Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-20 / 166. szám

SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Előszöra szabadtérin Bahcsiszeráji szökőkút Aszafjev balettje kijevi együttes előadásában Egy kán — civilben Girej kán 116 személyes háremmel érkezett Magyar­országra. Ráadásul a Bah­csiszeráji szökőkútban is ő az, akinek estéről estére meg kell jelennie a színen, míg mellé a műsorfüzet sze­reposztása három Máriát és három Zarémát jelöl ki. Itt következik az első meglepe­tés. mert Girej kán. aki ci­vilben R. Kljavin, az OSZSZK érdemes művésze egy Máriát és egy Zarémát kihúz a kezemben tartott prospektusról. J. Potapova és A. Kalcsenko — így je­lenthetjük be az első sze­repváltozást — tehát nem jött a társulattal. Raja és a Hattyú Kék ruháját fehér csip­kefodor díszíti. Kislányos csipkefodor; olyan, amilyet a gondos anyukák szeret­nek látni kislányukon. Pedig a fodor-felhővel köríttett kislány tulajdon­képpen már nem is olyan kicsi. Ahogy mondja, éppen tizennyolc éves, és egy egész esztendeje a kijevi Sevcsen­ko Színház balettegyüttesé­inek teljes jogú tagja. Mégis: Raja Hilko-t, a tel­jes jogú balett-táncost nem lehet még felnőtt számba venni. Csak azt lehet tőle kérdezni, hogy ugye, sosem járt még hazája határain kívül. — Persz.e hogy nem — hangzik a természetesnek tűnő válasz —. most röp­pentem először idegen földre. — És a bizonyára nagyon aggódó anyuka...? — Először nem akarta elhinni, hogy engem is el­hoznak Szegedre, de aztán mégis meg tudtam győzni. Végül már jobban izgult, mint én... Hilko mama egyébként ls Ilyen lzgulós. Mint messzi­re szállt kislánya mondja, nagyon drukkolt akkor is, amikor városuk úttörőpalo­tájának tánccsoportja őt tagjává választotta, és ak­kor is, amikor — nagy kér­lelésre. hosszú könyörgésre — végre beleegyezett, hogy ügyes mozgású gyermeke a kijevi balettintézet tanuló­jává váljon. Nem kevesebb, mint nyolc évet töltött el a ré­gi falak között Raja. Meg­tanulta Itt a forgások és pergések minden csínját­bínját, és amikor jelesek­től ékes bizonyítványával a kezében a Sevcsenko Szín­ház táncosa lett. már tüs­tént csoportvezetőként és alkalmi szólistaként lehetett rá számítani... — Ha Irányítani, vezetni kell a lányokat, akkor ne­kem szól a balettmester — mondja —. s ha egy-egy kisebb szerepre keres jelöl­tet, akkor is gyakran gon­dol rám. Mostanában még csak a táncostársaitól népes szín­padon lép fel a kijevi tár­sulat üdvöskéje, de — ahogy kolléganői mondják —, hamarosan nagyobb megbízatásokat is fog kapni. Amilyen fiatal, olyan tehet­séges — hangzik itt is, ott is a tömör dicséret, s aki a csipkefodros ruha gazdá­ját libbenni, forogni látta, csak igazat adhat a „minő­sítőknek". Hogy végülis ma Raja Hilko első számú tánc-ál­ma? Az a szerep, amely minden kartáncosok és szó­listajelöltek vágyainak „tár­gyét" képezi: a Hattyú! A fehér hattyú, amely Csaj­kovszkij muzsikájára már annyi év óta járja halálos táncát a világ színpadain... A. U Ha Girej kánt valaki meglátja a szegedi utcán sétálni, semmi esetre sem gondol arra. hogy világos barna nyári ruhában, kihaj­tott fehér ingben egy mon­dai hős koptatja itt a cipő­jét. R. Kljavin civilben semmiképpen sem akar ha­sonlítani legkedvesebb sze­repére. De mivel legkedve­sebb szerepe ez. védi Glrejt. — Mint minden hőst, Gl­rejt sem a darab első ak­kordjainak alapján kell megítélni, hatalmas válto­záson megy keresztül. Mária megjelenésével lelkéből fel­törnek azok az igazán szép emberi érzések, melyeket addig a vadság álarca rej­tett. Girej nem hárem-hős. Nagyszerű ember, akinek újraalkotása számomra mindig a legnagyobb fel­adat. — Afi volt az első szere­pe? — Húsz évvel ezelőtt in­dultam neki ennek a nehéz pályának: első jelentősebb szerepem Glazunov Raimon­da című balettjében volt. Girejt 12 év óta táncolom: Olaszországban, NDK-ban, és a veronai fesztiválon egyaránt. Ismert-e a magyar ba­lettet? — Láttam már magyar balett-társulatot, név sze­rint nem tudnék senkiről megemlé'e-ni. de az volt a benyomásom, hogy nagyon magas tudásúak. A magyar balett-művészetet számomra Bartók Csodálatos manda­rinja jelenti: jó lenne egy­szer eltáncolni annak a fő­szerepét is. V. M. Arcok a kijevi balettből F. Jersova, akit Mária szere­pében látunk ma este A szőke díszletes Máriából — Zaréma Máriának zöldesszürke szeme volt és hosszú barna haja. Zarémának zöldes­szürke szeme van és hosszú barna haja. A kijevi balett Énekesnő a balerinák között A szőke Ludmilla (bal oldalt) a szegedi utcán Ludmilla mint­ha a regékből lépne elő. Karcsú, szőke, nagyszemű lány Ludmilla, már öltözködése is elválasztja a többiektől. Éne­kesnő n baleri­nák között. Azok tarka, nagy virá­gokkal gazdag ru­hájukban olya­nok, • mint egy kertnyi virág, me­lyek mindegyike hasonlatos a má­sikhoz. Ludmilla máskelyhű vi­rág: testre simuló nadrágban, át­tört mintájú fe­hér blúzban szin­te tüntetően más mint a táncos lábú lányok. De hogyan tévedt énekesnő létére a balett társulatba? — A kijevi konzervatórium­ban végeztem, ot­tani születésű va­gyok, szinte gye­rekkori barátaim, rokonaim ismerő­seim előtt kell énekelnem es­ténként. Legked­vesebb szerepem az Anyegin cí­mű opera női fő­szerepe: Tatjána, de játszottam fő­szerepet a Pique Dame-ban és Rimszkij Korza­kov darabjaiban. Aszafjev balett­jében egy énekes­nőt alakítok, a darab elején és végén van egy szólóm. A primadonnák közé tévedt éne­kesnőt, Ludmilla Szemenyenkót nemcsak Szeged szépsége érdekli. Rögtön megkér­dezi, mit Játsza­nak a moziban: rajongója a nagy színes filmpro­dukcióknak. És megnyugodva ve­szi tudomásul, hogy van Szege­den francia Ízlé­sű kozmetika. Hogy nagy sze­meit még na­gyobbnak lássa a nyári napsütés­sel ébredő vá­csinos, karcsú balerinája, Natalja Rudenko ugyanis nemrég táncolta először Za­réma szerepét. Addig a Bahcsiszeráji szökőkútban csak Máriát alakította. Robogó buszban. Pestről Szeged felé beszélgetünk, mellettünk tájak futnak el, s a beszélgetésben Natalja életének tájai, ö maga is bevallja, hogy elég szokvá­nyosak. Gyerekkorában kez­dett táncolni és sok-sok év megfeszített munkájával ér­tei el azt. hogy most éle­tének második szabadtéri színházával ismerkedhet. Mert Veronában már jártak. J)e máshol is: fiatalon vé­gig portyázta a társulattal egész Skandináviát is. S nemcsak mint Aszafjev da­rabjának hősnője nyújtott maradandó élményt a nézők­nek, de a Hattyúk tavának Odettjeként is. — És jobban szereti Za­rémát. igazán? — Feltétlenül. Jobban il­lik hozzám Zaréma szenve­délyessége. Mária alapjában véve könnyen kiismerhető lélek, talán egy kicsit szimpla is. — És a magánéletében Máriát vagy Zarémát ala­kít? Elpirul. Mária és Zaréma egyszerre néz ki zöldesszür­ke szeméből, de mire meg­szólalna, már mondják he­lyette társai, a fiatal baleri­nák: Zarémát! Két napja van Szegeden, és máris elnevezték a Dóm téren fűrészelő, festéket ke­verő kollégái; így mond­ják; Szása, a szőke díszle­tei... Hogy szőke, az nagyon messziről látnivaló: hosszú szálú, világos haja szinte világit a fényes napsütés­ben. Am az, hogy a szín­padképek építésének is szakértő mestere, csak a díszletépítő műhelyek táján derül"ki róla. Egy intés ide. egy szó oda, és máris a pó­dium igényeinek megfelelő­en alakulnak a lécformák, s keverednek a festékek. A. Volnyenko, a kijevi Sevcsenko Színház díszlet­tervezője, A bahcsiszeráji szökőkút színpadképének első számú gazdája, persze nem ok nélkül mozog ilyen mester-mód a kulisszák bi­rodalmában. Ahogy mondja; kicsi korától díszletek kö­zött nőtt fel, hiszen édes­apja ugyancsak a Sevcsenko Színház tervezőjeként dol­gozott. Az évszázados „te­átrum" vezetői az idősebb Volnyenko halálakor — 1968-ban — tüstén a remek szakember fiára gondoltak, s azóta már ő felel a pódi­um hátteréért. A szegedi plató? Hát az bizony óriási! Talán kicsit nagyobb is, mint amekko­rának odahaza gondolta. Nagy szerencse viszont, hogy a színpad itteni ismerői nagyonis tisztában vannak a beépítésre váró négyzet­méterekkel, így ha valami­ben tanácsra van szüksége, azonnal biztos választ kap... Egyszer derékig pucéran odaállt, hogy egy aprócska ecsettel maga is fessen. Ez­zel a kis penzlivel akarja befeketíteni ezt a hatalmas vásznat — kuncogták a sze­gedi kollegák, s aztán egy jókora meszelőt nyomtak a markába. — Itt ez az ecset — mondták —, Itt nem le­het centiméterenként ha­ladni. Hiába, a díszletes — még­ha szőke is — holtig ta- Koszmcnko, aki kedden és null pénteken este Nurali lesz Fesztiválnaptár JÜLIUS 20, VASÁRNAP Délelőtt 9 óra: a József Attila Tudományegyetem Ady téri épületének nagy előadójában ünnepélyesen megnyílik a Pedagógiai Nyári Egyetem. Megnyitót mond Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a KISZ KB első titkára. Este fél 8: Aszafjev Bahcsiszeráji szökőkút című balettjének premierje a kijevi balett előadásában. VASÁRNAP. 1969. JÜLIUS 20. Somogyi Károlyné íelvetelel Jelenet a Bahcsiszeráji szökőkút főpróbájáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom