Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-07 / 207. szám

Békekölcsön­sorsolás Az Országos Takarékpénz­tar szeptember 8-an és 9-én Budapesten rendezi az I.. az V. és a VI. Békekölcsön 1969 második félévi sorsolását A bűzások mindkét napon fél 10 órakor kezdődnek az OTP Münnich Ferenc utcai kul­túrtermében. Hétfőn az I. Békekölcsön­ből 95 100 kötvényre 25 777 600 forintot sorsolnak ki. Kedden az V. Békekölcsön 388 850 kötvényére 52 877 800 forintot sorsolnak ki nyereménnyel és törlesztéssel. A VI. Békeköl­csön 585 800 kötvényére 79 millió 347 800 forint jut a nyerteseknek. (MTI) NEM CSAK A BEMUTATKOZOTT AZ AUTOMATA MOSÓGÉP — IM PORT CIKKEK FORINTÉRT — VÁLTOZÁS A GYEREKCIPÖ-PIACON Gazdag és hatalmas áru- kítottók. s egy-egy iparág import cikkek kiállításának házzá változott a Városli- kapta meg több nemzet ön­get. A tavasziasan zöldellő álló épületét. Szükség volt pázsitsorok, a neoszecesszió erre. hiszen a vásárváros olyan jegyeben született hangula- teljes területének ezúttal tos reklámok között 60 pa- már 70 százalékát megnyi­vilonhoz vezetnek az utak — tották a vendégek előtt. A olyan kirakatokhoz, ame- cé] így megvalósulhatott, a lyekben a mai magyar ipar gyárak, a kereskedelm mó­színejava termékeit láthat- dot talált a közvetlen talál­megszervezése. A KONSU­MEX és a HUNGAROCOOP cikkeket állított ki, juk. A BNV pavilonjait átala­amelyeket eddig nehezen láthatott az egyszerű vásár­ló. Most azonban nemcsak látja az NDK-ból, Bulgáriá­ból, Szovjetunióból, Lengyel­országból importált szép ru­kozásra. Az emeletes köny- haneműket, kozmetikai cik­Bányásziinnep Szegeden nyüipari pavilonban azonnal szembetűnik, hogy a textil és ruházati iparunk egyre jobban alkalmazza a kor­szerű szintetikus anyagokat. Felsorolhatatlan azoknak a gyártmányoknak, pulóverek­nek, kötöttruháknak, ingek­nek, kosztümöknek a száma és fajtája, amelyekről bát­ran kijelenthetjük; elérték a világszínvonalat. A Hód­mezővásárhelyi Divat Kö­keket, rádiókat, hanem a helyszínen forintért megvá­sárolhatja! A BÖV igazi szenzációval is szolgál: A Hajdúsági Ipar­művek kiállította a magyar —jugoszláv kooperációban készülő, olasz alkatrészeket tartalmazó SU per-automata mosógépet. Ehhez hasonló Magyarországon eddig leg­feljebb külföldi cégek kiállí­tásain szerepelt. Most a gyár töttárugyár újdonságai, a . , . . ,,,, , _ Trevira II. alapanyagú kö- kermselő, bejelentettek, hogy Dél-Magyarország legflata- oklevelet és jelvényt 15-en labb iparágának képviselői tegnap ünnepelték a 19. bá­nyásznapot Ilyen bensőséges megemlékezésére Szegeden ötödszörre került sor 1965. ota, hiszen a szegedi szén­hidrogén medencében ak­kor kezdődtek meg a kuta­tások. Az Országos Kőolaj- és vehették át. A munka élen­járóit mintegy 600 ezer fo­rinttal jutalmazták. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat sze­gedi üzemének dolgozói ugyancsak tegnap, a Hungá­ria szálló nagytermében em­lékeztek meg a bányásznap­ról. Az ő ünnepségüket is Gázipari Tröszt Nagyalföldi megtisztelték a megyei és Kutató és Feltáró Üzemének a városi pártbizottság kép­szegedi üzemegysége tegnap viselői is: Prágai Tibor és Horváth János. Az egybegyűlt olajbányá­szok előtt Juratovits Ala­dár üzemvezető mondott ünnepi beszédet, majd Fe­renczi Imre, az NKFV fő­technológusa a Bányász Szolgálati Érdemérem kitün­délután a szegedi Tisza Szálló nagytermében kö­szöntötte dolgozóit. Ebből az alkalomból megjelent dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Ko­vács Attila, a Szeged vá­rosi pártbizottság munkatár- tetést adta át Bogár Gyula előadónak, Bogdán Dezső művezetőnek), Császár La­jos szb-titkárnak. A Nehéz­ipar Kiváló Dolgozója ki­tüntetésben Katona Lajos fúrómestert részesítették, s 18-an vehették át a Kiváló Dolgozó jelvényt. A terme­lő vállalat 480 jól dolgozó olajbányásznak összesen 200 ezer forint pénzjutalmat ad­tak át. sa, valamint Szeged es Csongrád megye gazdasági, társadalmi és tömegszerve­zetének több képviselője is. Csontos Szabolcs szakszer­vezeti titkár megnyitója után Győri Gyula, a fel táró­üzem igazgatóhelyettese mél­tatta a kőolajkutatók áldo­atos munkáját, idén elért kiemelkedő eredményeit. Többek között megemlítette, Fogy 1969. első félévében is igen pontosan, megbízhatóan fúrták a kutakat, hiszen az algyői mezőben lemélyített •'!4 kút közül húszban olajat, kilencben gázt találtak. A termelési erőfeszítések mel­lett az üzem fokozottabban gondot fordít az olajbányá­szok szociális ellátására. Ed­dig 27 családot költöztettek új lakásba, az év hátralevő részében még 33-an kapnak otthont. Vegezetül Győri Gyula megköszönte az üzem munkásainak helytállását, majd a munkában kiválók­nak kitünteteseket adott at. A Nehézipar Kiváló Dolgo­zója kitüntetést kapta Bíró Jenő íőíúrómester. A Bá­nyász Szolgalati Érdem­érem tulajdonosa lett Asz­talos Zoltán munkás. Bíró Jenő főfúrómester, Dobai István segédmunkás, Fülöp Gyula kulcsos. Hajdú Zol­tán traktoros, Hódosi Lajos kulcsos. Juhász András gép­kocsivezető, Margittai László fúrómester, Nágó Lajos kút­fúró munkás, Nemes Antal szerelő, Oláh Károly gépko­csivezető, Papp Imre segéd­munkás. A Kiváló Dolgozó Az olajbányászokat az ünnepségek után vacsorán látta vendégül a feltáró üzem és a termelő vállalat. A 19. bányásznap baráti találkozóval fejeződött be. töttholmik még ebből a me­zőnyből is kiemelkednek. Ugyanígy figyelmet érde­melnek a Tricolon anyagból készült ingek, fehérneműk, valamint a habselyem ha­tású Habion anyag, amely tartósabb az „igazi" selyem­nél. Az utóbbi két évben különösen sok szó esett ná­lunk a gyermekcipőkről. Az őszi vásáron „leleplezte ma­gát" cipőiparunk: tucatnyi nem drága, rugalmas, mégis erős, változatos fazonú bé­bicipőt. gyerekcipőt látha­a 12 program végrehajtására alkalmas, mindenféle, tehát szintétikus és hagyományos szálakból készült ruhaneműk mosására képes berendezés már sorozatban készül, s az év végéig 3 ezer darab hagy­ja el az üzemet. Ára persze még borsos: 8600 forint. A nehézipar pavilonjában találkozhatunk szokatlanul olcsó és korszerű főzőkészü­lékkel. A Lampart Zománc­ipari Művek elkészítette és sorozatban gyártja a „Fa­vorit" nevű új gáztűzhelyet, A fogyasztó öntudata tunk. Weigl József, a szom- amely mindhárom gázfajtá­bathelyi Cipőgyár értékesí- val működhet. Ara 1599 tési osztályvezetője még azt is elárulta, hogy a gyár — ha kis nyereséggel is — már nem ráfizetéssel készíti a gyermekmodelleket. A kü­lönlegesen szép és olcsó — 50—80 forint értékű cipők­ből a harmadik negyedév­ben 5—15 ezres sorozatokat gyártanak. Kereskedelmünknek nagy és életre való ötlete volt az forint. Vásári programnak más érdekességet is ajánlhat­nánk. Például a Magyar Sza­kácsok és Cukrászok szövet­sége által a 42-es pavilon­ban rendezett konzerv, készétel és tejipari bemu­tatót. ahol mesterszakácsok ízesítik és tálalják az étele­ket. Matkó István N em magyarázatokat varunk mi, vásárlók a kereskedelemtől, ha­nem árut — ezzel a tömör megállapítással fejezte be hozzászólását egy asszony a nemrég megtartott fogyasz­tói ankéton. Kijelentését nyugodtan elfogadhatjuk alaptételnek, kiindulópont­nak a napjainkban zajló élénk vitában. E vitában ugyanis jól vagy rosszul, de valahogy csak megfogalma­zódnak a válaszok a fogyasz­tói interpellációkra, ám ép­pen az igazi válasszal, az igényekre való rugalmas reagálással többnyire adósok maradnak az illetékesek. Elhangzik például ilyen­féle vád: a kereskedelem miatt bővül a hiány cikk­lista, túl óvatos a megren­delésekben, keveset tart raktáron, aztán, ha az ki­fogy, lejárhatja a lábát az a szegény vevő, hátha va­lahol még akad a számára is. És a mentegetődző vá­lasz: kérem szépen, nem is­merjük megfelelően az igé­nyeket. Rá a viszontválasz: tessék alaposan fölmérni, miből, mikor és mennyi szükséges, még a különféle aprócikkeknél, az úgyneve­zett filléres áruknál is. Tes­sék elébe menni az igé­nyeinknek, azzal a sokat emlegetett régi — ám ma méginkább időszerű — ke­reskedői udvariassággal. így a fogyasztó. Vagyis mi, akik vásárlói voltunknál fogva nyilván az eléggel is elégedetlenkednénk, mert ez is fogyasztói tulajdonság. De ott sajnos még nem tar­tunk. együtt sem, hogy az új gazdasági mechanizmusban új utak nyíltak meg a ter­Vadászrepülők között Védtelen lenne az ország lott le a kijelölt mezőségen, nélkülük. Az Országos Lég- a legmodernebb sugárhajtá­védelmi Parancsnokság re- sú vadászrepülőgépek rész­pülőcsapatai néphadsere- vételével. Éleslövészet, günk, honvédelmünk leg- Légi célok 'leküzdésével mozgékonyabb elemei, kezdődött az akció Feltéte­Amint Szilagyi László ve- iezés szerint ellenséges su­zérőrnagy, a légvédelem or- gárhajtású gépek törtek be szagos parancsnoka a sajtó az ország fölé. Az őket meg­képviselői előtt elmondotta: személyesítő MIG-ek kitű­a légvédelmi csapatok fel- ng manőverezési készségét készültsége, technikai el- árulta el. lálottsága megfelel a kor A gyakorlat céljára kije­kovetelmenyeinek. E csapa- lölt mezőséget övező erdők tok tagjai készenlétben áll- zöldje mögül előviharzó lé­nak, hogy hazánkat, ha kell, gj célokat már jó előre fel­eletük árán is megvédjék. derítették, s pontosan be­Erről a készségről, tudá- mérték a radarosok. Hall­sukról. bátorságukról adtak hattuk az erre vonatkozó rá­szemléletes képet a magyar dióközléseket a radarszolgá­légierők vadászrepülői a lat, s a vadászrepülőket irá­napokban rendezett bemu- nyitó központ, valamint az tatón a legfőbb hadvezetés, állandó készültségben levő valamint a sajtó képviselői pilóták között: Még az „el­elótt. Harcászati bemutató zaj­Bővülő árucseru Bulgáriával Kiegyensúlyozott és növekvő árucsere-forgalom jellem­zi a magyar—bolgár kereskedelmi kapcsolatokat. Az 1969­re vonatkozó államközi megállapodás lehetővé teszi, hogy a forgalom a tavalyihoz mérten 14 százalékkal nőjön. Az 1971—1975 közötti tervidőszak tervkoordinációja során a népgazdaság különböző ágazatainak képviselői tár­gyalnak a további együttműködésről. Megbeszélések kez­dődtek a járműipari kooperációról és gyártásszakositá­sokról, a gyógyszer- es finomvegyszergyárto, a szerves vegyiparban, a műanyagok, műgumik. műszálak. növény­Védő szerek előállításában. A szakemberek véleménye sze­rint tovább terebélyesedhet az együttműködés a gépipar­ban is, többek között a szerszámgépek, traktorok, elekt­roakusztikai berendezések gyártásában. Vizsgálják, milyen kooperáció lehetséges az élelmiszeripari gépek és az egész­ségügyi berendezesek előállításánál. A Medicor és a bol­gár Zema gyár éppen a közelmúltban kötött megállapodást orvosi röntgenkészülék kooperációs gyártására. (MTI) lenséges" gépeket nem lát­tuk, máris rövid parancs­szavak, számok hangzottak fel a rádióban. — 499... 499! Ellenséges cél az X körzetben. Megkö­zelíteni. — Itt 499, itt 499 .. . pa­rancsot vettem. Teljesítem. Percek múltak el. mire feltűnt jobbról, majd eget­földet rázó harsogással el­tűnt balról a „támadó" két léglökéses De f?"tről, több ezer méter magasságból két ezüstnyíl csapott le rájuk. — Itt 499, ellenséges cél előttem ... — Semmisítse meg! Viszont a légierő nemcsak légi célok ellen, nemcsak a levegőben támadó ellenseg ellen használható hatásosan. Olyan lehetőségekkel is ren­delkezik, hogy tőlünk távoli, földi ellenséges bazisokat felderítsen és megsemmisít­sen. Ez volt a bemutató má­sik eseménye, amelyet köz­vetlen közelről szemlélhet­tünk meg. A gyakorlat céljára külön­böző elavult harci eszközö­ket, ágyúkat, légi és földi járműveket helyeztek el a mezőn. És homokból, por­ból 10—15 méter átmérőjű céltáblákat is „rajzoltak" a talajra. Ezeket kellett a va­dászrepülőknek különböző típusú gépekkel, különböző magasságokból felderíteni és tűzzel megsemmisíteni. Kiválóan sikerült a leg­újabb légi fegyvernem, a rakétával felszerelt helikop­terek éleslövészete is. A gya­korlaton részt vett repülő­alakulatok méltán érdemel­ték meg a legmagasabb el­ismerést. De hát lássuk közelebbről, kik ezek az emberek? Közü­lük két ifjú pilótával beszél­gettünk, akik szűkebb ha­zánkból, a szegedi tájról in­dultak el. — Weigel Endre főhad­nagy — mutatkozott be egyi­kük — szatymazi vagyok, szüleim ott élnek. — Miklós Dezső — főhad­nagy, Zsombóról — jelent­kezett katonásan a másik. — S hogyan lesz vadász­repülő egy városi vagy egy falusi fiatal? — Mindkettő egyformán nehezen. Ha egészségileg bírja és sokat tanul — mondta Miklós Dezső. — Elhatározás kérdése ez — tette hozzá Weigel főhad­nagy. — Továbbá az em­ber sohase gondolja, hogy már repülő, hiszen holnap is repülnie kell és minden felszállás új. Itt az elbiza­kodottság nagyon veszélyes. Mégis azt mondom: ők. a Magyar Néphadsereg légi­vadászai, kiváló repülők, amint a harci bemutató is igazolta. Bátor, harcra kész emberek, a dolgozó nép fiai. Kaozúr István VASÁRNAP, 1969. SZEPTEMBER 7. mékíorgalomnak. például több lett a gyári, szövetke­zeti bolt, lehetőség nyílt a közvetlen árusításra, hama­rabb juthat el a termék a fogyasztóhoz. Az ember elmegy vásárol­ni, nézelődik, kérdezget, s bele kell törődnie, hogy nem azt kapja meg, ami igazán tetszenék. Megelégszik végül olyannal is, ami tűrhető — panaszolta az ankéton egy másik fölszólaló. Valóban csokorra való van együtt a vevőt bosszantó dolgokból. Például: a fürdő­ruha, kempingcikk rendelést jókora késéssel, akkor adta át az iparnak a kereskede­lem, mikor már a pultra­kellett volna tennie ezeket az idénycikkeket. Aminthogy egy sor minőségi hiba, ami használat közben ütközik ki, a nagy bosszúságokhoz tartozik. A minőség minden esetben benne foglaltatik az árban; — ez volna a termé­szetes. De hány esetben nincs így! Az viszont, hogv az árban — a legtárgyilago­sabban nézve is — benne foglaltatik olyan haszon, ami messze meghaladja a pro­duktumot, vagyis a tényle­ges értéket, bizony jó né­hány esetben előfordul. P anaszkodik a szülő. Hogy a gyerekcipő bélése sötétre festi a fehér zoknit. Hogy a kis kö­töttkabát ujjának anyaga ugyancsali „befogja" mosás­kor a többi részt — viszon­zásként a 135 forintért. Hogy csak 140 forintért tudott hosszú nadrágocskát venni a tízegynéhány hónapos gyermekének. Más szülő megint másról panaszkodik, s ami összeáll sirámaikból: drágák, gyakran pedig rosz­szak is a gyerekholmik. Kétségtelen, hogy az utóbbi időkben nőtt a fo­gyasztók öntudata. Megnyil­vánul ez abban is, hogy me­gyénkben — a nőtanács szervezete mellett — meg­alakult a fogyasztók taná­csának Csongrád megyei csoportja. Eggyel több ér­dekképviselet, növekszik te­hát az érdekvédelem haté­konysága. Azaz növekedhet, mert a vásárlók maguk is sokat tehetnek érte azáltal, hogy a csoportnak megír­ják panaszaikat, véleményü­ket, javaslataikat. Azon is sok múlik, hogy adott esetben ki-ki hogyan vásárol, s hogyan követeli meg ilyenkor partnerétől, a kereskedelemtől a korrekt­séget. Mert ez a dolog alfá­ja és ómegája: a vásárló a kereskedelemmel van köz­vetlen kapcsolatban és soha ­sem azzal az üzemmel, amelyre — hibák esetén — a kereskedelem hivatkozik. A vásárlónak nem az a dolga, h'ogy az ipar körmére nézzen. Viszont jól felfogott érdeke, hogy a kereskedel­met érzékeny odafigyelésé­vel, ha úgy tetszik, önkéntes ellenörködésével nevelje, ami aztán nem maradhat hatástalan az iparra sem. A becsapottság érzését ls meg lehet előzni igen sok esetben, ha öntu­datos és éber a vásárló, ha tisztában van jogaival, tö­rekszik érvényesítésükre. S ne feledjük: a sok-sok ige­nyes vásárló együtt mar olyan erzékeny fogyasztoi közvéleményt jelent, amely nek van ereje lényeges kér désekben további eredrrv nyeket elerni. SIMÁI MIHÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom