Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-24 / 195. szám

Reflektorfényben a szakmunkásképzés Az utóbbi években gyakrabban kerülnek napirendre a szakmunkásképzéssel kapcsolatos kérdések. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1965-ben, a Munkaügyi Minisztérium 1966—67-ben a szakmunkásképzésben érdekelt más minisztériumok és főhatóságok 1968-bnn — különböző szintű elemző vizsgálatok elvégzésével — foglalkoztak a képzéssel összefüggő tárgyi, személyi és tartalmi kérdésekkel. E vizsgálatok eredményeként kialakított „Irányelvek" alapján napirenden van a szakmunkásképzés reformja is. Csongrád megyében ls mind jobban a figyelem középpontjába kerül e fontos terület. A megyei és városi pártszervek, állami és társadalmi szervek több esetben vizsgálták a képzéssel összefüggő területüket és alakítottak ki irányelveket, ajánlásokat a szakmunkásképzésben közvetlenül érdekelt vezetők és szakemberek számára. a megye két napilapjában ls — teljesen jogosan — számos esetben kaptak helyt a képzéssel kapcsolatos negatív jelenségeket bíráló cikkek. a vizsgálatok közül, méreteit és tartalmát tekintve is legnagyobb volt a megyei pártbizottság illetékes osztályainak Irányításával, az elmúlt félévben végrehajtott. a vizsgálat befejezésekor a végrehajtó bizottság kialakította állásfoglalását. mellyel elő akarja segíteni a szakmunkásképzésben meglevő problémák megoldását. Mi indokolja ezt a fokozottnbb érdeklődést a szakmunkásképzés Iránt? Azt hiszem nem kell bizonygatnom azt a sokak által is ismert tényt, hogy Csongrád megye és Szeged város — főleg az elmúlt évtizedben —, ipari téren sokat fejlődött. Az ipar fejlődésével egyidőben nagyarányú korszerűsítésre került sor úgy az állami, mint a szövetkezeti kereskedelem hálózatában. a mezőgazdaságot érintően korszakalkotó, a gazdasági fejlődést pozitívan befolyásoló változások mentek végbe. e tények lényegesebb, hogy a képzés- tervszerű szakmunkásképzés, be bevontak számának nő- illetve az ehhez szükséges vekedésével arányban nem feltételek megteremtése, javultak kellően a tárgyi, a személyi feltételek jaműszaki feltételek, a képző vulása sem követte a intézmények zsúfoltakká és mennyiségi fejlődést. A takorszerűtlenekké váltak. Az oktatás céljára használt tantermek 45 százaléka bérelt, ahol legtöbb esetben nincs biztosítva az igényeknek leginkább megfelelő oktatási feltétel. A zsúfoltságra jellemző, hogy Csongrád megye középiskoláiban 33 (ami ugyancsak javítandó), a szakmunkásképző iskolákban 60 az egy tanteremre jutó tanulólétszám. A jelenlegi helyzet kialakulásához hozzájárult egyrészt az, hogy a rendelkezésre bocsájtott központi beruházási eszközök nagysága nem tették .lehetővé a kívánt ütemű fejlesztést, másrészt egyes helyeken meg nem értés, bürokratikus huzavona elodázta még a rendelkezésre álló beruházási összegek mielőbbi felhasználását is. Az okok között említendő még, hogy a vállalatok egy része nem szívesen vállalja a szakmunkásképzéssel kapcsolatos költségeket, még akkor sem ha ehhez objektív adottságai megvannak. Mások, ezen adottságok hiányában — összefogás nélkül —, nem is vállalhatják, bár a szakmunkaerő-igény ösztönözné őket Komoly nehézséget jelent az Intézményes képzés gyakorlati megvalósításában, hogy a képzésbe bevont és vidékről bejáró tanulóknak alig több mint 30 százaléka lakik kollégiumban, a többség tanulmányi munkáját még pluszként nehezíti a fáradságos utazás. Ez a helyzet lényegesen növeld szociális gondjainkat ls. A fent említett gondok mellett megelégedéssel kell szólni arról is, hogy megyénk több városában már most kivitelezés alatt állnak, más városokban közvetlenül a kivitelezés előtt, azok a beruházások, amelyek hivatottak csökkenteni e téren meglevő gondjainkat. De önmagában ez is kevés. Nagyobb vállalatok önállóan, kisebb vállalatok, szövetkezetek összefogással többet is tehetnének az Intézményes nulólétszám növekedésével járó óratöbbletet a már alkalmazott oktatók és külső óraadók látják el. Az oktatók egy részénél hiányzik a korszerű szakmai és pedagógiai képzettség. Az intézetek vezetői több esetben indokolatlanul nem alkalmaznak megfelelő számú főhivatású pedagógust, illetve szakoktatót. Gyakori a külső óraadók nagy létszámban való foglalkoztatása még közismereti tárgyak oktatásánál is. A szakmunkásképzés jelentősége, az oktató, de főként a nevelőmunka hatékonysága indokolttá teszi, hogy a jelenleginél egészségesebb arányok alakuljanak ki a főhivatású pedagógusok, szakoktatók javára. Ha nem is a teljesség igényével, de szólni kell a szakmunkásképzéssel kapcsolatos társadalmi közreműködésről is. A vizsgálat megállapította, hogy számos helyen — főként magánmunkáltatók és szövetkezetek, de állami vállalatok is — gyakran megsértik a szakmunkástanulók foglalkoztatásával (munkaidő, szabad idő, tanulmányi idő, ösztöndíj, munkaruha stb.) kapcsolatos törvényes előírásokat. A jövőben az érdekelt érdekvédelmi szervek, különösen a szakszervezetek munkavédelmi felügyelete sokat tehetnek azért, hogy a szakmunkástanulók foglalkoztatásával kapcsolatos előírások megszegői ne mentesüljenek a felelősségre vonás alól. Az üzemi párt- és KISZ-szervezetek sokat segíthetnek azzal, hogy a munkásosztály utánpótlásának derékhadát jelentő szakmunkás-jelöltekkel megfelelően foglalkoznak és érdekeiknek védelmét sajátos eszközeikkel is elősegítik. Dr. SZALONT AI JÖZSEF prop. műv. oszt. vez. h. Felszabadulási pályázat Virradat rp r r Tape alatt Beküldte: Nagylván Piroska, Szeged, Sándor utca 53 Azon a délutánon — csakúgy, mint napok óta minden délután — az utcán gyülekeztünk, a bunkerrá szélesített árok szélén. Két-három család közösen készített egy-egy nagyobb méretű árokóvóhelyet még a tavaszon, összeadva a ház körül található gerendákat és vasrudakat. Őszbe hajló októberi délután volt. Napok óta dörögtek Tápé alatt a fegyverek. Késő délután az ágyúzás felerősödött, hallhatóan közeledett a front. A városból érkező emberek suttogva beszéltek, a németek visszavonulásáról hozták a híreket.... a gödörben nehéz lélegzés és nedves földszag keNem volt menekvés. a vo- veredett. Lehettünk vagy tinakodókat puskatussal kény- zenöten az alig négy négvszerítették jobb belátásra. zetméternyi bunkerban, öszAz asszonyok kéztördelve szehúzott lábakkal, hering várták az eseményeket és módjára egymáshoz tapadva reménykedtek, hogy az egy- csaknem mozdulatlanságra két napra elvitt férfiak ha- kárhoztatva... marosan visszajönnek. a tétlen várakozás órái Beszélték, hogy a Tiszántú- nehezen teltek. Aludni senlon egyik-másik község há- ki sem tudott. Mindenki a romszor is gazdát cserélt. ÚJ- holnapra gondolt, és a virszegeden hetek óta ásták a radatot várta ..." sáncokat. Szeged lakossága Az elfáradt, elgyötört remegett, hogy a város had- szomszédok egymás után színtér lesz. a menekülő né- lopakodtak ki levegőzni, s metek azonban csalódtak, vissza se tértek... Hajnalra Szegedre nem térhettek visz- a bunker teljesen kiürült, sza többé... „„, ,, . , ,. ., . ,, . , Még alig pirkadt, mikor a szomszédasszonyok rém- az ablakunk alatti n6taszóra mesékkel ijesztgették egy- kiugrottunk az ágyból. E. G,TTekK .íaptáziánk apó dörömbölt az ablakuna háború éveiben felserdült „leventéseket" — utolsó tartalékként — még vasárnap délután nyugatra „mentették" a németek. Este pedig a férfiakat szedték össze, a házaknál található kocsival, lóval, hogy az újsomogyi iskolában felhalmozott lőszert a nyugat felé menekülő csapatok után szállítsák. N. Pali bácsi családjának a megélhetést jelentette a kocsi és a ló, nem csoda hát, hogy húzódozott az úttól. — Ne okoskodjon, papa! Két nap múlva újra itthon leszünk! — mondta a cigányképű tizedes, miközben a válláról levett puskával a küszöböt ütögette idegességében. a propaganda hatására emberevőknek képzelte a bevonuló orosz katonákat. E. bácsi — szomszédunk — a 19-es időkről kezdett beszélni, amit mi nemigen értettünk. Eddig csak a keletről jövő „antikrisztusokról" hallottunk. Az eddig mogorva E. apó megváltozott kedélyén azonban nagyon elcsodálkoztunk ... — Ha megjönnek, szívesen kell őket fogadni.., beszélek velük azzal mintha nem ls dörögnének az ágyúk mind közelebbről. bement vacsorázni. kon, s kétoldalt fiatal, ismeretlen ruhájú katonákat karolva énekelte: „Hajnalsugár, mutatja most [az utat nékünk. Kelet felől vörösen pirkad [reménységünk.. .'< Mire a tornáchoz értek. édesanyám — aki ruhástól feküdt le az éjiel — kinyitvr 4.1 i totta a reteszt Nagy robaj• 'en jal zúdultak be a konyhába mondta, s a korai vendégek_ — Fölkelni! Itt vagyunk! Meghoztam a tovarisokat! — kiabálta jókedvűen az öreg, két mányt. már önmagukban is indo- szakmunkásképzés tárgyi kolttá teszik annak vizsgálatát, hogy a szakmunkásképzés struktúrája és tartalma mennyire igazodik: a termelőerők fejlődéséhez. Az iparban, mezőgazdaságban és a kereskedelemben, egyre jobban a szakképzettséget ipénylŐ tevékenység kerül előtérbe. Lényeges tehát még jobban odafigyelni: megvan-e a kellő összhang a képzés és a szakmunkaerőszükséglet között. Van a kérdésnek egy igen lényeges politikai aspektusa, nevezetesen az, miszerint nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen körülmények között kerül sor a munkásosztály utánpótlásának körözésére és nevelésére. Végezetül az Intézményes szakmunkásképzésbe bevontak nagy száma ls Indokolja, hogy az erre illetékes szervek időnként elemzőbb módon vegyék számba: milyen mértékűén biztosítottak a képzés sikerét előmozdító tárgyi és személyi feltételek. Úgy gondolom nem veszi tőlem senki rossznéven, ha írásom további részében, a szakmunkásképzésbe ls kétségtelenül meglevő eredmények méltatására kevesebb helyet szentelek. Elegendőnek látszik annak megállapítása, hogy a tárgyi feltételek állapotát, a személyi feltételek adta lehetőségeket ls figyelembe véve, megyénkben is jelentős fejlődés következett be az elmúlt években a szakmunkásképzésben. Évről-évre nőtt a képzésbe bevontak száma, mely jelenleg meghaladja a 9 ezer főt Az oktatás! reformnak a szakmunkásképzésre gyakorolt hatásaként is az oktatómunkában, a nevelési terv bevezetésével a tanuló ifjúság szocialista szellemű nevalésében következett be javulás. Előrehaladás történt a szakmunkásképzés korszerűsítésében is Hangsúlyozottabban kell szórni azonban a képzést. gátló problémákról. Ezek között az egyik legfeltételeinek (tanterem, műhelyterem. diák szociális intézmények létesítése stb.) javítása érdekében. Erre annál is Inkább szükség van, mert központi forrásokból a jövőben is csak lassú ütemben sikerül előrelépni a tárgyi feltételek gyarapítása terén. Jó lenne, ha új üzemek létesítését. fontosabb üzembővitéseket már megelőzné Mi van a Deltában? Zenekar a fotel körül címmel a Delta tudományos magazin új száma részletesen ismerteti a térhatású — vagyis sztereo —, hangközvetítés (rádió, magnó, lemezjátszó) korszerű módjait, időszerű kérdéseit. Érdekes régészeti cikke egy tengeralatti városban rejtőző kalóz-kincsekről számol be, A pontosság pillérei címmel pedig az atomfizikára épülő új mértékrendszert vázolja. Számos egyéb érdekes cikk^ képes hír, Információ, Delta lexikon és humor egészíti ki a száznál több — jelentős részében színes — képet közlő népszerű magazin új számát. — Édesanyám! Fehér ken- ® magával rángatta dőt kellene kitűzni a bunker nevetőszemű fiút. fölé, hadd lássák, hogy ml Édesanyám Ijedten ugrált nem vagyunk ellenség — ta- körülöttük. A jókedvű „tovanácsoltam. risok" nevetve ölelgették a — Te kis golyhó! Kí látja „mamuskát", aki végül is — Nem bírja az én lovam ®zt meg éjjel, a sötétben? — megtalálta a helyzet kulcsát, azt az utat, most is sántít — felelte elutasítóan. Gyorsan rakta a házunkba akadékoskodott a gazda, mi- — De reggel megláthatják tért, békét hozó katonák elé közben a csizmáját húzta. — védtem elgondolásomat. — az este elkészített békejele— Mondtam már, ne okos- Vagy: van édesanyámnak egy ket: a piros bort, a sót és a kodjon bácsikám, hanem Pagy P1E0S kendője, azt kel- megszegetlen kerek cipót... siessen! Holnap reggel már lene kitűzni. Az oroszok zászitthon is lesz. Csak Sándor- lóla ls Plros színű... falválg kell vinni a szállít- Amint sűrűsödtek a robbanások, mindinkább megérlelődött a gyerekeket féltő asszonyokban az elhatározás, hogy új búvóhelyet kell keresni, nem jó helyen vagyunk kint az utcán... A mi kertünkre esett a választás. 10 —12 tagú gyermek- és aszszonysereg fogott az új bunker ásásához. Egy-egy lövedék elől egyszerre ugrott a fáradt társaság a mélyülő gödörbe... Este 10 körül kúsztunk be egymás után a sfrgödörszerű üregbe, melynek tetején magasra púpozott rőzsekévék sorakoztak... Ifjűgárda Szeged harmadik önálló gyári ifjúgárda KISZ szakasza alakult meg harminc fiatal részvételével a Szegedi Fémipari Vállalatnál. Az ifjúmunkások ünnepélyes gyűlésen fogadták meg, hogy a szorosabb szervezetben még többet tesznek a KISZ céljainak megvalósításáért. 1 janicsárok (80.) — Azt nem mondom. De idealista törekvés. — Köszönöm. És ezek itt. akik összegyűltek, talán nem tökkelütött, fölesküdött, társadalomjavító. megváltó gondolatokkal járják az útjaikat? Hiszen be vannak vele oltva. — De ebben igazad van. — Hát akkor? Gondolom, folytatták volna a fejtegetést, ha nem fordul hirtelenében minden figyelem a kapun épp most betérő Perényl professzor felé. A jelenlevők mindegyike ismerte, még a TTK-sok is, mert a janicsárok tanterve a teljes nulla pontra volt állítva. Arra. hogy nem tudnak semmit a 4—6 elemikkel idekerült hallgatók. Tehát általános alapokról indították őket. bennünket. Hallgattunk csillagászatot, biológiát, matematikát és egyebet bölcsész létünkre, és a természettudományi szakosok fülelték a világtörténelmet, nyelvészetet és hasonlókat. Perényi jött, tavaszi kabátja a karján, kicsire húzott szemmel nézett körül. Többen eléje mentek. ölelkezett velük. Kalaplengetve üdvözölte a tekintélyes számú társaságot, akikkel ha kezelni akart volna, elfáradt volna. Az asztalfőre ültették. Ö az első prof a mai napon, akt eleget tett hívásunknak. Ugyan Professzor Pista sürgönyözött, hogy jön, de csak este tízre érkezhet ide. Jól van. Perényi jöttére a nótások is befejezték valami két bokorból összeállva a sándorfalvi csokrot, aztán beszélgetéssé omlott szét a zaj. A riporter az íróval poharazgat. — Jó nektek, íróknak. Papíron a lehetetlent is megcselekszitek. — Magad sem hiszed. Nagyon jól tudod, hogy a valóságnak ellentmondó történeteket csak erőszakosság útján lehel írni. Nem. a realizmus keménv törvény. — Ha író lennék. Percnyivel kapcsolatban van egy jó sztorim, de neked adom. — Kösz. Szerencsére nem szenvedek témahiányban. Sőt. Ha rágondolok, mindig József Attilának ezek a sorai jutnak eszembe: Ha az Isten íródeák volna, s éjjel nappal mozogna a tolla. 6 sem győzné mindazt följegyezni... — Hát akkor jó neked. Akkor ne is mondjam? — De mondjad. Szeretem Perényit. Négy évig hallgattam az öreget. — Megírod? — Nem tudom. De ez ne zavarjon. Mondjad. — A címének ezt adnám: Júdás Makkabeus. Aztán majd kiderül, miért. Márkinak én mindig hittem, mert azon a nyelven beszélt cifrák és csavarok nélkül, amin én, a szerszám nyelének nyoma r»ég ott égett a tenyerén, mosott munkászubbonyban járt. másodéves hallgató volt. és kari párttitkár. Amikor fölkerültem az egyetemre, nekem azt mondta: Nézd, öregem, téged most ráállítunk Perényi professzorra. Kemény dió az öreg. A legvadabb fasizmusban kinn szolgólt azoknál. Mit mondjak? Te politikailag fejlett káder vagy. A népnevelője leszel. Nekünk szükségünk van a munkájára. Mérhetetlen pozitív tudással rendelkezik, mindenféle marxista koncepció nélkül. És most mit bámulsz. Én nem mondtam, hogy fasiszta. Csak azt mondom, hogv kiszolgálta azokat egészen az összeomlásig Ellenség? Nézd. öregem. Sztálin azt mondja, mindenkitől tanulnunk kell, baráttól és ellenségtől, de különösen az ellenségtől. Hát ez van. Olyan emberekkel kell dolgoznunk, amilyenek éppen vannak? Érted? Majd mibelőlünk már. ha el nem zápul az agyunk, lesz valami. Azt tudnod kell, hogy fertőző az öreg. S hogy mégse fertőzzön, sőt lehetőleg bizonyos dolgokat belásson, s netalán fejlődjön, ez lesz a te pártmunkád. Téged oda merlek engedni mellé. Hanem ő sem harapós. Sőt. nagyon is udvarias. De ez már eleve gyanús. Akinek nincs vaj a fején, az manapság rávág az asztalra. Szóval, ne gorombán, de bánj keményen vele. És figyelj mindenre. És népnevelő munkádról a foglalkozások után írd meg a jelentést. Csak a legkisebbet is ugráljon, vagy nyilvánítsa nemtetszését, kirúgjuk, minden gazdag tudása ellenére kirúgatjuk, hogy a lába sem éri a földet. Kellemetlen érzésekkel nyitottam rá Perényi profra az ajtót. Minden úgy volt igaz, ahogy Márki megmondta. Jöttömre felállt könyvhalmokkal teli íróasztalától, fürgén lépdelt elém, melegen kezet rázott, ötfajta cigarettát tett a dohányzó asztalra, leültetett, pózok nélküli tartással kérdezte, mi járatban vagyok. Márki megmondta, hogy Perényi mindenkivel udvarias, de ez ne lepjen meg Ez csak álca. Természetesen nem fogadtam el a cigarettáját, s mikorra tüzet lobbantott volna Kossuthom alá. én már el is dobtam a gyufát. Csak semmi bizalmaskodás — gondoltam. Kicsit nehezen találtam mondókám elülső végére. mert a megbízólevelemet csak úgy hang nélkül az orra alá dugni ridegnek tartottam. De azért kevés nyeldekléssel kerekre gömbölyítettem a mondatokat. Éreztem, hogy ráspolyozottabban beszélek, mint a magamfajtájúak körében, éreztem, hogy kiszárad a szám, ettől a kínos vigyázattól a szavak kiválogatásában. ö meg jámboran nézett rám. az indulatok külső jele nélkül. Arca nem mozdult, nem vörösödött, nem babrált bele kaucsuk inggallérjába, mosolygott, mielőtt szólt volna, kétszer ls megnyitotta aranyfogakkal teli száját. — Természetesen, tudomásul veszem, természetesen. Ahogv megegyeztünk, a következő héten jelentkeztem nála. Ismét elém sietett, leültetett, ciearettát tett az asztalra, s enyhe mosollyal nyitotta szét jegyzetfüzetét. Azzal a kötességtudó pontossággal beszélt, ahogy óráin tartott előL adást Napóleon hadjáratairól Szemét nem vette le füzetéről, és okos összefoglalásban adott számot a tervkölcsőn.jegyzés eredményeiről, a bolsevik pártszerííségről a gazdasági munkában és Vislnszkij ENSZ-beli beszédeiről. Eneem nem engedett szóhoz jutni. De egyetlen cikket emlílés nélkül nem hagyott. A kulákhelyzetről szóló írásokat éppoly precíz megfogalmazásban közölte, ahogy a feudális Németország szétdaraboltságának okát és következményeit szokta fejtegetni hallgatói eiőtt. (Folytatjuk.)