Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Különös kalendárium Beszélgetés Rábai Miklóssal Jóismerősünk. Mintha csak az imént láttuk volna, olyan természetességgel ül megint az orvosegyetem kollégiumának halljában, s a tavaly ilyenkor félbehagyott beszélgetést is szinte „mondatvégről" folytatja. Akkor arról volt szó, hogy egy vadonatúj műsorral érkezik a Magyar Állami Népi Együttes 1969 nyarán Szegedre, s most éppen azt meséli, hogy miképpen ls állt össze az akkor már megtervezett, de csak a későbbi hónapokban megtanult program. — A Jeles napok — mondja mintegy gondolatfelelevenítésként Rábai Miklós, az együttes Kossuth-díjas vezetője — a magyar nép 12 jeles napja; a hónapokhoz kapcsolódó népszokások táncos-dalos feldolgozása, amelyek egytől-egyig más-más tájegységből veszik a motívumokat. — A január? — A január a regöiés. a jövendőmondás szép szokását eleveníti fel. — A február? — A farsang és a böjt két szimbolikus figurájának, Koncnak és Ciberének a harcát mutatja be. Ez a népi játék egyébként 1200 óta szokásos hazánkban. — Március, április? — Március jegyében a zöldág-járás kel életre a színpadon, egy élő kiszebabával, akire — ahogy az szokás — minden rosszat rátestálnak a szereplők. Április megelevenítője viszont ' egy igen érdekes népi misztériumjáték lesz. amely az isiiből való Bártfai Színlap alapján készült. A színlap ugyan csak a szereplők nevét közli, de Hont Ferenc és Kardos László rekonstruálZelman Ferenc felvétele Rábai Miklós ták a darabot a szereposztás nyomán. Ez az 1938-ban készült munka most, Szegeden jut először színpadhoz! — A nyár? — Május a májusfa állításáé, június a Szent Iván éji tűzugratásé, július az ördöglagzié — ez egy tréfás boszorkányvízió lesz —; augusztust pedig az aratók ünnepe jelképezi. — Szeptembertől? v. Az első őszi hónap természetesen a szőlőőrzést, ezt a nagyon1 szép régi játékot mutatja majd, bácskai motívumok alapján. Októberben a Dömötör napi pásztorfogadás ostorpattogtató, botforgató feldolgozása lesz soron, november jegyében egy halotti tort láthatnak a nézők, december szimbólumaként pedig egy szép karácsonyi tánc, a betlehemezés elevenedik meg. — Tizenkét szokás, tizenkét tájegység — hol van ebben a sorban Csongrád megye és Szeged? — Elsősorban a halotti tor, a halottsiratás szokását vettük erről a vidékről. Még Kálmány Lajos, a jeles gyűjtő és Gárdonyi Géza vitatkozott róla annak idején, hogy meddig voltak szokásban a régi haláltáncok. Mi részben az ő polemizálásuk, részben még korábbi feljegyzések alapján állítottuk össze ezt a képet a csongrádi táj hagyományaiból. — Ez a haláltánc — feltehetően — igen mozgalmas lesz. A 12 kép közül melyik mutat viszont tanulságokat sugalló cselekményt? — összesen 7 jelenetet komponáltunk cselekményesre. Rájöttünk ugyanis, hogy nemcsak a nagy. látványos kavargások kötik le a nézőt, de éppen úgy élvezi az elvontabb, gondolkodásra késztető játékokat is. Ezekben egyébként igen jól megvalósítható az a törekvésünk is, hogy minél jobban összeolvasszuk az együttes énekes és táncos csoportjait. Hajdanában is egységes volt a népművészet, mi is ezt a régi egységet szeretnénk — ahol lehet — megteremteni. — Szeged után ... — London következik! Augusztus 26-tól a Royal Festival Hallban lépünk fel 21 napon keresztül. Utána pedig hazai előadásaink lesznek: Budapesten is bemutatjuk a most először Szegeden színre vitt Jeles napokat. Akácz László Mif nyújt és mit igényel a néprajzi filmszemle? Gyermekéről, kedves, melengetett terveiről nem szívesen nyilatkozik az ember. Inkább azon fáradozik, hogy gyermeke nőjön-nevelődjön, tervei megvalósuljanak. Valahogy igy vagyok én a néprajzi filmszemlével. Mégis szólni késztet az a vita, melynek Akácz László cikke nyomán a Délmagyarország már negyedik hete helyet adott. Akácz hiányolja a néprajzi filmszemlét a Szegedi Ünnepi Hetek idei műsorából, és a filmszemle mellett tör lándzsát az eddigi három hozzászóló is. Szükséges-e még újabb érvekkel bizonygatnom az ügy fontosságát? Ügy tűnik, nincsenek nyomós ellenérvek — vagy csupán részletkérdésben vannak —, a tavalyi filmszemle folytatása mégsem megy olyan gördülékenyen, mint kellene. Hadd emlékeztessek arra, hogy az I. Országos Néprajzi Filmszemle megrendezésének egyik indítéka a serkentő szándék volt: föllenditeni a nagy nekibuzdulások után is elhanyagolt hazai néprajzitifilmezés ügyét; fórumot treemteni mindazoknak. akiknek valamelyes közük volt és van a néprajzi filmezéshez. Ezért került sor tavaly pályázat kiírására. Persze, a filmezés nem olcsó mulatság és az ötlettől a filmig gyakran hosszú hónapok telnek —. a kezdeményezés buzdító hatása tehát nem várható rögtön, hanem csak éves távlatban jelentkezik. Meggyőződésem azonban, hogy a szegedi filmszemle országos pályázata. -széles nyilvánossága föltétlenül serkentően hat mind a hivatásos filmszakemberekre mind az amatőrfilmesek népes táborára. Ezt már a tavalyi filmszemlén tapasztalhattuk. Többször elhangzott, hogy a néprajzi filmszemle csak a szakemberek és a néprajzbarátok érdeklődésére, tehát kis számú kamaraközönségre számíthat. Lehetséges, de nem biztos! A tavalyi, első filmszemle gyér látogatottságára nem helyes hivatkozni. Olyan minimális propaganda, a bármilyen lelkes, de „kisipari" módszerű szervezés, a nyugdíjasok művelődési otthonának szűk vonzása mellett, első évben nem várhattunk nagyobb közönséget. Ma már a néprajzi filmszemlénél tömegesebb jelenlétre számot tartó kulturális rendezvények is nagyvonalú propagandát, saját szervező apparátust igényelnek. Tavasszal jártam az immár hagyományos, X. Miskolci Rövidfilm Fesztiválon: külön szervező irodájuk van, de nem is akármekkora; esetenként 4—500 fős nézőközönségnek vetítenek. Lehet — s nem szégyen — tanulni tőlük. A közönség érdeklődését illetően nem vagyok olyan borúlátó, mint némelyek. A játékfilmek előtt vetített híradó- és dokumentumműsorban már több. öt-hat perces néprajzi kisfilmet láttam, legutóbb egy kulacskészítő mesterről. Több száz főnyi, nem éppen érdektelen közönség nézte végig mindegyiket. Pár évtizedes „népszokás", hogy filmet nézni moziba megyünk. Vetítsük hát a névrajzi filmszemlét is valamelyik szegedi moziban! Nemrégiben érdekes vita zajlott a lapban Szeged szellemi karakteréről. Valamenynyi hozzászólót az a szándék vezérelte, hogy igyekezzék hozzájárulni városunk sajátos. az eddiginél határozottabb, szocialista arculatának kialakításához. Többen fölhívták a figyelmet hagyományaink gondosabb ápolására. Éppen ezen a területen igen nagy szerepet tölthet be a néprajzi filmszemle! Hiszen néprajzi filmjeink értékes néphagyományaink megörökítését és közkinccsé tételét szolgálják, ugyanakkor a filmszemle egy tájunkból kinövő, először itt megfogalmazott, Balázs Béla-i gondolat megvalósulását jelenti. Ügy érzem, a néprajzi filmszemle jelentős hozzájárulás lehet Szeged sajátos szellemi arculatához és — ha nemzetközivé szélesedik —, a szomszédos országokkal, is összekapcsoló kulturális seregszemlét sikerülhet ezáltal életre dajkálnunk. És itt igazat adok Péter Lászlónak, aki Balázs Béla eredeti elgondolása szellemében, az Ünnepi Hetek idején javasolja a filmszemlét megtartani. Akkor is helyes ez, ha idén — valós megfontolások alapján — őszre halasztódik a szemle. Pár éve elhangzott olyan észrevétel, hogy a Szegedi Ünnepi Hetek műsora nem eléggé „szegedi", nincs benne elég helyi fejlemény, táji zamat. Nos, igaza van Akácznak: kezünkben van egy lehetőség, most olyan különlegességet tudunk szegedi földből kinevelni, itt meghonosítani (s nem ide plántálni!), amelynek eddig nincs másutt párja. Kezünkben az „adu", ám idén még nem játszottuk ki... És még egyet: tavaly az első néprajzi filmszemle több intézmény együttműködése, anyagi támogatása révén valósult meg. Hosszabb távon ilyenfajta együttműködés aligha tartható fenn. A szegedi Néprajzi Filmszemlének csak Szeged városa lehet a gardája. Dijakat adhatnak — bizonyára fognak is adni — országos szervek, de a rendezés, a szervezés fő terhét nekünk, szegedieknek kell vállalnunk. Juhász Antal Vélemények ! a virágkiállításról A díjakat — mint jelentettük — már az első napon odaítélte a nemzetközi öszszetételű zsűri; de a közönség is véleményt nyilvánított a szegedi VII. országos virágkiállításról, amelyet 15 ezren tekintettek meg. Fekete János, a rendező bizottság titkára elmondotta: olyan nagy volt az érdeklődés, hogy esténként egy órával meghosszabították a látogatási időt. A kiállítás vastag vendégkönyve megtelt elismerő sorokkal. Robertó Stephan firenzei lakos egy teljes oldalon írt dicsérő megjegyzéseket. Az újvidéki dr. Milán Szapunzsity szerint ez a kiállítás jó alkalom volt arra, hogy az embereik és a népek között új barátságok szövődjenek. A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet kertészeihez intézték ezt a mondatot: „Minden elismerés a Baccara rózsa termesztőinek!" Az újszegedi Haladás Tsz virágkosár kompozíciója ugyancsak sokak tetszését nyerte el. Mohamed El Sistávi, hazánkban tanuló arab egyetemistának a művészi elrendezés ragadta meg a figyelmét. Pesti Júlia, Szőcs Mária és más fiatalok „isteni" „ragyogó", „bombajó" szavakkal fejezték ki spontán elismerésüket a vendégkönyvben. Az ünnepi hetek mezőgazdasági kiállításokat rendező bizottsága jövőre a mar hagyományos seregszemlek mellett újabb bemutatókat tervez. Ezek szerint erdészeti-, vadászati-, baromfi-, gaiamb-, prémes állat-, házinyúl- és egyéb kiállításokat is rendeznek. Országos, tájjellegű illetve nemzetköri kiállítások lesznek ezek. amelyek az építőipari technikum udvarán kapnak majd helyet. T. B. Az utolsó váltás az ifjúsági épüőtáborokbag Munkához láttak az utolsó turnus fiataljai a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség építőtáboraiban, ök tulajdonképpen már a „ráadás" munkát végzik, mert az idén első ízben dolgoznak ötturnusos váltásban a táborlakók. Az idei utolsó táborozók augusztus 23-án teszik le a szerszámot. Az első két hétben 2630-an, a második turnusban 6490-en, a harmadikban és a negyedikben csaknem 7000-en segítettek a legsürgetőbb népgazdasági feladatok elvégzésében. A harminchat nyári ifjúsági építőtábor lakóinak többsége a Bács és a Pest megyei állami gazdaságokban, illetve termelőszövetkezetekben fáradozik azért, hogy kellő időben leszüreteljék a zöldség- és gyümölcstermést, elvégezzék a növényápolást. A két nagyobb „megrendelőn" kívül még Veszprém, Somogy-, Szolnok és Baranya megyében végeznek mezőgazdasági munkát a fiatalok. Győr és Borsod megyében csatornaépítkezéseken, Pest. Fejér, Veszprém és Baranya megyében pedig az út- és vasúthálózat korszerűsítésénél veszik hasznát a diákoknak. Két tábor lakói az úttörők üdülővárosainak, Csillebércnek és Zánkának a rekonstrukcióján dolgoznak. Az eddig elvégzett munkáról még nem készült részletes statisztika, annyi azonban már bizonyos, hogy az első turnus önkéntes munkásai a számukra megállapított tervet 106 százalékra teljesítették. A szép eredményt a második turnusban megtetézték: az ekkor dolgozó fiataKépernyő Leírjuk számtalanszor, ez ró mozzanatainak nem jó, az sem, tanácsokat meglátásával. (Carl tippeket adunk (itt az orszá- ton filmje: Janne). őszinte Mastergös megnyilatkozások felé tárom ki kebelem, hiszen egy vidéki lapra a Szabadság téren ki figyel oda) —, s lepereg a tévéről, mint a falrahányt borsó. Persze sok bába közt elvész a gyerek, ha minden kritikát készpénznek vennénk, alig sülne ki belőlük használható ötlet. De, hogy egyetlen fricskát, tűszúrást, vagy ostorcsapást se vegyenek fel, és valahány lapos, unalmas, érdektelen műsor szemrebbenés nélkül megcsinálják a következőt, az ikszediket — enyhe túlzás, mi több, vétkes közömbösség. Felesleges, hatástalan tehát a tévé műsorairól elemző kritikákat írni — a fülük botját sem mozgatják. Semmi különbség a sorozatnak szánt nemzeti estek műsorában sem: olyan egykaptafára készülnek, hogy elég a fővárosokat meg a bemondónőket behelyettesíteni, máris kísértetiesen emlékeztetnek egymásra. Már mint a műsorok. A rádió és televízióújságban Tamási Eszter ajánlja szíves figyelmünkbe a keddi finn estet — eltelve a tényleg bájos Tuula Ignatiustól. finn kolleganőjétől. Például imígyen: „örülök, hogy a finn est megrendezésére éppen nyáron kerül sor, mert így Tuula megismerheti az igazi nyarat, méghozzá a Balatonnál. Bár az ezer tó országából jött. . ." satöbbi. Kedves Tamási Eszter, bennünket ez nem érdekel! Érdekelne viszont, milyen szempontok szerint válogattak a valószínűleg felkínált kisfilmekből hét olyat, melyeket legfeljebb egyesével érdemes elsütni a tévéadások mindennapi műsorkenyerében, ott is „hézagtöltőnek". Szerencse a bosszúságban. hogy a végére — mire az állhatatos nézőt kimerítette az unalom — egészen tűrhető filmet vetítettek, sok igazsággal, az élet apAz egész finn estben a csodálatos északi tájfotók, lebilincselő felvételek értek valamit, a többi csupán ásításra ingerelt. N. I. lok 118.2 százalékos teljesít, ményt mondhatnak magukénak. Zárás előtti érdekességek: az első két turnusban a magyar fiatalokkal együtt 80 szovjet és 40 lengyel diák dolgozott. Munkához látott a háromszázezredik táborozó, s a harmadik turnus első hetében — a 11 évvel ezelőtti kezdettől számítva — teljesítették a 20 milliomodik munkaórát. Az utolsó turnusban önálló tábort nyitottak a külföldieknek: a Kiskunhalas melletti Kígyós-; pusztán 21 ország 100 fiatalja vesz részt a munkád ban. Uj gazdaságpolitikai könyvek Előtérben a gazdaságpolitikai témák — ez jellemzi a Kossuth Könyvkiadó legfrissebb és a közeljövőben várható termését. Külkereskedelmünk reformgazdálkodásának elmúlt évi tapasztalatairól ad részletes elemzést Czeitler Sándor könyve. A vándorkereskedeiemtől a marketingig címmel jelent meg dr. Forgács Tibor munkája a fogyasztók és a kereskedelem kapcsolatáról. Az 1969-es hitelpolitikai változásokat is bemutatja. Rövidesen megjelenteti a kiadó azt az interjúkötetet, amelyben 25 időszerű gazdaságpolitikai kérdésre válaszolt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Garam Józsefnek, a Figyelő főszerkesztőjének. Ugyancsak nyomdában van az a tanulmány, amelyet a távlati tervezésről készített dr. Beck Béla. Gazdasági vetületben is feltárul a tanácsok munkája dr. Lakos Sándor könyviében, amely áttekintést nyújt a tanácsok szerepéről a szocialista építés jelenlegi szakaszában. Programozó fanfolyam Egyéves elektronikus szá- ző hallgatók oklevelet kapmológép-programozó tanfo- nak, mellyel az ország bárlyamot indít Szegeden a TIT melyik elektronikus számomegyei szervezete, a József lógépe mellett programozó Attila Tudományegyetem ki- állást vállalhatnak. Bővebb bernatikai laboratóriuma és felvilágosítás a TIT Kárász az Országos Ugyvitelgépesí- , . .... , ... . , tési Felügyelet szeptember utcai kIubjában kaPhato' ah°l 15-től. heti 10 órában. A augusztus 25-ig jelentkezhettanfolyamot sikeresen elvég- nek az érdeklődők. Szeged szobrai Radnóti Miklós (1909—1944) (24.) Joggal tiszteljük városunk költőjének a Szegedi Tudományegyetem, egykori hallgatóját. Radnóti Miklósi, akinek költészete éppen a diákként lakott Szegeden bontakozott ki. A fasizmus áldozatává lett költő fehér márványtáblán elhelyezett bronz domborművét Beck András szobrászművész készítette el a panteon számára. CSÜTÖRTÖK, 1969. AUGUSZTUS 14. DÉLMAGYARORSZÁG 5