Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
Nixon körútjának háttere A z egész világsajtó élénken kommentálja Nixon elnöknek az elmúlt hét végén bejelentett távol-keleti, illetve romániai utazását, a kommentárok azonban erősen találgatás-jellegüek. A távol-keleti úttal kapcsolatban vannak olyan hangok is. amelyek szerint ez az utazás már számol a vietnami háború befejezésének perspektívájával és része a „vietnam utáni" washingtoni politika előkészítésének. Lehet, hogy ma még korainak tűnnek az ilyen kombinációk, de hosszabb távon Washingtonnak feltétlenül szüksége van távol-keleti politikájának „gyötrelmes felülvizsgálására". Éppen a vietnami agreszszió bizonyította be egyértelműen, hogy az imperialista diktátumok kora a világnak ebben a térségében is lejárt és az Egyesült Államok jól teszi, ha politikája kialakításakor igyekszik a lehető legközvetlenebb módon figyelembe venni a realitásokat. Kézenfekvő az a vélemény Ls, amely szerint Nixont nyugtalanítja egy, az USA nélkül esetleg létre jövő ázsiai biztonsági rendszer lehetősége — két hatalmas ország, India és Japán máris bizonyos érdeklődést mutatott egy ilyen terv iránt — és utazásával ezt a „veszélyt" is szeretné ellensúlyozni. Több kommentár figyelemre méltónak tartja, hogy az elnök nyilván nagy publicitással járó körútjára akkor kerül sor, amikor Washingtonban gyorsan mérgesedik el a belső politikai helyzet: az úgynevezett liberális csoport tagjai még saját pártján belül is nyíltan bírálják Nixon politikáját. A CBS rádióhálózat vezető diplomáciai kommentátora például megállapította: az útra nagyjából abban az időben kerül sor, amikor a szenátus a leghevesebb vitát folytatja majd a kormány által tervezett ellenrakéta rendszerről. A tóvol-keletl-útnál — amelynek lehetőségét már a hivatalos bejelentés előtt is látni lehetett — sokkal nagyobb meglepetést kelt Nixon romániai útja. Az amerikai lapok egyöntetűen kiemelik, hogy az út előkészületeiről eddig semmiféle hír sem szivárgott ki. Ez az első eset arra, hogy amerikai elnök szocialista országba látogat. A második világháború alatt volt amerikai elnök szocialista ország területén: Roosevelt Jaltában, ő azonban többoldalú tárgyalásokon vett részt Hivatalos amerikai bejelentések szerint a romániai útra Ceausescu elnök korábbi meghívása alapján kerül sor. Nixon előreláthatólag három napot tölt majd Romániában. A Fehér Ház közlése szerint kétoldalú kérdéseket és általános nemzetközi problémákat szándékoznak megvitatni. Nixon e közlés szerint egyelőre nem tervez látogatást más szocialista országba, de ennek lehetősége nincs kizárva. Tart az ostromgyűrű Ben Het körül Az agresszorok szörnyű éjszakáfa • Saigon (AFP, Reuter) Az immáron 53 napja szoros ostromgyűrűbe záit Ben Het-i amerikai tábor szakadatlan ágyúzásán kívül a vietnami népi fegyveres erők tüzérsége az ország egész területén több jelentős átmadást hajtott végre. Ezek sorából kiemelkedik. hogy a hazafiak három 122 milliméteres rakétát küldtek a Saigon közelében tanyázó dél-vietnami ejtőernyős hadosztály törzskarának főhadiszállására. Az amerikai nagyvezérkart változatlanul aggasztja Ben Het-i különleges alakulatainak sorsa. A válságos helyzet egyik jele, hogy — a bevett gyakorlattal szemben — az amerikaiak a veszélyes helyzetre hivatkozva, nem hajlandók repülőgépen újságírókat szállítani a központi fennsíkon elterülő táborba. A Ben Het-i helyzetről a szomszédos Dak Tóból küldött tudósítást Michel Garin francia tudósító. A távirat szerint a táborban a 85 milliméteres tüzérségi lövedékek sorozatos becsapódását a 60. 82. és 120 milliméteres aknák robbanása váltogatja, majd ezeket időnként hatalmas dörejjel Három amerikai katona egy vontató jutó kereke mögött keres fedezéket a szabadságharcosok liivedekci elől a Ben Het-1 támaszponton. megszakítják a szovjet gyártmányú 122 milliméteres rakéták detonációi. Az állandó tüzérségi tűz miatt vakond-életmódra kárhoztatott amerikaiak ventillátorokkal, hűtőszekrényekkel és magnetofonokkal ellátott föld alatti bunkerjeik foglyai. A hegyi dzsungelekben kiépített, álcázott tüzérségi ütegállásokat szinte folyamatos amerikai légitámadások sem tudták elhallgattatni. Május 1-től június 29-ig az amerikai tüzérség és légierő a vietnami háború törAz izraeli kihívás visszautasítása SZOVJET HADGYAKORLAT A BAJKALON TOL. Motorizált gyalogság gyalcorlatozlk a Szovjetunió Bajkálon túli területén. A TASZSZ felvétele. Megjelent a Krasznaja Zvezda dmü lapban Dél-Jemen is elismeri az NDK-t # Aden (MTI) Ali Szalem el Beid külügyminiszter Adenben hétfőn sajtóértekezleten jelentette be: a Dél-jemeni Népi Köztársaság úgy döntött, hogy elismeri a Német Demokratikus Köztársaságot. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a döntéssel kifejezésre akarják juttatni a nemzeti felszabadítási front forradalmi politikáját és elismerésüket az NDKnak az arab országok iránt tanúsított baráti álláspontjáért. Mind leim Bicsak # Kairó (MTI) A kairói lapok rámutatnak arra, hogy Dajan izraeli hadügyminiszter legutóbbi nyilatkozatai elsöpörték a diplomáciai megegyezés mesterséges ködfüggönyét, és a maguk meztelen valóságában tárták fel az agresszor hódító terveit. A lapok, amelyek két napja kommentár nélkül közölték Dajan kijelentéseit, hétfőn vezércikkben utasítják vissza az azokban foglalt kihívást. Dajan — mint a Progres Egyiptien írja — egy új izraeli agressziót akart igazolni, amikor az egyiptomi és szíriai csapatösszevonásokról szólt. Az Izraelt támogató cionista üzletemberek összejövetelén újabb pénzsegélyt kért a milliárdosoktól, arra hivatkozva, hogy Izraelnek egy újabb háború előkészületeire több száz millió dollárra van szüksége. Az Ahram vezércikke hangsúlyozza: Dajan nyilatkozatai megvilágítják Izrael kihívásának mértékét. A mézes-mázos szavakból szőtt hálóba nem eshetünk bele, így Dajan kertelés és mellébeszélés nélkül megmondja, amit akar. A júniusi háborúban megmámorosodott izraeli katonai junta törekvéseit kristálytisztán fejezte ki, amikor nem megszállt, hanem immár izraeli területnek nevezte az Akabai öblöt ellenőrző körzeteket és a Qolan magaslatokat. Jeruzsálem bekebelezését azzal indokolta, hogy a várost nem lehet kettészelni. Ami a Jordán nyugati partvidékét illeti, csatlakozott Állon tervéhez, amely a nyugati part jordániai demilitarizálását írja elő azzal a feltétellel, hogy Izrael viszont katonai bázisokat tarthat a Jordán mentén. Az Akhbar vezércikke Dajan nyilatkozataival kapcsolatban az izraeli békepropagandát leplezi le. A lap szerint Dajan szavaiból kitűnik, hogy Izraelnek a hatnapos háború után ébredt reményei füstbe mentek, mert az arabok nem voltak hajlandók megkötni vele az izraeli békét. Az izraeli propaganda elárasztotta a világot azzal az állítással, hogy az arabok elutasítják a békét, tehát Izraelnek folytatni kell az önvédelmet, önvédelemnek nevezték az arabok kitelepítését, házaik lerombolását és így tovább. Az igazság azonban kiviláglik: a Dajan által feltárt izraeli expanziós tervek azok, amelyek ellen az arabok jogos önvédelmi harcot vívnak. • Athén (AP) A görög államtanács bírái tovább dacolnak a katonai rezsim alkotmányellenes intézkedéseivel. Hétfőn az ország legmagasabb közjogi fórumának újabb nyolc tisztségviselője nyújtotta be lemondását. tiltakozásul Sztasszinopulosznak, az államtanács elnökének törvénytelen eltávolítása miatt. A jogtudós és volt miniszter továbbra sem hajlandó elismerni elmozdításának iogoGSágát, s a reá gyakorolt erkölcsi és fizikai nyomás ellenére sem tudták kicsikarni lemondását szentesítő aláírását. Az AP jelentése szerint meg nem erősített hírek terjedtek el arról, hogy a 24 tagú államtanács valamenynyi tisztségviselője szolidaritásból benyújtotta lemondását. Egyikük táviratban szólította fel U Thant ENSZfőtitkárt, hogy járjon közbe, s szavatolja Sztasszinopulosz személyi biztonságát. Erre annál inkább szükség van, mivel hétfő reggel megbízható jelentések arra utaltak, hogy az államtanács alkotmány szerinti elnökét háziőrizetben tartják, telefonvonalát elvágták, s az újságírók hiába próbáltak érintkezésbe lépni vele. 2 ÉLMAGYARORSIÁG KEDD, 1969. jttLIIIS 1. tünetében eddig egyedülálló összpontosítással támadta a Ben Het-et körülfogó hegyvonulatot. Több mint 136 000 lövedék és 20 000 bomba robbant az ostromlott tábor körül. Az ostromgyűrű azonban olyan szoros, hogy az amerikaiak kedd óta csak levegőből tudják eljuttatni az utánpótlást a szorongatott védőknek. Ben Het egy kicsit jelkép is: jól érzékelteti a betolakodók helyzetét — nemcsak katonai, hanem politikai értelemben is. 0 Moszkva (MTI) A saigoni amerikai katoI nai rádió megszólaltatta a j Buna nevű katonai tábor egyik túlélőjét, aki azonban . semmilyen összefüggő ké! pet nem tudott adni a déli vietnami felszabadító hadsereg rettenetes erejű támadásáról. csupán azt hajtogatta: „It was a terrlble night" (szörnyű éjszaka volt). A Pravda hanoi tudósítójának értesülései szerint a Buna nevű katonai tábort az agresszorok aknamezővel vették körül. A tábor riasztó jelzőrendszerét érzékeny elektronikus berendezések és lokátorok alkották. Egyszóval az agresszorok és bábjaik viszonylagos biztonságban érezték magukat. A helyi idő szerint este fél tizenegykor kezdődött támadás egy csapásra eloszlatta ezt a biztonságérzetet: a katonai tábor területének minden földdarabja külön pokollá változott. Továbbra is megfejthetetlen. hogyan tudtak a hazafiak észrevétlenül a megerősített tábor közelébe jutni. s onnan mérni rakétacsapást az amerikai állásokra. A támadás különben mindössze néhány percig tartott; ennyi elég volt ahhoz, hogy a Buna katonai tábor gyakorlatilag megszűnjék létezni. Az előzetes adatok szerint az amerikaiak és bábjaik halottakban és sebesültekben 400 katonájukat vesztették el. London és Bonn nukleáris alkuja Ha a nyugat-német és az angol vezetőknek sikerül véghezvinni tervüket és a Bundeswehrt bevonják az atomfegyverkezésbe, akkor mind Európa, mind pedig az Egyesült Államok veszedelmes helyzetbe kerül — írja Jurij Zsukov a hétfői Pravdában London és Bonn legújabb nukleáris alkuját kommentálva. A NATO nukleáris tervezési csoportjának legutóbbi ülésszakát elemezve, a cikkíró rámutat, hogy azon messzemenő katonaipolitikai elképzelések születtek, amelyek célja az NSZK nukleáris felfegyverzése és az európai nukleáris fegyveres erók megteremtése, természetesen az NSZK részvételével. A tervek alapja pedig az a doktrína, hogy konfliktus esetén nyomban atomfegyvert kell alkalmazni, és a NATO fegyveres erőinek kell az első atomcsapást mérni. S az Egyesült Államokban — folytatja Zsukov —, sokan úgy tesznek, mintha nem látnák, hogy a HealySchröder- féle irányelvek mennyi veszedelmet rejtenek magukban. Mások azzal nyugtatják magukat, hogy komoly baj esetén Nixon közbeléphet. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. Miközben az Egyesült Államok a hunyót játszsza, Bonn és London szépen létrehozza az európai atomerőket, sőt kiverekszik azok „függetlenítését" a NATOban. Ideje lenne komolyan és tárgyilagosan mérlegelni a nukleáris tervezési csoport veszedelmes elképzeléseit, amely nemcsak Európát, hanem magát az Egyesült Államokat is fenyegeti — fejezi be cikkét Jurij Zsukov. Ma lép hivatalba az NSZK úi elnöke # Bonn (MTI) Ma délelőtt 10 órakor, a Bundestag és a Bundesrat együttes ülésén beiktatják hivatalába az NSZK új köztársasági elnökét, Gustav Heinemannt. Hivatalba lépése előtt Heinemann interjút adott a Spiegel című hetilapnak. A többi között kijelentette: nem lesz hajlandó automatikusan minden törvényt aláírni, ha például olyan törvény születne, amely a Bundes-Wehr-nek, vagy a bonni kormánynak saját rendelkezési jogot adna nukleáris fegyverek felett, e törvény aláírását megtagadná. Csőmbe halála •UOBÍBANAS TEL AVIV KOZPOXTJABAN. Arab ellenállók Tel Aviv központjában felrobbantottak egy járművet, Az. claó jelentések szerint nyolc személy megsebesült \ Palesztinai Nemzeti Felszabadítási Front hétfőnAnnnanban kiadott közleményében jelentette be, hogy a Tel-Avivban vasárnap éjjel bekövetkezett robbanást az Él-Fatab harcosai szervezték meg. Az Izraelt rendőrség nagyszabású hajtóvadászatot kezdett az akció végrehajtóinak ké.zrekrfitésérc. A rendőrség egy szóvivője bejelentette, hogy eddig közel 30 személyt tartóztattak le a TelAviv-Jaffa térségében # Algír (AFP. Reuter) Algírban hétfőn reggel hivatalosan bejelentették, hogy vasárnap meghalt Moiae Csőmbe, volt kongói miniszterelnök, akit egy nap híján két éve tartottak fogva Algériában. A 11 francia és algériai orvos által aláírt közlemény szerint Csombéval szívroham végzett álmában. Csőmbe nevét 1960. július 10-én ismerte meg a világ. Kongó függetlenné válása után 11 nappal, a belga nagytőke embereként kikiáltotta az. ásványi kincsekben rendkívül gazdag Katanga tartomány önállóságát. Az ezt követő polgárháborúban Csőmbe emberei végeztek Lumumbával, az ország függetlenségének hősével. 1963 júniusában Csőmbe elhagyta Kongót, de 1964. július 10-én visszatért, majd 1965 őszén azonban ismét távozásra kényszerült. Mobutu hatalomra jutása után Csombét távollétében hazaárulás miatt halálra ítélték. 1967. július 1-én a repülőgépet, amelyben Csőmbe utazott, Algériában leszállásra kényszerítették. Csőmbe algériai fogságban maradt haláláig.