Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-16 / 162. szám

„Csuh önmagához $ subád mérni" Szinetár Miklós a játékokról és a Háryról Roppant hatalma van, legalábbis azon a csekély párszáz négyzetméteren; a tekintélyes tornyok tövétől a hatezres nézőtér eszmei fő- lí| kuszáig, ahonnan a próbákat *ft vezeti, s ahonnan mikrofon- |lj hangja igazítja-állítgatja *g szereplőit, mint sakkmester az engedelmes figurákat — roppant hatalma van. Rendező. Aki az előadáson mór kívül reked a produkcióból, s aki mégis egyszemélyben felelős érte. Szinetár Miklós az első szegedi fesztiválnyár óta minden évben felelős valamely darabért, most a Háry Jánosért — másodszor. Régi ismerős, a szegedi játékok barátja. Különben nem tenné rá immár tizenegyedik nyarát, pihenését, szabadságát. Valahogy ebben a szellemben fogalmazza meg a rendezés, a k-zreműködés, egyáltalán bármily aktív jelenlét ars poeticáját. — Ezt az ügyet, a szegedi szabadtéri ügyét, szeretni kell. Felesleges a kőszínház felől közelíteni, szerepét hozzá igazítani, erényeit tőle dicsérni, botlásaira miatta sarcolni. Csak önmagához, specifikumához szabad mérni: külső és belső adottságaihoz, közönségéhez, hasoiüítatlan varázsához. Mert akkor kiderül, mégsem ismétli önmagát. A szegedi játékoknak olyan jellegzetes műsorszerkezete alakult ki, ami évről évre igazolja életképességét, vitalitását, s amin — úgy látszik — egyelőre semmi ok változtatni. A tér, az adottság mozgatta, fejlesztette ki a már hagyományosnak tűnő formációt, miként ez történik Salzburgban vagy Bayrauth-ban is. Kinek jutna eszébe perelni Mozart szülővárosában a Varázsfuvola-reprizekért, s Bayrauthban is évek óta Wieland Wagner koncepcióját újítják meg. Persze az adott kereteken belül elképzelhetők bővítések Szegeden, óm minden ilyen kísérlet nagyobb anyagi befektetést, több próbát igényel, tehát kevesebb bemutatóval kellene számolni. így gondolok elsősorban ősbemutatókra, amihez a téren kétségtelenül kevés a próbalehetőség, s ez ráadásul objektív szempont is, a nyarat időben nem lehet meghosszabbítani. Somogyi Károlyné felvétele Szinetár Miklós a mikrofonnál. Mellette a díszlettervező: Fülöp Zoltán — Kodály daljátékát 1966ban rendezte Szinetár Miklós Szegeden, s nevéhez fűződik a nagysikerű filmváltozat is; a külföldi cégek sorra rendelték, szerte a világon táblás közönséget vonzott a filmszínházakba. Az idei fesztiválon mennyiben találunk új vonásokat a Háry-szinpadán? — Három esztendővel ezelőtt közönségsiker volt, így semmi okom az alapelveken változtatni. Viszont már akkor láttuk, mi minden maradt az előadásban, ezeket az elemeket igyekszünk most kibontani, vagyis az akkori produkciót továbbfejleszteni. Változatlanul vallom: a Háry Itt, a Dóm előtt talált igazi otthonra, közönségre, ahol népies jellege hamisítatlan ízt kapott. Különben az idő is megérett már a történelmi iróniára, amit a darabból egészségesen lát ki a publikum. A Háryt két végletben lehet eltúlozni: operettes, kabarészerű előadással, illetve zordarcú, szmoking-komolysógú Kodály műként felfogni. Véleményem szerint mindkettő hibás: az iróniát, a humort azonos hullámhosszra kell állítani a darab mély történelmi igazságaival. Az idei szereplőgárda „válogatott csapat", azt hiszem, velük sikerülni fog. — Végül néhány szót, most már a televízió főrendezőjétől: A képernyő magyar klasszikusok sorozata, melyből eddig a Bánkot, Az ember tragédiáját és a Mandarint láttuk, milyen bemutatókat ígér még? — A televíziónál hármas céllal dolgozunk: mai magyar írók, Sánta Ferenc, Örkény István, Illyés Gyula és mások műveinek adaptálása; kitekintés a nagyvilágba, szocialista országokból és nyugati szerzőktől válogatni; végül a fent említett magyar klasszikusok. Ez utóbbihoz legközelebb a Kékszakállú herceg vára, a Fából faragott királyfi, valamint a Csongor és Tünde tévé-változata készül. És természetesen lesz majd folytatás. Nikolényi István Elkészültek a gázbontók A DÉGAZ szegedi. Pulcz utcai telepén elkészült a hét egységből álló gázbontó berendezés, amely a földgázból városi gázt készít. Az új. korszerű technológiával működő gázbontók a télen naponta 120 ezer köbméter városi gázt juttatnak a hálózatba. TörzsgárdajeSvény a tanácsnál A városi és a kerületi tanácsoknál már hosszabb ideje működő, munkahelyükhöz jó munkával és példamutató magatartással ragaszkodó dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülésére, a köz érdekében végzett odaadó munkásságuk elismerésére a városi tanács végrehajtó bizottsága a Közalkalmazottak Szakszervezete Csongrád megyei bizottságával egyetértésben „Tanácsi munkáért" elnevezésű jelvényt alapított. A jelvénynek arany, ezüst és bronz fokozata van. Arany jelvény 25, ezüst 20. bronz 15 évi folyamatos, megszakítás nélküli tanácsi munkaviszonyban eltöltött idő után jár. Az arany jelvény adományozása 35 és 40 éves szolgálati idő esetén megismételhető. illetve kivételesen két évvel korábban is kiadható a megfelelő fokozatú jelvény, ha a dolgozó nyugállományba vonul, vagy munkájával kapcsolatban jelentős évfordulóhoz érkezik. A tanácsi dolgozók most alapított „törzsgárda jelvényével" természetesen megfelelő összegű pénzjutalom is jár. f& varos rendje Kilété Elmereng az ember a Lenin körút végi kilátóban. Azon mereng a Tisza-parton, hogy mégsem kilátástalan a helyzet: a szabadtérire készülődvén énpen másfél hónapja figyeltünk meg derék romantikus embertársaimmal együtt egy szemétdombot a romantikus parton, s azóta lényeges változás történt. A szemétdomb ugyanis, mely a lépcsőhajlatot díszíti, háromszorosára nőtt. Következésképp mire eléri a kilátó magasságát, azok is észreveszik, akiknek el kellene hordani. Azért lenne jó itt Szegeden egy magasabb kilátó, mert onnan könnyen meg lehetne látni mindazt, ami a Dóm közvetlen környékén túl van. Azt, hogy a szabadtéri környéke nem egy négyzetkilométer, hanem a város jórésze, azok az utak — például a gizgazzal oldalt benőtt Kossuth Lajos sugárút —, amelyeken az idegen városunkba érkezik. Ám amíg egy ilyen kilátó megvalósul. legalább a mostanihoz rakjanak kl egy táblát, mert ha valamely vendégünk nem Szeged szépségétől, hanem az itteni boroktól mámorosodik meg, a mostani kilátó hiányos korlátozatán bizony egykönynyen áteshet. A dzsungel ItSnyve Az utolsó Éden — hirdeti a filmet egy oszlop a neves szegedi klinikák környékén. Akár belül is hirdethetné a valaha viruló, virágbemutatóval gazdag híres klinikakertekben, amelyek az utóbbi időkben inkább hasonlítanak egy Kipling-regény díszleteire, mintsem régi önmagukra. Egy ócska, régi tábla, aráit az idő golyószórója lőtt tönkre, tántorog oda a látogató útjába, felkérve arra, hogy kímélje a parkot, a növényeket. Felesleges a tábla, nincs mit kímélni. Sem a belklinikák mögött, sem a fiilklinika környékén. Pedig a régi szegediek még emlékeznek arra, hogy milyen nagy élmény volt a csendes, nyugodt klinikakertbe bejutni. Az elvaduitság okairól jócskán árulkodnak az építkezések itt-ott elhagyott téglahalmai. De nem mindegyik része volt a kertnek felvonulási terület. nagyrésze olyan, amiről egyszerűen csak megfeledkeztek. Legalább ezeket kellene megmenteni. Mert a városi lakosság számára egy-két hasonlóan nagyhírű park mellett ezek a nyugalom: helyei: az utolsó Éden. Halmocskák Az Alföld tudvalevőleg eléggé sík terület, csak ittott a kanyarban van rajta egy-két halom. Az országútkanyarban, ahol a teherautók szórnak le gondatlanul terhükből egy keveset. Vannak aztán más halmocskák is: ezeket tatarozáskor rakják ki az utcára, aztán hosszú ideig ott felejtik, így csinálták ezt az ipari vásár tőszomszédságában is a Magyar Tanácsköztársaság útja 0. számú házban tegnap. Hogy meddig lesz ott a téglahalom, mely gátolja a nagyforgalmú úton a gyalogos közlekedést, csak az isten tudja meg a tatarozó. Ez utóbbi igazán elmehetne Pestre egy kis tapasztalatcserére, és láthatná, hogy ott a belvárosban miként szállítják el azonnal fedett teherautón a házból kipakolt szemetet. De ha már a szegedi közterület illetéktelen használói nem okulnak a főváros tapasztalataiból, akkor okuljanak abból a tanács illetékes osztályai, és büntessék meg végre megfelelően a szegedi halmocskák tulajdonosait. Veress Miklós Változások a szegedi színház vezetésében A Szegedi Nemzeti Színház művészeti és gazdasági vezetésében változások történtek. Bozóky István, aki öt éven át a színház főrendezője volt. a Budapesti Irodalmi Színpadhoz szerződött a következő idényre, s dig a békéscsabai Jókai Színház igazgató-főrendezőjeként működött. A színház gazdasági igazgatója. Halasi Iván nyugállományba vonult. Helyét hároméves időtartamra dr. Szakács Kálmánnal töltötték ezért felmentését kérte. Az be, aki már 1956-tól 1969-ig 1969/70-es évadban a főrendezői feladatokat a színház igazgatója, Lendvay Ferenc Vass Károly vezető rendezővel együtt látja el. aki eda színház helyettes gazdasági igazgatójaként dolgozott. A városi tanács végrehajtó bizottsága a felmentéshez, il- j letve a kinevezésekhez hoz- • zájárult. Gépmonstrum kalandos utazása A közlekedésrendészet irányításával kalandos kürölmények között érkezett meg kedden reggel Lábatlanra egy 140 tonna súlyú gépmonstrum. A hatalmas alkotmány a Lábatlanon épülő vékonypapírgyár egyik gépegysége. 32 méter hoszszú. 6 méter magas és 5 méter széles berendezést Svédországba hajózták be, majd Hamburgtól uszályon szállították az Elbán, s Prága közelében nyolc tengelyes teherszállító platóra helyezték. A magyar határtól Lábatlanig 3,5 napig utazott a gép. Az Osztyapenkoszobornál a Komárom megyei közlekedésrendészet „vette át" a szállítás irányítását. A Lábatlanig tartó útszakaszon is sok. különleges feladattal kellett a szakembereknek megbirkózniok. Felső vezetékeket áramtalanítottak, ideiglenes hidat építettek, s a forgalom átterelésével biztosították a szabad utat. A fél Európát beutazó gépnek most a gyár területén is külön utat kell építeni. hogy végleges helyére kerüljön. Hangos a ventillátor Hollander Sámuelné olvasónk (Széchenyi tér 16. sz.) panaszolja, hogy az édességbolt (a volt Stühmer-üzlet) ventillátorja az udvaruk felé van beépítve és egész nap olyan nagy zajjal működik, hogy a lakókat zavarja. — Megnéztük a helyszínen a ventillátort, amire valóban szüksége van a parányi üzlethelyiségben dolgozó elárusítóknak, vendégeknek egyaránt. Amit levélírónk kér, hogy az utca felőli falra tegyék, úgy véljük. nehezen oldható meg. Bizonyára jobb lenne, ha a vállalat kicserélné egy kevésbé zajos szerkezetre. Ezúton is kérjük, oldják meg mielőbb. Á köszönet hangján A szegedi IBUSZ szervezésében Ruzsáli Pálné magyar és Bogner István jugoszláv vezetők kíséretében abbáziai kiránduláson vettünk részt, 28-an Szegedről — írja Kiss Lászlóné (Dózsa György u. 5.). — Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindkét vezetőnknek a figyelmességért, amiben részesítettek. Egyik magyar útitársunk rosszul lett és a jugoszláv vezető azonnal mentőautóval Fiúméba vitette, hogy egészségét helyrehozassa és az utat végig élvezhesse. Az elsőrangú elhelyezésekért, programokért, valamint a sok figyelmességért ezúton szeretnénk hálás köszönetünket kifejezni. SOS!... SOS!... Nem hajó süllyed, de két házépítési engedély. S ez annál is inkább szomorú, mert a hivatalos álláspont az, hogy minden erővel segíteni, támogatni . kell a magánerőből építkezőket. Kétéves várakozás után kapott építési engedélyt ez év tavaszán Bors József (Veresács utca 54.), aki Radnóti utca 44. számú telkére szeretne családi házat építeni, ö is, vele szembe levő szomszédja is odaszállította már az építőanyagot a telekre, de víz nincs, nem tudják kezdeni a nagy munkát. Már kérték a tanácstól (szomszédjának lapunk hasábjain felelt az I. kerületi tanács építési osztálya), de a tanács szerint 400 méteres szakaszra kellene közművesíteni, a távolság pedig, (a vízmű is megmérte) 120 méter, vagyis 40 ezer forint helyett 12 ezer forint költséggel elkészíthető. Tekintve, hogy a közeli Erdélyi térre felvonul építeni a víz- és csatornaműi vállalat, megcsinálnák bizonyára ezt a viszonylag rövid szakaszt ls. Olvasónk — több érdekelt nevében — azt kéri, rendelje meg az I. kerületi tanács ennek a szakasznak a vízvezeték-építését. A házépítés költségei mellett nem tudják vállalni, hogy megcsináltatják ők (úgy véljük, túl nagy áldozat is lenne ez tőlük! — A szerk.), viszont az árok kiásását, majd pedig csövek lefektetése után a betemetés és a talaj egy engetést társadalmi munkában vállalnák. Ennek az ígéretnek a birtokában a víz- és csatornamű el is vállalná a munkát. Tehát: SOS. I. kerületi építési osztály! A mentőöv: egy pótrendelés. Kérjük, tegyék meg! Kutyadolog „Nagyon sok a kutya a városban, az ember lassan mozogni sem tud tőlük" — írja B. J. S azonkívül, hogy leírja, hogyan járnak a fák, az utcasarkok a kutyákkal, felpanaszolja a bérházak lakóinak kellemetlenségeit is. Mint elmondja, legszívesebben „megetetne" a házbeli kutyákat. (Ettől óva intjük, mert tudomásuk szerint ez büntetendő cselekmény.) Ha ön szerint a kutyatartók vétenek a rájuk vonatkozó rendeletek ellen, jelentse be a házkezel őségnél! Mások szeretik a kutyát, ön nem. Ez magánügy. Semmiféle rendelettel nem tiltották ki a városokból a kutyákat. Berta János (Sándorfalva, Dózsa u. 36.) pedig arról ír hosszasan, hogy meghatódolt, mikor egy fiatalembert látott egy kis kutyával. Mert, aki az állatot szereti, rossz ember nem lehet — mondja a közmondás után, szabadon. Mások nem szeretik a kutyát, ő meg igen. Harmadiknak hadd szóljon az újságíró. Amikor éjszaka a szomszéd kutya ugatása ver fel, olyanokat mondok, hogy a közelgő szegedi kutyakiállítás előtt le nem közölné a Délmagyarország. Viszont, ha lenne több időm. magam is tartanék kutyát. Nem részletezem — magánügy. Csak azt akarom vele mondani, hogy szeretném összebékíteni a kutya és nem kutya párti embereket. SZERDA, 1969. JÚLIUS 16. Két kérdés két kerülettől A Lenin körút végét lezáró öntöttvas korlát helyett már Jó ideje kovácsoltvas korlátot helyeztek el, de a régi még mindig ott van a rakparton. Meddig? — írja levélében Szabó Sándor (Attila u. 22.) olvasónk. Ezt az első kerületi l^ócstól kérdezi, másik kérdésére a harmadik kerületi tanács adhat választ: hogy mikor lesz a Kandó Kálmán utca páratlan oldalán is járda? Mint vízdíjbeszedő, sokat jár arra, s tudja, hogy 7 éve elkészült a páros oldal, a másik meg térdig érő sárral fogad esőben-hóban. ÁRAMSZÜNET Az Áramszolgáltató Vállalat közli, hogy 1969. Július 21-én 6—15 óráig a Gogol u„ Jósika u.. Ságvári E. u., Petőfi S. sgt., Batthyány u„ Alföldi u„ Bécsi krt., Moszkvai krt., Nemestalöács u., Felhő u., Zoltán u.. Rigó u. által határolt területen, valamint a Hunyadi J. sgt-i bérházaknál áramszünet lesz.