Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-14 / 213. szám

Tudnivalók lakásépítkezésről Dr. Biczó György tanulmánya a Várospolitikában ! Ki volt Turbók, a festő? Évadkezdés Móra-ősbemutatóval Magyarországon az el­múlt öt évben 500 ezer em­berrel gyarapodott a váro­sok lélekszáma, 1946. és 1956. között évenként 34,3 ezer, 1956. és 1966. között 57.3 ezer lakás épült. A múltból nagyon rossz la­káshelyzetet örököltünk, 1920-ban a lakosságnak több mint a fele földes szobában élt. 1946-ban a lakások csaknem 70 száza­léka egyszobás volt. Orszá­gosan több mint 345 ezer lakás a múlt században épült. Szegeden a lakóházak 23 százaléka 1900 előtti. A 15 éves lakásfejtesztési terv megvalósításának kez­detéig, 1946. és 1960. kö­zött az országban 590 ezer lakás épült, évente átlago­san 17 százalékkal több, mint a felszabadulás előtti 20 évben. Ezer lakosra szá­mítva 1949-ben 3,5. 1964-ben 5.4, az utóbbi öt év átlagá­ban 6 lakást építettünk. Ez azonban még mindig elma­rad az európai átlagszínvo­naltól. A Tanácsok Könyvtára 2. kötete a Várospolitika címet vi­seli. A címszóba beletartozó hatalmas anyagot népes szerzői kollektíva hordta egybe, s ilymódon a magyar városok fej­lödéséntk egyedi és általános kérdéseit olyan kézikönyvvé sikerült alakítani, melyet nemcsak a tanácsi tisztségviselők forgathatnak haszonnal, hanem a választott tanácstagok is. A könyv lakásépítésről szóló fejezetét dr, Biczó György, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke írta, s Így érthető, hogy ez a rész különösen érdekes számunkra. író közismert antipiátiája a rendszerrel. Ugyanakkor ro­konszenvet érez a falusiak őszintesége, meleg embersé­ge iránt, melyet mély huma­nizmussal, derűs lírával, nagy megjelenítő erővel tük­szágban mintegy 400 ezer telekkel számolhatunk. A többszintes beépítésre al­kalmas telkek száma azon­ban még most is kevés. Társadalmi érdek, hogy az állami telekállomány to­vább növekedjék, és azokat a magánforgalminál ked­vezőbb áron értékesítsék. A településfejlesztés szem­pontjából a lakótelepszerű társasház-építés a legcélra­vezetőbb. Az elmúlt idő­szakban a magánlakás­építkezésre kevesebb fi­gyelmet fordítottunk a kel­bizonyította már. hogy a lakásépítkezés szervezett előkészítése, a lakásalap ál­landó növelése megköveteli, hogy az alapközművek (víz, csatorna stb) már az épít­kezés kezdetekor meglegye­nek. A gazdasági irányítás új rendszerében a tanácsok maguk határozzák meg éves. közép- és ho.sszútávú terveiket. A közép- és hosz­szútávú tervkészítés idősza­kában az Országos Terv­hivatal, valamint az Épí­tésügyi és Városfejlesztési léténél, holott az épülő la- Minisztérium információkat kások kétharmada magán­erőből valósul meg. Alap­vető feladat, hogy a szö­munkásosztály helyze- vetkezeti, a tanácsi és az állami építőipart is bekap­tével foglalkozó 1958. évi párthatározat alapján kidol­gozott 15 éves lakásfejlesz­tési terv egymillió lakás felépítését tűzi ki célul. Mintegy 60 százalékának államj kivitelezésben, első­sorban a fővárosban, az ipari jellegű városokban és a munkásosztály lakta csoljuk a magánlakás-épí­tésbe. Igen sok a gond az úgy­nevezett járulékos beruhá­zásokkal. A normatíva sze­rint 1000 lakáshoz eddig 40 bölcsődei, 75 óvodai férő­hely, 8 általános Iskolai osz­tályterem, 1200 négyzetmé­egyéb településeken szüksé- ter kereskedelmi, 350 négy­ges megépülnie. Állami erő­ből a lakások 35 százalékát kell felépíteni. Az 1966-ban épült 55,5 ezer lakás közül 20,3 ezer állami és szövet­kezeti volt, 25,1 ezer olyan magánépítkezés, melyhez állami kölcsönt vettek fel, 10,1 ezer pedig teljesen ma­gánerőből épült. A korábbi családi há­zak többségének telke nem volt közművesítve, s gyakori volt a telekhiány is a társasház építéshez. A tanácsok 1965-ben számba vették a magánlakás-építés­re alkalmas területeket, s e felmérés szerint az or­zetméter szolgáltató helyi ség; 3000 lakásonként 250 négyzetméter gyógyszertár, 4 munkahelyes körzeti or­vosi rendelő; 5000 lakás után egv postahivatal és egy rendőrőrs épülhetett. A tényleges igény azonban eltért a normatíváktól. A városokban a lakások felé­hez (országosan kétharma­dához) egyáltalán nem, vagy csak később épült kapcso­lódó létesítmény. Érthető, hogy az égető lakáshiány miatt a tanácsok a lakás­építést tolták előtérbe, de a kérdés rendezését a vég­telenségig nem lehet elodáz­ni. A tapasztalat azt is be­kér a lakásellátottság ala­kulásáról. a demográfiai változásokról és az ipari, kommunális és kulturális fejlődés következtében kelet­kező lakásigényekről. A kormány területi bon­tásban hagyja jóvá a me­gyei és megyei jogú városi tanácsok fejlesztési alapjá­hoz az állami hozzájárulás fix összegét (elsősorban az állami lakásberuházásokra előirányzott fedezetet), vala­mint a szövetkezeti alapon értékesíthető lakások ará­nyát és a felépítendő mi­nimális lakásszámot A ta­nácsok azután maguk ha­tározzák meg a rendelkezés­re álló építési kapacitástól függően az építési területe­ket, a beépítés módját, az építendő lakások átlagos nagyságát és felszereltségét.. Mindehhez természetesen az eddiginél hatékonyabban működő, tanácsi apparátus­ra van szükség. F. K. Belül a környezet még si­vár. Kihaltak a széksorok, páholyok, a földszinti folyo­són elcsöppent mészfoltok, a lépésre kongó kőpadló, a né­zőtéren nyikorgó deszkák egyelőre tagadják — a szín­padról viszont csendes halló­távolságú félkörben délelőt- röz. tök, délutánok, esték feszte- — A darab sikeresen át­len buzgalma bizonygatja: menti ezt az emberséget. megkezdődött a színházi Mórát egy időben témái sze­élet. A szeptember elsejei rir|t provinciálisnak nevez­társulati ülést követően na- ték- s jómagam tőzsgyökeres ponta készülnek a hármas városiként sem vonzódtam premierre, naponta próbál a különösebben a faluhoz. De ról lépten-nyomon lesüt az mindig fel lehet és kell fe­nyitódarab stábja is. Móra Ferenc első regényének szín­padi változatát Négy apának egy lánya címmel Komor István rendezi. A nagy író lánya, Móricz Lili, a szegedi társulat szá­mára dramatizálta a re­gényt, az október U-I elő­adás, a szegedi Móra-kul­tusz ápolásának szép meg­nyilatkozása, igy ősbemutató lesz. A regény eredeti címe a Festő halála volt, a szer­ző csak a második kiadásra változtatott rajta. — Az eredeti műben — mondja próbaszünetben a rendező — Móra, aki Varga Mártonnak nevezi magát, egy tisztázatlan körülmények közepette tragikusan elhunyt tájkép- és zsánerfestő, Hal­ler Ödön élettörténetét ku­tatja, s jut el a faluba, me­lyet a darab ugyan nem ne­vez meg, de nyilvánvalóan Tápéról van szó. A festő Turbók itt pingálta a pa­raszt-madonnákat, az író Móra pedig régészkedik, ása­tásokat vezet, s miközben a festő után érdeklődik, mint nyitott képeskönyv tárul elé teljes keresztmetszetében a falu élete. Megismerkedik a parasztokkal, a helybéli eg­zisztenciákkal: a pappal, a jegyzővel, a doktorral, akik gyámlányukká fogadták a félárva postáskisasszonyt. A három apa mellé Varga Márton csatlakozik negye­diknek ... A regény 1922-ben készült, tehát az ellenforradalom kezdeti éveiben, így lapjai­az ő rend­dezni, újra meg újra. Ehhez igyekszünk mi is hozzájárul­ni. A szerepekben néhány új színésszel találkozik a pre­mier közönsége. A postás­lány Győri Franciska, Var­ga Márton Bángyörgyi Ká­roly lesz, s a másik három apa. Kovács János, Kátay Endre és Mentes József. Pengáló Mári, Turbók ked­velt modellje Lelkes Dalma, s jelentős feladat jut végre Szendrey Honának is. A hangulatfestő kísérőzenét Mórát olvasva, kívül kultúrált, felvilágosult Szalatsy István készítette, a európai szemléletét és mély- könnyen mozgatható, jelzés­séges meggyőződését az ot- szer- diszIeteket Székely László. i tani emberekben — valóság­gal beleszerettem. Biztos va­gyok benne, Mórát még N. L Nyit az egyetemi könyvtár Szeptember 15-én, hétfőn ismét a hallgatók, kutatók rendelkezésére áll a József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtára. A nagymúltú intézmény az új tanévben is legfőbb felada­tának tartja, hogy az egye­temi oktató, kutató és ta­nulmányi munkát segítse, s anyagát, valamint szolgálta­tásait az érdeklődők rendel­kezésére bocsássa. dolgozók, valamint a peda­gógusok beíratási díjat nem fizetnek. Az egyetemi könyvtár nyitvatartási ideje 1969. szeptember 15-től: olvasóte­rem; hétfőn 14—21 óráig, más hétköznapokon 10—21 óráig, vasárnap 9—13 óráig; kölcsönzés: hétfőn 14—18 óráig, keddtől péntekig 12— 18 óráig, szombaton 10—13 Képernyő Ssifonpatront használók, figyelem! Vállalatunk korlátlan mennyiségben képes szál­lítani a hagyományos patrontermékét. Kérjük a T. fogyasztók észrevételét a mennyiségi ellátottsággal kapcsolatban. Szíves figyelmükben ajánljuk termékünk hasz­nálatának olcsóságát és kényelmét. SZÉNSAVTERMELÖ VÁLLALAT. RÉPCELAK. A népművelés fogalma Árleszállításáé borvásár ! A pincegazdaság' Somogyi utcai borkóstolójában kedvezményes áron szerezheti be a kiváló minőségű Csongrádi kadarka 0,7 Nemes kadarka Í1 Nemes kadarka 0,5 palackozott borokat, továbbá a közkedvelt Fesztivál gyöngye desszertbort. Ugyancsak kedvezményes áron szerezheti be Nemes kasSarka hordós árut minden mennyiségben. A péntek esti negyed tízre mított ide, azon belül is a hirdetett kultúrpolitikai vi- pedagógus — természetesen tafórum fKörkép) tulajdon- a hivatásosak (művelődés­képpen előbb kezdődött. Két ügyi osztályok munkatársai, korábbi műsor között Takács kultúrotthon vezetők, könyv­Marika elmondta, helyeseb- tárosok stb.) mellett. A mű­ben felsorolta azokat az üze- szaki-tudományos igény meg­meket, gyárakat, vállal ato- növekedésével a kör némileg kat, intézményeket, termelő bővült, s amióta a sokolda­csoportokat (zömükben szo- lúan képzett embereszmény­cialista brigádokat!), melyek ről, mint közvetlenül jelent­televíziókészüléket ajánlót- kező társadalmi óhajról bé­ták fel tanyai iskoláknak, szélünk, alaposan kiszélese­Mindössze néhány napja in- dett a népművelők tábora, dult képernyőn a „televíziót Népművelő a tanácselnök is minden iskolának" kezdemé- — mint a Körkép néhány ri­nyezés, s azóta több tucat portja erről beszámolt —, ha felajánlás érkezett. Az isme- jól végzi munkáját. Sok nép­retterjesztés, a tudás, a kul- művelő kell tehát — hiszen túra ilyen magasszintűen van még művelni való nép kollektív áramkörét megte- az országban —, de a túl­remteni, azt hiszem, a leg- zásokra azért vigyázzunk, érzékletesebben, legpéldá- Végtére is megfoghatatlan sabban megnyilatkozó nép- kritériumai dacára mégiscsak művelés. bizonyos felkészültséget, el­Erről, mármint a népmű- bivatottságot jelent a nép­velésről, rendeztek kerekasz- művelés, melynek tisztasága tal beszélgetést néhány őrá- kultúrpolitikánk eredmé­val később — olyan illetéke- nyességének záloga. A kö­sek részvételével, mint Mol- zeljövőben megrendezendő nár János művelődésügyi Országos Népművelési Kon­miniszterhelyettes, Darvas ferencia egyik feladata lehet József és mások. A szabad- tehát, hogy tisztázza — ha idő kultúrált eltöltésének kell, szelektálja is! — a nép­évek óta napirendi proble- művelés társadalmi fogal­matikájához nyilvánvalóan a mát. A „televíziót minden népművelés felöl közelíthe- iskolának"-mozgalom és ha­tünk elsősorban. Ki tehát a sonló a példák — hozzájuk népművelő? Sokáig szinte kell igazodni, kizárólag az értelmiség szá- N. I. A könyvtár gyűjtőköre ál- örájg, folyóiratolvasó Aerem: talános, így olvasói vala- hétf- . szombaton 14_lq mennyi tudományterület " :IOn es szombaton 14~19 számottevő hazai és külföl- orai& más hétköznapokon 13 di kiadványait — könyve- ~19 órálS­ket és folyóiratokat — meg­találhatják állományában. A tudományos könyvek és fo­lyóiratok mellett természete­sen nagyszámú szépirodalmi mű között is válogathatnak az érdeklődők. Az egyetemi könyvtár 425 ezer kötet könyve és 115 ezer kötet folyóirata nem­csak Szeged és Csongrád megye, de hasonlóképp Bé­kés és Bács-Kiskun megyék szakembereinek, érdeklődői­nek is rendelkezésére áll. Az egyetemi könyvtár ké­ri olvasóit, hogy a beiratko­záshoz személyi igazolványu­kat hozzák magukkal. Beíra­tási díj évi 3 forint, közép­iskolásoknak évi 1 forint. Az egyetemi és főiskolai oktatók és hallgatók, az egyetemi Keresik az erődöt Szerencsen a hajdani Rákóczi várban nagyszabású feltárások kezdődtek Valter Ilona régész irányftásávaL A vár történetének „legiz­galmasabb'' fejezetére ke­resnek választ. A hajdani vár-erődítéseket keresik a régészek. Elkészült az épület hely­reállítási terve is. Eszerint a tetőrészt eredeti magas­ságban állítják helyre, az elfalazott boltíveket kibont­ják, s kényelmes, mintegy 60 személy elhelyezésére al­kalmas szállodát alakítanak ki. Szeged szobrát Most szerencséje lesz! 4 forintért WARTBURG de LUXE SKODA 1000 MB TRABANT 601 típusú személygépkocsit. 100,— Ft-tól 5000,— Ft-ig terjedő értékű vásárlási utalványt nyerhet. Vegyen szerencse sorsjegyet! Húzás: szeptember 21-én. Pázmány Péter (1570—1637) A magyar ellenreformáció legjelentősebb alakjaként jegyzi fel a história Páz­mány Péter nevét, aki hosz­szú éveken át töltötte be az esztergomi érseki tisztet. Legjelentősebb hitvitázó írá­sait a protestánsok ellen ir­ta a Habsburg-barát egyházi személyiség. A szegedi pan­teonban látható szobrát Vass Viktor készítette. VASÁRNAP, 1969. SZEPTEMBER 14. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom