Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-26 / 249. szám

Külpolitikai REFLEKTOR Magyar-olüsz párfkSzi megbeszélések A megdrágult márka A nemzetközi életben sokasodtak az események az elmúlt héten, amelynek kezdetén magas szintű csehszlovák párt- és állami küldöttség érkezett Moszkvába, s ugyanebben az időben Pekingben megkezdődtek a szovjet—kínai tárgyalások. A szovjet delegációt Kuznyecov, a kínait Csia Kuan-hua vezeti. Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke — aki jelenleg ugyancsak Kínában tartózkodik — nagy jelentőséget tulajdonít a két legnagyobb szocialista ország küldöttségei tárgyalásának. Valóban, mind a Moszkvában, mind pedig a Pekingben folyó megbeszélések a jövőre nézve rendkívül pozitív kihatásúak lehetnek, eredményeiről a jövő héten, illetve azt követően mér közös nyilatkozatok is beszámolhatnak. A múlt heti jelentősebb eseményekhez tartozik még az ugyancsak haladónak tűnő szomáliai vértelen puccs, vagy a chilei katonai lázadás. Ennek nagyobb volt a pórja valódi veszélyénél: inkább katonai zsoldemelési követelésnek tűnt, de a lázadás ellen fellépő demokratikus erők ez alkalommal még inkább öszszekovácsolódtak. Megelégedéssel és tartózkodással Bár az NSZK-ban a Bundestag kancellárválasztásán néhány képviselő — akikre a megalakult SPD—FDP klskoalíció számított — nem jelent meg az ülésteremben és a szavazáskor tartózkodók is akadtak, mégis sikerült, ha csekély többséggel is. a szociáldemokrata Willy Brandtot juttatni az NSZK miniszterelnöki székébe, őrségváltásnak nevezik az NSZK-ban a kormányátalakulást, hiszen a szociáldemokrata —szabáddemokrata koalíció lényegében egy húszéves kereszténydemokrata uralmat váltott fel. Annak ellenére, hogy még csak két nap múlva hangzik el az NSZK új kormányának programnyilatkozata, az eddigi megnyilatkozások bizonyos mértékig pozitív változást ígérnek. A kiskoalíciós partnerek síkraszálltak például az atomsorompó-szerződés ratifikálásáért, állást foglaltak a szocialista államokkal való kapcsolatok normalizálódása mellett, józanabbul közelítettek meg egyes külpolitikai kérdéseket. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban, hogy a bonni parlament 496 képviselőjéből mindössze 12 jelölte meg foglalkozását úgy, hogy munkás. A honatyáit többsége az ipari, pénzügyi és kereskedelmi körök, valamint a nagy földbirtoko?ok és hivatalnokok képviselője. Von Hassel személyében a Bundestag élére ultra•eakciós CDU-politikus ke•ült, ugyancsak a Kereszténydemokrata Pártot képviteli a Bundesrat elnöke is. t. szociáldemokrata Schmidt ett ugyan az új hadügyminiszter, aki viszont kijelen«tte, hogy folytatja a NATO melletti politikát. A változásokat mindenesetre általában Európa-szerte némi megelégedéssel, de tartózkodással fogadják. A Brandt-kormány az eddigi össznémetügyi minisztérium nevét „belnémet kapcsolatok minisztérium"-ra változtatta. A szociáldemokrata sajtószolgálatban így indokolták meg az átkeresztelést: „Az új név program, amely előtérbe állítja azt a törekvést, hogy az NSZK és az NDK között szabályozzuk a viszonyt. A minisztérium új elnevezése egyben azt is tükrözi, hogy az NDK-t nem tekintjük külföldnek. Az új kormány keleti és német politikája minden szomszédos ország területi integritásából és a határok, valamint a demarkációs vonalak sérthetetlenségéből indul ki. Az a szándék, hogy az NDK illetékeseivel tárgyalásokat kezdjünk és megtaláljuk a vitás kérdések rendezését, ném juthatna jobban kifejezésre, mint a kormány egy reszortjának adott új elnevezéssel." Csak az elkövetkező hónapok bizonyítják majd be, mennyiben szolgálja az európai megbékélést a nyugatnémet politika, egyelőre minden megnyilatkozást óvatosan kell kezelni. Láthatóan az új kabinet első lépése a nyugatnémet márka felértékelése volt, amelynek gazdasági kihatásai az országon belül és kívül később mutatkoznak meg. Éleződő feszültség Libanonban Miközben izraeli és egyiptomi repülőgépek , naponta már többször is párbajoznak a Szuezi-csatorna fölött, „kipróbálják egymás erejét", Libanonban a palesztinai menekültek és gerillaharcosok táborát megtámadták a kormánycsapatok. Arabok arabok ellen emeltek fegyvert és természetes, hogy ez a jelenség az arab világban óriási felháborodást okozott. Karami megbízott miniszterelnök lemondott. Hélou elnök viszont magyarázkodik; igazolni próbálja hogy ő az arab felszabadító mozgalom mellett van, csak a rend fenntartása miatt .volt kénytelen a katonai intézkedések meghozatalára. Dél-Jemen megszakította a diplomáciai kapcsolatokat az USA-val és Libanonnal — éppen a libanoni helyzet miatt. A Icairól lapok is arról írnak, egyre inkább kidomborodik annak ténye, hogy a libanoni véres események mögött az Egyesült Államok áll. Még nem tisztázódtak a körülmények, de Állon tábornok, Izraeli miniszterelnökhelyettes elárulta" magát azzal, hogy kijelentette: Izrael nem maradt tétlen, ha a beirúti rendszert megdöntik. A washingtoni külügyminisztérium rögtön „provokatívnak" és „nem hasznosnak" minősítette Állon kijelentéseit — ezzel fedezve azonos törekvéseit. Előre pontosan nem lehet látni a súlyos libanoni válság kimenetelét. Az viszont tény, hogy az országban, úgyszintén az arab államokban is, fokozódnak a tüntetések, s ezzel még élesebbé vált a helyzet Közel-Keleten. Markovits Tibor • Róma (MTI) Október , 23—24—25-én Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt PB tagja, a KB titkára látogatást tett Rómában és megbeszélést folytatott az Olasz KP vezetőivel. A látogatás során találkozott Luigi Longóval, az OKP főtitkárával, Enrico Berlinguer főtitkárhelyettessel, valamint C. Galluzzi, G. Pajetta, U. Pecchioli és A. Reichlin, az OKP vezetőségének tagjaival és megvizsgálták a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmak, továbbá az összes antiimperialista erők akcióegységét érintő kérdéseket. Az OKP és az MSZMP kapcsolatait jellemző szívélyes és baráti légkörben lefolytatott megbeszéléseken megvitatásra kerültek a vietnami nép Igazságos függetlenségi harca támogatásának kérdései, az európai biztonsági rendszer megteremtésével összefüggő problémák, valamint a két párt közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének feladatai. Nemzetközi biztonság vitája az ENSZ-ben • New York (TASZSZ, UPI) New Yorkban, az ENSZközgyűlés l-es számú (politikai) bizottságában folytatták a nemzetközi biztonság megszilárdítását célzó szovjet javaslatok vitáját, amelyben ezúttal a Szíriai Árab Köztársaság, Kongó (Brazzaville) és a Román Szocialista Köztársaság küldötte szólalt fel. Malita román küldött üdvözölte a szovjet kezdeményezést és részletesen foglalkozott az európai biztonság problémáival. A román kor. mány úgy véli — mondotta — hogy a Varsói Szerződés tagországainak budapesti felhívása rendkívül fontos dokumentum e problémák megoldásának szemszögéből. A román delegátus megjegyezte, hogy az ENSZ-ben még mindig megkülönböztetést alkalmaznak egyes országokkal szemben. Megengedhetetlennek nevezte azt a tényt, hogy az NDK-t, a Kínai Népköztársaságot, a Vietnami Demokratikus Köztársaságot és a Koreai NDK-t mindmáig nem vették fel a világszervezetbe. Az ENSZ közgyűlési termében ünneDséget tartottak az ENSZ alapokmánya hatályba lépésének 24. évfordulója alkalmából. U Thant. az ENSZ főtitkára beszédében hangoztatta: az ENSZ-et azoknak a feladatoknak a végrehajtása érdekében alakították, amelye, kért a fiatal nemzedék ma is küzd. Utalt arra, hogy mire a világszervezet negyedszázados jubileumához érkezik, a világ 3,6 milliárd lakójából kétmilliárd 25 évesnél fiatalabb lesz majd, tehát a világ népességének több mint a fele már az „ENSZ korszakában" született. Összecsapás Saigon közelében 0 Saigon (UPI, AFP) A saigoni amerikai parancsnokság szóvivője közölte, hogy az egy hónapon belül tapasztalt legnagyobb szabású szárazföldi összecsapás zajlott le az amerikai 25. gyalogos hadosztály egységei és a hazafias erők között Saigontól 48 kilométernyire északnyugatra. Az ötórás harc folyamán az amerikaiak tíz halottat vesztettek és 12 katonájuk megsebesült. Az amerikaiak a szabadságharcosok veszteségét szokásos módon ennél nagyobbra becsülték. A harcba az amerikaiak oldalán páncélosok és helikopterek is beavatkoztak. A hazafias erők tüzérsége szombatra virradó éjjel az ellenfél tíz katonai berendezését támadta. A B—52-es amerikai bombázók a legutóbbi 24 órában légitevékenységüket főleg a fegyvermentes övezet közvetlen szomszédságában összpontosították. A

nyugatnémet Brandtkormány első nagyszabású politikai és gazdasági lépése az volt, hogy 8,5 százalékkal felértékelték a nyugatnémet márkát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 100 dollár eddig 400 márkát, ezentúl csak 366 márkát ér. A felértékelés természetesen azt ls jelenti, hogy a márka értéke növekszik mindazokhoz a valutákhoz viszonyítva, amelyek nem követik Nyugat-Németországot és nem emelik fel valutájuk árfolyamát. Miután az első jelentések szerint egyetlen jelentős ország sem változtatja meg pénzének árfolyamát, a nyugatnémet márka felértékelése általánosnak tekinthető. A felértékelés bonyolult gazdasági, sőt politikai harcok eredménye. A legfontosabb ok, amely a nyugatnémet gazdaság vezetőit a felértékelés felé sodorta: a márka már hosszú évek óta „túlságosan erősnek" mutatkozott: A modernül felszerelt és jól szervezett nyugatnémet ipar rendkívül versenyképes volt a világpiacon, az inflációs folyamat kisebb mértékű volt, mint a többi vezető tőkés országban. Ennek következtében Nyugat-Németország külkereskedelmi mérlege évek óta óriási többletet mutatott. Ennek értéke 15 és 20 milliárd márka között Ingadozott. A nyugatnémet márka „túlereje" azonban nemcsak pozitív következményekkel járt a nyugatnémet gazdaságban. Egyik oka lett annak, hogy a konjunktúra túlhevült és ennek következtében a márka ereje ellenére is inflációs folyamat kezdődött. A belső okok mellett nemzetközi tényezők is szerepet játszottak. A nyugatnémet márka viszonylagos erőssége azt jelentette, hogy Angliából, Franciaországból, sőt az Egyesült Államokból is spekulációs tőke áramlott Nyugat-Németországba. Ez jelentős zavarokat okozott ezeknek az országoknak pénzügyi helyzetében. Ezért az említett országok már régóta követelték a márkái • felértékelését, amelyek legfontosabb következménye ugyanis az, hogy a nyugatnémet kivitel 8,5 százalékkal drágább lesz, a Nyugat-Németországba behozott árúk árszintje pedig ugyanennyin vei csökken. Ez tehát való- | színűleg csökkenti a nyugat-* német export versenyképes* ségét a világpiacokon, * ugyanakkor esetleg nagyobb; kedvezőbb eladási lehetőségeket jelent a konkurrensek számára magában NyugatNémetországban. A nagy kérdés most azj elegendő lesz-e a 8,5 százalékos felértékelés az inflációs irányzatok megfékező- f séhez és az árak szilárdság gának biztosításához. Nem- I zetközileg pedig elegendő) lesz-e ahhoz, hogy valóban • javítson a francia, az angol és részben az amerikai export versenyképességén. Erre a két nagy kérdésra csak a jövő adhat választ. [ Ujabb légitámadások 0 Kairó (AFP, MENA) Egyiptomi repülőgépek szombaton támadást intéztek a Sínai-félsziget északi részén Romani térségében Izraeli állások ellen, súlyos veszteségeket okozva emberben és hadianyagban az ellenségnek. Ez a légitámadás 12 óra leforgása alatt a második volt az említett térségben — közli az egyiptomi hadsereg szóvivője. Valamennyi egyiptomi gép visszatért támaszpontjára. Az EAK légierejének gépei ismét a Földközi-tenger felől érkezve támadták az izraeli állásokat 0 Amman (UPI, AP, Reu* ter) Az izraeli légierő 16 gépe szombaton délelőtt az 1967, évi háború óta legsúlyosabb légitámadást intézte a jordániai főváros és környéke ellen. A bombázások központja a várostól mintegy 12 kilométerre fekvő egyetemi ne* gyed volt. Katonai szóvivői közlés szerint egy katona és hét polgári személy sebesüli meg a légitámadáskor. A háború befejezése óta 150 izraeli légitámadás volt máit jordániai célpontok ellen. Szeged felszabadítói — szovjet források nyomán Immár negyedszázada megünnepeljük városunk felszabadulásának évfordulóját. A felszabadító szovjet harcos azonban úgyszólván névtelenségben maradt máig is. Az alábbiakban néhány mozzanatot közlünk moszkvai forrásokban — főleg az egykorú szovjet sajtót és újabb hadtörténeti munkákat lapozgatva — talált adatok közül. 1944. szeptember második felében Malinovszkij marsall II. Ukrán Frontja Erdély jó részét maga mögött tudta. 21-én Craiovában a haditanácson a marsall közölte, hogy a főcsapást Kolozsvár—Nagyvárad—Debrecen irányában mérik az ellenségre. A balszárnyat a 46. hadsereg parancsnokára, SLJOMIN altábornagyra bízta Belgrádtól Szegedig. Sljomin Ivan Tyimofejevics a tveri kormányzóság Trunovo falujában született 1898-ban, parasztcsalád tizedik gyermekeként. 14. éves korától gyárban dolgozik. 1917-ben fegyveresen harcol Moszkvában a junker-lázadás leverésekor. 1918-ban a Vörös Hadsereg parancsnoki tanfolyamának hallgatójaként Jugyenics fehérgárdistái ellen védelmezi Petrográdot. Kitüntetik a Vörös Zászló renddel. 1925-ben elvégzi a Vezérkari Akadémiát.' Különböző parancsnoki beosztások után a 30-as években a szovjet vezérkar főnökének helyettese, majd a Vezérkari Akadémi^ parancsnoka. A háború Kaunasban éri a 11. hadsereg vezérkari főnökeként. 1942-ben Sztálingrád alatt harcol. Innen,az 5. páncélos hadsereg, majd a 46. hadsereg élén indul Zaporozsje, Odessza, Románia és Bulgária felszabadítására. A hadsereg kötelékében levő 37. hadtest hadosztályai és ezredei szabadítják fel Szegedet és környékét. 1944. október 11-től 16-ig tartózkodik Szegeden, majd tovább vezeti hadseregét Budapest irányában. 1945 és 1948 között a Romániában állomásozó Déli Hadseregcsoport vezérkari főnöke, majd 1949-től 1953-ig Ausztriában tölti be ezt a tisztet. 1954-től nyolc éven át a Vezérkari Akadémián a hadművészet tanára. 1962-ben vonul nyugállományba. 1969. január 10-én hunyt el. Gyászjelentését Grecskó, Zaharov, Bagramjan, Vasziljevszkij marsallok írták alá. Sljomin altábornagynak volt alárendelve a korábban M. N. Sarohin altábornagy 37. hadseregének kötelékében Bulgáriában harcolt 228. hadosztály is, JESZIN, I. Ny. vezérőrnagy parancsnoksága alatt. A Sljomin-hadsereg már több mint két hete magyar földön harcolt ekkor: Battonya—Csanádpalota térségébon lépte át a határt és — egyebek mellett — tevékeny szerepet vállalt Makó felszabadításában. Már október 10-én több oldalról megközelítették Szegedet. A 10-ről 11-re hajló éjjel a döntő hadmozdulat idejének bizonyult. Rövid tüzérségi előkészítés előzte meg a Tiszán való átkelést és a város elfoglalását. 10-én éjjel több ezred előretolt egységei közvetlenül a Tiszához értek. A 12-i KRASZNAJA ZVEZDA-ban Agibalóv ezredes, szemleíró a magasabb egységek közvetlen tájékoztatása alapján írja az előző napi eseményekről: „Azok a lövészalegységek, melyeknek parancsnokai Litovcsenko őrnagy és Oszmuha kapitány voltak, éjjel közelítették meg a folyót. Éjszaka természetesen nehéz alkalmas eszközöket találni a vízi akadályok leküzdésére. És mégis megtalálták. A harcosok dróttal összekötözött tutajokat készítettek, amelyeken át lehetett szállítani a harci eszközöket és az embereket. Az átszállítás hajnalban kezdődött meg, amikor még köd ült a Tisza fölött. A tutajok elindultak. A bővizű folyó messze sodorta a hevenyé-, szett járműveket, de a harcosok mindenféle módon igyekeztek a partig jutni és oda is értek. A gyalogság első alegységeivel együtt kelt át a Tiszán Boriszov főhadnagy ütege is. A lövegeket kivontatták a partra. A főhadnagy néhány katonájával felderítésre indult, hogy szemügyre vegye a terepet. Azután elhelyezte lövegeit az út mentén, az ellenség várható ellentámadásának irányában. Az ellentámadás rövidesen meg is kezdődött. Az ellenség ereje gyalogságból és páncélosokból állott. Boriszov ütege ezen a reggelen nyolc páncélost semmisített meg. A tüzérségi lövegek mellett tartózkodó gyalogság rohamba lendült és lehengerelte az ellenséges gyalogságot. Ezen a szakaszon alegységeink Szegedtől északnyugatra létesítettek hídfőállást." Sikerült felkutatnunk a lap által is kiemelt OSZMUHA kapitányt, aki a Cserkaszki terület Manykovo falujában él. Kérdéseinkre levélben leírta, hogy ő, a 228. hadosztály 767. ezrede 3. zászlóaljának parancsnoka hogyan kelt át a szükségjárművekkel a Tiszán, hogyan ejtettek fogságba nagyszámú németet (egy lefegyverzett őr, a kárpátaljai származású Misa segítségével) és 4 óra 45 perckor rohamra indultak a német állások ellen. A néhány órás összecsapás után jelenthette Jermolajev I. A. ezredparancsnoknak, hogy a rájuk bízott szegedi szakaszon biztosan megvetették a lábukat. Másnap a Szovjet Tájékoztatási Iroda közölte, hogy Szegeden a szovjet csapatok 100 ágyút, 1000 vasúti kocsit és 20 katonai raktárt foglaltak el és mintegy kétezer német és magyar foglyot ejtettek. Viszont még október 11-én este felhangzott a moszkvai rádióban Levitán ünnepélyes hangja, melyen felolvasta Sztálinnak, a Legfelsőbb Főparancsnoknak Malinovszkij marsallhoz intézett napiparancsát, mely többek között a következőket tartalmazta: „... A II. Ukrán Front csapatai, átkelve a Tiszán, október Urén elfoglalták Szegedet, / é