Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-19 / 165. szám

turné Hazaérkezett kéthetes olaszországi turnéjáról az Állami Népi Együttes. A társulat a többi között Ve­ronában, Bolognában, Tri­esztben, összesen 10 előadá­son lépett fel. Az együttes műsorát az olasz közönség mindenütt nagy tetszéssel fogadta — mint a társulat vezetői elmondták —, a kü­lönböző kórusműveket és táncszámokat, gyakran há­romszor-négyszer Is meg kellett Ismételni. Az együt­tes veronai fellépésével kez­dődött meg a város hagyo­mányos — ez évben negy­ven ötödször megrendezett — nyári színházi Idénye, Buda visszavételének élő tanúja Ezekben a hetekben az idén is Izgatottan figyelték botanikusaink, életre kel­nek-e ismét az ország fa­matuzsálemei, nem leszünk-e szegényebbek az elmúlt szá­zadok egy-egy néma, de élő tanújával. A nagy öreg, az ország legidősebb fája, a kőszegi Király-völgy szelídgeszte­nyéje például — amint fáj­dalommal állapítja meg ne­vezetes fáinkról írt művé­ben Balogh András — már biztosan nem hoz rügyeket. Átélte 600—800 év viharait, de törzse, amelyet 16 össze­fogódzott gyermek tud csak körülölelni, ma már kérgét vesztetten tárja kiszáradt karjait az ég felé. De még él és most körülbelül 700. évét tölti a hédervári tölgy, amelyet azonban a néphit ezeresztendősnek tart. Sőt sokan még most is látni vé­lik törzsén annak a kötőfék­nek a nyomát, amellyel Ár­pád kötötte hozzá annak­idején a lovát. És van még élet hazánk legnagyobb fá­jában, a zsennyei tölgyben is, amelynek odvában „ta­lán egy ló is megfordulhat­na". Szinte országos híre van a vén — több, mint hat és fél évszázados — bajmóczi hársfának, amely a vezérlő fejedelem nem egy levelé­nek keltezésében szerepel a helyszín megjelöléseként. Az ős-budaiak közül is kevesen Ismerik azt a pél­dátlanul szeszélyesen formá­lódott —, vagy inkább el­torzult — törzsű fekete eperfát, amely Buda vissza­vételének élő tanúja. A „néma család" 99 Nyelvünk az utóbbi idő­ben egy különös fogalom­mal gazdagodott: „élő szülők árvái". Annyira azért új még ez a fogalom, hogy egyetlen tömör, megfelelő szót még nem leltünk tar­talmának kifejezésére, de nevelőintézetben, sőt javító­nevelő intézeteinkben már anya vacsorát készít, mos, vasal s bizony ideges, mert „szalad a lakás". Az igaz­ság az: a legszorgalmasabb asszonynak is erején felüli megpróbáltatás, hogy helyt kell állnia a munkahelyen, el kell látnia a családot, s emellett időt kell szakítania önmaga ápolására is, ha elég sok olyan gyerek, fia- vonzó feleség akar marad­talkorú van, akiket — egy­más között — így neveznek a nevelők. Hát még a családokban hány és hány Ilyen „árva" gyerek van! ni. Nehéz szívvel sorolják a feladatokat, mert legtöbb- , K »»„„• „„_, r,._ ször nem lehet sorrendet van-e köze Mert n m n­tartani, s mint elhalasztha- ?,etn "^L^SÍk íőkkí" tó kérdés, utoljára marad a ** ^t^w'úh^úke .„,i nem minden hosszuhaju ke­hogy egy kis „heccet" csi­náljon), hogy mikor volt a gyerekével kirándulni, meg­álltak-e már a parkban, megnézni, milyen virágok vannak ott? Nézték-e már a gyerekével együtt a csilla­gokat, készítettek-e madár­etetőt? Hitetlenkedett az apa: mi köze ezeknek a dol­goknak egymáshoz? Persze, ki tudja valóban m-e köze. Mert den fiatal borogat virágtar Minifalu Makra János megmutatja „külterületi lakott hely" Ha csak térképen akarja ják a telket. Itt a szomszé- Középen ott van már a be­valaki tüzetesen végigtekin- dunkban tizenötezret ígértek tongyűrűs kút. Ház kívánko­teni Ásotthalom határát, ak- már félholdnyi földért. zik ide is. kor is belefárad a szeme. Az öregek nem akarják el­Ha „terepbejárásra" szánja rá hagyni a tanyát, a fiatalok ma^i'akektségZb^ő ^ viszont az idősebbektől nem kától a külsőig akar jutni, szeretnének messze kerülni, huszonhat kilométer út áll Azért is szívesebben építe­előtte. Az utat ne tessék mai nek ide, mert itt nagyobb tervezett szélét. De már azon fogalmaink szerinti útnak portára van kilátás, nem túl is épül egy új ház, alig érteni, mert van ezek között kell tehát az állattartásról tíz lépésre a határtól. Csí­többnyomsávú tanyai út is. lemondaniok. szár Antaléké. Kétszer szi­Szúlességéből ítélve autó- A gátsori iskola vezetője getelt vályogház halasi tég­sztráda is lehetne, zöldöve- Fekete Árpád. Bár van szol- Iából készült alappal, sátor­zettel, egyébként csendesjá- gálati lakása, mégis házat tetővel. Beosztását bárki rású gumikerekű kocsik bal- épít. Itt, Gátsoron. Azért megirigyelheti. Tágas elő­lagnak rajta, meg motorke- most, hogy nyugdíjasként is szoba, két nagy szoba, kony­rékpárok, és itt-ott személy- itt maradhasson. Még húsz ha, fürdőszoba, kamra. Min­gépkocsik. éve van addig. Szereti ezt a den új házban van fürdő­helyet, gyökeret vert, pedig szoba. Pedig még csak tanya H/írnm ísntpnnr'm születés szerint röszkei. ez a vidék. nUlUlll KULCgUIIU Ezt a fiók£alut nem író_ Ha árulni kezdik a ház­. , . , ,. , asztal mellett találták ki. A helyeket, nagy nyüzsgés vár­Sokan a faluban építenek környékbeliek igyekezete ható itt. Egy-két év alatt ta­uj hazat, de sokkal többen hozza létre „Belterület" lesz karos „minifalu" lesz Gát­nem. Pedig szinte mindenki majd az a föld j8 ahol most son építkezik A tanácstitkár, é tarlókrumplit vetnek. Horváth Dezső Makra János három kate- ° góriába sorolja a mostani ház körüli törekvéseket. Ki­sebbbfokú felújítás elől a Csöndes lelépés gyerekekkel való törődés. ... , ... _ . . Az este fáradtan is robotoló Y.erte^k. ban?abah. " Mégis- család legtöbb helyen rá- ^ „keU elvonókúrára kul­mertem adásul mér a tv-rabja is. feni 1éves. korában De so­egy kis- örülnek, ha jó az idő, „ki- kan- efre t°bban. hurcolják lányt, aki elcsavargott csaphatják" a gyerekeket az ^TlzéfimSm^t Alig, hogy elült otthon a udvarra, s meg nagyobb J^^SS&^E csatazaj, a préd kácioáradat öröm, ha a tv-műsor ide- ... ® kincsekett — hozhat­- amit nagy szenvedéllyel, gr e m á r ágán van, nem gye^o^kbó^Mét zavar az apronao. is „árvák", olyan családok Egyre kevesebb a szó; a árvái ahol látszólag minden nevelés leszűkül a fegyel- rendben van, amelyekről kül­mezésre, így hovatovább ső szemlélő a jó csaiád min­dé gépies egyformasággal mindig elmond a mama — a kislány kisétált a kiska­pun. Csak el hazulról egy _ kicsit! - ennyi vezérelte A örül a gyerek ha meg se také^t''formázhatni szólítják, mert legalább bé­kén hagyják. ~ ' ~ Nincs elég A „néma családban" kevés élmény jut a gyerekeknek, parkban vidám, gitáros, kó­cos társaságot talált Kine­vették őt: szoknyája hosszú, szeme festetlen. Másnap miniszoknyában, feketére mázolt szemmel, gondosan kócolt hajjal, tervszerűen „lépett le" ha­zulról. Cigarettát vett fagyi helyett. „Most menő vagy" — ámultak a kamaszfiúk. S a 15 éves kislány néhány hónap múlva a női klinikán kötött ki. Untig ismert tör­ténet „Na, már csak éppen ez Elnyomott erők bajunk I a nyi'­ezért házon kívül igyekez-' vánvalóan rossz életű csalá­nek megszerezni. Amint fel- dokkal, ahol mindennaposak cseperednek, meg is kísér- a háborúságok, ahol az al­lik. Elmennek; kimaradoz- kohol rabja az apa vagy az nak hazulról. Aztán szer- anya? — kérdezhetnék. — vezhetjük az aktivahálóza- Miért vesztegetjük az időt tot, akik ügyelnek rájuk, erre? Amikor ott vannak akik megakadályozzák, hogy például az elvált szülők va­szeszt kapjanak a fiatalok lóban hajótörött gyerekei... a szórakozóhelyeken, akik vagy a... — és sorolhatjuk hazakísérik a 14—15 éves bizony. kislányokat, ha a parkban Mégis kell erről is beszél­hiányzott"! — őrjöngött az V!így a Tisza-parton estele- ni. Mert ezekben a „néma anya. — „Pedig mindene ,dik rájuk. S ha ezek a gye- családokban" a látszólagos megvolt itthon. Mégis rossz rekek rossz útra térnek, nyugalom, az „összkomfortos hallhatjuk a bíróságon a béke" mélyén kiszámíthatat­társadalom felelősségéről, lan erők elnyomottsága mindnyájunk felelősségéről szunnyad. S ha nem is tör­a szavakat, s nem értjük (a ne ki a látványos dactettek­zokogó szülők sem), hogyan ben, vajon érzelemszegény nőnek fel közöttünk érze- lelkesedni nem tudó, fiatal­magánvos ságában elfásult új nemze­Hltetlenkedve dékre van-e szüksége társa­hallgatta a bíró kérdését dalmunknak? egy apa (akinek a fia vi­rágtartókat borogatott fel, társaságba keveredett". Valóban? Mindene megvan gyerekeinknek? Ne a ruhát, cipőt, ételt soroljuk, még csak ne is a kerékpárt vagy a könyveket. A szép lakás is csak kerete, életformánknak | nem otthon. Otthona — az van-e gye­rekeinknek? A család óriási átalakulá­son, mondhatjuk nyugodtan: megrázkódtatáson megy át napjainkban. Világszerte, nemcsak nálunk. A családi élet megváltozott, alapve­tően amiatt, hogy az édes­anyák is állást vállaltak. A gyerekek bölcsődébe, óvodá­ba, iskolai napközibe kerül­tek; aprócska koruktól kezdve idejük jelentősebbik részét a családon kívül, a szülők számára csaknem Is­meretlen, külön világban töltik. De nem szakadnak el a családtól. számtalan egyéb ok mellett azért sem, mert pszichológusok a meg­mondhatói, hogy ebben a korban alapvetően érzelmeik irányítják a gyerekeket. Az utcán látott részeg ember­ről, az iskolai eseményekről, a focicsatáról, mindenről, ami kis életében történik, az édesanyjának vagy édesap­jának szeretne beszámolni a gyerek. Az élmények renge­tegében kell rendet teremte­nie, de egyedül nem tud. lehetősége lemszetrény, • de meg gyerekek. P. Szőke Mária legeldugottabb tanyák sem térnek ki, teljes felújításban a tanyai házak fele részesül. A harmadik kategóriához újabb magyarázat kell. „Erő­sen felújított" tanya az, amelyben a régi ház alkat­részeit még mutatóban sem lehet felfedezni. A teljesen új házak fedőneve ez, mert egyébként nem szabad kül­területen újat építeni. A gátsori Papp Istvánék szívesen is, büszkén is mu­tatják tíz éve épülő új há­zukat, de hirtelen gyanak­vásra vált át a szíves kalau­zolás: — Maguk most akar­ják kiszabni a büntetést, azért néznek meg mindent? ök az elsők, akik itt az utóbbi évtizedben újat épí­tettele, ennélfogva az ő há­zuk a minta. Ilyet építenek sorban mostanában Gátso­ron, egyre többet — Miért ide, miért nem a faluba? — Mindenki oda se férhet. Miért vegyünk mi ott házhe­lyet mikor ez is falu akar lenni? Villany, Iskola, bolt és kocsma is van itt ennélfog­va semmi hátrányát nem érzik a tanyának. Főleg így, hogy „falu akar itt lenni". Gátsor és Kissor Hivatalosan így mondják: külterületi üzemi lakótelep lesz. Másképpen: tanyaköz­pont. Kettőt terveznek Ásott­halmon. Gátsor az egyik, Kissor a msáik. Már járási és megyei szervek kezében van az ügy, nemsokára meg­kezdődik a kitűzés és a tel­kek kisajátítása. Gátsorra két utcát tervez­nek, négy sor házzal. Ha megépülne a bajai és a ke­lebiai műutat összekötő út, akkor Ideális település len­ne itt — Kik jönnek majd ide lakni? — kérdezem Pappé­kat — Elsősorban a fiatalok. Alig várják már, hogy árul­Kék lángok a sivatagban Szovjet Türkménia tér­képéről 50 évvel ezelőtt még hiányoztak a természeti kin­cseket feltüntető jelzések. A geológusok szorgos munká­ja nyomán azóta a helyzet gyökeresen megváltozott. Sokféle nyersanyag föld alatti „rejtekhelyére" derí­tettek fényt, úgyhogy a je­lek ma már alig férnek el a térképen. Kiderült, hogy a türkmén föld különösen gazdag földgázban, kivált a lakott helyektől távoli Kara­Kum sivatag homoktengere alatti terület. Az 1964-ben 250 milliárd köbméterre be­csült földgázkincsről kide­rült, hogy a 600 milliárd köbmétert is meghaladja. De a Kara-Kum sivatagban még tovább folytatódik az új lelőhelyek felkutatása. A nehéz körülmények ellené­re a geológusok eredménye­sen végzik a munkájukat a fellobbanó „kék láng" remé­nyében. A türkmén gáz elsősorban Krasznovodszk lendületesen fejlődő iparának, valamint a városoknak és falvaknak az energiaigényét elégíti ki, de csőtávvezetéken eljut a Szovjetunió európai részé­nek hatalmas ipari centru­mába is. Érzéketlenség Van szíved zenélni, mikor egy léi éve sínes, hogy eltemettük? 7'ot&Zéhit janicsárok (51.) — Ez opportunizmus. — Látja, Szirovicza elvtárs, ezért mondom, nem ismernek önök engem. És ne bízzanak ben­nem. Megtehetik. Két kezébe temette arcát, s úgy beszélt át az ebben az országban történik! vállalta" a "felelős •— A magam munkájáért vállalom a felelőssé­get. — Szép szó. Hát csak dolgozzanak össze Kál­mán bácsival. De nem haragszik meg, ugye, ha időnként elbeszélgetek magával? — Tudja, Szirovicza elvtárs, ha ez a szokás ha­marább is eszébe jut a följebbvalóknak, hogy beszélgetnek néha, csak néha, és meghallgatják néha, azt is csak néha, a kicsike embereket, jaj, ezen a napon most nem számolnák Pesten az el­esetteket! Ha nemcsak a sokszor nagyon hazug jelentéseket nézik. Hiszen a párt mindenért, ami Kevés élmény Sok gye­rek egye­dül ma­rad ezekkel a gondokkal. A munkahelyről hazaér­kező szülők fáradtak. Az ujjai között. — Bonyolult világ az ember. Ha egy részét megismerte, valamivel közelebb jutott a teljes­hez. Aztán újra azt látja, hogy amögött ismét tel­jesen ismeretlen világ. — Pontosan így mondják ezt a tudósok is. — Szóval Dorgayt, nem? — Ha csinál valamit. — De hát, a történtek után. van annyi esze. hogy... Gondolom, úgy titokban szervez és le­het, hogy az erdőbeli fegyveresekhez is van kö­ze. — Lehet. Ez volt. Ezért lehetett régen. A „le­hetért". Ennek a „lehetnek" is most bőven cso­rog a keserű leve a szánkba. Gyanús? Le vele! Be a dutyiba! Ne kezdjük! Illetve, inkább ne folytassuk! — Egy kis hatósági őrizet nem ártana neki séget. — A fejemre olvas? — Szorít a keserűség. Régóta dühös vagyok a felelősökre. És higgye el, nem a Kucsera­cikktől tanultam haragudni. Nem a minden­fajúi díjakkal teletűzdelt mellű, lázadó urak lázítottak engem. Miért nem látta a párt és a pártfunkcionáriusok ezre, hogy merre me­gyünk? Miért vették föl a fizetést, ha már az öntudatukra nem apellálalhattunk is? — Most maga belelovalja magát. — A torkomba futott a bánat újra. Szirovi­cza elvtárs is csak gyanakszik, nem akarja látni, hogy mi taszított bennünket ide. Az el­fogott egyetemisták mondják, hogy nem egy, a nagy kitüntetésekkel telitűzdelt főfő elvtár­sunk már külföldön veri a mellét, a sztálini Különben tegyen legjobb belátása szerint Maga restaurációról, a szovjetek e'özönléséről beszél, a felelős. Pedig még csak most jött elő a hercegprímás. A legutolsó munkással megfizettetik a selejtet. A béréből levonják az okozott kár értékét. De amikor a politikusok gyártják a selejtet, ak­kor ki fizet? — Ne hajszolja magát üres, demagóg frázi­sokba, Kovács elvtárs! — Miért demagóg? Miért frázis? Tizenegy év alatt ' minden jelenségnek megtaláltuk a formáját. Az ember dühében, kínjában, elke­seredettségében kinyitja a -pofáját, akkor de­magóg. A dolgok bonyolultabbak. A dolgok tiszták. Ha emberi módon közeledünk hozzá­juk. De ne kész formulákkal. Én szégyelleném magam, ha oktatni akarnám önt. Ezekkel a frázisokkal tovább nem megyünk semmire. Undorodom tőlük. Kíváncsi volt rám. és bármi kuszák is gondolataim, hát ismerje meg őket. ismertje meg indulataimat, és azután invitál­jon a pártba, bízzon bennem. — Mit mondhatok? Hízelgés nélkül mondom, tiszta szándékú ember maga, de ne haragud­jon hogy mondjam, kicsit naiv. Az írás és a valóság más. Más az elv. más a gyakorlat. — De az istenit neki. látja, ez nem megy a felembe, hogv ezt ilyen hidegen ki lehet nyi­latkoztatni. Ez opportunizmus. Ne haragudjon, vizet prédikálunk, és bort iszunk. Bele lehet nyugodni abba, hogy a marxizmus ugyanezt tanítja, s mi is ezt tanítjuk a tömegeknek, de hát ugye, a gyakorlatban a dolgok egészen másképpen mennek. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom