Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-14 / 213. szám

Tanévnyitó a főiskolán Tegnap délelőtt a Szabad­ság filmszínházban rendezett díszünnepségen nyitották meg a Szegedi Tanárképző Főiskola új tanévét Az ün­nepségen részt vett dr. Ágos­ton József, a Csongrád me­gyei pártbizottság titkára, Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője, Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese, valamint M. K. Szimonenko, az Odesz­szai Pedagógiai Főiskola rek­tora, a Szegeden tartózkodo odesszai párt- és tanácsi de­legáció tagja. Gaál Géza igazgatóhelyet­tes megnyitó szavai után dr. Hegedűs András igazgató mondott ünnepi beszédet, majd bejelentette, hogy dr. Szendrey János igazgató és dr. Nagy Pál igazgatóhelyet­tes — 3 éves megbízatásuk lejárta után — főiskola ta­nárként dolgozik tovább. Nyugalomba vonult Kelemen Jánosné, Somfai László és Szalsó Aladár. A nyíregyhá­zi tanítóképzőbe helyezték át dr. Polányi Imrét, dr. Túrák János főiskolai tanárokat. Szili Antalné a Csongrád megyei pártbizottság esti egyetemére került, Dr. Sza­bó László felmentést kapott a tanszékvezetéstől. A föld­rajzi tanszéket az új tanév­től dr. Moholi Károly vezeti. Tanszékvezetői megbízatást kapott dr. Nagy István is. Dr. Palásthy László vezető nyelvtanár lett. Odor Ferenc és Nagy Pál docenseket fő­iskolai tanárrá nevezték ki. Főiskolai tanár lett dr. Pál­mai Kálmán, a Művelődés­ügyi Minisztérium osztályve­• zető helyettese is. Ezután a főiskola első éves hallgatói fogadalmat tettek, majd felszólalt a tanévnyi­tón M. K. Szimonenko, tol­mácsolta az odesszai főiskola kollektívájának forró üdvöz­letét, s az odesszai testvérin­tézmény ajándékaként művé-* szi Lenin-arcképet nyújtott át a szegedi főiskola Igaz­gatójának. Az ünnepségen a főiskola hallgatói színvonalas mű­sorral működtek közre. A nagy családosok helyzete Hátrányos Hírnév és demokratizmus körülmények között A A századfordulón, de még Tény, hogy a megkérde- henhetnek, s az már magá­a húszas évek második felé- zettek alig fogyasztanak tói értetődik, hogy nem ké­ben is sokkal több volt a húst, tejterméket, hentes- pesek szövemezeti lakásra sokgyermekes család, mint árut, fő táplálékuk a burgo- vagy bármily kedvezményes manapság. Ma, amikor ösz- nya, a szárazfőzelék, a főtt gyári lakásépítésre befizetni, szehasonlíthatatlanul jobb tészta. Gyümölcsből, édes- Tehát jelentős állami éoítési körülmények között élünk, ségből elvétve kerül aziasz- támogatásban sem részesül­négy vagy ennél több gye- talukra — s új ruhát több- nek. rek mindössze a családok öt nyire csak a nagyobbik test- Az egy-két gyerekes csa­százalékában van. A statisz- vérnek vesznek; ha kinövi, ládok életszínvonala hatal­tika alapján ez az ot száza- hordja a kisebbik. Túl az masat változott az elmúlt tíz lek Magyarorszagon mint- elemi szükségleteken, a nagy- esztendőben a nagy csalá­egy háromnegyedmillió gye. családosok tagjai előtt a dok többségének szinte meg­reket érint Olyan gyereke- művelődés, a kultúra, a to- élhetési gondjai vannak! S ket akik kevesebb cukrot, vabbtanulás lehetősége is ebből a szempontból telje­hust. fehérjét fogyasztanak, korlátozottabb. A szülők sen mindegy hogy ezek az Ha a Csongrád megyei átlag- örülnek, ha megfelelnek emberek akarták-e a sok kereseteket vesszük figye- munkahelyükön, továbbkép- gyereket vagy sem Az üze­lembe, a két szülő keresete zésre nem gondolhatnak. mi szakszervezetek,' a taná­nntuu P^nn fnHnfyU Fhh^ S mit kapnak a gyerekek? esi dolgozók épp olyan jól rulbelul 3900 forint. Ebből Az újság> a könyv< a mozi tudják ezt, tisztában vannak az ősszegből hatgyerekes csa- a színházi a társasutazás leg- azzal, hogy a nagycsaládok­iadban egy szemelyre 487 feijebb ábránd. Sokszor a nál mindennapos a megélhe­forint 50 fillér esik egy hó- ma mái- oly olcsó rádióra tési gond. napban. A gyámügyi szak- sem telik Marad tehát az ember és a tanacs szociál- utca 6 az a kötelesség. hogy „ politikai munkatarsa szerint a megerősödő gyerek mielőtt 3. ™ l™mf y A®nttartafh?Z Pénzt hozzon haza. Hiába 700—800 forinttal számolnák. tehetség, a felébredt tanulási Dr. Józsa Katalin, a Sze­ged városi tanács szociálpo­litikai csoportjának vezetője a következőkről tájékozta­tott: „A rendeletek értelmé­ben kétfajta segélyt adha­rint jut tíenki következtethet az élet szívonalbeli különbségekre. 1. Az említett szakemberek nap mint nap szemben talál­ják magukat a nagycsaládo­még az állami gondozott vágy gyermekekre 1200 forintot költenek. Hogy mire telik a 487 fo- 2a rint 50 fillérből, s ho°"an le­het ezt beosztani? — nem Tizenöt nagycsaládos szü- tunk, A nagycsaládos anyák kaptam jó receptet lőtől érdeklődtem. Kiderült, jutalmát amely a hatodik Maradiunk a 3900 forint- hogy kivétel nélkül 26 és 50 gyerek után ezer. a hetedik náU Etf gye^ek eseteben * ^ttiek (tehát megta- után 1200 a nyolcadik után minden családtagra 1300 fo- alható köztük valamennyi 1400, a kil«mcedik után 1600, A számokból min- korosztály) Panaszolták, a tizedik után 1800, a tazen­hogy minél kisebb az egy egyediknel, vagy ennel tobb­családra jutó jövedelem, an- nél 2 ezer. A tanács egy ész­nél kevesebb társadalmi, tendőben erre 40 ezer forin kedvezményes juttatási for- tos keretet biztosított. Ezen­mát vehetnek igénybe. Mi- kívül indokolt esetben rend­ért? kívüli szociális segélyt . _ ... . , adunk, amely egy alkalom A nagycsaladok rendsze- mal néhány száz forintot rint nem íratják óvodába, tesz ki." napközibe kicsinyeiket, az Az állami segítségnyújtás sok súlyos gondjaival. Tőlük asszony nem maradhat gyer- má6ik forrása a tanács tudom, hogy a sokgyermekes mekgondozási segélyen, hl- gyámügyi osztályán keresz­szulők az úgynevezett „egy- .. . .. tul érvényesül. Dr. Jankó szerű" emberek, akik majd szen a flzetése a segély László előadó szerint egy kivétel nélkül paraszt- vagy közötti összegről nem mond- esztendőben 65 ezer forintot munkásszármazásúak. Az hat le. Nem járnak strandra, adnak ki egyéni elbírálás esetek 50 százalékában csak gyári üdülőbe még a ked- alapján. Igaz. hogy a nagy­aZ d£lg°zUf' ,s.ok vezményes étkeztetést is so- családok száma kevesebb, a problémájuk mellett lakás- ezmenyes eiKeztetest is so­körülményeik a legrosszab- kan „megtakarítják". Ritka, kérelmezők szama viszont bak. amikor SZOT-üdülőben pi- nö- s a"g van alaptalan Ké­rés. — Á gyámügynek van le­hetősége ezenkívül segítség­nyújtásra? — Ha anyagi segítségre gondol, nincs. — Közbenjárhatnak a ne­héz lakásügyekben? — Legfeljebb támogató le­velet írunk, de az alig ér valamit. Matkó István (A befejező részt kedden j közöljük.) „Házasság" Deszken A szegedi járásban dol- Ehhez pedig a legtöbb eset­gozó közös gazdaságok is ben — itt a mi vidékünkön egyre inkább felismerik, — szűkek az eddig kialakult csak akkor állhatják az erős nagyüzemi keretek. Jó né­versenyt, ha koncentrált tő- hány gazdaságban felvető­ke befektetéssel, a kor szín­vonalának megfelelő be­ruházásokat hoznak létre. PIAC Nyár végi hangulat OÉcsö a tsx-baromfI A legnagyobb meglepetést tos áron. Különösen a Móra ezen a nyárutón az jelenti. Tsz pavilonjában volt nagy hogy a földművesszövetkeze- választék, itt a paradicso­tek. tsz-ek. a MÉK és az mot 1,50-ért, a szőlőt 6 fo­ÉLIKER továbbra is olcsón rintért adták. Három tsz ösz­adják a csirkét, a magán- szesen 86 mázsa dinnyével árusok azonban ezt nemigen lepte meg a vásárlókat: a veszik figyelembe. Sok még kakasszékiek és az ásotthal­a dinnye is. őszi gyümölcsö- miak csak görögöt, a sán­ket elfogadható áron lehet dorfalviak sárgadinnyét áru­venni. A tegnapi piacra a sítottak. Olcsó volt a burgo­hódmezővásárhalyi általános _„„ . „ . T ­szövetkezet 600. a MÉK 500. nya IS' a dorozsmai József a Móra Tsz 450, az ÉLIKER Attila Tsz az Ella-krumplit 180 csirkét hozott 26 forin- 2 forintjával adta kilónként. Aru Ara (-tói, -ig) Aru Ara (-tói, -ig) szőlő, kg 4—S káposzta, kg 1,20—1,50 alma, kg 2—4 burgonya, kg 2—3 körte, kg 3—4 zöldborsó, kg 12—14 őszibarack, kg 2—4 szárazbab, 1 12—14 szilva, kg 1,50—2 zöldpaprika, kg 3—4 dinnye, kg 1—1,50 sárgarépa, kg 2,50—3 dió, kg 12—14 gyökér, kg 4—4,50 mák, 1 22—23 vöröshagyma, kg 2—3 karfiol, kg «—7 fokhagyma, kg 12—15 kelkáposzta, kg 3—3,50 saláta, db 1—1,20 zöldbab, kg 4—« csöves kukorica, db 1—1,20 tők, kg 1—1,20 tujás, db 1,60 dik az egyesülés, hogy egy­egy falun belül elkerüljék a felesleges, párhuzamos mezőgazdasági beruházáso­kat. Szép példáját mutatják az egyetértésnek a desz­kiek. Eddig megoszlottak az erők. két termelőszövetke­zetben boldogult a falu né­pe. A gazdaközösség tagjai felismerték, hogy a mező­gazdaság nemcsak rekord­terméseket, rekorderedmé­nyeket produkál, de egyik napról a másikra igen ha­talmas ütemben fejlődik. A deszkiek már koráb­ban, a Kossuth Termelőszö­vetkezetben megtartott köz­gyűlésen elfogadták, meg­szavazták az egyesülést. Tegnapelőtt, pénteken a Táncsics Tsz-ben is dön­tött a tagság. Igen fegyel­mezett, szép közgyűlésen el­mondták a mezőgazdaság­ban dolgozók, hogy támo­gatják és kérik az egyesü­lést. minden kívánságuk az. hogy a létrehozandó új nagyüzemben olyan bánás­módot kapjanak, úgy fog­lalkozzanak az emberekkel, mint ahogyan eddig is tet­ték az ő szövetkezetükben. 92 százaléka a tasságnak el­fogadta az egyesülést. Egy­ben arról is határoztak, hogy a falu felszabadulásá­nak 25. évfordulóján, ok­tóberben tartják az első „kettős'' közgyűlést, ame­lyen a Táncsics és a Kossuth Tsz tagjai megválasztják az új vezetőséget, új nevet' ad­nak az egyesült közös gaz­daságnak. figyelmeztetés, elkésve ugyan, de azért elhangzott. Nem egyszer, nem is kétszer. „És máskor ne más­hová foduljon panaszávalA dolgozóknak, aki külső fórumhoz fordult bíráló észrevételeivel, máig is hánytor­gatják: nem volt szép tőle. Sőt; kifejezetten csúnya dolog, hogy máshová vitte kiteregetni a belső ügyeket, s hogy ilyenformán ártott a vállalat hírének-nevének. S kik mondják ezt elsősorban? Éppen azok, akik ko­rábban egy szalmaszálat sem voltak hajlandók keresztbe termi a problémák rendezéséért. Más szóval: azért a hír­névért, amelynek „befeketitését" most olyan nagyon fáj­lalják. A dolgok elrendezésén azóta sem munkálkodnak olyan teljes szívvel, mint ahogy a panasztevőt — úgy­mond: a bajkeverőt — igyekeznek molesztálni. Eddig a történet. Mivel az eset nem egyedülálló — sok helyütt megtörtént már hasonló — érdemes elgondol­kodni tanulságain. Miféle szemlélet is az. amelyet — hol jóindulatú, hol óva intő, hol pedig egyenesen fenyegető hanghordozással — így fejeznek ki egy-egy hasonló eset után: „És máskor ne máshová forduljon panaszával." Mert nyilvánvaló, hogy mindennek a gyökere a hely­telen szemlélet. Először is: má késztethet arra egy dolgo­zót, hogy a gyárkapun kívül mondja el bírálatát? Vagy az, hogy odabent is elmondta már és nem talált meghall­gatásra; vagy az, hogy — mások, társai kudarcain, esetleg póruljárásán okulva — ezt a megoldást véli egyedül cél­ravezetőnek. Az egésznek alfája és ómegája tehát, hogy milyen a szóbanforgó vállalatnál az üzemi demokratiz­mus, hogy adnak-e a munkás véleményére, kéréseire, ja­vaslataira, vagy sem. S ha meghallgatják, amit elmond, — termelési értekezleten vagy külön beszélgetésben — vajon intézkednek-e utána, nem teszik-e ad acta jogos panaszát. i Ezek mind lényeges motívumai a vállalati életnek. Csak ha a bizalom légköre alakulhat ki. akkor fejlődik, izmosodik a demokratizmus. A bizalmatlanság, a rossz­hiszeműség, a presztizs-féltés. a gyanakvás atmoszférá­jában előbb-utóbb elbátortalanodnak, nem mernek szólni az emberek. De ez hosszú folyamat negatív eredménye: ha így van. az már a helytelen szemlélet, a rossz vezetés következménye. Igazában tehát nem szabadna zokon venni, hogy valaki, baljós előjelek után. nem éppen ahhoz a vezetőhöz fordul, aki közvetlen felettese. Különösen nem. ha éppen egy ilyen felettes ldskirálykodása ellen akar szót emelni. Vannak, akik akadályt képeznek — saját íróasztaluk­kal, bürokratizmusukkal, önzésükkel — a rendes ügyme­net' útjában, s aztán hangoskodva nehezményezik: miért nem tartja be mindenki a szolgálati utat? Emlékszem egy újítóra, aki annakidején panaszával — hosszú hónapok múlva sem adott választ javaslatára az előadó — a szak­szervezettől az újságig kényszerült „házalni". S milyen felzúdulást váltott ki munkahelyén, mikor ez kitudódott No, persze megint nem azért, mert az újítási ügyek ha­nvag, ráérős kezelését hibáztatták volna a vezetők (sőt védeni, menteni igyekeztek Íj. hanem, mert úgymond, az újító széthordta a panaszt a városban. S igaza volt vagy sem, a presztizsféltők arra nem is voltak kíváncsiak. Utóbb, mint a fenti történet hősének, az újítónak is érez­nie kellett, megritkult körülötte a levegő a vállalatnál. Abban is kifejeződött a neheztelés, hogy szinte csak jel­képes összeget kapott újításáért. Persze egészen súlyos oka is lehet az úgynevezett megkerülésnek, például ha adott esetben a társadalmi tu­lajdon megsértéséről van szó. A javak herdálásáról, a majd az állam, a közösség flzetí"-féle mentalitásról. Sok visszásságot, visszaélést és bűntényt tártak már fel Szegeden is azok a bejelentések, amelyek kikerülték az igazság belső buktatóit. Mert vannak Ilyenek: a fedezes. az elsimítás. Sajnos, a vállalati jó hírt rosszul értelmezve egyesek úgy vélekednek, nem szabad ügyeket csinálni semmiből, jobb, ha „köztünk marad" a dolog. megkerülés ellenszere nem lehet más. mint a belső szemléleti görcsök feloldása, a nyílt, őszinte beszéd a munkásvélemények tiszteletbentartása, az állandó javítás igénye. Másszóval: a demokratizmus egyre szorgalmazott kiteljesedése. Ehhez azonban a vezetőknek, középvezetőknek meg kell teremteni a feltételeket. Ter­mészetesen nem a panaszos riasztgatásával. hanem a panaszorvosló igyekezettel. SIMAL Mihály Ut a töltésen öszi esőzések idején a fel- gazdaság és a vízügyi igaz­ázott út miatt szinte megbé- gatóság összefogásával. Er­nult a forgalom a Csongrád ről az útról ágazik el majd megyei Állami Erdőgazdaság a KISZ-táborba vezető út­Maros-parti csemetekertié- szakasz is. ben. Az újszegedi Szövetség utcától portalanított maka n bortermés bejelentése A közeledő szüretre tekin­tettel a Vám- és Pénzügyőr­ség az alábbiakat közli: aki adóköteles italt állít elő. kö­teles a készített italt a vám­és pénzügyőri szakasznál adózás céljából bejelenteni. Adóköteles ital a must. a szőlőcefre, a bor, a törköly­bor és a gyümölcsbor. A bor­termelők a termésbejelentést a szüret (szőlőszedés) befe­jezését követő hat napon be­lül kötelesek megtenni. Be kell jelenteni az összes ké­szített mustmennyiséget. Törkölyön, héjon erjesztés esetében a kádakba töltött szőlőcefre-mennyiséget kell jelenteni. Be kell jelenteni a készített törkölybort, to­vábbá a készletben levő óbort is. dámutat építenek most a Maros védőtöltésén az erdő­VASARNAP, 1969. SZEPTEMBER 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom