezhetjük: hol volt a pártszervezet vezetősége, amely időről időre elszámol­tathatta volna Vébert? A párttitkár mindenesetre Vé­ber „szivarzsebében" volt Úgy beszélt vele, mint „a főnök". „A párttitkár, s a pártvezetőségből még Kószó András üzemvezető tagjai voltak annak a másodállású brigádnak, amelyet Véber foglalkoztatott privát vállal­kozásaiban. A búsás mellé­kes elhomályosította az em­berek látóképességét. Véber helyet csinált magának a pártvezetőségben is (TI): gazdaságpolitikai felelős volt. Ezek után hogyan is tudta volna elszámoltatni a pártszervezet vezetősége? Akikkel beszélgettem, azt hajtogatták, hogy Véber sérthetetlen volt. Sokat lát­ták tekintélyes vezetők kö­rében, társaságában. Ha hi­báiért megfedik, előbb­utóbb szedhették volna a sátorfájukat, hiszen mindig az ő szava volt az utolsó. Igaz is, nem tűrte maga körül az „öreg" vasasokat. Zombori András gyalust el­üldözte, Sója László eszter­gályost és népi ellenőrt, a ktsz alapító tagját aki gép­ipari technikumot is végzett és művezető volt, leváltotta, azzal, hogy a ktsz régi embe­reinek kispolgári szellemét, elsősorban Murka Istvánét képviseli. Ki volt Murka Ist­ván? Ember a Horthy-rend­szer embertelenségében. or­szágos hírű kisiparos, aki 180 vasas tanulót nevelt fel, s a ktsz-nek alapító tagja. A vállalt ügyet társaiért is haláláig szogálta. E sorok írója is csak hálával gon­dol volt mesterére? 5s ki volt Véber Ferenc? Erdemeit a közösségért kezdetben ne vitassuk el. Ugyanitt segéd­munkásként kezdte. 1958-ban a ktsz párttitkára, de fejé­be szállt a dicsőség, öntelt­té vált. párttagokkal, párton­kívüliekkel gorombán, drasz­tikusan beszélt. A ledoron­golás, a megalázás. embe­rek egymással szembeni ki­játszása lettek módszerel. A ktsz-ben félelmet keltő sze­méllyé vált. A későbbi kor­rupciók csíráit már bonto­gatta: feleségével a piacra ipari tanulókat küldött ci­pekedni; kanna számra kül­dött haza benzint; munka­időben jégszekrényt készítte­tett magának. Feljelentették a népi ellenőrzésnél, bírál­ták. A feljelentőket, a bírá­lókat üldözte, rosszabb munkára osztotta be őket. Mindezekért 1959-ben levál­tották, mint párttitkárt, de meghagyták a vezetőségben. Egy vezérelte csak: bosz­szút állni „ellenségein". Sajnos voltak, akik ebben melléálltak, mentegették, írakcióztak. Valójában tör­vénytelen eszközökkel, a szövetkezeti demokrácia fel­rúgásával juttatták az elnöki székbe 1965-ben. Közgyűlés helyett a küldöttek között az ő emberei manipuláltak, választották be a vezetőség­be. A szövetkezeti alapsza­bályzat pedig világosan elő­írja, hogy a közgyűlés kizá­rólagos hatáskörébe tartozik a vezetőség, az ellenőrző bi­zottság tagjainak megválasz­tása. Véber 1968-ban legáli­san 138 ezer forint jövedel­met vett fel a ktsz-től. Hát kellett még ehhez „mellé­kes", hozzányúlni a társa­dalmi tulajdonhoz? Itt ért véget egy furcsa karrier, inkább karrierizmus története, amely azért nyo­moríthatta meg a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz-t, mert az ott dolgozók több­sége meghunyászkodott. El­tűrték. hogy a derékhad va­sasokat, a Sója Lászlókat, a Zombori Andrásokat „elné­mítsák", leváltsák, elüldöz­zék. s teret engedtek a talp­nyalóknak, hogy Véber kis „führerré" nőhesse ki ma­gát. Az a nevetséges, hogy legtöbben így is hívták ma­guk között, sőt a szemében is így becézgette a slepp. Sajnálatos, hogy mindez évekig véka alatt maradha­tott a ktsz-ben, pedig sokan — erejükben bízva — ös­szefoghattak volna, hogy va­gyonukat, érdeküket meg­védhessék a harácsolók el­len. Lő dl Feribe Mészügy Arról panaszkodik Deák Ferenc (Felső kikötősor 2/a szám alatt lakó) olvasónk, hogy még a közelmúltban is 60—70 fillér volt a mész ára, most pedig tasakolt meszet lehet csak kapni, igen drá­gán: az oltott, tasakolt mész 5 kilós csomagolásban 8 fo­rint, az oltatlan, szintén 5 kilós csomaggal 10,70 forint. Csak nem lett divatcikk a mész, hogy ilyen „luxus­adót" számítanak rá? — kér­di olvasónk. Kókai József, a TÜZÉP igazgatója a panaszos levél­re elmondotta, hogy az Idén nagy nehézségek voltak a mészellátásban, mivel a megrendelt export nem ér­kezett meg, illetve késett a szállítás, és a magyar ipar nem tudja mésszel ellátni az országot. Hogy az ellátásban nagyobb baj ne legyen, át­vették a helyiipar által gyár­tott meszet (amit fával éget­nek, s emiatt drágább, de jobb minőségű is!). majd pedig, hogy választék is le­gyen, a tasakos mészből is rendeltek. Nyilván megvol­tak a kényszerhelyzetnek a hátrányai — amit olvasónk is ír: drágább és vizesebb az oltott mész — de háztartávi célokra, meszelésre ez Jobb, mert fehérebb és oltásnál több lesz belőle. Ez volt nyáron a helyzet a mésszel. Közben viszont megérkezett az export is (va­sárnap Szegedre például 4 vagonnal küldtek) és mint munkatársunk is meggyőző­dött róla. a Bécsi körúti TÜZÉP-boltban lengyel mészhidrát is kapható, ki­lónként 1 forint 15 fiiérért. Nagyrészt fürdőkádban... Serglo Leone, az olasz vad­nyugati filmek „apostola" Volt egyszer Nyugaton című történetében — Claudia Car­dinale egy fiatalasszony sze­repét Játssza — nagyrészt fürdőkádban. Műszaki könyvek A SZERVES­ÉS BIOKÉMIAI IPAR ALAPMŰVELETEI L M. Batuner A szerves­és biokémiai ipar alapműve­letei című könyve a szerves­és biokémiai folyamatok szá­mítási módszereit tárgyalja a kémiai kinetika és termodi­namika alapján. Ismerteti a tárgyalt folyamatok és be­rendezések anyag- és hő­mérlegeinek felállítására vo. natkozó elveket. A szerző la­boratóriumi és üzemi gya­korlatból vette a példákat, tehát olyan kidologozott fel­adatokat tartalmaz, amelyek­kel a vegyészek naponta ta­lálkoznak munkájuk közben. A 450 oldalas könyv a Sze­gedi Nyomdában készült 850 példányban. (Műszaki Könyv­kiadó.) VEGYSZERVIZSGALAT Ez ideig nem Jelent meg magyar nyelven olyan mű, amely a laboratóriumban ál­talánosan használt vegysze­rek vizsgálatát tartalmazza. Ezt a hiányt szünteti meg a dr. Kolos Ede szerkesztésé­ben most megjelent Vegy­szervizsgálat című könyv, amely 960 vizsgálati mód­szert tartalmaz, kiegészítve a vegyületek fizikai, kémiai tu­lajdonságaival mérgezési, ve­szélyességi adataival. A vizs­gálati módszerek között a legkorszerűbb eljárások is megtalálhatók, sőt. a könyv végén néhány vegyület infra­vörös színképe is. (Műszaki Könyvkiadó.) Jellegzetes táj Szász-Svájcban: kilátás a hegyek ormai­ról az Elbára. m " VASÁRNAP, 1969. OKTÓBER 5, „Bejáró" túra Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyéni termelők! 10 kg alma tárolására és szállítására kiválóan alkal­mas „Szeged" furnér fonott ládára rendelést rövid szállítási határidőre vállal: 10,— Ft/db telepen történő átadás és fizetés mellet a SZEGEDI FAI.EMEZGYAR Szeged, Budapesti út 1. A külföldi országokba in­duló magyar turistacsopor­tok gyakran érzik hiányát az egész úton velük tartó ide­genvezetőnek. Az IBUSZ és a TIT úgy igyekszik segíteni ezen a problémán, hogy ide­genvezetőinek egy részét kül­földi túrákra is kiképezi. A most következő héten indul egy vizsga előtt álló csoport „bejáró" túrára Jugoszláviá­ba, Bulgáriába és Romániába. Már csak ogy hétig tart a kedvezményes sajtvásár! Fogyasszon reggelire, uzsonnára sajtot! Cs. m. Tejipari Vállalat. S. 44 409

Next

/
Oldalképek
Tartalom