Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

I 59. évfolyam, 222. szám 1969. SZEPTEMBER 25„ CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR .VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Törvénybe iktatták a magyar—bokgár szerződést Napirenden a szakmunkásképzésről és a gázenergiáról szóié tör vény ja vasi a t Tegnap délelőtt 11 órakor megkezdődött az országgyűlés ószi ülésszaka. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Fock Jenő miniszterelnök, továbbá Apró Antal. Biszku Béla, Fehér Lajos. Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a vietnami nép elhunyt nagy fiáról, Ho Si Minh elvtársról. Az országgyűlés tagjai a tisztelet és kegyelet jeléül egyperces néma felalással adóztak a nagy forradalmár emlékének. Az elnök ezután az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa napokban közzétett felhívásáról emlékezett meg. majd bejelentette, hogy a Minisztertanács beterjesztése alapján a következő tárgysorozatot javasolja az őszi ülésszakra: 1. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közölt kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat; 2. A szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat; 3. A gázenergiáról szóló törvényjavaslat. A beterjesztett napirendet az országgyűlés elfogadta, és megkezdte a témák megtárgyalását. Az első napirendi ponthoz Péter János külügyminiszter mondott expozét, majd a vitában Erdei Lászlóné szólalt fel elsőként a külügyi bizottság nevében. Szünet után Vass Istvánné elnökölt, majd Szilágyi Sándor Veszprém megyei. Komócsin Zoltán Csongrád megyei es Darvasi István budapesti képviselő szólalt fel. A törvényjavaslat vitáját Vass Istvánné lezárta, majd Péter János válaszolt a képviselők észrevételére. Ezután az országgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ebédszünet után ismét Kállai Gyula elnökölt, s a képviselők áttértek a második napirendi pont tárgyalására. Veres József munkaügyi miniszter expozéja után Kónyi Gyula budapesti. Kaszás Imre Tolna megyei, dr Radriai Éva Fejér megyei. Pázsit Árpád budapesti. Bánóczi Gyula Szabolcs-Szatmár megyei képviselő szólalt fel. Ezután ismét szünet következett, majd a szünet után elnöklő Vass Istvánné Halmágyi Ivánné Csongrád megyei képviselőnek adta meg a szót. Felszólalt még a vitában Györe Sándor Pest megyei. Kisgergely Lajos veszprémi, Molnár István Bács-Kiskun megyei, Rujsz Lászlóné Vas megyei, Hárász Gyula debreceni. Molnár József Heves megyei, Nagy Istvánné Borsod megyei. Erdész Dezső Komárom megyei és Zsigmond Géza budapesti parlamenti képviselő. A törvényjavaslatot valamennyien elfogadásra ajánlották. Ezután az elnök javaslatára az országgyűlés a szerdai vitát lezárta, és úgy határozott, hogy — a szakmunkás-képzésről szóló törvényjavaslat vitájával, valamint a gázenergiáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával — ma. csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel folytatja tanácskozását. , (A parlament tegnapi üléséről a továbbiakban Péter János külügyminiszter expozéját. Komócsin Zoltánnak, áz MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának. Csongrád megyei képviselőnek felszólalását, Veres József munkaügyi miniszter előadói beszédét és Halmágvi Ivánné Csongrád megyei képviselő felszólalását ismertetjük.) Péter Iá nos: A szerződés megfelel külpolitikai elveinknek — Ez a barátsági szerződés — amelynek kihirdetésére törvényjavaslatot terjesztek az országgyűlés elé — a nemzetközi viszonyok javítására irányul, sokféle vonatkozásban. A kormánytól kapott felhatalmazás alapján kérem az országgyűlést, hogy iktassa törvényeink közé a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között létrejött barátsági, együttműködési- és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A szerződés szerves része és hatékony munkálója állandó és következetes külpolitikai törekvéseinknek, a szocialista országok együttműködése intézményessétételének, az európai béke és biztonság rendszeres kidolgozásának, általában a nemzetközi viszonyok békés feltételei megerősítésének. — A két ország mai belső viszonyait, nemzetközi kapcsolatainak mai arányait alig lehet összehasonlítani a húsz évvel ezelőttivel, amikor első barátsági szerződésünk létrejött. Mindkét ország, egész történelmét figyelembe véve, ezekben az években élte meg a fejlődés és felemelkedés leggyorsabb ütemét. — Kelet-Európa országai ezekben a hónapokban ünneplik felszabadulásuk negyedszázados jubileumát. Huszonöt évvel ezelőtt a Szovjetuniónak a hitleri német haderőre mért csapásai megtörték nemcsak a német haderő gerincét, hanem a keleteurópai országoknak a hitleri német szövetségbe szövődött uralkodó köreinek hatalmi helyzetét is, és egymás után jutottak a kelet-európai népek az új élet lehetőségének küszöbére. Ezek az országok huszonöt év alatt elmaradott viszonyaik közül együtt emelkedtek ki a szocialista rendszer előnyei révén, egymással összefogva, a Szovjetunió védelme alatt mai színvonalukra, a modern haladó országok élvonalába, s így lettek a szocialista világrendszernek, a történelem meghatározó erejű tényezőjének alkotó elemei. Nemzeti előrehaladásukban lényeges ható erő nemzetközi összefogásuk. Történelmi 6ikerelk élő példázatot jelentenek a nemzeti törekvések és a proletár internacionalizmus alapvető egybetartozására. — Ez a barátsági szerződés, amelynek a törvénybe iktatását most tárgyaljuk, egyaránt szolgálja nemzeti törekvéseinket és nemzetközi kötelezettségünket. Megfelel annak az elvnek, amely szerint népköztársaságunk kormánya felelősséggel tartozik mind a magyar népnek, mind a népek nemzetközi közösségének, elsősorban a szocialista országok családjának. — A húsz évvel ezelőttihez mérten új Magyarország és új Bulgária kötött most szerződést egymással, s új az a világhelyzet is, amelyben ma kapcsolataink fejlődnek. Ez alatt a húsz év alatt radikálisan megváltoztak a nemzetközi viszonyok. A szocializmus világrendszerré vált, az imperializmus elveszítette világuralmi lehetőségeit, a gyarmati rendszer hagyományos formái felbomlottak, a termonukleáris háború veszélye megvan ugyan, de mindeddig sikerült féken tartani, s úgy megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok, hogy van lehetősége a társadalmi rendszerváltozások győzelmének, viszonylag békés feltételek között. A történelmi átalakulásoknak ez a folyamata hullámzások, időnkénti viszszaesések és nagy fellendülések közepette ment végbe. Most is változásokban élünk. A változások kedvezőeknek mondhatók annak ellenére, hogy egyes vonatkozásokban növekedtek a feszültségek és a veszélyek. A jelenlegi külpolitikai helyzet részletes ismertetése után, befejezésül a következőket mondotta expozéjában a külügyminiszter: — Szerződésünk a Bolgár Népköztársasággal megfelel a Magyar Népköztársaság politikai elveinek, bel- és külpolitikai érdekeinek. Ez a szerződés — a benne foglalt kölcsönös kötelezettségekkel és azok megvalósításával — jól szolgálja a szocialista országok közösségét, az antiimperialista front erősítését, a békés egymás mellett élés, az európai biztonság, s általában a nemzetközi béke ügyét, a Magyar Népköztársaság védelmét. — Mindezek alapján a kormány nevében kérem az országgyűlést, hogy a magyar —bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést iktassa az ország törvényei közé. Komócsin Zoltán: Legelső kötelességünk az antiimperialista karc — A július 10-én Szófiában aláírt magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybeiktatása újabb bizonyítéka népeink megbonthatatlan barátságának. Az elmúlt két évtized tanúsága szerint országaink szerződéses kapcsolatai eredményesen szolgálták közös céljainkat. A most elfogadásra kerülő államközi szerződés újabb távlatokat nyit országaink, népeink kapcsolataiban. Az új szerződés megvalósításával országaink az elkövetkező években, évtizedekben a fejlődés olyan magaslataira emelkedhetnek. amelyeken népeink anyagi és szellemi kultúrája a mainál összehasonlíthatatlanul magasabb színvonalat érhet el. (Folytatás a 2. oldalon.) Tan lei őszi iitéssz