Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-24 / 247. szám

Lodge nem szélalf fel • Párizs (MTI, AP) Való igaz, hogy a párizsi négyes konferencia zsákut­cában van — jelentette kl a csütörtöki ülésen Xuan Thuy miniszter, a VDK kül­döttségének vezetője. Elju­tottunk a 39. üléshez — mondotta —. anélkül, hogy akár a legcsekélyebb prob­lémát is meg tudtuk volna oldani. Ennek kizárólag az az oka, hogy a Nixon-kor­mányzat nem hajlandó le­mondani agressziós céljairól Vietnamban és keresi a le­hetőséget arra, hogyan tud­ná meghosszabbítani a há­borút és dél-vietnam kato­nai megszállását. Felszólalása további ré­szében a VDK képviselője részletesen fel is sorolta azokat a tényeket, ámelyek arra vallanak, hogy nz ame­Xtian Thuy, a VDK-delegAclA vezetője megérkezik a párizsi tárgyaiások színhelyére Henry Cabot Lodge ame­rikai kormányzat nem a bé- nagykby®t "«« szólalt ke gyom megteremtésére, [el " Jf. <az hanem a háború meghosz- AP meSjegyzi. n Vietnamról .szabbítására törekszik. Ezek között sorolta fel például azt. hogy az amerikai elnök egymást követő beszédeiben mind későbbi időpontra he­lyezte kilátásba a háború befejezését. Nguyen Thi Blnh asszony folytatott párizsi tárgyalá­sok eddigi történetében az amerikai nagykövetnek ez az eljárása példátlan lépés. Az ülésről távozóban Xuan Thuy, a VDK és Nguyen Thl Binh asszony, a DVK külügyminiszter, a dél-viet- küldöttségének vezetője el­nami ideiglenes forradalmi (télte Lodge-nak kormány küldöttségének ve­zetője feltette a kérdést: ki hatalmazta fel az Egyesült Államokat arra, hogy neki megfelelő kormányt, had­sereget és nemzetgazdaságot szervezzen Dél-Vietnamban? A háború „vletnamlzálása" hiú ábránd, amely csupán a közvélemény megtéveszté­sére szolgál. Hogvan ls lehet az Egyesült Államok „tekin­télyét" összekapcsolni egy olyan agressziós háború folytatására, amelyet maga az amerikai nép ls elitéi' Hogyan lehet az Egyesült Államok „becsületét" össze­kötni Dél-Vietnamban egy bábkormányzat sorsával, egy olyan kormányzatéval, amelynek eltávolítását az egész vietnami nép köve­teli? a 39. ülé­sen tanúsított magatartását, azt, hogy nem volt hajlandó részt venni a vitában. Harcok Laoszban • Vientiane (VNH, DPI) Hírügynökségi jelentések egyre gyakrabban számolnak be a-ról, hogy mind jelentő­sebb összecsapásokra kerül sor Laoszban a hazafias erők és a vientlanei hatóságok csapatai kőzött A UPI amerikai hírügy­nökség közli, hogy a laoszi Kőedény-síkságon bocsátkoz­tak harcba a partizánok a vientianei katonai alakula­tokkal. A VNA jelentése szerint a laoszi harcokba rendszere­sen beavatkozó amerikai lé­gierő az elmúlt néhány hó­napban már több ízben szórt mérgező vegyszereket Laosz felszabadított területeire. A hírügynökség egy nyilat­kozatot ismertet, amely ada­tokra támaszkodva bizonyít­ja, hogy a vientianei ható­ságok által teremtett ember­telen körülmények között több mint ezren vesztették életüket az ország különböző területein létesített „mene­külttáborokban". Közvetítők a "ibaneni válságban á Bcirut (AFP, Reuter, Az AP palesztinai fórrá- A tetteseknek mind ez UPI) sokra hivatkozva közli, hogy ideig nem sikerült nyomára Libanon eddigi történeimé- a partizánok csúcsszintű ta- bukkanni. A városi hatósá­nek egyik legsúlyosabb vúl- lálkozót sürgetnek a libano- gok most arabokból és zsi­ságát éli át mind belpoliti- ni vezetők: Hélou elnök és dókból álló vegyes polgár­kai téren, mind pedig Liba- Bustani hadsereg-főparancs- őrséget állítottak fel a lakó­non és az arab országok vi- nok, valamint a palesztinai épületek ellenőrzésére, szonyát tekintve. A palesz- felszabadító mozgalom veze­tinai ellenállószervezetek és tsi: Arafat, a palesztinai fel­a libanoni reguláris hadse- szabadítás! szervezet vezető­reg erői közötti összecsapd- ie és Abdel Razzak Jahja, a soknak eddig 1L halálos és palesztinai felszabadító had­legalább 16 sebesült aldoza- sereg parancsnoka között, ta van. Az arab országokban Kadhafi ezredes, a líbiai nagyarányú tiltakozó kam- forradalmi tanács elnöke pány indult a libanoni ha- után Husszein király ls fel­tóságok eljárása miatt. ajánlotta: közvetítő szerepet ' A libanoni katonai ható- vállal a válság rendezése ér­ságok kénytelenek voltak dekében. nyilatkozatban megmagya- Csütörtökön Jordánia és rázni a tragikus eseménye- Kuwait kormánya is aggo­két, amelyek hivatalos ver- dalmát fejezte kl a libanoni zió szerint azért következtek fejleményei; miatt, és óvta a be, mert a palesztinai fegy- feleket a további vérontás­veres szervezetek „provoká- tói. A kuwaiti kormány ciós magatartást tanúsítót- ugyanakkor elismerését fe­tak és nem voltak hajlandók , . nartizánnknak engedelmeskedni a fegyveres 3ezte kl a Partizánoknak, erői; parancsainak", akik „szembeszállnak az el­Libanonban folytatódnak a lenséggel". harcok a menekülttáborok Három libanoni városban: fegyveres lakói és a táboro- Belrútban, Tripoliban és kat megostromló katonaság Szaidban csütörtökön újabb között, amely páncélautókat, tüntetésekre került sor. A Mint a VNA jelenti, a lao- ! aknavetőket és tüzérségi erőt fővárosba katonai egységeket szl partizánok egyik akció­juk során támadást indítot­tak egy repülőtér ellen, több gépet megrongáltak, s sú­lyos veszteségeket okoztak az ellenségnek. vonultat fel. Csütörtökre virradóra pa­lesztinai ellenállók, több tá­madást Intéztek a sziriai— libanoni határon levő léte­rendeltek a rendőrség meg­erősítésére. Baloldali pártok — a DPA jelentése szerint — péntekre általános sztráj­kot hirdettek meg az egész Genf (Reuter) indíf¥ányok dották egyes küldöttek Becket az űj irodalmi Nobel-díjas Nyugati hírforrások szerint h°sy e két nagyhatalom ha­az Egyesült Államok és a marosan előterjeszti terveze­tuk ujabb variációját, a 25 Szovjetunió tanulmányozza hatalmi genfi leszerelési kon­azokat a módositó indítvá- ferencián. A konferencia kül­nyokat amelyek kiegészfte- döttei szerint erre már pén­nék az óceánok és tengerek teken. az értekezlet rendkí­fenéktérségének tömegpusz- vüll ülésén sor kerülhet, ti tó fegyverektől való men- Vannak olyan Indítványok, tesítéséről szóló közös szov- amelyeknek értelmében a jet—amerikai szerződésterve- nukleáris hatalmak nem vé­zetet. Nincs kizárva — mon. tózhatnák meg a módosításo­kat. továbbá a tárgyalások 0 Stockholm (Reuter, AP, AFP) A svéd akadémia Sámuel Becket ír származású, Fran­ciaországban élő drámaíró­nak, költőnek és novellistá­nak ítélte oda az 1969. évi irodalmi Nobel-díjat. Becket, aki 1953-ban be­mutatott „Godotra várva" cimű színművével vált szin­te egyik napról a másikra világhírűvé, már évek óta a legtekintélyesebb irodal­mi alapítvány dijának vá­rományosaként szerepelt a köztudatban, Sámuel Becket most 63 esztendős. A 375 ezer svéd korona (30 ezer font) érfékű Nobel­díj összegét Alfréd Nobel születésének évfordulóján, december 10-én VI. Gusztáv Adolf svéd király nyújtja át az Írónak a stockholmi koncertpalotában. Becket jelenleg Tunéziá­ban tartózkodik. A francia irodalmi közvélemény ér­deklődéssel várja, miként fogadja majd a zárkózottsá­gáról ismert drámaíró ki­tüntetésének hírét. 0 Tunisz (MTI) Jerome Lyncon, az fró párizsi kiadójának képvise­lője kijelentette, hogy sike­rült telefonon beszélnie Becket-tel, s az közölte, valószínűleg elfogadja a dí­jat. kiterjednének a tengerfenék teljes és végleges demilitari­zálására is. Végül a leszerelési bizott­ság néhány tagállama szeret­ne bevétetni a szerződéster­vezetbe egy olyan passzust, amely biztosítaná, hogy az államok a szerződés feltéte­lezett megsértése esetén pa­naszukkal közvetlenül a Biz­tonsági Tanácshoz fordulhas­sanak. sítmények ellen. Az El Fa- ország területére, tah, közölte, hogy az ő fegy- A Libanoni Köztársaság veresei hajtották végre a szí- fegyveres erői csütörtökön riai—libanoni határon a tá- teljes felelősséget vállaltak madást három határvédelmi az ország rendjének és biz­létesítmény ellen. A csütör- tonságának megőrzéséért. Az tökön hajnalban, lejátszódott erre vonatkozó bejelentést a libanoni—szíriai határinci- libanoni hadsereg képviselő­dens kapcsán az El Fatah da- je tette, maszkuszt irodája közölte, 0 Ilaifa (UPI) szabadon bocsátják azokat a Haifát, Izrael harmadik libanoniakat, akiket az ösz- legnagyobb városát 24 óra szecsapás során foglyul ej- leforgása alatt öt robbanás tettek. rázta meg. Libanon-ellenes jelszavakkal lelvuiiuió tüuictók a jordániai fővárosban Belíltási követelés A bonni őrségváltás­nak csupán formalitá­sai bonyolódtak le, az új kormányprogram el­hangzása még várat magára, ám az újnácl NPD vezetői máris hal­latják hangjukat. A Bundestag — választá­sokon elszenvedett ve­reségük után most azt a célt tűzték maguk elé, hogy képviselőket juttassanak be vala­mennyi tartományi par­lamentbe. Mozgolódnak a még nyíltabban fa­siszta programmal fel­lépő csoportok is. Az egyik ilyen csoport no­vemberben Münchenben akarja megrendezni a nemzeti' szocialisták ta­lálkozóját, azoknak a sörözőknek egyikében, ahol annak idején Hit­ler beszédet mondott. Íme nem nyughatnak a revansisták, s érthető, hogy az európai köz­vélemény sürgetően tényleges tetteket vár Willy Brandtól. A Né­met Kommunista Párt után a Német Szakszer­vezeti Szövetség — a nyugatnémet dolgozók legtekintélyesebb szer­vezete — felhívást in­tézett az NSZK új kor­mányához, tegyen ha­tékony intézkedéseket a szövetségi köztársa­ságban működő összes antidemokratikus erők ellen. Ezzel összefüg­gésben a szakszerveze­tek követelik a neo­náci Nemzeti Demokra­ta Párt betiltását. Az új kancellár azt mondta székfoglalójá­ban, hogy el kell te­kinteni a nagy szavak­tól. a tényleges munka vár a miniszterekre. Megelégedéssel fogad­nák világszerte, ha a bonni kabinet első lépé­se a neonácik likvidá­lása lenne. M. T. Dobozy Imre: Újra lehet kezdeni Exportellenőrzés 0 Washington (MTI) tozik az úgynevezett straté­Az amerikai szenátus hosz- glai jelentőségű cikkek közé. s2a» vita után törvényiavas- az Egyesült Államok gazda­latot fosadott el, amelynek sági partnerei azokat minden megvalósítása lényegesen eny- korlátozástól mentesen ex­hitené a szocialista országok- portálják szocialista orszá­kal szemben fennálló export- fiókba és az amerikai üzleti korlátozásokat. körök emiatt lelentékeny A szenátus bank. és pénz- veszteségeket szenvednek, ügyekkel foglalkozó blzottsá- A szavazás során a jelen­Ka Mondnle és Muskie sze- levő szenátorok több mint nátorok Indítványára olvan kétharmada: 49 törvényhozó javaslatot készített elő. melv szavazott a korlátozások eny. az úgynevezett tilalmi listán hitese mellett, 24-en viszont szerenlő cikkek számát je- a Nlxon-kormány álláspont­lentősen csökkenti: 1300-ról ját támogatták. Az új 1avas­mintecv kétszázra. lat a szocialista országokba A Nixon-kormánvzat még irányuló amerikai exnortnak a bizottsági ülés előtt híva- csupán eevik korlátiát env­talosan közölte, hogy ellenzi hítené: a tiltott árucikkek lis­a korlátozások enyhítését, az táját csökkentené, de tovább­üzlett körök képviselői azon- ra ís nyitva tartaná a hitel­ban rámutattak, hogy a ti- kérdést és diszkriminációs jo­lalmi listán szereplő árucik- got biztosít az elnöknek egyes kek túlnyomó része nem tar- döntésekben. 2 DÉLMAGYARORSIÁG PÉNTEK, 1969. OKTÖBER 24. 9. — Hátrább vontai; bennünket, pi­henőbe. A kötözősátor szomszédsár gában ültünk, ottfelejtett rönkökön, fiatal katonám vonyított hörögve odabent. Mintha ráléptek volna a tor­kára. El akartunk menni onnan, de senki sem merte kezdeni, ott marad­tunk mindnyájan. Valaki azt mondta, már nem ls tudom ki: itt csak a jaj­gatás magyar. Hallgattam. Egészség­ügyi katona szaladt ki a sátorból, kötényébe törölve véres kezét: szá­zadparancsnok úr. magával szeretne beszélni, haza izenne. Mire odaértem, csend volt a sátorban. Hát ennyi az egész. Lövés, vonyítás, csend. Salom­hegyen, amikor Thule őrnagy egysége fenyegetően szétterült, az iskolával szemközt, kiabálni kezdtem. Fiúk, itt nemcsak a jajgatás magyar... a föld, a házak, a fák, minden ... Ellenállás helyett végül is csak kvártély-vitába keveredtünk. Magunk helyett a szal­mazsákot védtük a németektől. — De akkor... — Te csak azt látod, ami volt. Én azt is, ami lehetett volna. — De nem lehetett! Hát semmi­képp nem akarod megérteni? Elmosolyodott, aznap először. — Recrudescunt diutina inelytae gentis Hungáriáé vulnera — mondta csendesen. — öreg fiú, mi sohsem tudtunk győzni. Csak verekedni, és meghalni. A kuruc szabadságharcból nemcsak Rákóczi brezáni kiáltványa Igaz. Majthény is. Negyvennyolcból nemcsak a Talpra magyar. Világos is. De ennyi most is telt volna tőlünk. És ha igen, szégyenünk helyett me­gint, még egyszer megmarad a szép legenda. Nem volt értelme vitatkozni. Eszembe jutott a legelső nap, a gim­názium kezdetén. Mándoki osztályfő­nök úr ünnepélyes bemutatkozása után sorban fel kellett állanunk, és elmondani, ki fia-bornya vagyunk, mit csináltunk eddig. Nagy neveté­sek estek, erre senki sem készült, ne­héz volt rendbe szedni a mondandót, összehordtunk egy csomó jelentékte­len ostobaságot. Amikor Deső került sorra, az osztályfőnök odaszólt neki: mondj el szépen mindent. Deső sötét­kék ruhában, vékonyan, meghökken­ve állt egy pillanatig, haja nedvesen fénylett, szeme nagyra tágult. Rögtön megértette, mit követelnek tőle. Elmosolyodott, mint a halott, fa­gyott mosollyal, és folyamatosan, egyetlen fennakadás nélkül mondta: „Deső Kálmán vagyok, Varsányból költöztünk ide, apám ott tanított a majori iskolában De már nem él. Meghalt. Megölte magát. Amit erről tudok, anyámtól tudom, amíg beszélt, sok mindent elmondott." Apám jó em­ber volt. szerencsétlenül jó. Szakadat­lanul jót akart, a jóságot hirdette mindig. Eleinte ez tetszett mindenki­nek, egy szépszavú ember mosogatta róluk a mindennapos piszkot, még bíztatták is, mondd csak, ne sajnáld. Apám azonban egyszer, Rézing kocs­májában, kuglizás közben, azt találta mondani, hogy minden ember jó. ete­kintétben nincs különbség Askalits földbirtokos és Csoszra Kis disznó­pásztor között. Talán kíváncsiak vol­tak, vagy csalt ugratták, hogy folytas­sa, és ebből lett a baj. Apám folytat­ta. Azt mondta, a jóság egyszer majd úgy elhatalmasodik az embereken, hogy Igazi testvérek lesznek. Akinek semmije nincs, nem akarja erővel el­venni a másét: akinek mindene van, nem akarja erővel megtartani a ma­gáét. Lehet, hogy apám ezt ott ta­lálta kl. nem tudom. Askalits úr azonban másnap behívatta őt. Ott ült nála Csoszra Kis is, selyemhuzatú széken, azonmód büdösen, ahogy a kondától berendelték. A földbirtokos megkérdezte, na fiam, Csoszra Kis, hát egyformák legyünk mi ketten? A kanász a nyálát nyelte ijedtében. Csak a kezével hadonászott, hogy nem. Apám azonban makacskodott, igenis, minden ember egyformán jó. A földbirtokos dühbe gurult: maga pedig, tanító úr, igenis hülye. Ez az­tán ráragadt apámra, a hülye taní­tó elnevezés. Engem is kezdtek úgy hívni, a hülye tanító fia. Egyszer sírva mentem haza, de apám rám szólt, ne sírjak, nem énne­kem van sírnivalóm. Akkor én meg­fogadtam, és azóta egyszer sem sír­tam. De mikor apámat a majorban is elkezdték hülye tanítónak mondani, és meghallotta, hogy Csoszra Kis disznópásztor is kárörvendve hülyézi a háta mögött, akkor valahogy nem bírta tovább. Vett valakitől egv ócs­ka forgópisztolyt bebújt a méhesünk­be, föbelőtte magát. Kit hónapja jöttünk lakni a Gesztenyés utcába. Anyám hatvan pengő kegydíjat kap, varr is, már a maiorban elkezdett varrni, de a rendelőkkel én beszélek mindig, ő nem tud beszélni. Az or­vos azt mondja, kisebb agyvérzése volt, attól némult meg. Én eddig ki­tűnő tanuló voltam, itt is kitűnő ta­nuló akarok lenni. Leülhetek, osz­tályfőnök úr?" (Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom