Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-24 / 247. szám

Beruházás, építés Nagy számban jöttek el tegnap délután a szakemberek a Csongrád megyej Állami Építőipari Vállalat művelődési termébe, hogy részt vegyenek- az Építőipari Tudományos Egyesület szegedi csoportja közgazdasági szakosztályának rendezvényén. Dancs István, a Magyar Beruházási Bank vezérigazgatóhelyettese és dr. Koblencz József, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közgazdasági főosztályának vezetője adott ez alkalommal sokakat érdeklő tájékoztatást. A téma — a IV. ötéves tervnek a beruházásokkal, s az ezeket megvalósító építőiparral kapcsolatos koncepciói — népgazdaságunk különösen fontos tárgykörét jelenti manapság. Mint az előadásokból is kitűnt, ezek a koncepciók nincsenek még kristályállapotban; egyre csiszolódnak, formálódnak az elképzelések, hogy végül optimális keretet jelentsenek a további építéshez, gazdagodáshoz. Olyan szabályozórendszer, olyan érdekeltségi ösztönzés, olyan beruházási politika kimunkálásán fáradoznak a vezető szakemberek, amely a legjobban érvényesíti gazdasági reformunka tendenciáit. Néhány lényeges törekvést már most kl lehet emelni a beruházási politikából. Így például azt, hogy a termelő beruházásoknál nagyobb legyen a nem termelők aránya: vagyis a közművesítésre és más területekre, különösen pedig a lakásépítésre irányuló beruházások. El kell érni, hogy a hitelnyújtásnál döntő legyen, milyen rentabilitást ígérnek a befektetések. Mindkét előadásból kicsendül: a beruházási piacon óriási a kereslet, ugyanakkor az építőipar kínálata korántsem kielégítő. A közmű- és mélyépítőipari, a szak- és szerelőipari kapacitás növelésé, s ugyanakkor a „hátország": az építőanyagipar lendületes fejlesztése megoldást sürget. Sarkalatos pontja a tervkoncepciónak, hogy mindehhez — a szabályozórendszer következetes alkalmazásán túl — tetemes anyagi támogatást kell nyújtani az építőiparnak. lesz a tejüz Csipkerózsika-álom — Mozdulatlan gépek Csipkerózsika álmát aluszsza a szegedi új tejüzem. Csempézett munkatermeiben mozdulatlanul állnak a drágán vásárolt külföldi gépek. Lassan a központi irodákban is „kifagy" az élet, hiszen a több mint százmillió forint beruházással épült gyárban még ma sincs működőképes kazán ... Nem kevésebb, mint hat határidőt tűztek ki eddig a termelés. megkezdésére. Először 1968 júliusát, majd decemberét, később 1969. első negyedévét, utána július 1-ét jelölték meg. A rég várt esemény azonban tovább halasztódott, most legutóbb ősszel hiúsult meg az átadás. A beruházó, a készítő vállalatok tehát ismét újabb ígéretet tettek: december 15-én működhet az üzem. Valóban? Gajdán Istvánnak. a Csongrád megyei Tejipari Vállalat főmérnökének a véleménye szerint ez is hiú ábránd... Ha a jelenlegi építési, szerelési „ütemet" figyelembe vesszük, legfeljebb 1970. tavaszán mozdulhatnak meg a gépek. Nehéz lenne sorjába szedni, hogy Csongrád megye, Szeged lakossága számára oly fontos tejkombinát miért érdemelt ilyen rossz sorsot. Eltévedhetnénk a kis és nagy cégek; a fő és alvállalkozók kifogásai között, az egymással szoros kapcsolatban álló — az alapvető okot azonban mégis takaró — hibaláncolatban. Mindenki mondja a magáét. Az építőipar joggal a tervezőre panaszkodott. A szerelővállalatok joggal az elcsúszott építési határidőkre. Ha pedig ezekre nem lehetne az újabb meddő hónapokat fogni —, akkor megmarad a biztos bűnbak: az anyaghiány. Közülük csak ketten, a tervező és a beruházó nem hárítja egymásra a felelősséget. Egymást nem perlik (pedig volna miért) mindenben egyetértenek. Ugyanis az állam pénzéből végrehajtott beruházás tervezője és gazdája ugyanaz: az Élelmiszeripari Tervező Intézet. A beruházás lebonyolításáért mintegy 1 millió forint díjazásban részesül. Egy biztos: ez a „találkozás" eddig nem volt szerencsés. Másfél évvel ezelőtt láthattuk, hogy az építőmunkások vastag betonalapokat, tárgyakat véstek szét, mert áttervezésekre, más megoldásokra volt szükség. Az ilyen beruházások nagymértékben a szervezésen, a közösen dolgozó vállalatok kooperációján múlnak. Ha nincs probléma a tervekkel, ha jó a szervezés, az ellenőrzés, akkor összehasonlíthatatlanul kevesebb határidő-eltolódás lehetséges. A szegedi tejüzem építésén eddig 4 vagy 5 műszaki ellenőr működött. Ha csak ezt vesszük figyelembe, könnyen kideríthetjük: a folyamatot végigkísérő ugyanaz a szakember többet hasznosabban munkálkodhatott. A tejüzem nem kíván különleges technikát, munkát, hiszen ilyen gyárat már készítettek az országban. A sok súrlódás, hiba egyáltalán nem indokolt, azoknak nagy részét kikerülhették volna a beruházás közreműködői. Igaz, ehhez nagyobb felelősség, és gondosság kell. Most már csak az a vigasztaló, hogy az üzem valamikor csak dolgozni fog... Matkó István Szép új lakások, „különös" környezet Késik a tarjániaknak fett ígérd megvalósítása Olyan nagyszabású építkezésen, mint a szegedtarjáni, óhatatlan a körülményeknek a rendestől eltéről állapota. S itt, ahol mintegy 20 ezer embernek teremtenek lakást az évek folyamán, akik az elsők között jutnak új otthonhoz, boldogok, de még jó ideig szenvedői is a soron levő építések munkájával járó kellemetlenségeknek. Ilyen a gépiek, gépkocsik okozta zaj, az anyagok feldolgozásából keletkező hulladékok, a por, az egészségtelen levegő, emiatt a lakások szellőztetésének lehetetlensége, az utak megrongálódása. Fekete László, a 102. számú új épület egyik lakója sokak nevében erpelt kifő- tér felé irányítják, ha már gást az ellen, hogy a már ott is elkészül az út Válaszol az illetékes A postás óvodáról üjabb gondunk: az óvoda címmel szeptember 19-i számunkban foglalkoztunk a nehéz óvodai helyzettel, többek között azzal is, hogy a postás óvodát is hamarosan lebontják. Az óvoda ideiglenes elhelyezéséről most a Szegedi Postaigazgatóság nevében Török József igazgatóhelyettes tájékoztatta levelével lapunkat Annak érdekében, hogy Szeged távbeszélő ellátását biztosítsák, a Lenin körút, a Kossuth Lajos sugárút és a Püspök utca által határolt postai telken új távbeszélő központ építését tervezik. Ezért szanálják többek között a Kossuth Lajos sugárút 4. számú épületet is, ahol az óvoda van. A lebontandó óvodát véglegesen a beruházás megvalósításával megüresedő Lenin körút 43—45. számú épületben fogják elhelyezni. A jelenlegi óvodát magába foglaló épületet 1970ben bontják le, az óvoda végleges kialakítására viszont csak 1974-ben van remény, ha megüresedik az említett épület. Ezért van szükség arra. hogy 1970—74 között ideiglenesen elhelyezzék valahol az óvodát. Erre a célra Szeged m. j. városi tanács vb. művelődésügyi osztálya a Toldi utca 4. számú házban azt a háromszobás lakást jelölte ki, melyet a tanácsi óvoda bővítése érdekében vettek igénybe. Mint ismeretes, az átalakítási tervek készítésekor megállapították, hogy az óvoda épületében teljes födémcserére van szükség. Ezért a tanács az épületet életveszélyesnek nyilvánította, és az ott levő gyerekeket más tanacsi óvodákba helyezte el. Az épület felújítása a jövő év végére remélhető. Mivel a postás óvoda jelenlegi épületének bontási munkálatait jövő év márciusában el kell kezdeni, a Toldi utcai óvoda elkészültéig néhány hónapra az óvoda ideiglenes elhelyezését a postaigazgatóság máshol fogja megoldani. kész épületek között működtetik továbbra is az építővállalat nagy port kavaró mészoltó és habarcsüzemét, és hogy a helyszínen már feleslegessé vált gépi felszereléseket és anyagokat nem szállítják el. A mész- és cementpor egészségileg is káros, ugyanakkor zárt ajtókon. ablakokon át is bekerül a lakásokba, s tönkreteszi a bútorokat, berendezéseket. A széthagyott lomok pedig akadályozzák a tereprendezés és a parkosítás megkezdését. A népi ellenőrzési bizottság szakértői és az építővállalat képviselői vizsgálatot folytattak a bejelentés alapián. Megállapították, hogy a lakók észrevételei reálisak. Az a kérés ugyan, hogy a mészoltó és habarcsüzemet még be nem épített területre telepítsék át, nem teljesíthető, mert nagy költséggel járna, s esetleges új helyén egy év múlva hasonló problémákat okozna az akkorra elkészülő épületek lakólnak. De megegyeztek abban — az építővállalat Igazgatója írásban tett rá ígéretet —, hosy október l-ig a mészoltáshoz ülepítő, porelszívó berendezést építenek, a homok szét.folvásának megakadályozására támfalat készítenek. Ígérték, hogv a mész salakanyagát rendszeresen elszállítják és az üzem környékének takarítására naev gondot fordítanak, a befelezett építések körül maradt felszereléseket, anyagokat pedig összeszedik. Az anyagokat szállító gépkocsik forgalmát a Csillag A szegedi II. kerületi tanács építési hatósága közölte, hogy az elkészült és műszakilag átvett — tehát a lakóterületeket behálózó utak — rendszeres takarítását még júliusban megrendelte a városgazdálkodási vállalattól, amely végzi is ezt a munkát. Az építési osztály megállapítása szerint a takarítás nem kielégítő, ezért ezentúl fokozottan ellenőrzik a munka végrehajtását. S most. október végén a megállapítások, megegyezések után és ellenére, az ígért határidőn jóval túl — lényegében semmi nem változott, maradt minden a régiben. Por. piszok, rendetlenség és naponkénti bosszankodás keseríti a szép új lakások használóit. A tarjániak újra meg újra felteszik a kérdést: miért maradt írott malaszt a jogos kifogásaikra tett ígéret? Kondorost János Kitépett... á címben szereplő fogalom a munkaviszony megszűnésének egyik elnevezése, pontosabban szólva olyan kritérium, amelynek következményei vannak. Akiknek ezt írják a munkakönyvébe, annak viselnie kell azokat a hátrányokat, amelyek „kijárnak", aki fegyelmivel távozik előző munkahelyéről, illetve onnan indokolatlanul lép ki; a szerződés lejárta előtt távozik, nem tartja be a Munka Törvénykönyvében, azaz a vállalat kollektív szerződésében rögzített megállapodásokat. Mi ad most időszerűséget az ilyen munkakönyvi bejegyzésekkel való foglalkozáshoz? Sajnos maga az „időszerűség", amelyet egyes vállalatok rosszul értelmeznek. Ismeretes, hogy a „kilépett" bejegyzés a munkakönyvbe olyan következményekkel jár. hogy az illető új munkahelyén három évig nem részesülhet azokban az előnyökben és kedvezményekben, amelyek a megszakítás nélküli munkaviszonyban megillették. Például az új munkahelyen az eltöltött időt nem számítják be a szabadságnapok számába, ugyanaddig nem kaphat nyereségrészesedést sem stb. A „mumus" ellenére mégis szép számmal akadnak, akik egyik napról a másikra felrúgják az illető vállalattal kötött kollektív szerződést, nem tartják be a felmondási időt, és „számolnak" a következményekkel. Vajon mi ennek a háttere? Szegeden legutóbb 12 tanácsi vállalatnál vizsgálták meg, hogy 1969. január 1. és szeptember 1. között miért szűnt meg 1575 dolgozó munkaviszonya. A számok tények, valamint az is, hogy 1093-an önmaguk kezdeményezték a felmondást, ugyanakkor 90 százalékuk az előirt felmondási idő ledolgozása nélkül hagyta el munkahelyét. A munkaviszony megszüntetését kezdeményező dolgozók azonnal kiléptek vagy egyezkedtek a vállalattal, hogy a felmondás alatti munkaidő letöltésétől tekintesek el. Megállapították, hogy a vállalatok általában inkább elengedik a dolgozót arra való tekintettel, hogy ha menni akar, úgysem veszik sok hasznát a felmondás ideje alatt A kollektív szerződésnek ez a megsértése hátrányosan érinti a vállalatot és a népgazdasági érdeket is, a vállalatot és a dolgozó érdekeit egyaránt szolgáló jogszabály tehát nem mindenütt funkcionál megfelelően. Az eddigi megállapításokat tárgyalta a szegedi m. j. városi tanács végrehajtó bizottsága. Az is szóba került, hogy a munkaidő, a munkavégzés szabályait általában helyesen, a vállalatok sajátos helyzetét figyelembe véve határozták meg a kollektív szerződésekben. A munkaidő, a munkarend, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, a túlmunka stb. meghatározása, a munkavégzés, a dolgozó más munkába való áthelyezése a vállalaton belül vagy más vállalathoz, kötetlenebb vállalati hatáskörbe került, szabályai lehetőséget adnak a létszám ésszerűbb, gazdaságosabb felhasználására, a kapun belüli időleges munkanélküliség felszámolására. A munkahelyről való igazolt távollét szabályai is a munkaidő jobb kihasználását szolgálják. Igazolatlan távollét esetén is a legtöbb vállalat megfelelő szankciók alkalmazását rögzítette. A kollektív szerződés tehát olyan okmány, amely egyaránt képviseli a dolgozók és a vállalat érdekét. Ez azonban sok helyen nem érvényesül kellően. A helyes elv alkalmazása gyakran csak papíron marad. Vannak ugyanis vállalatok, amelyek új dolgozók felvételénél nem nézik az előző munkaviszony megszűnésének okát Ilyenformán a fegyelmezetlen munkavállalókat is felveszik, hovatovább régi dolgozóktól fegyelemsértés esetén is csak nagy nehezen válnak meg. K

étségtelen, az ilyen „félreértések" sértik a vállalat és az ott dolgozó törzsgárda tagjait. A munkahelyéről könnyen kilépett dolgozót örömmel fogadják az új munkahelyen. Távozásának okát nem nézik, csupán a tényt, hogy azonnal munkába állhat. Sajnos, adott esetben egy másik vállalat is ugyanígy szemet huny a dolgok fölött, mintegy megalkuszik a helyzettel, holott ragaszkodnia kellene a kollektív szerződéshez, amelyet egyöntetűen aláírtak a vállalat és a dolgozók képviselői. A megalkuvással párosult szemet hunyás olyan „körforgást" eredményez, amelyet pedig mindenképpen meg kell szüntetni, éppen azoknak az érdekében, akik komolyan veszik a kollektív szerződést, és aszerint akarnak érvényesülni, részesülni a munka gyümölcséből. Lődi Ferenc IC ii i sfi ü ttseg ü ra k Berlinben Dr. Tímár Mátyásnak, a 1971—75. évre szóló tervMinisztertanács elnökhelyet- egyeztető tárgyalások menetesének. a magyar—német tét. Megvizsgálják a vegygazdasági és műszaki tudo- iparban, a mezőgazdaságban mányos együttműködési bi- és élelmiszeriparban, az elektzottság magyar tagozata el- rotechnikában és az elektro. nőkének vezetésével csütör- nikában kialakult együttműtökön delegáció utazott Ber- ködés kérdéseit, s jóváhalinbe, a bizottság 8. üléssza- gyásra előterjesztik az epikára. tésügyi, a munkaerő és a tuA tanácskozásokon áttekin- dománvos-műszaki együtttik az elmúlt ülésszak hatá- működésről szóló megállaporozatainak végrehajtását, az dásokat A telepliléspoiitikáről tárgyalt a III. kerületi tanács A jelen: sok panasz a III. ták, a kerület ad majd ott- adat, hiszen sok családi ház kerület elmaradottságára. A hont a harmadik legnagyobb épül a kerületben, Ságváritejövő: a további ipartelepi- szegedi lakótelepnek. az úgy- lepen, Mihály teleken. Hatytés 60 százaléka Szegeden a nevezett Nyugati városrész- tyastelepen. Az utóbbi heIII. kerületben valósul meg, nek. A terv megvalósítása, lyen már 87 házhelyet adtak ott alakul ki a nyugati, a amely 12 ezer lakás megépí- el, most újabb 56 házhelyet külső-nyugati, a délnyugati, térét írja elő, a kerület nagy sajátítanak ki. a déli iparnegyed és a dél- részének gyökeres átalakítá- A tervek szerint a Dorozskerületi iparkörzet. Ezekről sát fogja eredményezni, mert mai út mentén is blokkos a távlatokról alakult ki he- a mai egyszintes, 2—3 laká- lakóházak épülnek majd. A ves vita tegnap délelőtt a III. sos házak helyett többszintes, tanácsülés kerületi tanács ülésén. Nem korszerű épületek sokaságát kevesebb, mint 30 hozzászó- magába foglaló városrész elengedésére beadott kérellás hangzott el, igaz voltak, alakul ott ki. Ennek egysé- meket, majd sor került a akik többször is hozzászól- Ses arculatát többek között tak. Így például Tóth Béláné és Szécsi Imre, akik Vincze Antal vb elnöknek na- 31túr által készített épülepirend előtti beszámolójához tekből fog állni. Az építkefúztek megjegyzéseket. z®s megindulása valószínűleg Keszeg I.ászló, Felhő József, A tanácsülés egyetlen na- a tarjáni és odesszai lakó- Sziládi Sándor, Nagy Istvánpirendjének anyagát Kószó telep befejezése, a városközmegtárgyalta a községfejlesztési hozzájárulás közérdekű bejelentésekre A az adja meg, hogy a közeli kerület lakoságának kisebb években felépülő szegedi ház- és nagyobb problémáit ezúttal Csanádi Balázsné, Borka László, Teleki Ferenc, né, Rózsa István és Gyuris József, az építési és közle- pont rekonstrukciójának István tolmácsolta a tanács kedési állandó bizottság elnöke állította össze, ő válaszolt annak a hozzászólóknak, akik a településpolitika távlatairól vitatkoztak. Ahogy a már elkészített és jóváhagyott városrendezési tervre épült tájékoztatóból megtudmegkezdése után Várható. Ezen a hatalmas városne- sekre Vincze Antal gyeden kívül is sok a fel- elnök válaszolt. vezetőségének. A bejelentétanácsPÉNTEK, 1969. OKTÖBER 24. DÉLMAGYARORSZÁG 3 «