Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-16 / 189. szám

(26.) Jogászként, publicistaként, történetíróként egyaránt nagyot alkotott Szalay László, a Pesti Hírlap egykori szerkesztője, a Magyarország története című hatkötetes mű szerzője. Szegedi szobrának szerzője — Bory Jenő — öntött bronzból készítette el a kiváló személyiség portréját. SZOMBAT, 1969. AUGUSZTUS 16. DELMAGYARORSIÁG 5 MTI fotó , Á Misztériumjáték egyik érdekes jelenete „ Volán-nap" Szagodon Tegnap délelőtt a szabadtéri játékok igazgatói irodájában Zahumenszky József, az Autóközlekedési Tröszt vezérigazgató helyettese és dr. Tari János, a játékok igazgatója megállapodást irt alá, amely szerint a tröszt jövőre teltház-akciót szervez a szabadtéri egyik augusztusi előadására. Az akcióban résztvevőket, akik jórészt a tröszt dolgozói, kisebb részben a Volán iroda ügyfelei, illetve vendégei lesznek, Külön autóbuszok szállítják majd Szegedre. A szerződés aláírásakor megállapodtak abban ls, hogy a Volán irodák és a szabadtéri együttműködését tovább mélyítik. Az első szegedi „Volánnap" következő programja a sajtótájékoztató volt, amelyet a 10. sz. AKÖV művelődési termében tartottak. A sajtó munkatársalt Zahumenszky József köszöntötte, majd beszámolt a Vplán utazási, szállítmányozási és kereskedelmi iroda további terveiről. Az alig másfél esztendős kezdeményezés szépen fejlődik, s újabb szolgáltatásokat ígér. Így a jövő évtől megkezdik a szocialista álamokba irányuló csoportos utazások szervezését is. 1970-re tervezik a regionális, egy-egy tájegységet felölelő autóbusz-menetrendek kibocsátását. Az ajándékszolgálat külföldre való kiterjesztését is szorgalmazza a Volán, eredményes tárgyalásokat folytatnak erről a szocialista országok illetékeseivel. Érdeklődést váltott ki az a bejelentés, hogy az Autóközlekedési Tröszt UNIVAC— 1050 elektronikus számítógépét is „bevonják" a szolgáltatási rendszerbe. A gép, mint a tájékoztatón kiderült, nemcsak a gazdaságossági számításokban jeleskedik: megfelelő kódolás révén képes „észben tartani" azt ls, hogy hol, mennyi, szálláshely áll az utasok, turisták rendelkezésére. Ezt a tudását az idegenforgalmi hivatalok és a Volán együttesen igyekeznek hasznosítani a következőkben. A Volán törekvéseivel kapcsolatban elismerését fejezte ki a tájékoztatón Berta István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa. Többen elmondták véleményüket, elképzeléseiket a vállalatigazgatók, vezető szakemberek közül is; ez al-! kalommal ugyanis szinte as autóközlekedés egész vezér-kara Szegedre látogatott, összességében ezer autóközlekedési dolgozó tartózkodott Szegeden az első Volán-nspon, este valamennyien megJ tekintették a szabadtéri előadást. Mit mond a tudós: Mi okozza a fiiliedtség érzését? A fülledtség érzéséről, erről az ismét oly aktuálissá vált időjárási állapotról Popovicsné dr. Gubola Mária, a Központi Meteorológiai Intézet tudományos munkatársa elmondta, hogy a fülled tség érzete a levegő hőmérsékletének és nedvességtartalmának együttes hatása. Ha melegebb van, kisebb nedvességtartalom esetén is fülledtnek érezzük a levegőt. Például 16,5 fokos hőmérsékletnél csaknem 100 százalékos, 22 foknál 71, de 25 foknál 60, sőt 29 fok körül már 47—48 százalékos relatív nedvességtartalom kelti a fülled tség érzetét. A fülledt napok augusztusban nem tartoznak a ritkaságok közé. A több évtized adataiból megállapított átlag szerint ebben a hónapban tíz napon szokott fülledtség lenni, a fülledt órák száma pedig — ugyanilyen átlagot véve figyelembe — 70. A fülledtségi statisztikában július messze meghaladja ezeket az értékeket. Egyébként a fülledtség jellegzetesen a nyári fél év jelensége. Korszak általában május, végén kezdődik és szeptember 20 után ér véget, de elő-i fordult már április 27-én é* még október I8-án ls. A fülledtséget kísérő kel-,' lemetlen érzés egyszerű fizikai törvényszerűségre vezethető vissza. Testünk a> benne felhalmozódott meleg-J tői a párolgással együtt járó« hőveszteség útján szokott megszabadulni. Természeted azonban, hogy amikor a levegő túlságosan telítve van nedvességgel — akár csak amegtelt szivacs, vagy itatóspapír — képtelen több nedvességet magába szívni, a így nem tudja befogadni testünk párolgását sem. Művész te lop Hét és fél millió forintos költséggel új művésztelep épült Szentendrén. Az idén hozzálátnak a régi műtermek tatarozásához is. "Szeged szobrai Szalay László (1813—1864) SZEGEDI _ ÜNNEPI HETEK Folklór Ma este újabb premier a szabadtérin napok A debreceni zeneiskolából került két évtizede a fővárosi zeneakadémia karnagyképző-zeneszerző tanszakára. Ferencsk János és Farkas Ferenc tehetséges r.'-vendéke már akkoriban megismerkedett Rábai Miklóssal: a MEFESZ-ben dolgoztak együtt amatőr gimnazistákból álló tánccsoporttal, műkedvelő zenekarral. Amikor megalakult az Állami Népi Együttes, Rábai Miklós alapító tagként hozta magával Gulyás Lászlót, aki az együttes házi komponistája, a zenekar művészeti vezetője lett. Az eltelt 19 esztendő során több mint fél száz kísérőzenén hagyta ott névjegyét, többek között a társulat talán legnépszerűbb műsorának, az Ecseri lakodalmasnak nagy részén, vagy a Szegedi Szabadtéri Játékokon is bemutatott Kisbojtár partitúráján. Gulyás László így közvetlen tanúja, mi több, aktív részese volt a néptáncmozgalom hivatásos keretekbe öltözött, úttörő jelentőségű hőskorának, az Állami Népi Együttes szárnypróbálgatásainak. A Jeles napok háromrészes zenéjéből Gulyás Lászlóé az első felvonós, melyet a műsorfüzet tanúsága szerint rábaközi, bodrogközi, csalóközi, palócvidéki népdalgyűjtés eredményeként állított össze. — A dolog nem ilyen egyszerű. A népzene letagadhatatlanul benne van, ám legfeljebb szellemében, varázsával — kottaszerű hűséggel alig. Meggyőződésem, a hagyományos néptáncnál előbbutóbb tovább kell jutni, amire kísérletek is történtek az együttesnél. A Jeles napok szerencsésen elegyítik a hagyományos és újszerű formákat — ilyen a zenéje is. Tehát saját szerzeményekről van szó, melyek azért nem programszerűek: a koreográfustól kapott ötletek többre, másra biztattak a puszta népdal-interpretációnál. Itt van például az első szám, a Rcgölés. Zenei képlete közismerten a monoton ritmuson alapszik, ám a műsorba Rábai Miklós beleszőtte a csodaszarvas-legenda ritkán hallható, ízesebb, archaikusabb, ősibb ötletét, melyhez a népdalvilág eszköztára nem mindenütt alkalmas. Egyetlen népdalt használtam fel, úgynevezett keretzenének, a többi saját fantázia szüleménye. Triós formában dolgozunk, tehát tánc- ének- és zenekarral. A kórus gyakran szólal meg szövegtelenül, mintha külön hangszercsoportot képviselne a zenekari színek gazdagítására. Egyébként a Regöléssel bajlódtam legtöbbet, érzésem szerint ez is sikerült legjobban. A Farsang groteszk játékában a zene pantomim-jellegű, karakterisztikus, a Zöldág inkább hagyományos (itt hagyatkoztam legszemléletesebben a népdalra), az érdekes elemekből összerakott Misztérium játék viszont mármár a néptánc kereteit feszegeti, így ennek a zenéje került legmeszebbre a folklórtól. — Milyen módszerekkel dolgozik (együtt a koreográfussal, rendezővel) a komponista egy olyan társulatnál, mint az Állami Népi Együttes? — Elsődleges az ötlet, ami a koreográfustól származik, a kísérőmuzsika természetesen ezt hivatott szolgálni. (Előre kész muzsikára általában nehéz eredeti fantáziával dolgozni.) Miután Ismeretes a rendező elképzelése, a komponista vázlatos zenei anyagot készít, melynek egyik legfontosabb jellemzője, hogy nem végleges; tehát módosítható, benne van a kompromisszum lehetősége, a színpadi tánccal és viszont. Ezután kap végleges formát a koreográfia, s így készül el a zongorakivonat. További lényeges feladat a hangszerelés, különböző hangszercsoportokkal kiemelni, hangsúlyozni a tánc jellegzetes momentumait, elemeit, emelkedettebb vagy csendesebb pillanatait. Balettzenében rendkívül fontos a hangszerelés! Szóval körülbelül ilyen módszerrel készül a népi együttes műsorainak zenei anyaga. Ma este újabb, idén az ötödik és egyben utolsó premierre kerül sor a szegedi szabadtérin. Az Állami Népi Együttes Jeles napok címmel bétnutatja a játékok igazgatóságának kezdeményezésére a Dóm előtti színpadra írt műsorát. Mint tegnap délelőtt a játékok igazgatóságán tartott tájékoztatón dr. Tari János igazgató. Fehér István, az Állami Népi Együttes igazgatója és Rábai Miklós rendező koreográfus elmondotta, az ősbemutatóként itt. Szegeden színpadra kerülő műsor valamiféle különös kalendárium. amely az év 12 hónapjának 12 legszebb népszokását fűzi csokorba. Ez az első olyan műsora az együttesnek, amely már eredetileg, összefüggéseiben, szerkezétében is egy műsornak készült. Zenéjét három szerző. Gulyás László, Kocsár Miklós és Daróczi Bárdos Tamás írt' Nikolényi István Jelenet a Farsang című játékból j