Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-19 / 165. szám

Kaviár, nagyban A Kaszpi-tengerben, az lyes nagyságuk ellenére vá­Ural folyó torkolatában zuk nem csontosodott el, csak nagyüzemben folyik a tok- porc alkotja. Szaporodáskor ' halak halászata. A jellegze- legtöbb fajuk felúszik a Fe­tes alakú, csőrszerűen előre- kete-tenperbe ömlő folyókba, nyúló koponyájú halak na- ott rakja le ikráit. Sózott ik­gyon megnőnek, egyes pél- rája a valódi kaviár. Nagy dánvai több mázsás súlvúak. tápértékű, értékes fehérjéket ezért emelőszerkezet szüksé- tartalmazó élelmiszer. A vi­ges az úszó halfeldcleozó lágon a legnagyobb valódi üzembe való átállításukhoz, kaviárt termelő állam a Érdekességük, hogy tekinté- Szovjetunió. A néprajzi filmszemle jövője Kezdem mindjárt in mé­diás res: nem akarjuk meg­ölni a néprajzi filmszemlét! A Délmagyarországban ugyanis a minap Akácz László felvetette a „prolon­gált filmszemle" problémá­ját, s nagy kárnak tartja, hogy az Ünnepi Hetek prog­ramjából az idpn ez a ren­dezvény kimaradt. Mindezt Kilenc pályázó közül Nóra az első Miután bizottság Ha betűrendbe szedjük az Cserzi/ a Kilencven esztendővel ezelőtt jS üres ]esz) egy könyvtárosi tisztségviselőjéül, született Móra Ferenc. állásra is. négyet a jelölő Móra 1902 tavaszán került Az igazgatói tisztre ls nem is javasolt az ő nevü­a Szegedi Naplóhoz. Ezt akadt Tömörkényen kívül ket nem ismerjük, megírta 6 maga Szegedi önjelölt. Bella Lajos sopro- ^ betűrend^ i életem 25 évfordulója című nl tanár (van-e. aki e nevet <>tot< elsoul KeivS tárcKában legenöát ismeri?) alkalmasnak ítélte Mihaly borbélymestert. U köl ve elS'cMl a hí- magát e posztra, s benyúj- Homo lené venmár a kilenc­res-nevezetes Nagy Florsy- totta pályázatát. Miután venes evek ota országos/m thia-virágzás városunkban azonban a Magyar Nemzeti »®mert tárcaírót kell említe­címűről — amelvet a mai Múzeum Széchényi Könyv- nunk. Erte nem kisebb te­rápia sem £ meg egy tárának, a Magyar Tudóvá- kintély, mint keresztkomája, £Stó ím ^ nyos Akadémia könyvtáré- tZ™ De kevésbé ismeretes, ho- nak és a budapesti egyete- A gyan került Móra a Somo- mi könyvtárnak Igazgatóiból ToíhpJéla8Ík£a , , gyi-könyvtárhoz és múzeum, álló jelölő bizottság - na- Nem sajnálta a járadsá­hoz Mert nagyon egyszerű- gyón természetesen — egye- ?ot tartott attól, hogy ntk látszik Tz^tódl'^avá- dűl Tömörkény Istvánt ja- járatja magát, híres Esti ros kettős köSefődli vasolta a városi tanácsnak, e^ében dicsér­intézményében: Reizner ha- volt annyi önkritikája a *ette meg Cserzyt. Haszta­ÍS/S- jtesüts: =1 ***. a™, mTrUfk^yvS^helyt ^vényét Így Szeged vá- ""g^J re pedig Móra lépett. Tő- r°s tanácsa egyhangúan ci,e.!17ama? . ^.f" mörkSy halála után, 1917- Tömörkényt választotta "Sí? cimu visszaemleke­Móra tómét Tömörkény Reizner utódául SS^gS iTrakrti helyébe került, immár az Még nagyobb küzdelem vümos Tüspökmk a mű­igazgatói székbe. indult Tömörkény korábbi és könyvtárak or­Am nem ment ez ilyen státusáért, a könyvtárosi »^ffőfelügveW^nek eb egyszerűen. Reizner halála stallumért. Nem kevesebb, nökieLXtíaná^zó ie­után a város pályázatot írt mint kilenc pályázó akadt, "öá6 Wz^ttsáe meri- re­ki az igazgatói tisztségre is, közülük négy tollforgató %fma^vMásúvolt, így és (nyilván maris föltétele*- szegedi, aki ugy vé te, hogy Jvo!t ma már ne~ joggal mondja a cikk írója, hiszen a néprajzi filmszem­le tavaly valóban jól, s ku­riózumként indult. A kezde­ti nehézségek miatt semmi­képp sem lenne érdemes véglegesen elvetni ezt a ren­dezvényt, amely esetleg még tovább fejlődve kelet-euró­pai néprajzi filmszemle is lehetne. Meg kell azonban nézni azt is, miért nem valósul meg az idén. A születő új rendezvényt tavaly több szerv dajkálta életre: a Fesztivál Intéző­bizottság, a TIT Szeged vá­rosi bizottságának néprajzi csoportja, a TIT Országos Szervezete Néprajzi Cso­portja és a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. A TIT Országos Központja azonban már 1968 őszén ki­lépett az együttesből, bár az 6 profilja lenne egy ilyen jellegű rendezvény to­vábbnevelése. Lehetséges, hogy azért, mert az elmúlt év őszén indult meg Buda­pesten a Kossuth Klubban a néprajzi filmek bemutatá­sa, s oda kívánják átplán­tálni ezt a rendezvényt. Lé' nyeg csak tosítottak 1969-re! Ennek el lenére, a Fesztivál Intéző­bizottság még mindig a szemle megrendezése mellett döntött. Néhány érv azonban amel­lett szól, hogy a szemle — kétévente — biennáléként kerüljön megrendezésre. Fő­ként azért, hogy elegendő idő jusson a filmek készíté­sére. Számolni kell természete­sen azzal a ténnyel is, hogy egy szakmai filmszemle — bármily nagyszerű a rende­zés — olyan tömegeket so­ha nem vonz. mint a játék­filmek. Az Ünnepi Hetek alatt hozzánk érkező ven­dégeket egyébként is oly sokféle látnivaló várja, hogy nem valószínű a tömeges érdeklődés. Ebből a megfon­tolásból következik: akkor rendezzük meg a szemlét, amikor az érdeklődést tel­jesen felé tudjuk fordítani. Például ősszel, vagy a ta­vaszi hónapokban. Ha a jel­zett időben kerülne meg­rendezésre, bizonyára a kö­zépiskolások, a főiskolai és egyetemi hallgatók nagy ér­deklődésére is számíthat­nánk. A két ötlet össze ls kap­csolható! Meg lehetne ren­dezni a filmszemlét ősszel, de csak kétévenként. Maga az, hogy számunkra a rendezvény többet nyerne elvi" támogatást biz- így, mint amennyit veszít azzal, hogy nem az Ünnepi Hetek rendezvényeként hir­detjük. A városi tanács vb művelődésügyi osztálya ezt a megoldást támogatja. Laczó Katalin J lassú halál" áldozatni A világon évente 2000 ton­na ópiumot termelnek, amelyből azonban csupán 800 tonnát használnak fel gyó­gyászati célokra. A fennma­radó 1200 tonna ópium kábí­tószercsempész „társasághoz'' kerül, amelynek egységes képviselete van az egész vi­lágon. A kábítószer fogyasz­tói közül több mint 400 000 él az USA-ban. 300 000—350 000 a Közel-Keleten és Délkelet­Ázsiában, néhány 10 000 Ma­laysiában és Singapore-ban, 80 000—100 000 Hong Kong­ban, körülbelül 250 000 Irán­ban. A termelők, a laboránsok, a nagy- és a kiskereskedőit, a bankárok és a csempészek óriási összegekkel dolgoznak. Egy kiló morfium Libanon­ban 3000—3500 frankba ke­rül. 1 kiló heroin Franciaor­szágban már 25 000 frank. Az USA-ban a nagykereskedők­nél 1 kiló heroin ára 30 000 frank, és 400 000-től 1 millió frankig terjedően a kiskeres­kedőnél. Egy kiló heroinból 20 000 adag készíthető. Ilyen körülmények között érthető a kábítószer-csempé­szek buzgó tevékenysége. A' csempészutakon beszivárgó kábítószerek csak kis része kerül a hatóságok kezére. 99 ejáródott" a 6-os autóbusz ve, hogy ehhez egyetlen em- mint írástudó, alkalmas a bernek lehet jussa, Tömör- könyvtárt és múzeumot egye­kénynek, tehát az ő helye sítő Közművelődési Palota A kémiai anyagik és eszközük alkalmazása a mezigazdasáoian Pályázati felhívás A szocialista nagyüzemi dálkodás; erdőművelés; ál­mezőgazdaság elmúlt évti- lattenyésztés; mezőgazdasá­zedes fejlődése jelentős mér- gi feldolgozás, tékben korszerűsítette a ter- Egy-egy témakör pályázói melés kultúráját E folyamat között az alábbi díjak kerül­része volt a kémiai anyagok nek kiadásra: és eszközök növekvő mérté- j. díj: emlékplakett arany kű elterjedése, amely meg- fokozat, elismerő oklevél és változtatta az agro- és zoo- 500o Ft pénzjutalom; II. díj: technika hagyományos gya- emlékplakett ezüst fokozat, korlatát, újszerűséget, szem- elismerő oklevél és 3000 Ft léletváltozást, magasabb pénzjutalom; III. díj: emlék­szakmai műveltséget követel plakett bronz fokozat, elis­a termelés irányítóitól és merő oklevél és 2000 Ft munkásaitól. A Kiváló Ifjú pénzjutalom. Technikus és Kiváló Ifjú a meghirdető szervek a Mérnök mozgalom keretében témát legjobban feldolgozó e fontos szakmai területen pályamunkákat külön díjak­dolgozó mérnökök, közgazdá- ban részesítik. Az országos szok, technikusok részére, helyezett pályamunkák ké­ha2ánk felszabadulásának 8z:ítői a fenti díjazásokon kí­25. évfordulója tiszteletére vüi elnyerhetik a „Kiváló A kémiai anyagok és eszkö- Feltaláló, illetve Üjító" cím zök alkalmazása a mezögaz- egyes fokozatait, daságban témakörben orszá- a legjobb dolgozatok gos szakdolgozati pályázatot könyvalakban kerülnek ki­hirdetünk. nyomtatásra, kiadásra kerül A szakdolgozatok foglal- a pályamunkák országos, ka­kozhatnak a mezőgazdasági talógusa, a díjazottaknak termelés és feldolgozás bár- széles körű szakpropagandát mely területén a kémiai biztosítunk, anyagok és eszközök beveze- Az Országos Bíráló Bizott­tésével, alkalmazásuk tapasz- ság javaslatára a helyezett talataival, üzemi továbbfej- pályamunkák legszínvonala­lesztésével. Elemezhetik: az sabbjai doktori értekezés alkalmazott növényvédő sze- alapját képezhetik, rek, műtrágyák, premixek, tartósító- és katalizáló anya- a KISZ KB falusi gok hatását, a gyakorlatban , - - ... „ ,.. kipróbált műanyagok hasz- ^ mezogazdasagi oszlalya nosságát; a kémiai anyagok Az országos pályázaton és eszközök bevezetésével el- minden 35 év alatti, közép­ért termelési és gazdasági és felsőfokú végzettséggel eredményeket, bevezetésük rendelkező szakember egyé­biológiai, termelés-technikai, ni, vagy közösségi formában üzemszervezési, közgazdasági vehet részt. A szakdolgozato­követelményeit; összegezhe- kat — üzemi véleményezés­tik az üzemi kísérletek ered- sel ellátva — 1970. március menyeit. 15-ig, a KISZ megyei bizott­A szakdolgozatok hét té- Ságokhoz kell beküldeni, makörben lesznek díjazva: Az Országos Bíráló Bizott­szántóföldi növénytermesz- ság 1970. május l-ig, a pá­tés; zöldség-, dísznövény- lyamunkák értékelését lezár­kertészet; szőlő-, gyümölcs- ja és eredményéről minden termesztés; rét-, legelőgaz- pályáisót értesíti. tudhatjuk, de nem lehetet­len, hogy ez ls nyomott a latban, hiszen az bizonyos, akkoriban az ilyesmi sokat számított pro vagy contra. A Szegedi Napló munka­társa volt a harmadik je­lölt is, Kisteleki Ede. a köl­tő. Hogy 6 miféle érdemeire vagy támogatásra alapozta reményeit, nem tudjuk. Mert Móra után betűrendben utolsónak Szász Gyula, a Szent György téri elemei is­kola tanítója következett, aki. bár képesítésben Móra és Domokos mögött állt, nagy előnnyel ls rendelke­zett: 1901 nyara óta a múze­um és könyvtár szakdíjnoka volt. Házon belül volt te­hát már, ami mindig előny hasonló helyzetekben. Igen ám. de vagy fél év óta Móra is házon belülinek számított Tömörkény. aki a Szegedi Napló szerkesztő­ségében jól ismerte az ifjú hírlapírót, alkalmazta őt napidíjasként. Nyilván ez is számított, amikor a döntés megszületett. A jelölő bi­zottság ugyanis első helyen Mórát, másodikul Szász Gyu­lát, harmadiknak pedig Cserzyt jelölte. A szegedi városi tanács 1904. november 28-án — a jelölésnek megfelelően — Móra Ferencet választotta meg. A leadott nyolc szava­zat közül Móra ötöt, Cserzy hármat kapott. így lett Móra Ferenc a Közművelődési Palota tiszt­ségviselője. s így vált írásai nyomán Szeged múzeuma és könyvtára az ország egyik legnépszerűbb, legismertebb kulturális intézménye. A szegedi tanács jól vá­lasztott! P. L. Lassacskán fél éve, feb­ruár 1-én, a kora reggeli órákban indult először út­jára a 6-os autóbusz, mely főként a híddal kapcsolatos különböző technikai akadá­lyok miatt megszüntetett 5-ös villamosvonalat hiva­tott helyettesíteni. Jól em­lékszem még rá, hogy előt­te néhány nappal szemlét tartottak az AKÖV telepén az erre a célra előkészített autóbuszok és személyzetük olyan kocsit sem, amelyben két sor szék van, s miattuk mozogni sem lehet. Ez az autóbusz éppen olyan, ami­lyennek egy városi tömeg­közlekedési eszköznek len­nie kell. Ebben természete­sen elsősorban az AKÖV dolgozóinak van érdemük, a kocsivezetőknek és kalau­zoknak, akik értik és szere­tik hivatásukat Mielőtt még valaki köz­felett. Az akkor elhangzott beszó,lna:, hiszen kö" buzdító beszédből az sem maradt ki, hogy remélik, a sajtó is megelégedéssel ír majd az új autóbuszvonal­ról. A sajtó elégedettsége ter­mészetesen a közönség elé­gedettsége nélkül elképzel­hetetlen. Márpedig az uta­sok eleinte nagyonis elé­gedetlenek voltak, tudjuk jól, elsősorban a magas ta­rifa miatt. Azóta ez a kér­dés a tanács határozott fel­lépésének eredményeképpen rendezödött, s ma már vé­letlenül sem hallani sen­kitől, hogy visszakívánná a döcögő-zötyögő 5-ös villa­most. Az újszeged! autóbusz nemcsak azoké, akik Újsze­geden laknak, sok gyári dol­gozó, ilyenkor nyáron pedig strandoló jár át vele Sze­gedről, s naponta használ­ják a Makóról érkező vona­tozók is. A hídfő átépítése egy kissé megijesztette az embereket, de most, hogy egyik felét már szétszedték, kiderült, hogy ez — leg­alábbis egyelőre — különö­sebb közlekedési zavart, tor­lódást nem okoz. A 6-os busz „bejáródott', ezt bátran mondhatjuk. Az első hetekben tapasztalható hibák jórészt megszűntek, ma már nem közlekedtetnek zöttük, aki nem túlságosan udvarias, elmondom, hogy közöttünk, az utasok között _ __ is elég sok az udvariatlan minden" kocsi elejére szerel­forgalml dolgozói által ki­mutatható vagy ellenőrizhe­tő akadály lehet az oka an­nak, hogy a vonalon nem mindig egyenletes idősza­kokban közlekednek a jár­művek. A legtöbb bosszúság most ebből ered. Néha 15, sőt 25 percig ls várni kell a buszra. Ilyen csúnya tréfát az 5-ös villamos bizony so­hasem engedett meg magá­naki Finomítani, javítanivaló tehát még akad. Néhány olyan aprósággal is, mint az, hogy a 6-os számot nem ember. Vagy az talán nem udvariatlanság, hogy szinte minden reggel valaki fe­detlen üvegben hozza a piac­ról, boltból a tejet, s nem törődik vele, hogy lelocs­esentja a többieket, bepisz­kítja a kocsit? Vagy talán az udvarias dolog, hogy a megállóban olyan angol hi­degvérrel, mondhatni csiga­lassúsággal szállnak fel egyesek (nem idős emberek­re gondolok, akik nehezen birkóznak a lépcsőkkel), mintha nem ls tudnák: a busznak a közösség érdeké­ben van szabott menetrend­je? Ez a lassúság vagy ta­lán más, csak az AKÖV ték fel, vagy hogy nem mindegyikben működik ren­desen a hangszóró. Ha most, fél év után már az ilyes­mire is gondolnának, akkor valóban elmondható lenne: a 6-os bevált, kulturált, kel­lemes utazást nyújt. Erre már csak a propaganda szempontjából is szükség lenne. Ügy tudjuk, hogy az AKÖV még az idén szin­tén „városi színvonalú" já­ratot tervez beállítani Do­rozsmára és Tarjánba is, a 6-os járat tehát amolyan prototípus, példa, melyre nemcsak azok figyelnek oda, akik naponta utaznak rajta. Fehér Kálmán Tarka vagy fehér? Csehszlovákiában a ba- sabban a sárga, majd pedig romfltenyésztő tudományos a barna tolazatú csirkék fej­kutató intézetben látszólag . igen egyszerű kísérletet haj- l n ­lottak végre. Azt akarták Most a kutatóknak jóval megtudni, hogy melyik csir- bonyolultabb feladatot kell ke növekszik gyorsabban: a tisztázniuk: melyek azok a tarka, vagy a fehér? Kide- csirkék tollazatának színét rült. hogy a tarkák gyor.sab- befolyásoló gének, amelyek­ban nőnek a fehéreknél, s az nek „második szakmájuk" a előbbiek közül is a leggyor- növekedés serkentése. Forgalomkorlátozások a maratoni verseny alatt Másképp közlekednek a buszok is A vasárnapi maratoni fu- Ugyancsak a maratoni ver. tóverseny miatt a Szeged vá- seny miatt az űjszegedi autó­rosi és járási rendőrkapitány- buszjáratok jövet és menet is ság a Széchenyi tér tanács- a szokásostól eltérően — Le­háza előtti szakaszát és a nin körút, Széchenyi tér hídra vezető Kállay Ödön ut- északi oldala, a Vörösmarty cát délután fél 5-től este fél utca. Magyar Tanácsköztár­10-ig mindennemű járműfor- saság útja, közúti híd útvo­galom elől lezárja. E részek nalon — közlekednek majd. forgalmát az Oskola utcába. Az autóbuszok odafelé a to­illetve a Magyar Tanácsköz- tó-lottó körzeti irodával társaság útjára irányítják át. szemben (Debrecen étterem, A rendőrség kéri a jármű- bútoráruház, zöldségbolt heJ vezetőket, hogy a verseny lyett), illetve visszafelé a 8­idején fokozott óvatossággal as élelmiszerárudánál, a 6-os közlekedjenek a városban, ne- busz megállójában állnak hogy baleset forduljon elő. meg. SZOMBAT, 1969. JÜL1U8 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom