Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-23 / 246. szám

Hz Akropolisz küldötte Beszélgetés a görög békemozgalom egyik vezetőjével — Hazámra, a napfényes Görögországra emlékeztet szép városuk. Szeged, ame­lyet úgy hallom, országszer­te a napfény városának ne­veznek. Tassos Egolfopulos a Sze­gedi Ügyvédi Kamarában mondotta ezeket tegnap, mi­után a kamara elnöke, dr. Erdélyi Sándor a szegedi jo­gászok nevében üdvözölte hazánk vendégét Egolfopu­los néhány napja az Orszá­gos Béketanács és a Magyar Jogászok Országos Szövet­sége vendégeként tartózko­dik Magyarországon, s Sze­gedre is ellátogatott. Egyéb­ként 1967. óta. amikor Gö­rögországban katonai pucs­csal fasiszta-militarista re­zsim vette át az uralmat Franciaországban, Párizsban él a görög békemozgalom, a görög antidiktatórikus bi­zottság vezetőségi tagja, Theodorakisz volt börtön­társa, a Demokratikus Jogá­szok Nemzetközi Szövetsé­gének alelnöke. Erre a köz­éíeti tisztségre különben ép­pen Budapesten, a szövetség 1964-ben itt tartott ülésén válaszották meg. — Ezt az országot — álla­pította meg —, már akkor megszerettem, mert itt tud­tam meg, milyen komoly szerepe van a magyaroknak a világ-békemozgalomban. Pénteken este érkezett Szegedre, dr. Kedvessy György professzor, a Haza­fias Népfront Szeged városi bizottságának elnöke, dr. Antalffy György professzor, a Jogászszövetség Csongrád megyei elnöke és Hofgesang Péter városi népfront titkár fogadta. Tassos Egolfopulos szegedi programjában a szerda délelőtti városnézés, az ügyvédi kamarában tett látogatás, dr. Antalffy Györgynek a tiszteletére rendezett fogadása és a jog­tudományi egyetemen a vendégnek a görögországi ellenálló mozgalomról tar­tott előadása szerepelt Alkalmam volt beszélget­mi Tassos Egolfopulosszal, aki elmondotta, hogy mint jogász, rendkívül nagy sze­repet tulajdonít a jogászok nemzetközi békemunkájá­nak. Az emberi jogokért és a demokráciáért folytatott küzdelemben a szocialista országok jogászai előnyö­sebb helyzetben vannak, mert ők a demokratizmus fejlesztésén dolgozhatnak. A kapitalista országokban, s az erőszak alatt sínylődő népek között, mint Görögor­szágban is, a demokrácia megteremtéséért küzdenek, szenvednek hazafiak milliói. — Az első demokratikus megmozdulás, 1946 óta Gö­rögországban, a demokrácia klasszikus földjén önkény­uralom van — mondotta. A katonai puccsot, a jelenlegi juntát az amerikai CIA tit­kos szervezet és a görög par­tok mellett állomásozó 6. amerikai hadiflotta készítet­te elő és segítette hatalom­ra. — Sokan, főleg az értel­miség tagjai, egyetemi ta­nárok, művészek, politiku­sok, köztük legutóbb a műve­lődésügyi miniszter és az államügyész külföldre kény­szerültek Görögországból. A puccs utáni napokban 30 ezer hazafit szedtek össze és zártak koncentrációs tábo­rokba. Sokan onnan is ki­törnek és külföldre szöknek vagy a föld alatti mozga­lomban fejtenek ki ellenál­lást. Tassos Egolfopulos elmon­dotta, hogy Magyarországon és Európa, a földkerekség szinte valamennyi országá­ban felmérhetetlen segítsé­get kap a görög békemozga­lom a szolidaritás megnyil­vánulásaiból. ö életének ha­todik évtizedén túl azt te­kinti küldetésének, hogy szerte a világon hirdesse népe szenvedéseit, szabad­ság és békeakaratát. — Az önök országában, itt Szegeden is sok görög hon­fitársammal is találkoztam, akik orvosi, műszaki kép­zettséget szereznek a ma­gyar egyetemeken, ezalatt megtanulnak socialista mó­don élni és gondolkozni. Ezért mi hálásak vagyunk és tiszteletünket, köszönetün­ket fejezzük ki. — A nép, a demokrácia győzni fog az Akropoliszon, s boldog leszek, ha az itt megismert kedves embere­ket szabad hazámban szabad emberként mielőbb vendég­ként üdvözölhetem. Tassos Egolfopulos tegnap este elutazott Szegedről. Pár napig még Budapesten ma­rad, majd visszatér Párizs­ba. A jövő hónapban Bécs­ben, decemberben pedig Kairóban, majd Helsinkiben hallatja szavát Görögorszá­gért. Ahol honfitársai, köz­vetlen hozzátartozói annyit senvednek, s várják, hogy mielőbb körükben láthassák viszont. Kondorosi János Fock lene fopdia a lapén minisztert Fock Jenő, a Miniszter­tanács elnöke szerdán, teg­nap délelőtt a Parlament­ben fogadta Ohira Maszajosi japán külkereskedelmi és iparügyi minisztert. A japán miniszter szerdán felkereste dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari minisz­tert is. Dr. Horgos Gyula tájékoztatta a vendéget a magyar kohászat és gépipar szerkezetéről, az iparág fej­lesztésének fontosabb el­képzeléseiről. Megelégedés­sel állapították meg, hogy a japán miniszter látogatása jó alkalmat nyújt a két or­szág ipari együttműködésé­nek tanulmányozására. A japán külkereskedelmi és iparügyi miniszter eluta­zott Budapestről. A levegő védelmében Albérlet '69 RUSosflefll­„Megér/ a havi 800 forintot (t Apróhirdetés: Albérleti szoba négy személy részére kiadó, „közel a körúthoz" jeligére a Hirdetőbe. Való­iban nincs távol a Nagykör­»ittól, csupán nehéz megta­lálni. Köves út vezet Rókus felé, a hirdetés a páros ol­dalra szól, a 8. számú ház­ba. Négy, hat, tíz — jelzik a táblák, a 8. sehol, illetve a 6. és a 10. között kell ke­resni, de a feltételezett 8. számú épületet most építik. Még fel sem épült — Hányas számot keres, ez a nyolcas — kérdezi egy festő. — Az újságban kiadó szobát hirdettek, azt kere­sem. — Már voltak itt, de azt hiszem, van még üres szoba. Érdeklődjön a szomszédban. A mellette levő házban idős házaspár tájékoztatott: — Alighanem van még kiadó szoba — mondja az asszony. — Dehogy van, tegnap kiadták az utolsót is — így a férje. Az épülő házban tágas la­kások készülnek. Az építők szerint a jövő hónapban fe­jezik be. Gazdáik azonban már előre kiadnak egy szo­bát albérletbe. Gondolják: kell egy kis mellékes a havi fixhez. Az ötödik: Mária-kép A másik hirdetés a ká­belgyár környékére szól. Ma­gasföldszintes, masszív ház, véggel az utcára. Ez 6. szá­mot visel. Az udvarban sző­lőlugas. hátul, a melléképü­letek előtt frissen tört ku­korica. A tulajdonos, idő­sebb ember, gazdálkodónak látszik. — Bácsikám, a hirdetés­re jöttem. — Egyedül, fiam? Csak négy személynek adom ki, egynek drága. — Megnézhetem? — Itt van ni. A szobában két öreg fa­ágy, mellette két vaságy. A korhadt padlót fémlemezzel és cementtel javítgatták, a vizes falon Mária kép. — Keressen még három társat, aztán megegyezünk ezer forintban. Jobban sze­retném fiúknak kiadni, mert a nőkben nem bízom. — Adja olcsóbban, kell a pénz 'tüzelőre. — Hát fűtsön olajfélével, nem adhatom ezren alul, kevés a nyugdíj. Mosókonyha kátránypapírral Móravárosban közismer­ten magas a talajvíz. Itt az udvar szintjével azonos az albérleti mosókonyha kát­ránypapírral letakart köve­zete. Az ajtón kétrét gör­nyedve lehet csak bebújni, a falat a salétrom és a ké­ményből kicsorgó kátrány térképezi. A gazda az utcai emeletes házban lakik. — Csak házaspárnak ad­juk ki. Nem szeretjük a ma­gányos férfiakat. Tőlük 300­nál többet nem kérhetünk. A férj, feleség meg 600-at fizet is, — Kifizetném én azt ha nem volna vizes. — Ez kérem olyan száraz, mint a por. Fönt is, lent is van még két szobánk — mu­tat a „tulaj" az utcai házra —, de egyik sem ilyen szá­raz — magyarázza. Négy albérleti szobából egy még nincs kész, kettő inkább fészer, mint albérlet, csupán egy ellen nem emel­hető kifogás. Ez utóbbi Tarjánban van, a 105-ös épületben. Űj variabútor és a fél szobát beterítő szőnyeg van a gázfűtéses lakásban. Fiatal házaspár lakja, ahogy mondják: nincs kifogásuk sem a főbérlőre, sem a szo­bára, megéri a havi 800 fo­rintot Acs S. Sándor levegő védelme kor valósul meg ez a terv; mi városlakók bánunk min­Megkésett, de azért den késedelmességet. A magunk védelme. A Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézet hid­romechanikai főosztályónak laboratóriumában érdekes modellkísérleteket végeznek. Felépítették a bajai Duna­szakasz élethű, kicsinyített mását, ezen vizsgálják a hajózási problémákat, g zá­tonyképződés mértékét és a jéglevonulás folyamatát. Két nagyméretű modellen tanulmányozzák a II. sz. ti­szai vízlépcső áramlástani nroblémáit. Elkészítették a Gellért-fürdő hullám-me­dencéjének stilizált modell­jét, s ezen vizsgálják a mes­terséges hullámképzés prob­lémáit, hogy kialakíthassa­nak egy olyan berendezést, amelynek segítségével az összes többi fürdőkben a legkedvezőbb hullámfajtá­kat állíthassák elő. Ké­pünkön: A bajai Duna-sza­kasz modelljével kísérle­teznek a kutatók. még nem elkésett önvéde­lem. amikor a ma embere, a nagy és kis városok embe­re arról kezd beszélni: sür­gősen cselekednünk kell a '.evegő tisztaságáért. Amikor a füstök, gázok áramlása közepette, a porfelhők ár­nyékában arról határoz: mik is lehetnének azek a tettek? A minap Budapesten, az országos levegőtisztasági konferencián ez volt a kér­dések kérdése. Annyit min­denesetre sikerült megoldani gázprogram egyben munkál­kodás a város jobb levegő­jéért is. Vastag fekete füstesóvát húzva maga után, rohan a sugárúton egy tehergépko­csi. Naponta hány ilyennel találkozunk! S ez szintén sarkalatos kérdés: mit kezd­jünk az olvan járművekkel, amelyek füstgyárként ront­ják a város levegőiét? Egy­felől a tulajdonosokon; az autóközlekedési és más vál­lalatokon múlik, hogv rossz belőle, amennyi a nekiindu láshoz kell: az Építésügyi és porlasztóval, adagolóval ne Városfejlesztési Miniszteri- "lehessen ki pépkocsi, autó­um váhalta az országos ko­ordinálás feladatát, egész sor ezzel járó teendővel együtt. Fontos azonban, hogy ez a vezérkar ne hadsereg nélküli tábornokokból áll­jon; a légköri szennyeződé­sek elleni harcnak tisztekre, közkatonákra is szüksége van. A tiszti rang tiszte a tanácsoknak, a közkatonai busz a szegedi utakra. De ezt régóta hiába várjuk. Szükség van külső beavatko­zásra. Az országos konferen­cián elhangzott „több mint fél éve gyártia az ipar a gépkocsik füstölését mérő műszert, de a rendészeti szervek máig sem rendszere­feladatkör pedig az állam- sítették a hatékony ellen­polgároknak jut a most bon- őrzést". A levegő védelmé­takozó küzdelemben. ben szorgalmaznunk kell a A levegő védelme — a tfüst81gők elleni fellépést is. magunk vedelme. Ez lehet a erélves felié­ielmondat itt Szegeden is. Méghozzá az erélyes leiié­Kézenfekvő. de még nem pést! Vannak országok, ahol eléggé felfedezett tény: a szabálysértésnek minősül az város légtere is a mi por­tánk. hogy levegője milyen, éppúgy nem lehet közömbös számunkra, mint utcáinak rendje, tisztasága. Söpör­iünk egy kicsit ezen a por­tánkon is! S záll a por, terjeng a füst, az autók, moto­rok telemriogiák a vá­rost. Persze nem annyira, mint Pesten, ami azonban az oxigént áhító tüdőnek so­vány vigasz. Ez a kevesebb nyire az: 's — igen sok. Például P nor­ból. a KÖJÁL a város több pontján vizsgálja — 1965. decembere óta — a por­mennyiséget. A megszabott határérték: egy év alatt 150 tonna Dor leülepedése egy négyzetkilométernyi terület­re. Alföldi város vagyunk s ez igen meglátszik — pél­dául az idei júniusi adato­kon. Csak három olyan helv volt, ahol a levegő nem teljesítette túl a porossági normát. Ezzel szemben a Tolbuhin sugárúton: 346 t/km2, a ruhagyárnál 290 t/km2 a nemkívánatos re­kord. Az augusztusi számok már jobbak, s télen is ked­vezőbb a helyzet, de a tény — tény: a porszívózó házi­asszonytól a sétálókig min­denki érzi — sok porunk van. Füst dolgában már job­ban állunk. 1966-ban még ilyesmi, s akár gyorshajtá­sért, ittasságért, a koromfel­legekért is le kell gombolni egy szép kis summát. A ta­nácskozáson utalt ilyen elő­készületekre a rendőrség képviselője. Nem szabad to­vább várni a szigorúsággal, legyen mielőbb zsebbevágó az egészségrontó, antiszociá­lis magatartás! (Hogy meny­a füstgomolyok nemcsak szénmonoxidot kormot, de a benzpyrén ne­vű, rákkeltőnek tartott anya­got is tartalmazzák.) Beszélhetnénk még olda­lakon át a szegedi levegő­rontó tényezőkről, a szerte­hagyott építőanyagoktól a takarítási hibákig, a kender­áztatótól a mozdonyok füst­jéig. Dp ennyi is elég átlát­ni, hogy a teendők tettre­váltására van most már szükség. A központi koordi­náláshoz minél több helyi öntevékenységre, arra, hogy az illetékes szervek igyeke­zetét célratörő társadalmi összefogás erősítse, széle­sítse. A rossz levegő mindig kihat a légzőszervek­re, felületesebb lesz a légzés, a szervezet ilyenkép­pen próbál védekezni az jobbára - három-négysze- ártaimak ellen Ha szerve­resen is — túlteljesítettük a füsttel levegőbe kerülő kén elfogadott normáját, manap­ság. hála a gézprogram va­lósításának, már jócskán alatta járunk, öreg füst­okádók szűntek meg, s a mostaniak közül is jópámak meg vannak számlálva nap­jai: gazdáik a gáztüzelés be­vezetését tervezik. Nem mindegy azonban, hogy mi­Öt új ház­gyár épül Szerdán szövetkezeti épí­tőipari napok kezdődtek Kő­szegen. Az építőipar általá­nos helyzetéről, fejlesztésé­ről Bársony János, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezetője tájékoztatta a részvevőket. Bejelentette: a negyedik öt­éves' tervben 400 milliárd forint értékű beruházást, felújítást kell megvalósíta­ni az építőiparnak. Ennek érdekében öt új házgyárat létesítenek. A HÍRLÁP ünnepsége Vásárhelyen A Csongrád megyei Hír- mint többen a régi munka­lap a mai napon fejlécén 25- társak közül, a lapot akkor ös számmal jelent meg. mert előállító nyomdászok és a 1944. október 23-án, negyed- mai szerkesztőség és kiadó­századdal ezelőtt látott nap- hivatal vezetői, világot elődjének, a Vásár- Rácz Lajos, a Csongrád hely Népé-nek első száma. megyei Hírlap főszerkesztő­A jubileum alkalmából je köszöntötte a lap kedves tegnap este Hódmezővásár- vendégelt, majd pohárkö­helyen a TIT Kossuth téri döntőjében a város nevében S^rtoS^m^t Török József kívánt további többek között ott voltak: Tö- 3Ó munkát, rök József, a városi pártbi­zottság első titkára. Sajti lm­re, a városi tanács vb el- CSÜTÖRTÖK nöke, dr. Dömötör János or- ,QBO nKT/Snüp cc Iszággyűlési képviselő, vala- 1969' OKTOBER ^ zetünket meg akarjuk véde­ni az efféle károsodástól, be kell tartanunk és tartatnunk a levegő higiéniáját: akár úgy is. hogy új szabályokkal egészítjük ki az eddigieket Érdekünk, hogy zölddé te­gyük — fásitsunk, bokrosít­sunk, füvesítsünk minden tehetséges területet. Ipar és mezőgazdaság teherforgalma bonyolódik útjainkon. Ez nemcsak szénmonoxiddal jár. A traktorok, munkagé­pek hozta sárko'oncok mind lehullanak, porrá lesznek a kövezeten. S a sok kicsi sok­ra megy, nem volna szabad tisztítatlan kerékkel bejön­niök a városba. A macska­köves főútvonalakból mos­ható-tisztán tartható utakat teremteni, s amennyire le­het, mentesíteni a forgalom ártalmaitól a belvárost... lám, hogy előreszalad az em­ber tolla, kívánná közelebb­hozni a távlatokat Ami le­hetséges is — csak akarni kell és munkálkodni kell érte! Simái Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom