Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-04 / 152. szám

yiLÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! MAG Y A R SZ O C FA LISTA MUNKÁSPART LAPj 59. évfolyam, 152. szám 1969. JÜLIUS 4., PÉNTEK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Az országgyűlés jóváhagyta a tavalyi költségvetés végrehajtását Magyar pártás kormányküldöttség utazik Bulgáriába A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság kormányának meghívására július 8-án Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista MunFehér La/os beszéde Kádár János és Veres Péter külföldi sajtótudósítóval bészélget az ülés szünetében a gazdasági reformról, az életszínvonal alakulásáról A Minisztertanács elnökhelyettese bevezetőjében hangsúlyozta: — A reform bevezetése óta eltelt másfél év tényei gazdaságpolitikai taktikánk helyességét tanúsítják, gazdaságpolitikai céljaink valóraváltásában mind a múlt esztendőben, mind az idei év első felében számottevő eredményeket értünk el. Ezek tükrében bátran mondhatjuk — mert ez felel meg az igazságnak —, a reform életképes. Fehér Lajos a továbbiakban utalt arra, hogy: — Mai és egyben hosszú távú feladataink közül az egyik legfőbb gazdasági struktúra kedvező kialakítása. ezenbelül a gyártmánystruktúra módosítása, kedvezőbbé tétele. Majd hangoztatta, hogy minden elért sikerünk ellenére: — A gazdasági hatékonyság növelésében még csak nagyon kezdeti eredmények mutatkoznak. Ennél sokkal többre van szükség. Javítani kell a termelékenységet. ugyanakkor biztosítani kell a reform keretei között továbbra is a teljes munkaerő-foglalkoztatottságot. Ezzel kapcsolatban a Minisztertanács elnökhelyettese leszögezte: — Nem bizonyult valónak azok félelme, akik munkanélküliségtől tartottak. Viszont határozottan meg kell mondanunk: nem lehetünk hívei a munkaerő-létszámmal való túlbiztosításnak sem. Vállalataink jelentős részében számottevő munkaerő-feleslegek vannak. Meg kell találnunk a módját annak, hogy a munkaerő-feleslegek felszínre kerüljenek, s megkezdjék azok vállalaton belüli, vagy vállalatok közötti tervszerű átcsoportosítását, elsősorban a szolgáltató ágazatokba, oda, ahol égető munkaerőhiány van. Tervszerű munkaerő-átcsoportosításra eddig csak a szénbányászatban került sor. Ez a kormányhatározatnak megfelelően és az érintett bányászok számára is elfogadható módon ment végbe. Ez egyben egy példa arra, hogy a struktúraváltozással, az elavult termékek gyártásának fokozatos leállításával együttjáró vagy más felesleges munkaerő átcsoportosítását a szocialista állam a dolgozók érdekét is mindenképpen szem előtt tartva — képes megoldani. Ezután az ágazati irányítás különböző időszerű problémáiról szólt Fehér Lajos, majd a vállalati szervezet korszerűsítésének szükségességét elemezte. Ezután pedig a keresetek, az árak. a fogyasztás alakulásáról beszélt. Hangsúlyozta: politikai szempontból nagy fontosságú. hogy e téren milyen tendencia érvényesült most, pozitív, vagy negatív. Ezzel kapcsolatban társadalmunk jelentős részében ellentétes véleményeket hallhatunk. Sokan pozotívan értékelik a helyzetet, de nem egyszer tamáskodó vélemények is elhangzanak. Munkás-alkalmazotti rétegekben az utóbbi hónapokban gyakran hallani olyan — elégedetlenséget is tükröző — megállapításokat, hogy „az 'életszínvonal stagnál", a munkások életszínvonala elmarad a szocialista fejlődés ütemétől", nem érzékelhető az életszínvonal hivatalosan kimutatott emelkedése", a bérek emelkedése nem tart lépést az árakkal" stb. Az életszínvonalról Mi az igazság az életszínvonal alakulásában? Mindenekelőtt tény. hogy a lakosság összfogyasztása, az egy főre jutó átlagos fogyasztás, a dolgozó rétegek zömének jövedelmi és fogyasztási színvonala — változatlan áron számolva is — emelkedik. Az is igaz, hogy a lakosság egy része, a nagyobb családúak. a kiskeresetűek és a nyugdíjasok rétegei érzékenyebben reagálnak az ármozgásokra, különösen ha azok — a fogyasztási cikkek egy részénél, méghozzá az olcsóbb cikkek egy részénél — felfelé történnek. Ugyanakkor kétségetlen, hogy a lakosság egésze ma jobban él, mint ahogyan a harmadik ötéves terv elkészítésekor terveztük. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme az öt évre tervezett 14—16 százalékkal szemben a tervidőszak eddig eltelt három esztendeiében mintegv 19—20 százalékkal nőtt. Ezenbelül az elmúlt esztendőben — annak ellenére. hogy a termelékenység nem alakult megfelelően, s emiatt a felhalmozás növekedése is stagnált — a (Folytatás a 2. oldalon-) Élénk vita, sok felszólalás — Napirenden a vízgazdálkodás helyzete — Az ülésszak folytatja munkáját Tegnap, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel az országgyűlés folytatta az 1968. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi MunkásParaszt Kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után az ülés első felszólalója Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese volt. Ezután a napirenden szereplő témával kapcsolatban élénk vita alakult ki. Véleményt mondott Szerecz László, a Somogy megyei l-es számú választókerület képviselője, Szabó István Hajdú-Bihar megyei, Varga Illés Szolnok megyei, dr. Molnár Béla budapesti képviselő. Dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese felszólalásában egyebek között rámutatott, nem igazolódtak azok az aggályok, azok a vélemények, amelyek a gazdaságirányítás reformjától, az anyagi érdekeltség erősödésétől féltették a kultúrát. Orbán László után Gácsi Miklós miskolci, Schwartz József Veszprém megyei országgyűlési képviselő beszélt. A tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitája ezzel lezárult. Vályi Péter pénzügyminiszter ezután összefoglalta az 1968. évi zárszámadás vitájában elhangzottakat. Egyebek között megállapította: a törvényjavaslathoz és annak indokolásához se hangzott el módosító indítvány a képviselők részéről. Hozzátette, hogy a felszólalók egyetértettek az elmúlt évi gazdálkodás értékelésével, a reformmal összefüggően történt változásokkal. A továbbiakban szavazás következett, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, eredeti szövegében, egyhangúan elfogadta. Az ebédszünet után az országgyűlés rátért a második napirendi pontra, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének a vízgazdálkodás helyzetéről szóló beszámolójára. Dr. Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hi-. vatal elnöke a vízgazdálkodás helyzetét ismertette. A napirendi pont vitájában elsőként Böhm József Somogy megyei képviselő szólalt fel. A továbbiakban véleményt mondott dr. Radnóti István Veszprém megyei, Reszegi Ferenc Hajdú megyei, dr. Mészöly Gyula Bács megyei képviselő. A szünet után az elnöklő Beresztóczy Miklós elsőként Rádóci Antal Vas megyei országgyűlési képviselőnek adott szót. A vitában felszólalt ezután Nagy József Békés megyei, dr. Baskay-Tóth Bertalan Pest megyei, Szekeres László Szolnok megyei és Pályi Sándorné Veszprém megyei országgyűlési képviselő. Ezzei a csütörtöki ülés befejeződött. Az országgyűlés ma, pénteken délelőtt 10 órától tovább folytatja munkáját. (Dr. Dégen Imre felszólalását lapunk 2. oldalán ismertetjük^ káspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hivatalos baráti látogatásra utazik a Bolgár Népköztársaságba a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. (MTI) Parlamenti képek Az ülés szünetében (balról jobbra): Péter János, Biszku Béla, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán Az Ülésteremben a Csongrád megyei képviselők. Az első sorban Győri Imre, mögötte a szegedi és megyei képviselők %