Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-19 / 165. szám

Félév alatt: Tíz százalékkal nagyobb kiskereskedelmi forgalom Kielégítetlen kereslet kötöttáruból, hűtőszekrényből, építőanyagból A Belkereskedelmi Mi- női és lányka nyári ruhák- rékpárból és motorkerékpár­nszteriumban összesítettek a ból. Több új, korszerű pa- ból változatlanul nem volt kereskedelem első félévi for- muttípusú szintetikus alap- elegendő. A kereskedelem gaImának adatait, értékelték anyagból készült divatos ru- 14 200 új személygépkocsit — az ezzel kapcsolatos tapasz- ha került az üzletekbe. Ke- a tavalyinál 13 százalékkal talatokat. A kiskereskedelem vés volt viszont a hagyomá- többet — hozott forgalomba, az idén hat hónap alatt 57,4 nyos kartonruha, mert a ke- Magánszemélyek 10 800 gép­milliárd forintos forgalmat reskedelmi vállalatok — a kocsit vásároltak, a tavalyi­bonyolított le, 10 százalékkal kereslet nagyobb csökkené- nál 6 százalékkal keveseb­nagyobbat, mint az elmúlt év sére számítva — kevesebbet bet, azért mert a tervezett­azonos időszakában. Az élei- szereztek be. Változatlanul nél kevesebb Wartburg ér­miszer-forgalom több mint kielégítetlen a kereslet felső kezett be. 1.9 milliárd forinttal, a ven­déglátásé 727 millió forint­tal, az áruházi forgalom csak­kentek. A félév során az élelmi­és alsó kötöttárukból, hurkolt A minisztérium információi nylon férfi ingekből, s kevés szerint a bútorok mennyisé­volt a könnyű, világos anyag- ge nőtt és választéka is je­nem egymilliárd forinttal ból készült férfi és fiú konfek- lentősen javult. Egyes kiske­nőtt és 1,5 milliárd forint cióruha. A minisztérium sze- reskedelmi vállalatok két­értékűvel több vegvesipar- rint a kínálat hiányosságai- szer-háromszor több bútort cikket adtak eL A szövetke- ban szerepet játszott, hogy vásároltak közvetlenül a ter­zeti szektor értékesítésének az év elején a kereskedelmi melőktől, mint az előző év­növekedési üteme változatla- vállalatok a várható forgal- ben. Az építőanyag forgalom nul meghaladja az állami ke- mat alábecsülték, s ehhez 12 százalékkal haladta meg az reskedelmét. A kereskedelem méretezték beszerzéseiket; előző évit, még mindig nem árukészletei — teljes mérték- egyes áruféleségeket túl --*vid sikerült azonban kielégíteni a ben a nagykereskedelemben szállítási időre rendeltek s a falazó-, a burkoló- és tetőfe­•— 1,7 milliárd forinttal csök- termelők egy része késleke- dő anyagok, valamint a kötő­dett a szállításokkal, vagy anyagok iránti megnöveke­eleve nem vállalta a belke- dett keresletet, szerellátás — a hús, a zöld- reskedelem igényeinek kielé­ség és a gyümölcs kivéte'é- gítését nora—awacM— vei — megfelelő, a kereslet A vas-műszaki szakmában egész idő alatt élénk volt. televízió készülékekből az év Alapvető élelmiszerekből a első négy hónapja után, kü­kereskedelem kielégítette az lönösen júniusban, javult a Gabona­betakarítás A vidéki mezőgazdasági üzemekből érkező jelentések arról tanúskodnak, hogy a július közepén gyökeresen megváltozott időjárás rend­kívül jó hatással van a nö­vényi kultúrák fejlődésére. A gazdaságokban az elmúlt hetekben hozzávetőleg 1200 szárítóberendezést készítet­tek elő arra az eshetőségre, ha az aratás idején sem szűnnének meg az esőzések. A jelek szerint azonban egyelőre nincs szükség a mesterséges szárítóra. A nagy erővel végzett aratási munkákat most végre ke­gyeibe fogadta az időjárás: a talaj felső 10—15 centis rétege még a mélyebb fek­vésű részekben is felszáradt és így a munkagépek vég­re zavartalanul rámehetnek. A kedvező időjárást ki­használva a hazai mezőgaz­daság 11 400 kombájnja, két­ezer rendrevágója, és 2500 kévekötő aratógépe megál­lás nélkül dolgozik a terme­lés betakarításán. (MTI) igényeket. Hús és húskészít­mény viszont — április má­sodik felétől, elsősorban vi­kínálat. A tavalyihoz képest 24 000 készülékkel többet hoz­tak forgalomba, s júniusban déken — nem volt elegendő. Videoton készülékekből az Baromfiból a tavalyinál lé- igényeket már ki tudták elé­r vegesen nagyobb volt a kí- gíteni. Rádiókészülékekből is rálát A hús-, étel- és hal- 9 százalékkal többet szerez­konzervek forgalma 30—50 tek be, viszont 10 százalék­százalékkal növekedett. Prob- kai kevesebbet adtak el. En­lémát okozott azonban a nek egyik okát a választék zöldfélék kései megjelenése, csökkenésében látják a szak­Aprilisban. májusban zöld- emberek. A múlt évinél 57 Eígfélékből az előző évinek százalékkal több, összesen körülbelül 90 százaléka, gyü- 132 000 elektromos hűtőszek­mölcsből 55—60 százaléka ke- rény került az üzletekbe, en­a rült forgalomba A ruházati ellátás nek ellenére azonban — mi- megyei jelzések szerint risztérium megállapítása sze- keresletet csupán 60—80 szá­rint — néhány tekintetben zalékban sikerült kielégíte­•javult Bőségesebb volt a ni. A jelenlegi készletet és a fürdőruhák és a különféle várható szállításokat figye­strandcikkek kinalata na- lembevéve e területen a piaci gyobb volt a választék a egyensúly csak szeptember­női és a gyermekcipőkből, ben-októberben várható. Ke­szobrai Korábbi sorozatunk után — amely Szeged újonnan épült házait mutatta be — most városunk szobrait vesszük sorra. Ma kezdődő lajstromozásunk célja: bemutatni, mi­lyen gazdagok vagyunk a többdimenziós ábrázolásokban. Erkel Ferenc (1810—1893) (1.) Nem véletlenül mutatjuk be elsőként Erkel Ferenc szegedi szobrát, amelyet a Dóm téri pantheonban helyez­tek el. Stróbl Alajos romantikus ihletésű mészkőszobra azt a zeneszerzőnket mutatja, akit egyik legnagyobb nem­zeti komponistánkként tisztelünk, s akinek zenemüvei oly sokszor csendültek már fel az árkádok keretezte téren. A Szegedi Szabadtéri Játékok majd minden évadjában mű­sorra tűzték valamely operáját, s a fesztivál vezetői nem­csak hirdetik, de a jó ügyhöz méltó ambícióval szolgálják is a szegedi Erkel-kultuszt. Kiállítás a n A Képcsarnok Vállalat nán is, ahol egy remekbe­szegedi bemutató terme min- sikerült portréfilm vetítette den fesztiválnyitóra va- elénk az alkotót és alko­lami meglepetést tar- tásait. togat: ahogy a koráb- a nézőt különösen az ra­bi években, úgy most gadja meg Perez János is egy különös tárlatcseme- munkáiban, hogy önmaga gét kínál az ünnepi hetek birodalmából ki nem lépve vendégeinek. tud mindig újat adni. Szin­L. Szabó Erzsébet — az te lajstromozható, hogyan új bemutató egyik résztve- találja meg az újabb és vője — üvegkészítményeket újabb fogásokat, és techni­hozott Szegedre. Még né- kai leleményeiből hogyan hány éve is azt hittük, hogy építi fel újabb és újabb al­az üveg csupán használati kotásait. tárgyak készítésére alkal- Szegedi bemutatkozásán mas. Részben az ő. részben elsősorban használati cikkei­pedig néhány pályatársának vei lep meg. Gyertyatartói, munkássága azonban bebi- érmei, ékszerei egyszerre zonyította. hogy a fúvópipák alkalmazható tárgyak és egy­terméke gyönyörködtetni is szerre az „anyag énekei", tud. Különösen akkor válik Büszkék lehetünk rá, hogy esztétikai „termékké" az a vas egyik — jó értelemben üveg ha megjelenési for- vett — bravúros formálója mája nem szakad el a „köz- hazánk különböző épületeit hasznú" termékek eredeti díszítgeti, s örülhetünk, állapotától, hanem tovább- hogy e díszítő most váro­fejleszti, átlényegíti azt. sunkba hozta el kisebb for­Különösen vázái tették hí- mátumú munkáit, réssé a Munkácsy-díjas L. Szabó Erzsébet és iparművészt. Ezek a mun- Perez János közös kiállítá­kái jellegzetes formáikkal, sa tegnap, pénteken délután készítésük egyedi módjával Hofgesang Péter, a Hazafias mindenképpen a képzőmű- Népfront Szeged városi bi­vészeti termékek értékeit zottságának titkára nyitotta sűrítik magukba. L. Szabó meg" Erzsébet lámpatestei ha­sonlóképp karakteres mű­vészegyéniséget mutatnak: mértéktartóan, ám félreis­merhetetlenül jelentkezik bennük a sajátos alkotói fantázia. Perez János Munkácsy-dí­jas vaskovácsolásai már is­merősek. Láthattuk őket néhány éve Szegeden, de láthattuk őket a mozik vász­t. A. A Kárász utca újjászületése M ég téglahalmok éktelenkednek a járda mentében. Még munkálkodnak kanalaikkal a kőművesek. Még hiányzik néhány neon — de sok neon hiány­zik még erről a környékről! —, még nem ért véget a hiva­talos, a műszaki átadás, ám a Kárász utca lényegében, már új arcát mutatja. Aki a porfelhő, a már lebontásra érett állványok néhány napos rútságán átlát, biztos szemmel veszi észre: Szeged főutcája elegánsabb, szebb, mint vala­ha is volt. A szépség mellett a gyorsaság az. amely leginkább megkapja az embert, főként, ha szegedi. Az a tény. hogy az IKV fel tudott ehhez a nagy — s a vállalat profiljához mérten meglehetősen szokatlan — feladathoz nőni, a fenn­állása óta megoldott legnagyobb feladathoz. Sőt az erede­tileg kitűzött cél helyett —, hogy tudniillik csak az utca egyik oldalának felújítását vállalja — a nehezebb felada­tot, az egész Kárász utca megszépítését helyezte munká­latainak középpontjába, ez a tény mindenképpen elisme­résre méltó. Emellett eltörpülnek azok az apró hibák, ame­lyeket a városlakó szeretetének szőrszálhasogatása min­den bizonnyal érint majd, eltörpülnek azok a kompro­misszumok, amelyek az utca régi jellege és a kivitelezés között köttettek. Megáll, csodálkozik az ember, aztán magába fogadja a Kárász utca új széoségeit. Azokat, amelyekkel, méltóbb lett a műemlék-jelleghez, amelyekkel példát mutat az egész Belváros megszépítéséhez. Ahhoz, hogy a régi és kö­zelebbi korok által felaggatott cicomák alól előtűnjék ezeknek az utcáknak az igazi arculata. Tervezőt és kivite­lezőt egyaránt dicsér ez a szépség. Ez a személytelen szép­ség. Mert az lenne az igazságos, ha ennek a kivételes hoz­záértéssel, szakmai becsületességgel és szívvel elvégzett munkának a hőseit — tervezőtől a malterkavaróig — megörökítené az emlékezet. De éppen ók azok, mindennap­, jaink becsületes megszépítői, akik nem vágynak dicsőség­1 re, megelékszenek azzal, hogy fennmaradnak a közös al­kotásban. Az idegen minderre nem gondol, öt nem érdekli, mi­lyen volt a régi — benne a mostani kép marad csak meg örökre. Nem tudja azt sem, hogy miféle gondokat vakol­tak bele ebbe a falakba: hány és hány ember összefogása segített, hogy a városi idei vendégei már az új utcakép­ben gyönyörködhessenek. Hogy az önkéntesen vállalt ve­sződségen felül mennyi személyes jóindulat kellett egy-egy igényesebb elképzelés megvalósításához, hogy mennyit se­gített a kereskedelmi vállalatok, az üzlettulajdonosok megértése. Ezt még a legtöbb szegedi is csak sejti. Mert a szegediek, akik régóta várták ezt az újjászületést, a sétá­lási nehézségek ellenére is naponta elindultak a korzóra megnézni, hogyan halad a munka. S meg kellett látni: mennyien hitetlenkedtek, amikor azt látták, hogy évek álma válik valóra néhány hét alatt. A Kárász utca felújítása ezért nemcsak dicsér, de kö­telez is. Arra, hogy az ilyen nagy feladatokat hasonló együttműködéssel, gyorsasággal és hasonló színvonalon oldják majd meg ebben a városban. Hiszen a Kárász utcát a régiség újdonságáért lelkesedő kordivatból még köm ­nyebb lenne kiszakítani, mint a Belvárosból. Az a tény, hogy a felújítás már átterjedt a Kölcsey utca és a Klau­zál tér házfalaira is, előre mutat abba az időbe, amikor ez a környék egységesen ilyen elegáns lesz. Ehhez sok mindenre lesz szükség, többek között arra is, hogy az új belvárosi hangulathoz és igényekhez jobban illő üzletek sorjázzanak ide. Ennek a törekvésnek egyik példáját láttuk a Sirály átköltöztetésében, örülni lehet an­nak is, hogy a boltok — a vállalt terheken felül — gon­doltak az esti utcaképre is, szinte minden nap újabb és újabb neonreklámok villóznak fel, amint a nap lenyug­szik. S zinte csak órák hiányoznak ahhoz, hogy eltűnjenek a téglakupacok, az állványok. Ahhoz, hogy mindaz tökéletesen megvalósuljon, amit a szegediek régóta igényeltek, amit a szegediek újságja, a Délmagyar ország hosszú idő óta figyelemmel kísér: a gondolat megszületésé­től nagykorúvá válásáig. Vendégeink most meg-megállnak, gyönyörködnek az elegáns üzleti utcában, de nem látják meg a szépsége mögött mindazt, amit mi. Mi, szegediek, akik az ünnepi hetekre ünnpei ajándékot kaptunk: az új­jávarázsolt Kárász utcát. Veress Miklós Hagymaszüret - paprikavirágzás Kedvez az időjárás a fű­szernövényeknek. A makói körzetben már színesedik a vöröshagyma, a termések sár­Oj távbeszélő A közlekedés- és posta­ügyi miniszter a napokban megjelent rendelete szerint 1970. január 1-én új táv­beszélőszabályzat lép ér­vénybe. A posta-vezérigazgatóságon mondották, hogy az új sza­bályzat kiadására az 1964. évi postatörvény alapján — az új posta- és az új táv­irószabályzathoz hasonlóan — kerül sor. Az új távbe­szélőszabályzat — annak el­lenére, hogy a megnöveke­dett technikai követelmé­nyek és az évek során meg­jelent intézkedések figye­lembevételével készült — egyszerűbb. „érthetőbb" nyelven íródott, s terjede­lemben mintegy fele a ré­ginek, nem tünteti fel ugyanis a díjszabással kap­csolatos rendekezéseket, a telefon berendezésekért, a szolgáltatásokért fizetendő díjakat Az új szabályzat mind a posta, mind a közönség szá­mára sok olyan kérdést tör­vényesít, amelyekkel a je­lenlegi szabályzat nem fog­lalkozik, de az elmúlt évek során hasznos gyakorlattá, vagy követelményekké vál­tak.' gás héja kezd sötétedni, bar­nulni. Az előszüret, az úgy­nevezett főzőhagymának a szedése már javában tart. Csupán Budapestre naponta többszáz mázsát szállítanak ezenkívül Komárom-, Győr-, Nógrád- és Bonsod megyé­be indulnak rendszeresen „hagymajáratok". A feldol­gozó üzemek is nagymennyi­ségű termést fogadnak. Kül­földön ugyanis a szárított hagyma iránt évről évre fo­kozódik az érdeklődés. Ez a gazdaságoknak rendkívül előnyös, fnert még július, augusztus hónapban a termés jelentős része kikerül a föld­bőL Ezzel lényegesen eny­hülnek az őszi betakarítási csúcsidényben mindig vissza­térő szedési gondok. A hagy­maszárítás egyébként jól „házasítható" a fűszerpapri­ka feldolgozással, mert még a paprikaszüret előtti holt­idényben történik a vörös­hagyma tartósítása. A fűszerpaprika ültetvények most virágzanak, megjelen­tek a termések .a bokrokon. Az utóbbi napokban a fel­melegedés hatására felszik­kadtak a belvízjárta földek. A nyolcezer holdas tájkörzet­ben néhány száz holdon ká­rokat okoztak az elemi csa­pások. A paprika azonban a legéletképesebb növények kö­zé tartozik s kedvező időjá­rás esetén a jégvert táblá­kon is sokat javulhatnak a terméskilátások. A jelenlegi helyzetből ítélve minden re­mény meg van arra, hogy az idén is jó termést adnak az ültetvények. T. B. SZOMBAT, 1969. JŰLIUS 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom