Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács hétfőn ölést tartott. A kormány el­nökének előterjesztése alap­ján elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága június 27-i ülésén elfogadott tudománypolitikai irányel­vekkel összhangban tudo­mánypolitikai bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a tudományos kutatás egységes állami irányítása, a nemzet­közi tudományos kapcsola­tokkal való összehangolása, a Magyar Népköztársaság tu­dománypolitikai elveinek ki­alakítása és azok megvalósí­tásának szervezése. A Minisztertanács a tudo­mánypolitikai bizottság el­nökévé dr. Ajtai Miklóst, a kormány elnökhelyettesét ne­vezte ki. A kormány megvitatta és elfogadta a tudománypoliti­kai irányelvek végrehajtásá­hoz szükséges jogszabályok kidolgozásának ütemtervére tett javaslatot. A külkereskedelmi minisz­ter jelentést tett a külföldi hivatalos kiál'ításokon, vásá­rokon a magyar részvétel 1970. évi programjának bő­vüléséről és javaslatot ter­jesztett elő az 1971-ben meg­rendezendő külföldi kiállítá­sokon részvételünk prog­ramjára. A vásárok és kiállí­tások száma és jelentősége világszerte rövekszik és ha­gyományos szerepük mellett mindinkább műszaki, tudo­mányos és gazdasági infor­mációs központokká is vál­nak. A magyar kiállítások külföldön — amelyeknek évente mintegy 10 millió lá­togatója van — jól szolgál­ják az ország gazdasági ér­dekeit és egyben hű képet adnak a mai Magyarország életéről, alkotó munkánk eredményeiről. A Miniszter­tanács az előterjesztést el­tagadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági üzemek kiegé­szítő tevékenységéről és a vi­ta alapján határozatokat fo­gadott el a kiegészítő üze­mi tevékenység további fej­lesztésére, az eredeti célok­kal ellentétes szabálytalansá­gok fej számolásara. A Minisztertanács ezután egycb ügyeket tárgyalt. a termelési érték nagyobb ré­szét, korlátozni kell ezt a te­v ékenységet. A közvetlen értékesítő és feldűlt ozó tevékenységek kö­zül elsősorban a vidéki tej-, tejtermék- és kenyérellátást! célszerű előnyben részesíteni ' Külön figyelmet kell for­dítani a mezőgazdasági üzem­ben a bérezésre, a munka­időre, a kooperációra, a bér­munkára, a munkavédelemre es a büntetlen előéletre vo­natkozó érvényes jogszabá­lyok betartásának ellenőrzé­sére Biztosítani kell, hogy a ter­melőszövetkezeti alapszabá­lyokban és az érvényes bér­ügyi rendelkezésekben meg­határozott béreken és jutta­tásokon felül semmiféle cí­men bért vagy juttatást ne fizessenek. Koreai küldöttség hazánkban Hétfőn Budapestre érke­zett — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács elnök­ségének — meghívására — a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság Hazafias Egység frontjának és Béke­védelmi Nemzeti Bizottsá­gának héttagú delegációja. A küldöttség vezetője Kang Rjang Uk, a KNDK leg­felsőbb népi gyűlése elnök­ségének alelnöke, aki tagja a Hazafias Egységfront el­nökségének és elnöke a Békevédelmi Bizottságnak. PV-gya korlat Kormányhatározat a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének további rendeltetésszerű fej­lesztése és a szabálytalansá­gok megszüntetése érdekében a kormányhatározat előír­ja: A lakosság ellátásának ja­vítása céljából a tsz-ekben nagyobb ütemben kell fej­leszteni a mezőgazdasági ter­mékek feldolgozását. Javí­tani kell az élelmiszeripari vállalatok és a mezőgazdasá­gi üzemek közötti kooperá­ciót, tovább egyszerűsíteni a termékforgalmazás rendjét és meg kell teremteni az álla­mi-szövetkezeti vegyes társu­lások közös anyagi érdekelt­ségét biztosító közgazdasági és jogi előfeltételeket. Szükséges a mezőgazdasági üzemek közvetlen értékesítő teyékenységének fejlesztése, P7. értékesítéssel kapcsolatos < gedélyezési eljárás egysze­r ásitése. Ugyanakkor szigorí­tani kell az egészségügyi és a minőségellenőrzést. A mezőgazdasági üzemek szolgáltató és egyéb ipari te­vékenységei közül elsősorban azokat kell fejleszteni, ame­lyek az élelmiszer-gazdasá­got, továbbá a helyi szükség­letek kielégítését segítik, a kedvező adottságú területe­ken pedig a helyi lakosság foglalkoztatottságának növe­lését teszik lehetővé. A mezőgazdasági üzemek építőipari kivitelezői jogo­sultságát és területi illetékes­ségét úgy kell módosítani, hogy elsősorban mezőgazda­sági üzemekben és az élel­miszer-gazdaság egyéb terü­letein végezzenek építőipari munkát. Gondoskodni kell arról, hogy megismerkedjenek az építőipari kivitelezési szava­tosságra vonatkozó szabá­lyokkal. Szakmunkás-után­pótlásuk biztosításáról, sa­ját munkásaik képzésérői a megfelelő szakmunkásképző­intézetekkel együttműködve gondoskodjanak. A mezőgazdasági termelés­hez szorosan nem kapcsoló­dó ipari tevékenységet első­sorban ott indokolt fejlesz­teni, ahol a szabad munka­erő rendszeres foglalkoztatá­sa helyben a mezőgazdasági üzemen belül egyéb módon nem oldható meg. Ezeknek a területeknek a fejlesztését regionálisan, elsősorban ipa­ri nagyüzemekkel kooperál­va, kis- és egyes közép­üzemek kihelyezésével, te­lephelyek létesítésével, ál­talában az ipar hathatós tá­mogatásával célszerű megol­dani. A mezőgazdasági üzemek telephelyükön kívül végzett ipari jellegű tevekenységét, az építőipari tevékenység kivé­telével — a már vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítésére is figyelemmel — 197C. január l-ig meg kell szüntetni. A kormány elren­delte, hogy az engedélyeket folyamatosan vonják vissza, Állami vállalatok és intéz­mények termelőszövetkezeti tagot és alkalmazottat telep­helyükön sem munkaerő­átengedéssel (munkaerő­kooperáció), sem bérmunká­val folyamatosan nem fog­lalkoztathatnak. Az ilyen jellegű foglalkoztatást és a mezőgazdasági üzemmel kö­tött szerződést a vállalat és az intézmény 1969. szeptem­ber l-ig köteles megszüntet­ni. Belül kell vizsgálni a fő­városi termelőszóvetkezx lek­ben tevékenységi körük mé­reteit és arányait. Ahol nem a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó munkák teszik ki A „szennyezett" területei fertőtlenítik tagjai Kovács Imre felvétele a mentőcsoport A PV. a polgári védelem­nek a közismert rövidítése. A könnyűipari üzemek kö­zül az újszegedi szövőgyá­rat jelöltéle ki arra, hogy ott PV gyakorlatot hajtsa­nak végre egyrészt gyakor­lási, másrészt bemutató jel­leggel. A látványos gyakor­latra vasárnap délelőtt ke­rült sor, amelyen részt vet­tek a társüzemek vezetői, polgári védelmi parancs­nokai is. Az újszegedi gyárban kö­rülbelül négyszáz ember öltötte magára az overál szerű gyakorlóruhát, s Frá­nyó József gyárigazgató, polgári védelmi parancsnok és Bakó László főmérnök irányításával végezte el az előírt ' feladatét. Ebéd után egy precízen és pontosan végrehajtott gyakorlatot ér­tékeltek a gyár, illetve a polgári védelem vezetői. Ho! a hiba? szabványnak, másfél centi­vel keskenyebbek, csak így lehet őket kiüríteni, a hi­ba tehát a gyártó céget ter­heli . Íme a háború első moz­zanatai, még nem tudhat­juk. ki lesz a győztes. De — ha a közelgő dinnyesze­zonra gondolok — egy biz­tosba levét a város issza meg. V. M. Majom a világűrben A floridai Kennedy támoszpontról egy 6,3 kilós maj­mot indítottak a világűrbe. A Bonny néne hallgató ma­jom 30 napon át utazik a Föld körül. A kísérlet célja, hogy tanulmányozhassák milyen hatást gyakorol az élö szervezetre a világűrben való huzamosabb tartózkodás. A képen: Bonny ápolójával a fellövés előtt. Még szerencse, hogy az IKV-nak és a városgazdál­kodási vállalatnak nincse­nek diplomáciai szervei, mert most valószínűleg visz­szahívnák követeiket. A háborús jegyzékváltás sa­játos formában előbb-utóbb úgyis bekövetkezik. A ház­mesterek szerint ugyanis a tisztaságügyi dolgozók úgy odavágják a szerencsétlen kukákat, hogy azok bele­kukulnak. a dolgozók sze­rint a lakók szeméttel any­nyira telerakják a kukákat, hogy a kiürítésükbe bele lehet kukulni. Most meg az történt, hogy az IKV mintegy ki­lencszázezer forint értékű ragyogóan új kuka-sereget vásárolt, s egy hónap után meglepetve vette észre, hogy a városgazdálkodás dolgozóinak sikerült rekord | idő alatt több mint ezret tönkretenni. Módszerüket bárki megfigyelheti: felhajt­ják a kuka fedelét, úgy teszik rá a gépre, s így ha- ! szervezetének székházában, a marosan végbe mehet a fe- Weil-teremben ünnepélyesen 1 átadták az idei Kiváló és A tudománypolitika N agy horderejű téma szerepelt a Központi Bizottság június 27-i ülésén; a párt tudománypolitikai irány­elvei. Az ülésről kiadott közleményből kitűnik, hogy a párt vezető szerve milyen nagy jelentőséget tulaj­donít a tudománypolitikának. Főként a tudomány gyakor­lati eredményeit számbavevő és az egyre szélesebb körű alkalmazását igénylő kérdésnek. Szeged szempontjából különösen fontos ez a téma, hi­szen itt működik az ország egyik tudományos bázisa. S a kor tudományos, technikai forradalma itt is feszítő erő, amely szocialista építésünk javára szolgál. A városban látszólag kevesebb a közvetlen termelést szolgáló tudo­mányágak és területek száma; nincsen műszaki, tudomá­nyos bázis, nagy horderejű, vegyipari gyakorlatra épülő kémiai kutatás, stb. A látszólagos szó azért kap hangsúlyt, mert Szegeden — az ötből — négy tudományág működik: természet- és társadalomtudomány, orvos- és agrártudomány. Ezek fő­ként az egyetemekre és a Délalföldi Mezőgazdasági Kuta­tó Intézetre épülnek. S a látszólagos kifejezés azáltal fejez ki sürgető valóságot, hogy Szegeden és Csongrád megyé­ben a műszaki tudományok fejlesztése és gyakorlati al­kalmazása rendkívül nagy intenzitással jelentkezik az utób­bi öt évben. Sajnos, erről keveset beszélnek, pedig az el­ért eredmények itt sem lebecsülendők, sőt a jövő szem­pontjából legalább oly fontosak, mint a természettudomá­mányok, vagy orvos- és társadalomtudományok. Ha Csongrád megye ipara azt a helyet akarja magának biztosí­tani és a jövőben még inkább elfoglalni, ami potenciális erejénél fogva reá hárul, akkor a műszaki tudományok fejlesztésére a jövőben sokkal nagyobb gondot kell for­dítani. Egyébként ugyanez áll az agrártudományokra is. Lehetőségeink és meglevő anyagi bázisunk, adottságaink az eddigieknél sokkal nagyobb igényt támasztanak az ag­rártudományok területén folyó kutatómunkával szemben, főként a gyakorlati igény oldaláról. Szükségtelen bizonygatni azt, hogy Központi Bizott­ságunk határozatából még nem származik több pénz a kutatási bázisok fejlesztésére, s ez magában foglalja azt is, hogy Szegeden sem lehet illúziókra épített tudománypoli­tikát folytatni. Azt is természetesnek lehet tekinteni, hogy valamennyi szakember a maga tudományterületét tartja a legfontosabbnak. De ezek az önálló vélemények egyezte­tendők az országos és nemzetközi igényekkel. Ilyen egyez­tetés alapján derül ki az, hogy melyek azok a tudomány­területek, amelyek elsősorban fejlesztési bázisul szolgál­nak és melyek azok, amelyek szinten tartásra korlátozód­nak. Ebből a szempontból az objektivitásnak rendkívül nagy a jelentősége. Ilyen meggondolásból utalt arra Köz­ponti Bizottságunk, hogy a tudományos ágak monopóliu­mainak megszüntetése szocialista, nemzeti érdek, mert ez magával hozza az érdekklikkek megszűnését és reálisab­bá teszi a tudományos területek valóságon értékének megállapítását. Számunkra nagyjelentőségű az, hogy Szegedre tele­pül Magyarország biológiai kutatásának centruma. De anya­gi erőforrásaink szűkössége miatt — a vidéki tudományos decentrumok fejlődésének határt szabnak az országos és a nemzetközi érdekek és a behatárolt anyagi lehetőségek. Tévednek azok, akik azt vonják le a Központi Bizottság ülésének állásfoglalásából, hogy most majd nagy mérték­ben megnövekszik a tudományos élet rangsorolás nélküli fejlesztése! Erről szó sincs. Országos és nemzetközi relációk alapján végzett számítások döntik el, hogy mit miért fej­lesztünk Budapesten és vidéken. Nagy jelentőségű viszont a társadalomtudományok fejlesztése. Ez sürgető érdekünk a marxista elmélet és a gyakorlati politika alapján egyaránt. Az egészséges fejlő­dés azt kívánja, hogy a társadalomtudományok területén hazánk éppen úgy, mint a többi szocialista ország nagyobb intenzitással, kvalifikációval és technikai felszereltséggel állja a versenyt és a harcot a burzsoá társadalomtudomá­nyok kihívó versenyével szemben. K özponti Bizottságunk e témában a jövőre szólóan igen nagy horderejű döntéseket hozott. De ezek végrehajtása csak több éves munkával, nehéz és bonyolult küzdelmekkel valósíthatók meg Szegeden ép­pen úgy, mint Pécsett vagy Budapesten. A Központi Bi­zottság állásfoglalásával egy erőteljesebben ható korszak veszi kezdetét, amelynek meg van a szerepe Szeged tu­dományos életének, s ennélfogva azoknak a tudósoknak, kutatóknak, akik itt dolgoznak szocialista hazánk erejé­nek növelése érdekében. J. S. Kiváló és Érdemes orvos, Kiváló gyógyszerész kitüntetések átadása i M. sikkes meggörbülése. A városgazdálkodás illetéke­sei arra hivatkoznak: az új kukák nem felelnek meg Tegnap, hétfőn, Sem-mel- egészségügyi szervezetek föbb weis születésének évforduló- képviselője, a magyar orvos­ja alkalmából, az Orvos- társadalom több ismert sze­Egészségügyi Dolgozók Szak- mélyisége is. Az ünnepségen dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter mondott beszédet. Hangoztat­ta — egyebek között —, hogy a magyar orvosok, gyógysze­Érdemes orvos. Kiváló gyógyszerész kitüntetéseket. a Az ünnepségen részt vett az részek, egészségügyi dolgo­zók felelős és egyben meg­szcafecssflfsrí ÍM műhelye1 Hétfőn Szegeden megnyílt a szabadtéri játékok „szob­rászműhelye". A Dóm té­I ren, valamint a Tömörkény l gimnázium és ipari szak­l középiskola műtermeiben Tar Béla és Tóth Sándor képzőművészek irányításá val készítik a díszletfigurá kat. ötven centimétertől két | méteres nagyságig, tucatnyi j szoboralakot mintáznak az i KfjDDvT. „._ : 1969. JÜLIUS idei eloadasokhoz. tisztelő feladata, hogy a szo­cialista egészségügyet épít­sék és megerősítsék. A be­széd után átnyújtotta a ki­tüntetéseket. Kiváló orvos kitüntetést kapott dr. Szilárd János, a Szegedi Orvostudományi Egyetem adjunktusa, továb­bá Udvardy László, a Csongrád megyei Kórház osztályvezető főorvosa is. Érdemes orvos kitüntetés­ben részesült dr. Horváth Mihály, a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem adjunktusa és Csongrád megyéből még Stróbl Ferenc, a makói vá­rosi tanács kórházának igazgató-főorvosa is. A Kiváló gyógyszerész ki­tüntetettek között ugyancsak van szegedi: dr. Vinkler Ele­mér, az Orvostudományi Egyetem tanára. A kitüntetettek nevében dr. Szűcs Zsuzsanna és dr. Vink­ler Elemér mondott köszöne­tet. Ezt követően az Orvos­Egészségügyi Dolgozók Szak­szervezete nevében dr. Dara­bos Pál főtitkár köszöntötte az új Kiváló és Érdemes or­vosokat, Kiváló gyógyszeré­szeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom