Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-05 / 231. szám

Automata válta a gépen Versenyben a fiatal textiles műszakiak Nem hiába mondják a szegedi textilművekre, hogy a fiatalok üzeme; valóban az, hiszen szakmunkásainak, műszaki alkalmazottainak jórésze az ifjúság soraiból került ki. Az ifjúsági szer­vezet tevékenysége — a KISZ-tagok létszáma meg­haladja az ezret — pedig sok egyéb közt arra irányul, hogy a fiatalok is maguké­nak érezzék a gyárat, hogy ezt cselekedeteikben is ki­mutassák. Erinek a mozgal­mi kifejezéssel termelést segítő tevékenységnek sok kézzelfogható eredménye van. Ide tartozik az FMKT. a Fiatal Műszakiak és Köz­gazdászok Tanácsának a működése, amely — a fel­szabadulás 25. évfordulójá­nak méltó köszöntésén munkálkodva — idén is szerves részét képezi a gyári versenymozgalomnak. Ez az év egyébként a fia­tal műszakiak esztendeje­ként vonul be a Pamutnyo­móipari Vállalat történeté­be. A vállalat 9 gyárában az FMKT kezdeményezőkész. tehetséges fiatal tagjai egy­re többet vállalnak a ter­melés-gazdálkodás feladatai­ból. A szegediek, akiknek „válogatottja" évről évre arany-, ezüst- és bronzérme­ket szerez a Kiváló Ifjú Mérnök. Technikus és Köz­gazdász országos verseny­ben, ebben az évben is je­leskednek. Egyrészt azzal, hogy a Kiválóak versenyére tavaly beadott szakdolgoza­tokat most már a köznapi munkában hasznosítják, másrészt pedig új pálya­munkák készítésével, úi műszaki-gazdálkodási kon­cepciók kidolgozásával. A műegyetem textiltech­nológiai tanszékén és itt Szegeden az üzemben pár­huzamosan folynak egy idei díjnyertes szakdolgozat rea­lizálásának kísérletei. A szövőgépekre konstruált cséveváltó szerkezet haté­kony termelékenységnövelő­nek ígérkezik. A szerkezetet Vígh Zoltán gondolta ki: szabadalmaztatása folyamat­ban van, s még az idén sor kerül középüzemi szintű ki­próbálására, hogy jövőre már a termelésben is alkal­mazzák. Mert ez az FMKT célja: minél több gyakorlatban hasznosítható eljárást kidol­gozni. Erre szolgál minden elméleti elmélyülés, ezt se­gíti a legkorszerűbb mate­matikai statisztikai mód­szerek alkalmazása. Akad olyan szakdolgozat, amely­ben hárommillió adatot dol­gozott fel egy laboratóriumi kollektíva. Van olyan, az országos versenyből nem díjazott pályamunka, amely­nek gondolatait — képessé­gek szerint differenciálni — jónak, megvalósíthatónak találták az üzem vezetői, s most eszerint vizsgálják a differenciált bérezés felté­teleit. Az üzem számára fontos témákat old meg az ifjú műszakiak kezdeményező­kedve. Szerencsés körül­mény, hogy minden alkotó megmozdulásnak patrónusa a KISZ. Kovács Károly csoportve­zető rendre készíti az ügyes műszereket. A rezgésvizs­gáló készülék például a gé­pen futó fonalak rezgéseit olyan elektromos rezgésekké alakítja, melyek egy-egy konkrét hibára jellemzők, így. mivel minden jelnek megfelel egyfajta „beteg­ség", hamar kész a diagnó­zis. gyorsabb lehet a gyó­gyítás. Hogy pedig a kezde­ményező szellem, az újító­kedv vonzza is az embere­ket. arra bizonyság, hogy a fiatal műszakiakat több fe­lől ostromolják kérésekkel: „ehhez is csinálj valamit, így meg így gondolnám". Az egyik most készülő szakdolgozat a műszakvál­tás időszakát tanulmányoz­za. KISZ-isták kollektív munkája. Több fiatal együt­tesen dolgozza fel benne azokat a tényezőket, ame­lyek műszakváltáskor hat­nak, s bizonyítják, hogy pél­dául a szövődében sokat le­hetne nyerni jobban szer­vezett, végrehajtott váltá­sok által. Idén mintegy 20 dolgozat készül a kiválóak versenyé­re. Több közülük önálló öt­let, mások az összehasonlító módszert alkalmazzák. Az élenjáró módszerek és a sa­ját gyakorlat összehasonlí­tásával vetik fel a kérdést: csináljuk jobban! A kiváló címnek szép számmal vannak már birto­kosai a textilművekben: idén 39 kiváló ifjú techni­kust. 8 közgazdászt és 2 mérnököt avattak — s jutal­maztak a közelmúltban. Egy fiatal, tetterős gárda képes­ségeiről tanúskodnak ezek a számok is. S. M. Apad a Duna és a Tisza Hetek óta szegényes víz­utánpótlást kapnak folyóink. A kevés víz miatt a Duna magyar szakasaán már 20 gázló akadályozza a hajózást Általában 20 centiméteres vízréteg takarja a zátonyo­kat, de a Rajka melletti gáz­lóban mindösszee 16 decimé­ter mély a víz. A Tiszán még több az akadály, összesen 29 gázló keletkezett és a víz­mélység átlagosan 15 decimé­ter. Tiszakeszinél jelezték a legkisebb gázlót, amely csu­pán 90 centiméteres merülést „enged" a hajóknak. A víz­ügyi előrejelzések nem sok jóval biztatnak, egyelőre lé­nyeges vízpótlást nem kap­nak folyóink, s így a gázlók is maradnak. „Tisztogató hadjáratot" In­dított a hét végén a Dráván a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság. Kiszedik a me­der alján ágaskodó tuskókat és a part szélén heverő dőlt fákat. A vízügyi igazgatóság a Balatonfüredi Hajógyárban uszályt készíttetett és ennek segítségével könnyűszerrel emelik ki az iszapba szo­rult fákat, a víz alatt mélyen rejtőző tuskókat előzetesen búvár deríti fel. (MTI) Zugépítkszés — többletkiadás Az Építésügyi és Város- Sokan építenek engedély fejlesztési Minisztérium évek- nélkül garázst, pedig az épí­kel ezelőtt szabályozta, illet- tési engedéllyel épített gará­ve építési engedélyhez kö- zsokért 50 százalékos adóked­tötte az új ingatlanok építé- vezményt adnak; a hason­sét, a meglevők bővítését, lóan engedélyezett családi felújítását és minden olyan házak felépítés után pedig 15 változtatást, amely az épü- évig adómentesek. let jellegén nagyobb módo­sítást eredményez. A rende­let szerint a kerületi taná­csok építési osztályához kell benyújtani az építésienge­dély-kérelmeket. ahol azokat elbírálják, az előírásoknak megfelelőkre rövid határidőn belül kiadják az engedélyt. A talán túl szigorú rendele­tet az idén júniusban módo­sították. amely szerint né­hány, a korábban engedély­hez kötött építkezésre nem kell kérni engedélyt, azon­ban többen félreértelmezik a rendelet szövegét, mert a módosítás csupán a falvak­ba. s ott is a főúttól távol eső területeken történő épít­kezésekre vonatkozik. A szegedi III. kerületi ta­nács építési osztályán el­mondták. hogy a szinte min­denki által ismert rendeletet gyakran megszegik. Az épí­tési engedélyt ugyan megké­rik, de a kivitelezéskor el­térnek az engedélyezett terv­től, vagy más anyagot hasz­nálnak fel mint amit a ter­vező előírt. Az ilyen önkén­tes módosítások miatt pénz­bírságot szabnak ki. súlyo­sabb esetekben pedig lebon­tatják az épületet. Az idén nyáron a ságvári­telepi ikerházak egyik gaz­dája az egységes homlokza­tot változtatta meg. Szabály­szerű tervet készíttetett, és kérte az építési osztályt, hogy az épületrészének bővítésé­hez járuljon hozzá. A terv­bíráló bizottság a tervet el­utasította. mert a módosítás­sal megváltozott volna az egységes utcakép. Ennek el­lenére kibővítették az épü­letet, s mivel nem adott a tanács építési engedélyt, a toldalékrészt lebonttatta, és szabálysértés miatt megbír­ságolta a „zugépitőt". A. S. A HARMADIK... Megindul t a Gagarin Hőerőműhöz ké­szülő harmadik Heller—Far gó féle hűtőtorony csúszó­zsaluzása. Napi másfél-kétm éteres „sebességgel" közeled­nek mostmár a 116 méteres végső magassághoz. Negyven darab, egyenként 75 tonna súlyú. 20 métef magas, x alakú lábakon nyugszik majd a hűtőtorony Magyar siker a szabadkai vásáron Szombaton délelőtt 10 óra­kor ünnepélyes keretek kö­zött Blagoje Popov minisz­ter, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja nyitotta meg Szabadkán; a XII. Nemzet­megyei vállalatok termékbe­mutatójáról a jugoszláv mi­niszterek, a szabadkai párt, tanácsi, ipari és kereskedel­mi vezetők. Érdekes színfolt­ja a vásárnak a Szegedi K közi Kisipari és Kézműipari Fémipari Vállalat, a Bács­Vásárt. Az ünnepségen részt vett Nagy Ferenc miniszter, a Vajdaság és Szabadka több vezetője. Ott voltak a test­vérváros képviselőiként dr Varga Dezső, az MSZMP Kiskun megyei Vasműszaki Nagykereskedelmi Vállalat, az Autófém Ktsz és a Tápci Háziipari Szövetkezet pavi­lonja is. A tavaly épült, szabadkai zai vállalatok divatrevű ke­retében mutatják be a jövőre kreált cikkeiket. Október 11­én és 12-én a magyar kiállí­tók rendeznek divatbemuta­tót. 6-án az olasz, 8-án a magyar kiállítók napját ren­dezik meg a szabadkai vásá­ron. Korszerűség és divat özszükségleti cikkeket készítő üzemünk igazgatója je­gyezte meg: „Nem felháborító, hogy X gyár minden áron biztosítani kívánja nyereségét, most ismét fel­jebb vitte árait?" Az igazgató tehát felháborodott kollégái­nak „húzásain" — holott ő pontosan ilyen megoldásokkal él. Az ilyen kritikák mindig a szomszéd várra hangzanak el, a saját üzem rendszerint kivétel... Pedig érdemes lenne minden vezetőnek saját házatáját még jobban figyelni, s egy-egy — állítólag elkerülhetetlen korrekció előtt — alaposabban szemügyre venni a terme­lés gépezetét Tény, hogy az objektív körülmények, az ál­talános hazai ipar, világpiac befolyásoló hatása mellett a drága, tehát korszerűtlen termelés oka az áremelkedésnek. Ma nagy gyáraink többségében két hasznos tevékenységet foglalkoztató dolgozóra egy kisegítő jut; minden munka­helyen találni „üdülő beosztásokat", ahol alig kell dolgozni. A termelés másik oldalán még szomorúbb a helyzet: olyan gépeket használnak, amelyek rosszak, termelésük nem gaz­daságos, nélkülözhetőek — valamilyen oknál fogva mégis helyük van. Nem ritkán ezek kevesebbet hoznak a gyár hasznára, mint amennyibe fenntartásuk kerül; elavult a munka- és műszaki szervezettség. Közismert, hogy az anyag­mozgatás helyzete szinte állóvá fékezi az egyébként sem sebes munkafolyamatot. És lássuk, minderről milyen bizo­nyítványt állít ki a terület gazdája: „Az idén ismét háróm új gépet vásároltunk. Átépítettük a műhelyt, a szerélők cseréltek a meo-sokkal. Tehát korszerűsítettünk, felhasz­náltuk a fejlesztésre fordítható hárommilliót". Pontosao­ban: három, éppen kapható gépet ajánlottak fel az üzem­nek, amelyekre ugyan nem volt égetően szükség, de mivel könnyű volt beszerezni — hát megvették. A korszerűsítés, átszervezés indoka meg az, hogy a termeket kifestették, s a kétszeri költözést kívánták elkerülni. Nem nehéz rájönni, hasonló helyzetet jő néhány megvei. szegedi üzemben fölfedezhetnénk. Ahol csupán elköltöt­ték a fejlesztési összegeket, de valójában korszerűsítés nem történt. Éltek a manapság uralkodó furcsa üzemöltöztetési divatnak. Egyre-másra hallani „korszerű új üzemekről". A sze­gedi EMERGÉ gumigyár több „új gépe" technikai színvo­nalát tekintve már letelepítésekor öregebb volt az ismert modern berendezéseknél. A Szegedi Ecset- és Seprűgyár energiatelepe széntüzelésre készült, holott már életközei­ben volt a gázprogram. A napokban átadott autójavító nagycsarnokaiban eredetileg kézi meghajtású csörlőket ter­veztek ... É6 még számos példát lehetne felsorolni, ahol a holnapba látó tervezés, a körültekintőbb, valóban csak az eredeti célt képviselő gépkiválasztással összehasonlíthatat­lanul jobb feltételeket teremthettek volna. Egy-egy konszerűsíés kapcsán érdemes lenne megvizs­gálni, vajon milyen veszteséget okoz a hovatovább min­den rekordot megdöntő túlfoglalkoztatottság! Az üzemi ve­zetés negatívumai miatt bekövetkezett létszámdömping so­rán az adott feladatokat sokkal több ember végzi el. mint amennyi valójában szükséges. Csak százezrekkel mérhető a fölösleges munkadíj, ellátás miatt keletkezett többletköltség, nem is beszélve arról, hogy ez a fajta segédmunka-hadse­reg megakadályozza a gépesítést. Mert úgy tűnik— az em­ber olcsóbb, mint a gép. Pedig tudósok bizonyították, hogy az ember egyszerű módon kifejtett ereje nem képes ver­senyezni a gépek teljesítőképességével. Nehéz máról holnapra változtatni a konvencionális szervezésen, az adottságokon. A jelenlegi termelékenység­gel és termeléssel nehéz annyi pénzt szerezni, hogy vele nagyobb termelést és termelékenységet váltsunk meg. Ám a lehetőség megvan, az adott tartalékokkal kell jobban gaz­dálkodni. Igaz, ehhez meg kell változtatni a jól begyakor­lott, jobbról-balról biztosított alapállást... A jelen, vagy a legszűkebb jövő körülményeihez, kívánalmaihoz való görcsös ragaszkodás helyett a holnap követelményeihez kellene igazodni. Bátorságra, pontosabb, körültekintőbb közgazdasági elemzésre, műszaki, technikai tervezésre, azaz „hoinapkutatásra" van szükség. Látszólag kevéssé látvá­nyos dolgokra. V itathatatlan, hogy kevés a valutánk, de meglevő fo­rintjaink okosabb elhelyezésével, befektetésével el­indulhatunk a jobb értelemben vett korszerűség felé. Ha túlhaladunk az együgyű szalmazsák-takarékosság, a konvencionális óvatosság gazdaságszemléletén, ha bátrab­ban kockáztatunk tudományos alapokon, gyorsabban át­törhetjük a bűvös kört. Hogy mindezt miért? — nem nehéz belátni. A kor­szerű termelés fogalmához a rentábilis gazdasági élet tar­tozik; a jól működő gazdasághoz pedig kedvező életszín­vonal. Olcsó cipő, ruha — egyszóval jobb életkörülmény. Azt hiszem — tudják és nem vitatják ezt a termelés irányítói, az igazgatók, művezetők stb. Most már csak arra van szükség, hogy a látszatmodernizálások helyett valóban mindenütt korszerűsítsenek. Matkó István Szeged'városi bizottságának sportstadionban ' rendezett titkára, dr. Csikós Ferenc a Szeged m. j. városi tanács vb titkára, s több szegedi vállalat vezetője. Az idei szabadkai vásáron Crna Gora kivételével Jugo­szlávia minden országrésze képviselteti magát. A hazai kiállítók többsége kisiparos. A nagyipart lényegében a szegedi Kenderfonó- és Szö­vőipari Vállalat, valamint a Fővárosi Kézműipari Válla­lat képviseli. A sok kisipari termékbemutató közül ki'ü­nik a magyar vállalatok szín­vonalas árubemutatója. Mél­tán nyerték el a vásár meg­nyitóján részt vett szakembe­rek és a nagyközönség tet­szését is. Elismeréssel szól­tak a szegedi, a Csongrád vásár az idén nemzetközi jellegűvé vált. A magyar ki­állítók mellett megtalálható Románia, Ausztria és Olasz­ország néhány kiállítja is. A hazai kisipari és háziipari termékbemutatók azt igye­keznek szemléltetni, hogy milyen árut tudnak kínálni a bel- és külkereskedelemnek. A jelenlevő jugoszláv ipari üzemek termékei viszont többnyire azt szemléltetik, hogy milyen gépekkel, fel­szerelésekkel, egyszóval ter­melési eszközzel tudnak hoz­zájárulni a jugoszláv kisipar fejlesztéséhez. A vásár időszakában Sza­badkán a kisipari termelés időszerű kérdéseiről több ta­nácskozást rendeznek. A ha­Öregek köszöntése A szegedi III. kerületi ta- további erőt, jó egészséget, nács egészségügyi osztálya Az ÉDOSZ népi együttese és a Vöröskereszt móravárosi szórakoztatta ezután a III. szervezete tegnap, szómba- kerületi öregeket, akik a mű­tőn délután meghitt hangú- sor után még hosszasabban latú ünnepséget rendezett a együtt maradtak, beszélget­Vasútforgalmi Technikum tek. s kellemesen töltötték az nagytermében a kerületben időt. élő öregeknek. Több mint 350 Különböző módon, de lé­férfi és nő gyűlt egybe, a nyegében azonos tartalom­szíves meghívásnak eleget mai mondották el a nagy téve. AZ öregeket szeretettel- kort megért emberek, hogy jes figyelmességként virág­gal is köszöntötték. A III. kerületi tanács, va­lamint a Hazafias Népfront III. kerületi bizottsága ne­vében Sziládi Sándor meleg szavakkal üdvözölte az idős korú embereket és kívánt jólesett a tanács és a Vö­röskereszt róluk való gon­doskodása. VASÁRNAP, 1969. OKTÓBER 5. Sörhír A Magyar Országos Sör­ipari Vállalat egységesíti a söröspalackokat. A nektár és az import sörök kivételével minden sörfajtát csak féllite­res palackban hoznak forga­lomba, november 1-tól. A régi palackok január 31­ig válthatók be. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom