Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-24 / 247. szám

Beruházás, építés Nagy számban jöttek el tegnap délután a szakembe­rek a Csongrád megyej Ál­lami Építőipari Vállalat mű­velődési termébe, hogy részt vegyenek- az Építőipari Tu­dományos Egyesület szegedi csoportja közgazdasági szak­osztályának rendezvényén. Dancs István, a Magyar Be­ruházási Bank vezérigazgató­helyettese és dr. Koblencz József, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium közgazdasági főosztályának vezetője adott ez alkalommal sokakat érdeklő tájékoztatást. A téma — a IV. ötéves tervnek a beruházásokkal, s az ezeket megvalósító építő­iparral kapcsolatos koncep­ciói — népgazdaságunk kü­lönösen fontos tárgykörét je­lenti manapság. Mint az elő­adásokból is kitűnt, ezek a koncepciók nincsenek még kristályállapotban; egyre csi­szolódnak, formálódnak az elképzelések, hogy végül op­timális keretet jelentsenek a további építéshez, gazdago­dáshoz. Olyan szabályozó­rendszer, olyan érdekeltségi ösztönzés, olyan beruházási politika kimunkálásán fára­doznak a vezető szakembe­rek, amely a legjobban ér­vényesíti gazdasági refor­munka tendenciáit. Néhány lényeges törekvést már most kl lehet emelni a beruházási politikából. Így például azt, hogy a termelő beruházásoknál nagyobb le­gyen a nem termelők ará­nya: vagyis a közművesítés­re és más területekre, külö­nösen pedig a lakásépítésre irányuló beruházások. El kell érni, hogy a hitelnyújtásnál döntő legyen, milyen ren­tabilitást ígérnek a befekte­tések. Mindkét előadásból kicsen­dül: a beruházási piacon óriási a kereslet, ugyanakkor az építőipar kínálata koránt­sem kielégítő. A közmű- és mélyépítőipari, a szak- és szerelőipari kapacitás növe­lésé, s ugyanakkor a „hát­ország": az építőanyagipar lendületes fejlesztése meg­oldást sürget. Sarkalatos pontja a tervkoncepciónak, hogy mindehhez — a szabá­lyozórendszer következetes alkalmazásán túl — tetemes anyagi támogatást kell nyúj­tani az építőiparnak. lesz a tejüz Csipkerózsika-álom — Mozdulatlan gépek Csipkerózsika álmát alusz­sza a szegedi új tejüzem. Csempézett munkatermei­ben mozdulatlanul állnak a drágán vásárolt külföldi gé­pek. Lassan a központi iro­dákban is „kifagy" az élet, hiszen a több mint száz­millió forint beruházással épült gyárban még ma sincs működőképes kazán ... Nem kevésebb, mint hat határ­időt tűztek ki eddig a ter­melés. megkezdésére. Elő­ször 1968 júliusát, majd decemberét, később 1969. el­ső negyedévét, utána július 1-ét jelölték meg. A rég várt esemény azonban to­vább halasztódott, most legutóbb ősszel hiúsult meg az átadás. A beruházó, a készítő vállalatok tehát is­mét újabb ígéretet tettek: december 15-én működhet az üzem. Valóban? Gajdán István­nak. a Csongrád megyei Tej­ipari Vállalat főmérnökének a véleménye szerint ez is hiú ábránd... Ha a jelenlegi építési, szerelési „ütemet" figyelembe vesszük, legfel­jebb 1970. tavaszán moz­dulhatnak meg a gépek. Nehéz lenne sorjába szed­ni, hogy Csongrád megye, Szeged lakossága számára oly fontos tejkombinát miért érdemelt ilyen rossz sor­sot. Eltévedhetnénk a kis és nagy cégek; a fő és alvál­lalkozók kifogásai között, az egymással szoros kapcsolat­ban álló — az alapvető okot azonban mégis takaró — hibaláncolatban. Mindenki mondja a magáét. Az építő­ipar joggal a tervezőre pa­naszkodott. A szerelővállala­tok joggal az elcsúszott épí­tési határidőkre. Ha pedig ezekre nem lehetne az újabb meddő hónapokat fogni —, akkor megmarad a biz­tos bűnbak: az anyaghiány. Közülük csak ketten, a tervező és a beruházó nem hárítja egymásra a felelős­séget. Egymást nem perlik (pedig volna miért) minden­ben egyetértenek. Ugyanis az állam pénzéből végrehaj­tott beruházás tervezője és gazdája ugyanaz: az Élelmi­szeripari Tervező Intézet. A beruházás lebonyolítá­sáért mintegy 1 millió forint díjazásban részesül. Egy biztos: ez a „találkozás" ed­dig nem volt szerencsés. Másfél évvel ezelőtt lát­hattuk, hogy az építőmun­kások vastag betonalapokat, tárgyakat véstek szét, mert áttervezésekre, más meg­oldásokra volt szükség. Az ilyen beruházások nagymértékben a szervezé­sen, a közösen dolgozó vál­lalatok kooperációján múl­nak. Ha nincs probléma a tervekkel, ha jó a szervezés, az ellenőrzés, akkor össze­hasonlíthatatlanul kevesebb határidő-eltolódás lehetsé­ges. A szegedi tejüzem épí­tésén eddig 4 vagy 5 mű­szaki ellenőr működött. Ha csak ezt vesszük figyelem­be, könnyen kideríthetjük: a folyamatot végigkísérő ugyanaz a szakember töb­bet hasznosabban munkál­kodhatott. A tejüzem nem kíván kü­lönleges technikát, munkát, hiszen ilyen gyárat már ké­szítettek az országban. A sok súrlódás, hiba egyálta­lán nem indokolt, azoknak nagy részét kikerülhették volna a beruházás közremű­ködői. Igaz, ehhez nagyobb felelősség, és gondosság kell. Most már csak az a vi­gasztaló, hogy az üzem va­lamikor csak dolgozni fog... Matkó István Szép új lakások, „különös" környezet Késik a tarjániaknak fett ígérd megvalósítása Olyan nagyszabású épít­kezésen, mint a szeged­tarjáni, óhatatlan a körül­ményeknek a rendestől elté­ről állapota. S itt, ahol mintegy 20 ezer embernek teremtenek lakást az évek folyamán, akik az elsők kö­zött jutnak új otthonhoz, boldogok, de még jó ideig szenvedői is a soron levő építések munkájával járó kellemetlenségeknek. Ilyen a gépiek, gépkocsik okozta zaj, az anyagok feldolgozá­sából keletkező hulladékok, a por, az egészségtelen le­vegő, emiatt a lakások szel­lőztetésének lehetetlensége, az utak megrongálódása. Fekete László, a 102. szá­mú új épület egyik lakója sokak nevében erpelt kifő- tér felé irányítják, ha már gást az ellen, hogy a már ott is elkészül az út Válaszol az illetékes A postás óvodáról üjabb gondunk: az óvoda címmel szeptember 19-i szá­munkban foglalkoztunk a nehéz óvodai helyzettel, többek között azzal is, hogy a postás óvodát is hamaro­san lebontják. Az óvoda ideiglenes elhelyezéséről most a Szegedi Postaigazga­tóság nevében Török József igazgatóhelyettes tájékoztat­ta levelével lapunkat Annak érdekében, hogy Szeged távbeszélő ellátását biztosítsák, a Lenin körút, a Kossuth Lajos sugárút és a Püspök utca által határolt postai telken új távbeszélő központ építését tervezik. Ezért szanálják többek kö­zött a Kossuth Lajos sugár­út 4. számú épületet is, ahol az óvoda van. A lebontandó óvodát véglegesen a beru­házás megvalósításával megüresedő Lenin kör­út 43—45. számú épü­letben fogják elhelyezni. A jelenlegi óvodát ma­gába foglaló épületet 1970­ben bontják le, az óvo­da végleges kialakítására viszont csak 1974-ben van remény, ha megüresedik az említett épület. Ezért van szükség arra. hogy 1970—74 között ideiglenesen elhe­lyezzék valahol az óvodát. Erre a célra Szeged m. j. városi tanács vb. művelő­désügyi osztálya a Toldi ut­ca 4. számú házban azt a háromszobás lakást jelölte ki, melyet a tanácsi óvoda bővítése érdekében vettek igénybe. Mint ismeretes, az átalakítási tervek készítése­kor megállapították, hogy az óvoda épületében teljes födémcserére van szükség. Ezért a tanács az épületet életveszélyesnek nyilvání­totta, és az ott levő gyere­keket más tanacsi óvodákba helyezte el. Az épület fel­újítása a jövő év végére re­mélhető. Mivel a postás óvoda jelenlegi épületének bontási munkálatait jövő év márciusában el kell kezdeni, a Toldi utcai óvoda elké­szültéig néhány hónapra az óvoda ideiglenes elhelyezé­sét a postaigazgatóság más­hol fogja megoldani. kész épületek között működ­tetik továbbra is az építő­vállalat nagy port kavaró mészoltó és habarcsüzemét, és hogy a helyszínen már feleslegessé vált gépi felsze­reléseket és anyagokat nem szállítják el. A mész- és ce­mentpor egészségileg is ká­ros, ugyanakkor zárt ajtó­kon. ablakokon át is bekerül a lakásokba, s tönkreteszi a bútorokat, berendezéseket. A széthagyott lomok pedig akadályozzák a tereprende­zés és a parkosítás megkez­dését. A népi ellenőrzési bizott­ság szakértői és az építővál­lalat képviselői vizsgálatot folytattak a bejelentés alap­ián. Megállapították, hogy a lakók észrevételei reálisak. Az a kérés ugyan, hogy a mészoltó és habarcsüzemet még be nem épített terü­letre telepítsék át, nem tel­jesíthető, mert nagy költség­gel járna, s esetleges új he­lyén egy év múlva hasonló problémákat okozna az ak­korra elkészülő épületek la­kólnak. De megegyeztek ab­ban — az építővállalat Igazgatója írásban tett rá ígéretet —, hosy október l-ig a mészoltáshoz ülepítő, porelszívó berendezést építe­nek, a homok szét.folvásá­nak megakadályozására tám­falat készítenek. Ígérték, hogv a mész salakanyagát rendszeresen elszállítják és az üzem környékének taka­rítására naev gondot fordí­tanak, a befelezett építések körül maradt felszereléseket, anyagokat pedig összeszedik. Az anyagokat szállító gép­kocsik forgalmát a Csillag A szegedi II. kerületi ta­nács építési hatósága közöl­te, hogy az elkészült és műszakilag átvett — tehát a lakóterületeket behálózó utak — rendszeres takarítá­sát még júliusban megren­delte a városgazdálkodási vállalattól, amely végzi is ezt a munkát. Az építési osztály megállapítása szerint a takarítás nem kielégítő, ezért ezentúl fokozottan el­lenőrzik a munka végrehaj­tását. S most. október végén a megállapítások, megegyezé­sek után és ellenére, az ígért határidőn jóval túl — lénye­gében semmi nem változott, maradt minden a régiben. Por. piszok, rendetlenség és naponkénti bosszankodás keseríti a szép új lakások használóit. A tarjániak újra meg újra felteszik a kérdést: miért maradt írott malaszt a jogos kifogásaikra tett ígéret? Kondorost János Kitépett... á címben szereplő fogalom a munkaviszony megszűné­sének egyik elnevezése, pontosabban szólva olyan kri­térium, amelynek következményei vannak. Akiknek ezt írják a munkakönyvébe, annak viselnie kell azokat a hátrányokat, amelyek „kijárnak", aki fegyelmivel távozik előző munkahelyéről, illetve onnan indokolatlanul lép ki; a szerződés lejárta előtt távozik, nem tartja be a Munka Törvénykönyvében, azaz a vállalat kollektív szerződésében rögzített megállapodásokat. Mi ad most időszerűséget az ilyen munkakönyvi be­jegyzésekkel való foglalkozáshoz? Sajnos maga az „idő­szerűség", amelyet egyes vállalatok rosszul értelmeznek. Ismeretes, hogy a „kilépett" bejegyzés a munkakönyvbe olyan következményekkel jár. hogy az illető új munkahe­lyén három évig nem részesülhet azokban az előnyökben és kedvezményekben, amelyek a megszakítás nélküli mun­kaviszonyban megillették. Például az új munkahelyen az eltöltött időt nem számítják be a szabadságnapok szá­mába, ugyanaddig nem kaphat nyereségrészesedést sem stb. A „mumus" ellenére mégis szép számmal akadnak, akik egyik napról a másikra felrúgják az illető vállalattal kötött kollektív szerződést, nem tartják be a felmondási időt, és „számolnak" a következményekkel. Vajon mi ennek a háttere? Szegeden legutóbb 12 tanácsi vállalatnál vizsgál­ták meg, hogy 1969. január 1. és szeptember 1. között mi­ért szűnt meg 1575 dolgozó munkaviszonya. A számok té­nyek, valamint az is, hogy 1093-an önmaguk kezdeményez­ték a felmondást, ugyanakkor 90 százalékuk az előirt fel­mondási idő ledolgozása nélkül hagyta el munkahelyét. A munkaviszony megszüntetését kezdeményező dolgozók azon­nal kiléptek vagy egyezkedtek a vállalattal, hogy a fel­mondás alatti munkaidő letöltésétől tekintesek el. Megállapították, hogy a vállalatok általában inkább el­engedik a dolgozót arra való tekintettel, hogy ha menni akar, úgysem veszik sok hasznát a felmondás ideje alatt A kollektív szerződésnek ez a megsértése hátrányosan érin­ti a vállalatot és a népgazdasági érdeket is, a vállalatot és a dolgozó érdekeit egyaránt szolgáló jogszabály tehát nem mindenütt funkcionál megfelelően. Az eddigi megállapításokat tárgyalta a szegedi m. j. városi tanács végrehajtó bizottsága. Az is szóba került, hogy a munkaidő, a munkavégzés szabályait általában he­lyesen, a vállalatok sajátos helyzetét figyelembe véve ha­tározták meg a kollektív szerződésekben. A munkaidő, a munkarend, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, a túlmunka stb. meghatározása, a munkavégzés, a dolgozó más mun­kába való áthelyezése a vállalaton belül vagy más válla­lathoz, kötetlenebb vállalati hatáskörbe került, szabályai lehetőséget adnak a létszám ésszerűbb, gazdaságosabb fel­használására, a kapun belüli időleges munkanélküliség fel­számolására. A munkahelyről való igazolt távollét szabályai is a munkaidő jobb kihasználását szolgálják. Igazolatlan távollét esetén is a legtöbb vállalat megfelelő szankciók alkalmazását rögzítette. A kollektív szerződés tehát olyan okmány, amely egyaránt képviseli a dolgozók és a válla­lat érdekét. Ez azonban sok helyen nem érvényesül kellően. A he­lyes elv alkalmazása gyakran csak papíron marad. Van­nak ugyanis vállalatok, amelyek új dolgozók felvételénél nem nézik az előző munkaviszony megszűnésének okát Ilyenformán a fegyelmezetlen munkavállalókat is felveszik, hovatovább régi dolgozóktól fegyelemsértés esetén is csak nagy nehezen válnak meg. K étségtelen, az ilyen „félreértések" sértik a vállalat és az ott dolgozó törzsgárda tagjait. A munkahelyé­ről könnyen kilépett dolgozót örömmel fogadják az új munkahelyen. Távozásának okát nem nézik, csupán a tényt, hogy azonnal munkába állhat. Sajnos, adott eset­ben egy másik vállalat is ugyanígy szemet huny a dolgok fölött, mintegy megalkuszik a helyzettel, holott ragaszkod­nia kellene a kollektív szerződéshez, amelyet egyöntetűen aláírtak a vállalat és a dolgozók képviselői. A megal­kuvással párosult szemet hunyás olyan „körforgást" ered­ményez, amelyet pedig mindenképpen meg kell szüntetni, éppen azoknak az érdekében, akik komolyan veszik a kol­lektív szerződést, és aszerint akarnak érvényesülni, része­sülni a munka gyümölcséből. Lődi Ferenc IC ii i sfi ü ttseg ü ra k Berlinben Dr. Tímár Mátyásnak, a 1971—75. évre szóló terv­Minisztertanács elnökhelyet- egyeztető tárgyalások mene­tesének. a magyar—német tét. Megvizsgálják a vegy­gazdasági és műszaki tudo- iparban, a mezőgazdaságban mányos együttműködési bi- és élelmiszeriparban, az elekt­zottság magyar tagozata el- rotechnikában és az elektro. nőkének vezetésével csütör- nikában kialakult együttmű­tökön delegáció utazott Ber- ködés kérdéseit, s jóváha­linbe, a bizottság 8. üléssza- gyásra előterjesztik az epi­kára. tésügyi, a munkaerő és a tu­A tanácskozásokon áttekin- dománvos-műszaki együtt­tik az elmúlt ülésszak hatá- működésről szóló megállapo­rozatainak végrehajtását, az dásokat A telepliléspoiitikáről tárgyalt a III. kerületi tanács A jelen: sok panasz a III. ták, a kerület ad majd ott- adat, hiszen sok családi ház kerület elmaradottságára. A hont a harmadik legnagyobb épül a kerületben, Ságvárite­jövő: a további ipartelepi- szegedi lakótelepnek. az úgy- lepen, Mihály teleken. Haty­tés 60 százaléka Szegeden a nevezett Nyugati városrész- tyastelepen. Az utóbbi he­III. kerületben valósul meg, nek. A terv megvalósítása, lyen már 87 házhelyet adtak ott alakul ki a nyugati, a amely 12 ezer lakás megépí- el, most újabb 56 házhelyet külső-nyugati, a délnyugati, térét írja elő, a kerület nagy sajátítanak ki. a déli iparnegyed és a dél- részének gyökeres átalakítá- A tervek szerint a Dorozs­kerületi iparkörzet. Ezekről sát fogja eredményezni, mert mai út mentén is blokkos a távlatokról alakult ki he- a mai egyszintes, 2—3 laká- lakóházak épülnek majd. A ves vita tegnap délelőtt a III. sos házak helyett többszintes, tanácsülés kerületi tanács ülésén. Nem korszerű épületek sokaságát kevesebb, mint 30 hozzászó- magába foglaló városrész elengedésére beadott kérel­lás hangzott el, igaz voltak, alakul ott ki. Ennek egysé- meket, majd sor került a akik többször is hozzászól- Ses arculatát többek között tak. Így például Tóth Bélá­né és Szécsi Imre, akik Vin­cze Antal vb elnöknek na- 31túr által készített épüle­pirend előtti beszámolójához tekből fog állni. Az építke­fúztek megjegyzéseket. z®s megindulása valószínűleg Keszeg I.ászló, Felhő József, A tanácsülés egyetlen na- a tarjáni és odesszai lakó- Sziládi Sándor, Nagy István­pirendjének anyagát Kószó telep befejezése, a városköz­megtárgyalta a községfejlesztési hozzájárulás közérdekű bejelentésekre A az adja meg, hogy a közeli kerület lakoságának kisebb években felépülő szegedi ház- és nagyobb problémáit ez­úttal Csanádi Balázsné, Borka László, Teleki Ferenc, né, Rózsa István és Gyuris József, az építési és közle- pont rekonstrukciójának István tolmácsolta a tanács kedési állandó bizottság el­nöke állította össze, ő vá­laszolt annak a hozzászólók­nak, akik a településpolitika távlatairól vitatkoztak. Ahogy a már elkészített és jóváha­gyott városrendezési tervre épült tájékoztatóból megtud­megkezdése után Várható. Ezen a hatalmas városne- sekre Vincze Antal gyeden kívül is sok a fel- elnök válaszolt. vezetőségének. A bejelenté­tanács­PÉNTEK, 1969. OKTÖBER 24. DÉLMAGYARORSZÁG 3 «

Next

/
Oldalképek
Tartalom