Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-16 / 189. szám

Tanácsadó szolgálat segít a külföldi licenciák beszerzésében A Gazdasági Bizottság egy korábbi határozatának végrehajtásaként, a külke­reskedelmi miniszter uta­sítása értelmében a Licen­cia Találmányokat Értékesí­tő Vállalatnál hozzák létre azt a tanácsadó szolgálatot, amely az érdekelt vállalato­kat segíti a külföldi licen­cek beszerzésének előkészí­tésében, Illetve a vásárlások lebonyolításába. A licenciánál szeptember elsejével alakul meg. Illet­ve kezdi meg működését a tanácsadó szerv. Feladatkö­rébe tartozik többek között az ls, hogy a licenc vásár­lásokkal kapcsolatos prefe­renciákról tájékoztassa az érdekelteket, a különböző iparvállalatokat. A Gazda­sági Bizottság határozata alapján ugyanis elhárulnak a licenc-beszerzések admi­nisztratív akadályai, sőt a külföldi szabadalmakat, a gyártási eljárásokat vásá­roló üzemek a legtöbb eset­ben még előnyöket Is él­veznek: például letétmentes­séget. hitelt kapnak a li­cencvásárlásokhoz kapcsoló­dó gépimporthoz. Mind a licencvásárlások megköny­nyítésének, mind a tanács­adó szerv létrehozásának az a eélja, hogy az üzemek jobban felhasználják, al­kalmazzák a külföldi ta­pasztalatokat és a külföldi licencekkel a hazai és a külföldi piacon is jól érté­kesíthető korszerű terméke­ket állítsanak elő. Műszálas Nagy tartalék a termelékenység emelésének útján Pénz, gép, szemlélet és ember Könnyen mosható, mű­szálas lepedőket készít a Győri Textilipari Vállalat svájci, nyugatnémet és an­gol tapasztalatok alapján. A 240 centiméter széles lepedőkbe 67 százalék poli­észtert és 33 százalék pa­mutszálat szőnek. Vázsonyi krónika A magyar helységek hí­res műemlékeit sorozatban mutatja be a Corvina Könyvkiadó. A két leg­újabb, képekkel Illusztrált kötet Nagyvázsony és Nyír­bátor épületeinek történeté­ről tájékoztatja az olvasó­kat. zásokkal vívott versenyben? A szemlélet, a módszer oly­kor a gazdaságirányítás fel­sőbb régióiban is fejlesztés­re, korszerűsítésre szorul. Úgy is mondhatnánk: az új mechanizmus gazdasági sza­bályozó eszközei hatékonyab­ban kell hogy szolgálják a Amerikai lányok szerint: Érintetlen csak az marad, aki buta Legyünk őszinték: a vál- nyitja, hogy ha valamit na- melést bővítő, a nagyobb lalatok egyébként is szűkös gyon akartunk, ahhoz meg- nyereséget kimutató beruhá­beruházási, fejlesztési eszkö- teremtettük a szükséges fel­zeiből vajmi kevés jut az tételeket, elhárítva az útból anyagmozgatás korszerűsíté- minden objektív akadályt, sére. Pedig — kár volt ta- Egyebek közt megemlíthet­gadnl — a szállítás, a rakó- jük azoknak a fővárosi és dás gépesítése igen eszkőz- vidéki üzemeknek a példa­igényes feladat; toldozással, ját, amelyek szinte kizárólag foldozással itt messzire nem saját erejükből tervezték, jutunk. Éppen az okozza a szervezték mintaszerűen a legtöbb gondot, hogy a vál- belső szállítást és anyagmoz- munka termelékenységének lalatok számottevő részénél gatást, előteremtve a szük- emelését, mint ahogy az ed­a gyártás bővítése is igen séges pénzt és gyártó kapa- dig el lelt másfél évben ezt 6ok-sok kis lépcsőben tör- citá6t is hozzá. A Dinamó- szolgálták, tént. Így ma nem ritkák a gyárat (ma az Egyesült Vil- Témánkat mindvégig mfl-' sok telephelyű gyárak, a lamos Gépgyárhoz tartozik), szaki gazduságj oldalról vizs­szétforgácsolt műhelyek és az Ikarust, az Alumínium- gdituk de nem szabad el­raktárak. Ezáltal ésszerűtlen gyárat, az ikladí Ipari Mű­nagyok a szállítási távolsá- szergyárat. a debreceni Do­gok és hatványozódnak a ra- hánygyárat, a Hajdúsági kodasi tennivalók. Iparműveket, a győri Ma­De ha netán van is pénz a gyar Vagon- és Gépgyárat fejlesztésre, a korszerű szál- ajánlhatjuk tapasztalatcseré­lító- és emelőgépek, eszkö- re a szakembereknek. Érde­zök beszerzése úgysem köny- mes lenne nemcsak a mű- __ nyű. Az üzemek jelenleg jó- szaki szervezési módszereket, srémoijuk^ azt az elmaradott formán csak bolgár gyárt- hanem az öntevékenységet. é(j képzetlen munkásréteget, mányú elektromos és ma- az eszközt. gépet, ka-N amelyet a cipekedés, a testi gyar gyártmányú Diesel-uze- pacitást és pénzt előteremtő. — targoncakat vasarolhat- ,, .... ... , ,. célratörő elhivatottságot is a helyszínen, a legjobbak pél­dáján tanulmányozni. Az üzemek meglátogatását a miniszteriális és bankszak­emberek figyelmébe is ajánl­hatjuk. Nem revízió, számon- ._! vállalatok vagy maguk bar- kérés és íeIeiősségre vonás életforma kacsoltak, vagy Nyugatról céljából, mert az anyagmoz­gatás korszerűsítésének meg­szállottjai így vagy úgy meg­feledkezni társadalmi, szo­ciális. emberi vonatkozásai, ról sem. A legnehezebb fizi­kai munka gépesítéséről, a legnagyobb baleseti veszély­forrás felszámolásáról van szó. Az anyagmozgatás kor­szerűsítésével lényegében fel­mü targoncákat vásárolhat nak korlátlanul, speciális ra­kodófeladatok elvégzésére azonban ezek többnyire nem alkalmasak. A különböző speciális eszközöket, például a szállítószalagokat, a függő­pályákat, a mozgékony kis emelőtargoncákat eddig a Ac USA kormánya elhatá­rozta, hogy több tudományok Inláretet fefet.lt, nmeivel, az Ifjúság ketsegherjto helyre­fel tanulmányozzák. A wa­shingtoni központi Iroda efen rilzabcth llerzoK áll. AB Igazgatónőt fölkereste egy olasz lap szerkesztője, t Interjút kért tőle. Kérdés: Mri. Herzog, mi­lyen problémát jelent önök­nek, hogy olyan sok közép­iskolás diáklány-anya? Kap­hatnank-e statisztikai adato­kat? Válasz: Súlyos társadalmi problémát Intézményünk a közoktatásügyi minisztéri­kockázatot, a későbbi izgal­makat is. Vagy itt van egy washingtoni diak vallomása: Az osztalyba járó mind a 25 diáklánnyal érintkezett, s hogy valami következmé­Válasz: Meg akarjuk lálni helyünket a szexuális forradalombun. Türelemre és időre van szükségünk. Mint mondottam, Ameriká­ban a lányok nem sokat ad importálták. Most több kezdeményezés­sel találkozhatunk a szállí­tó-. anyagmozgató gépek kerülték és megsértették a gyártásában. Így például a paragrafusok, a rendeletek Hajtómű- es Felvonogyár ...... , . ., , szervezi az univerzális füg- betult Hanem azért aJánl" gőpályák (konvejorok) ele- Juk szíves figyelmükbe, hogy melnek gyártását, angol 11- tegyék szabályossá és hatá­cenc alapján. (Ezekből az rozottan segítsék, ösztönöz- nem fizethet rá sem a néD­elemekből gyorsan és gazda- , .. * ' . nem nzelnel ra Bem a neP­ta_1 ságosan különböző szállító- zék masutt ls a hasznos gazdaság, sem a vállalat, rendszerek építhetők.) Meg- tevékenységet. Egyetlen vál- sem pedig a dolgozó. Ilyen kezdődött a transzkonténe- lalat sem kért például az értelemben az anyagmozga-* rek, s a hozzájuk szükséges jdén bankhitelt az anyag- táa korszerűsítésére, megerőltetés nem ritkán lel­kileg és szellemileg is meg­nyomorít. A technika, a rend, a szervezettség egyben új alapokut teremt; növeli a műszaki ismereteket, a fe­gyelmet, az Igényeket, s fel­számolja a lumpenproletár és gondolkodás­mód, a társadalmonkívüliség utolsó gyökereit is. A szállítás, az anyagmoz­gatás gépesítése legfeljebb ilyen pozitív értelemben eg­zisztenciális kérdés. A ke­nyerét senkinek sem fenye­geti. Erre a vállalkozásra nye is lehetett az egésznek, nak arra, hogy ki mint vé­arra csak akkor jött rá, ami- lekedik róluk, kor igen sürgősen kellett se- előtti szexuális érintkezést gítenie saját húgán, 150 dol- fontosnak tartják, érintetlen lárt kellett előteremtenie, csak az marad — vélekedik hogy n másállapotbun ma- az óriási többség —, aki bu­radt 15 éves húgát fogadja ta Tizennégy év.es korában egy vidéki orvos. Osztály- már kevés amerikai lány társnői közül is többen pa- érintetlen. Ezt tudva intéze­nas/.kodtak. majd sorban tünk keresi annak lehetősé­más osztályba rendelték gét, hogy miként juttassa el őket — az Egyesült Államok a pirulát a középiskolákba. egyszerűbb markoló-, emelő- mozgatóB berendezések hazai gyártása is. A Salgó—Dexion elemek- mlnt mar említettük. De ha A házasság bői — a Salgótarjáni Kohá- kért volna, vajon nem ma­szati Üzemek új termékéből rad-e alul a kérelem a ter­VJ""^, . lpSföntosabb sok középiskolájában ugvan- Minden tudásunkkal azon loottiaiya, a na csak ezt né- js kjjlön osztaivba járnak az vagyunk, hogy a leányanyák zem. büszke vagyok arra áUapotos diáklányok — s félmilliós számát csökkent­hogy engem neveztek ki )ö,ük megtudta- hogy az is. sük. S ha ebben a törekvé­igazgatojanak. A munkát — koluban van egv erős vetélv- síinkben nem lesznek segít­ett a roppant felelős es ne- tárga _ a2 eeyik tanár Ki- Bégünkre az iskolák, a szü­I.l. derült, hogv az angol nyelv lők és a kormány — s min­" 28 éves tanára nagy siker- denekelött maguk a diákok nek örvend a diáklányoknál. —, akkor 1980-ban húszmii­Kérdés: Mit kíván tenni lióra nő a törvénytelen gyer­intézctilk? mekek száma. csak most. kezdjük el és én bízom abban, hogv néhány év múlva megoldjuk azt u fagy problémát, amelyet a törvénytelen gyermekek szü­letése jelent. Mi azt az elvet valljuk, hogy nem szabad sz.emet hunyni a tények előtt, sem eltitkolni őket. Tavaly kétszázezer 12—17 éves diáklányunk volt alla­potos. De ezt a számot ml nem tekintjük reallsnak, mert csak a kórházak jelen­tettek ennyi esetet, illetve azt, hogv ennyien vallották maguka a „hlgh School"-ok (a középiskolák felső osztá­lyai) rendes tanulóinak a szülészeti klinikában. De mi rnég egyszer ennyi diáklány­ról tudunk, akik Puerto Rl­eo szigetére vagy Mexikóba utaznak, hogv az ottani kór­házakban szüljenek. Kérdés: Es a pirula? Az nem segíthet? Válasz: A pirulát még a házastársak is legtöbb eset­ben luxuscikknek tekintik. A teenagerek mindenre gon­dolnak csak éppen a fogam­zásgátlásra nem. S ha van ls pirula kéznél, undorodva gondolnak arra, hogy azt használni ls lehet. Intézetünk tizenötezer diákhoz Intézett körkérdést. 16—18 évesektől várta a választ. A megkér­dezettek — lányok, fiúk ve­gyesen — 90 százaléka azt válaszolta, hogy a szexuális érintkezést csakis „rawly" — tehát —, „nyersen" szere­tik, a legtermészetesebb mó­don. Néhány 'any még meg­toldotta, hogy szereti a — elsősorban raktári polcok építhetők Marklin-rendszer­ben. Üzemeink ellátása kor­szerű szállító- és rakodógé­pekkel aligha oldható meg kizárólag hazai gyártással; szükség van a szocialista or­szágok összefogására, határo­zottabb, konstruktívabb nem­zetközi együttműködésére is. Ezek után lehet, bogy fur­csán hangzik a megállapítás: nem a pénz és nem is a gép a szállítás, az anyagmozga­tás korszerűsítésének legszű­kebb keresztmetszete. A szemlélettel van a fó baj. Mindenek előtt a vállalatok­nál. Számtalan tény bizo­korszerűsítése végső so­ron teljesen kockázatmentes; s ugyanakkor sürgető te 14 adai Kovács József Emoletes tyűkkotr&c Korszerű mezőgazdasági technológiai berendezés so­rozatgyártására kötött együttműködési szerződést a Baromfiipari Országos Vál­lalat ós a tatabányai Delta Ktsz. A tatabanyai szövet­kezet az országban elsokent tervezett és gyártott emele­tes rendszerű tyúkketrece­ket, Az új ketrecíaj tóval — szaknevén tyukbattériákkai — Kőrnyén épített fel egv mintatelepet, ahoi kipróbál­ták, hogy az új körűimé-; nyek között miként fejlőd­nek a szárnyasok, nő-e to­jáshozamuk A szakembere­ket is meglepte, hogy a battériákban tartott, már ki­öregedett tyúkok rövid idő alatt ki tollasodtak. )ó to­jókká váltak és súlyban is gyorsan gyarapodtak. ^ | Mfli janicsárok (74.) Szerettem a muzsikát, s szerettem, ahogy a gyerekek Viola Misi keze alatt énekeltek. És valahogy a regi. haragvos tanárokkal is meg­találtam a módját a közeledésnek. Tudtak, nem vgyok picsi-pacsizó ember, de ha jogos kívánsággal jönnek, akár személyes ügyben is, nem tagadom meg, amivel segíteni lehet. Az ember életenek ügy sincs más értelme, mint az, hogy a másik embernek segítő kezet ad­jon. Hát adjuk. Ebben ember az ember. Ha lop­ni hívnak, abban ne en^em keressenek segí­teni. Én tudom, hogy mostanában ezt is csak kevesen számítják igy. Segítsen mindenki sa­ját magán! Az ember magának buzgólkodjon. Éljen jól. markoljon ki annyit a lehetőségek­ből. amennyit csak bír. Ha 6 nem, majd ki­markolja más. De akkor miben vagyok új, ha igy cselekszem? Miben vagyok jobb. mint a sokat átkozott régi? S ha semmiben, akkor mi igazolja a létem? Nem! A ml elveink szebbek, tisztábbak. Engem ezek mozgatnak, nem vala­mi azonnal megmarkolható, pénzzé tehető va­lami. Február utolsó napjaiban Joli váratlanul be­rohant az iskolába. Mióta együtt élünk, csak né­hányszor járt itt. Jött kipirulva, ahogy lánykorá­ban, s ahogy nem jött még, mióta egy ágyban hálunk. — Palikám, gyerekünk lesz! örülsz? — örülök. — De olyan kimért vagy. Mi bajod? Gyere­künk lesz, szép kislány. — Nem. Fiú! — Lány lesz előbb. — Mindegy, csak egészséges legyen — Végre megegyezünk. Ugye, ha gyerekünk lesz, szebben élünk? — Bizony ránk ferne. — Majd meglátod. Ml bajod? Olyan rossz ked­vű vagy. Nem is örülsz te igazán. — Annyi gondja van az embernek. — De most mi bajod? — Megharagítottam az elnököl. Illetve, hogy egészen pontos legyek, nem veszekedtünk. De tu­dod, ő nem ereszkedik vitába afféle nyamvadt pedagógusokkal. — Melyik elnököt? — Melyik elnök lehet ma? Nyilván nem a szülői munkaközösség elnöke. A vb-elnököt. — Kór örökké veszekedni. — Én nem veszekszem, de nem is engedek az igazamból. Mit tehet? Haragszik, majd megbé­kül. — Mondjad már, mi történt. —- Április 4-én megnyílik végre az a múzeum. De nem is itt kezdődik. Régóta tagja vagyok a művelődési bizottságnak. Oda még soha nem jött be az elnök. Ma, ahogy havonta szokásban van, öszeültünk, bejött az elnök. A bizottság titkára az előre készült napirend szerint bejelentette, hogy javaslatot tesz a múzeumigazgató! tisztség betöltésére, az elnök felesége személyében. Sze­rinte ez jól ellátná az ottani feladatokat. Persze mindenki hallgatott. Én megvétóztam. Mondom, oda szakember kell. Méghozzá régész. A néprajzi, ipartörténeti anyagokkal elboldogulunk mi törté­nelemtanárok is, de az ásatásokra törvény van, a leleteket nem lehet csak úgy fölbolygatni, ösz­szeturkálni. És nem is elég csak fölásni, tudni kell, ismerni kell a korokat, és meghatározni, hogy kik is voltak az elődök. Azután tanulmá­nyokban szépen, rendre publikálni az eredménye­ket. Elmondtam azt is, hogy Professzor Pistával megegyeztünk már most végző fiatal régészgye­rek ügyében. Az elnök, ahogy szokta, most sem szólt, csak fészkelődött a helyén. A titkár meg agitálni akart, senki sem az elemiben tanulta a szakmát. Majd belejön az elnökné is a „ter­melésbe". Természetesen én nem engedtem. Vé­gül. is a múzeum nem tejcsárda vagy kurtakocs­ma az országúton. Annak a vezetésébe belejön az ember, ezt tanulni kell. Az elnök felállt, kö­szönés nélkül kiment, és bezörrentette maga mögött az ajtót. Ez van, Jolikám. — Mi bajod lehet? — Ha mindenki igaz úton jár, akkor semmi. De én azt hiszem, hogy ő visszafizet még nekem. — Elmegyünk innét. — Azt nem. Ritkán szaladtam én el a bajok elölt A múzeumot meg is nyitottuk, a minisztérium és más előkelő fórumok képviselőinek jelenteié­ben. Volt gratuláció és öröm. Ám én itt is rá­untam magamra. Mert a művelődésügyi bizott­ság titkára a pestiek előtt feszegette az igazgató kérdését. Azok az én véleményemen voltak, és közölték, hogy a nyáron végez az a fiatal ré­gész, s azonnal elfoglalja a posztját. Nem sze­rette ezt a titkár. Gúnyosan erdeklúdött. hogy rokonom-e az a fiú, vagy pedig másodállást kí­nál nekem a múzeumban. No, nekem sem kel­tett több. Ha egyetlen lépésemről bebizonyít­ja, hogy haszonlesésből tettem! (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom