Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-04 / 152. szám

fanaGsicasilc az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) lakosság reáljövedelmének színvonala 6. a fogyasztás 5 százalékkal emelkedett. Vitathatatlan tehát a fo­gyasztás-növekedés és nincs szó stagnálásról. Sót, úgy tű­nik: az életszínvonal, a fo­gyasztás valamivel jobban nő, mint a nemzeti jövedelem. Ez kívánatos isi Hiszen — meg­győződésem szerint — az el­következendő években a fo­gyasztás gyorsabb növekedé­se nélkül nem is bontakozhat ki igazán az az érdekeltségi rendszer, amelyet az új me­chanizmusban a gazdasági hatékonyság legfőbb rugója­ként vettünk számításba. Problémát jelentett viszont az, hogy a reálbérek, erőfe­szítéseink ellenére, las­sabban nőnek, mint a reáljövedelmek. Vállala­taink nagy része nem használta ki a múlt évben a maximálisan 4 százalékos át­lagbéremelési lehetőséget. Hangsúlyozta a kormány elnökhelyettese: a bérek és keresetek növekedésének fon­tosságát a szocialista gazda­ságban fokozza az a körül­mény, hogy a kereset egy­részt a munka szerinti el­osztás eszköze, másrészt a munka-hatékonyság növelé­sének ösztönzője. Jövedelem­és bérpolitikánkban e kettős funkciót rendszeresen és egyre következetesebben ér­vényre kell juttatni. A keresetekről A munka szerinti szoci­alista elosztás elve a legköz­vetlenebbül a keresetekben érvényesül, ebben juthat leg­inkább érvényre az a törek­vés, hogy a társadalom tag­jainak helyzete a teljesít­ménytől. gazdasági aktivitá­suktól függjön. Aki többet ad a társadalomnak, annak nagyobb mértékben kell ré­szesednie a javakból is. Ez az elv a keresetek és jövedel­mek differenciálását teszi szükségessé. Felvetődik a kérdés: meg lehetünk-e elé­gedve a mai kereseti kü­lönbségekkel? Ügy vélem, erre röviden azt válaszolhat­juk, hogy nem. Helyesnek kell elismernünk azt a fo­lyamatot, amelyet a felsza­badulás után az ötvenes évek elejéig valósítottunk meg, amikor bérpolitikánkban tu­datosan törekedtünk a ka­pitalista gazdasági viszonyok talaján kialakult kereseti dif­ferenciák csökkentésére, lé­nyegében a nlvellálásra, az egyenlősítésre. A kereseti nivelláció azóta is tart. A végzett munkából származó jövedelem 1057. évi 82 százalékos aranya tíz év alatt 76 százalékra csök­kent, ennek arányában nőtt a társadalmi juttatásokból eredő úgynevezett „boríté­kon kívüli" jövedelem. Túl­zottan csökkent a magasabb képzettségű, bonyolultabb, felelősségteljesebb és fizikai­lag nehezebb munkát végző dolgozók kereseti különbsé­ge az egyszerűbb és köny­nvebb fizikai munkát vég­zőkéhez képest. A magasabb képzettségű, bonyolult, fele­lősségteljes munkát végző vállalatvezetők átlagbére ma ' 2.4-szerese, a művezető­ké 1.3-szorosa a munkások átlagkeresetének, ellenben a szakképzett munkások át­lagbére csak 1,2-szerese a szakképzettség nélkülieké­nek. Leszögezhetjük, hogv az olyan mértékű nivelláció, amelr a szocializmus építé­sének első időszakában ob­jektíve szükséges volt az ma, amikor a szocialista gazdaságot nz intenzív fej­lesztés fokára kívánjuk emelni — nem minősíthető sem előnyösnek, sem szük­ségszerűnek. A munka termelékenysé­gének növelése, az emberek igazságérzete Is azt követeli, hogy a keresetekben foko­zottabban jusson kifelezésre az azonos munkaterületen dolgozók különböző mnnka­teliesftménve Is. Jobban kell honorálni a szorgalmat, a rátermettséget, a nagyobb gyakorlatot. Ugyanakkor a kényelmes, lassú, rossz mun­kát végző dolgozók hérét ne tekintsük garantáltnak. Ne a jelenlétet, hanem a teljesítményt bérezzük1 A reform első évében — tokba kiszállított bár nem tudhattunk fordula- és vágottbaromfi tot elérni — bizonyos visszaesett. marhahús kadnak, és legtöbbjüknek — egyszerűsítésével május ele­vásárlása nincs is alapjuk. jén végrehajtott ármozgások. fejlődése szempontjából, ami végső fokon a tömegek A reform első két évében Érthető, hogy a kiskeresetű- jövőjét biztosítja. kezdeti lépéseket és ered- A húsellátással kapcsolat- végre kellett hajtanunk az ek csak az árak emelkedésé­menyeket elkönyvelhetünk ban szeretném felhívni a árreformot és az árrendszer re figyeltek fel. de a differenciált bérezés figyelmet arra is, hogy a változását. Igyekeztünk és nem, hogy számos tömeg­és anyagi ösztönzés te- belső igényeknek határt szab igyekszünk ezt úgy végrehaj- fogyasztású ruházati cikk ságirányítási rendszer re­rén. A népgazdasági ha- az erőteljes húsexport is. A tani, hogy közben kielégítő- ára csökkent, többek között formja jelentős változást tékonyság további ja- nyersanyagok, gépek import- en védjük az átlagfogyasz- a szintetikus anyagok. a vitása érdekében o szocia- jához, licenciák vásárlásá- tót. De úgy semmiképpen pamut-, a tréningáruk, a lista elosztási elveket követ- hoz szükséges konvertibilis sem lehet árreformot csinál- férfi pamut alsó, a női pa­kezetesebben kell alkalmaz- deviza megszerzésében első ni, hogy ne változzék meg mutfehérnemű. a nylonfehér­nunk. Az elkövetkezendő helyen áll a húsexport, ami egyidőben sok ár. nemű. a szintetikus haris- pok során kifejtett külpoli­években olyan hatásos bére- tavaly több mint a fele volt A múlt év során végre- nyák. a férfi szintetikus tikai tevékenységét. Ezt kö­zési, ösztönzési módszereket a belső fogyasztásra tervezett hajtott áremeléseket és ár- zoknik stb. ára. A Minisztertanács elnök­arra helyettese a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a gazda­hozott a tanácsok tevékeny­ségében is, majd a további­akban ismertette a kor­mánynak az elmúlt hóna­vetően nemzetközi gazdasá­kér­kell kialakítanunk, ame- mennyiségnek. csökkentéseket figyelembe El kell ismernünk: nem gi együttműködésünk lyekkel a végzett munkát, j Zöldség- és gyümölcsfélék- véve: a szolgáltatásokkal és volt szerencsés, hogy a for- déseiről szólott, felelős- bői kedvezőek a terméskilá- a szabadpiaci forgalommal galmiadó-kulcsok egyszerű­Beszédét. e szavakkal fe­tabb differenciálásával. Fogyasztás, kereslet, kereskedelem Elvtársak! 3?bban tások, s így mennyiségben és együttesen számított átlagos sítésa során megvalósult és jezte be: Visszatérve a napiren­levő kérdésre, a zár­a képzettséget, a séget a mainál lehet honorálni elsősor- választékban egyaránt jó — árszínvonal egészében csak megvalósuló árrendezés két ban az alapberek hatarozot- előreláthatólag az 1967. évi- lassan emelkedik, a megen- lépcsőben történt. Első fele den _ hez hasonló — felvásárlást gedhetőnek tartott évi 1—2 május elején, második fele számadási vitára, a követke­és ellátást tudunk biztosíta- százalék alatt marad. A bé- pedig most, július elején és zőket szeretném még hang­ni — ha valami közbe nem rek és a foglalkoztatottság az árcsökkentések zöme a súlyozni: jön, csökkenő, a tavalyinál növekedését is számításba mostanira esik. A májusban A gazdaságirányítási re­alacsonyabb piaci árszínvo- véve ez riem hátrányos a és most júliusban meghirde- form bevezetése óta végzett nalon. tömegek életkörülményeire, tett ármozgások folyamato- kormányzati munkát az a A belkeresekedelem — viszont a reális árak pozt- san realizálódnak. Ennek törekvés hatja át. hogy meg­munkájának továbbjavítása tív hatással vannak a ter- nyomán a ruházati Iparban gondoltán, de határozottan érdekében — értelmezze he- melésre és az ellátásra. kismértékű — 1,2—1.5 szá- készítsük fel a magyar nép­A lakosság fogyasztásának lyesen és lássa el jobban a Most már másfél év gya- zalékos — árszínvonal-csök- gazdaságot a mainál nagyobb növekedése a korábbihoz fogyasztók érdekvédelmét! korlata tanúsítja, hogy a kenés következik, s ezzel a feladatok megoldására, mert Kepest erősen változó ter- Olyan értelemben, hogy el- Magyar Népgazdaságban lakosság egésze mintesv 300 népünk iövöie többet és inh­mékstrukturát igényel Ez avult, a vevő által nem ke- nlnCs innációs veszély. a millió forint, komoly feladatok ele állítót- reSett, eladhatatlan termé- rugalmas árrendszer nem ve- hoz jut! A közgazdaságilag helye- téren, sebb árarányok kialakítását Mindezek alapján a megtakarítás­ta a belkereskedelmet tavaly ket ne rendeljen a termelök- zet inflációhoz és az Idén is. Véleményem fői. Szerintem így tudja iga- Szerte az országban> bat kíván annál, ma produkálunk mint amit gazdasági szerint a kereskedelem ja- zán és hathatósan közvetíte­fő­leg kis keresetűek a jövőben is folytatni fogjuk. kor­mány nevében a múlt évi állami költségvetés megva­lósításáról szóló jelentést a el­vára kell írni azt, hogy — ni a paic „értékítéletét" . , növekvő pénzkiáramlás mel- termelő szférának! korében. bizonyos izgalmat mert nagyon nagy előny lett — a korábbi évihez ha- Ezen túlmenően: a fo- váltottak kl a forgalmiadó- származik belőle a népgaz- tisztelt "őrszággyűl&nek sonlóan a reform bevezeté- gyásztól érdekvédelemnek kulcsok összevonásával és daság kiegyensúlyozottabb fogadásra ajánlom, senek első esztendejében ls voltaképp már a termelés­általában nyugodt belső el- néi kell kezdődnie, mégpe­látást teremtett. Az árualap dig a kifogástalan minőségű, és a vásárlóerő egyensúlyát olcsóbb termékek előállitá­nagyjából-egészében bizto- sóval. Más szavakkal: az sítani tudta, ami alapvetően életszínvonal emelkedéséhez a bővülő áruválasztéknak és szükséges anyagi eszközöket a hiánycikkek szűkülő köré- ilyen értelmezésben is ma­nek köszönhető: guknak a dolgozóknak kell A belkereskedelem rovásá- megtermelniük — hatéko­ra kell viszont írni. hogy a nyabb munkával, kereskedelmi vállalatok bel- A fogyasztói érdekvédelem só szervezettsége és gazdasá- első és legfontosabb feladata gi módszerei még nem érték természetesen, hogy megfe­el a reform követelte szín- ielö mennyiségű és választó­vonalat. Az eladók versenye kú áru legyen az üzletek­sok árufajtában hiányzik, ben. Ezzel kapcsolatban bá­va gy szűkkörű és az árukí- tori tjük az állami kiskeres­nálat szűkítése irányában kedelmet, hogy bővítse erő­hat. Nem serkenti a vállala- teljesen a közvetlen kapcso­tok egy részét a „nagy for- latot az iparral, a gyárak­galom — méltányos haszon" kai, a ktsz-ekkel és a me­elvének alkalmazására. Ez zőgazdasági üzemekkel. Ér­Dégen Imre beszámolója a vízgazdálkodás helyzetéről Bevezetőben megemlítette, hogy országunk törvényhozó testülete első alkalommal foglalkozik átfogóan a víz­gazdálkodás egészével. Em­lékeztetett arra, hogy ha­zánkban a vízzel kapcsolatos műszaki tevékenységnek ha­több területen, különösen az deke £ * ^oltóknak is, de £j£ olcsóbb, kevésbé jövedelme- a termelőknek is. ző cikkektől való tartózko- Bátorítjuk a Belkereske­dást eredményezte. delmi Minisztériumot, hogy Ez év elején — részben a belső ellátás javítása ér­emiatt — a kereskedelem dekében ...növelje a válasz­nem adott megfelelő rende- tékcserét a külországokkal, léseket olyan termékekre mindenekelőtt a szocialista .... .. ... ...... , .sem, amelyekben az ipar sza- országokkal. Az importból la l,an ajándéka többé. A vtz bad termelői kapacitással származó ilyen áru aránya ^l ^l ^l.L kin rendelkezett. Ennek követ- kiskereskedelmi forgalmunk- Tl v^élZZZl a ter' termékekből - ban 8-9 százalék, az iparo- csek kóze ^elkedett. A ter­bősége vagy hiánya orszá­gunk életében xn-in dig nagy szerepét játszott. Napjaink­ban azonban a víz már nem sorolható az úgynevezett „szabad javak" közé, nem a természet ingyenes és kor­mészetnek olyan elemévé ——ÉMMMM be­folyásolja az életkörülmé­nyeket, a termelőerők fej­lődését. térbeli elhelyezését, s kihat a gazdasági fejlődés szinte valamennyi területére. A vízgazdálkodás nem i>r: 8 %' ség védelmére vonatkozó rendelkezéseket betartsák, szennyvíztisztító telepeiket megépítsék, jó hatásfokkal üzemeltessék. Sem a lakóte­lepekről, sem a vegyszerek­nek mezőgazdasági felhasz­nálása következtében ne jusson szennyezés a vizek­be. Az ország területének egy­harmadán magas kalóriaér­tékű, 60 Celsius-fokot meg­haladó hőmérsékletű vizet lehet feltárni. A már felszín­re hozott hévíz hasznosításá­ra új fürdők, növényházak egész sora épült, a termál­vizet helyenként — így Sze­geden — lakások melegvíz­ellátására és fűtési célokra is használják. A jövőben ked­vező adottságaink túlzások­tól mentes, reális, gazdasá­gos hasznosítását irányoztuk elő. A mezőgazdaságban az új mechanizmus feltételei kö­keztében e a régiek mellett — új hi- sodott országokban ez az ... . ányclkkek keletkeztek. arány 30 százalék körül tart! Az utóbbi időben a keres- Bátorítjuk a Belkereske­kedelmi vállalatok megren- delmi Minisztériumot és az deléseik növelésével igyekez- állami, szövetkezeti boltokat, tek felkészülni az általuk hogy a kereskedelem kuhu­nem vart nagyobb kereslet ráltságának növelése érde­kielégítésére. Ennek ellenére kében fejlesztési alapjukból ... .,— - , , . . , .... . . , , a kialakult helyzet arra fi- növeljék műszaki felkészült- szorítkozik csupán a vizká- zet. A következő másfél cv- zott meg kedvezőbb leheto­gyelmeztet: a reform sikere Egüket mindenekelőtt fel- rok elháritasara es nem kap- tizedben olyan fejlesztést ter- seg nyihk arra, hogy az uze­érdekében továbbra is mag- szereltségüket hűtőpultokkal, csolodik kizaróiag a mező- vezünk, hogy lehetőleg a bel- mek a kozos feladatokra " * gazdasaghoz, hatóköre ki- területi teljes népesség köz- egyesítsék erőiket; vízi tar­szélesedett a népgazdaság műves vízellátáshoz jusson. sulások útján együttes erő­valamennyi ágazatának a A falu életkörülményeiben vei teremtsék meg a szüksé­vízzel összefüggő tevékeny- bekövetkezett mélyreható Ses anyagi eszfcözöfcei ségére. • változás sürgeti a falusi köz- Dégen Imre ezután az ár­Lényegesen megnövekedett művek gyors ütemű építését, vízvédelemmel, a folyósza­az ipari vízgazdálkodás je- Ez — a vízműtársulatok út- bályozással kapcsolatos ter­lentősége. A szocialista ipar jdn, az állam támogatásával, vekről, tennivalókról be­..„..„„„Jl vízfelhasználása a felszaba- a lakosság anyagi érdekelt- szélt, élénk volt az élelmiszerek fogyasztói árak alakulásával dúlás előttinek ötszörösére ségvállalásával — alkotó tár- Jelenthetem az orsz£ggyű­iránti kereslet s ezt a'ki- kapcsolatban hallható a leg- emelkedett. Ma az iparaleg- sadalmi mozgalommá nőve- lésnek, hogy az árvízvédelmi nálat — többségében — ki- több. olykor mérges és vég- nagyobb vízhasználó, amely- kedett. Immár csaknem 800 müveket korszerű módsze­elégítette Mégis"a tavaszi el- letes megjegyzés. Így: „olyan nek évente jóval nagyobb ja\u lakóihoz vezetéken jut rekkel évről ébre tervszerű­só két hónapban a húsellá- cikkek ára emelkedett, ame- vízmennyiségre van szüksé- — — "'•'*—'— tásban kotnoly feszültségek Iveket a kis keresetűek vásá- ge, mint a Balaton teljes víz­keletkeztek, főleg Budapes- f°!?ak"" VagT Vha ir> ~ a — — -- —- - az különböztetett figyelemmel vitrinekkel, kell foglalkozni a belföldi pi­ac egyensúlyával! Idejében tett intézkedésekkel kell biz­tosítani, hogy a második fél évben érezhetően javuljon az ellátás színvonala. A lakosság egy részénél az idén az első öt hónapban Az ár­mozgásokról lakosság körében rolnak". Vagy: „ha így emel- térfogata. A városok és fal­kednek az árak, az inflá- vak életében szintén kiemel­el az egészséges ivóvíz. A nagy térségekre kiterje­dő regionális vízművek léte­sítése főként a vízben sze­en gyorsuló ütemben fej­lesztjük. Erre évente jelen­leg mintegy 200 millió forin­tot, a negyedik ötéves terv cióhoz vezet". Vagy: „az ár- kedő szerephez jutott a vízi . vidékeken mindinkább időszakában pedig előrelát­tv: íÁlrATfo L íl — wt i'í ^ ovin nn h,. 1 .. w OA : 11 í r £ 5 i. . 4 mozgásokról adott tájékozta- közművek fejlesztése tás nem volt őszinte, csak A vízigény rohamosan nő az árak emelkedése tapasz- — tíz-tizenöt évente meg­talható, csökkenés nem": kétszereződik. A természe­Persze várható, forintot előtérbe kerül. A jelentős lemaradás sür­geti. hogy előtérbe helyez­reálisan nem is tes vízkészlet azonban — na- zük ,a csatornázást. Terveink Imre Magyarország teljes hogy a fogyasztók gyobb térségen belül és i^L^^JA^TfJj.A' vízkészlete az igényeket még hatólag 330 millió fordítunk. A vízkészlet-gazdálkodás kérdéseire is kitért Dégen mindennap pontosan átte- hosszabb időszakot tekintve re előirányzott beruházások lényegesen meghaladja. Az kinthessék és értékeljék több — változatlan. Ráadásul a 60 szaazlekat csatornazasra, országos áUag azonban nem ten, de a nagyobb vidéki városokban is, annak elle­nére, hogy húsból és húské­szítményekből a tavalyinál 6—7 százalékkal többet hoz­tunk forgalomba az állami kiskereskedelemben. A hús iránti kereslet nor­málisan nőtt! A probléma árok'nagyobbjkeresletnöve- minT^lzázezer"fogyasztási vízkészlet sem időben,''"sem f szá?a}^\ pediSAZf?' mértétad kedlt eredményinek mtét cikk árát és az árszínvona- területileg nem úgy oszlik tásra fordítjuk Inkább fej- ban és egyes területeken viz­kedést eredményeznek, mint ^ ezért csak bizonyos jdő e, ahogyan a szükségletck Isszuk némileg lassúbb hiány va» és e,mefc /0;C02Ó_ folyamán érzékelhetik jól megkívánnák. ütemben a vízellátást, de dása vártlató A jövö útja és pontosan. Viszont vannak, A magyarországi vízgaz- vessünk veget annak az alla- eisöSOrban a vízkészletek nb­akik már elóbb véleményt dálkodás helyzetének sajátos pótnak, hogy településeink velése a ieíoiyás egyenlete­mondanak. ellentmondásai közé tartó- e0V resze csatornázás, belső $ebbé iéfelg vizböség ide. A hangulati elemekre ter- 2ik, hogy főként azokon a vízrendezés hianyaban elvi- jén felhasználatlanul távozó, mészetesen mindig kellő fi- területeken — az Alföldön zes ,} ',..a ta a} vizallasa gyakrar) kárt okozó vizek tá­gyelmet kell fordítanunk, — kell öntözni és az öntözés emelkedik. rolása. gondosan számba véve és számára vizet előteremteni, A vizek minőségének ha­szembesitve azokat a tények- amelyeket más időszakban tékonyabb védelmére ügyel­kel. Szerintem az ilyen vé- az árvizek elöntésétől és a meztet, hogy vizeinknek már követően lemények bizonyos egyolda- káros belvizektől kell véde- csupán egyharmada termé­amilyen termelésnövekedés­re fel vagyunk készülve; 2. a húskínálat összetétele erő­sen romlott, kevesebb a ser­téshús. Jelenthetem az országgyű­lésnek, hogy a sertéshizlalá­si szerződéskötések kedve­zőbb alakulása nyomán az utóbbi 4—5 hétben Budapes­ten és a nagyobb vidéki vá­rosokban megfelelően javí­tani tudtuk a sertéshús ará­nyát. Ennek következtében ma már sertéshúsból meg­felelő az ellátás, lóságot tükröznek. Az igé­nyek ugyanis gyorsabban nőnek lehetőségeinknél, s ez a 'húsból- értbet6- Ugyanakkor: tiszta lelkiismerettel mondhatom, hogy ezek a mérges meg­A fejlődés megköveteli, hogy a kiskörei vízlépcsőt csongrádi és a ni és ahol a talajvíz szintje "etes tisztaságú. 1976-ig megépüljön^ VÍZlépCS6 * minden ipari üzemnek meg a * J is viszonylag magas. ,ceü építmie szennyvíztisztító Legfontosabb célunk, hogy berendezését. El kell ér­minden háztartás részére a nünk. hogy a szennyvíz­műszakilag és gazdaságilag tisztítás a gyártási techno­A vízgazdálkodás fejlesz­tését csak oly módon lehet meggyorsítani, ha a társa­dalom közös gondjává vá­pfMTFK — - — —° - , lik, és terheit megosztjuk — RIR ITT<5 4 Jegyzések sokszor a helyzet legcélszerűbb formában biz- lógia szerves részét alkossa, mondotta Dégen Imre állam­1969. JÜLIUS 4. nem kellő áttekintéséből fa- tosítsuk az egészséges ivóvi- az ipari üzemek a vízminő- titkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom