Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

Nixon körútjának háttere A z egész világsajtó élénken kommentálja Nixon el­nöknek az elmúlt hét végén bejelentett távol-keleti, illetve romániai utazását, a kommentárok azonban erősen találgatás-jellegüek. A távol-keleti úttal kapcso­latban vannak olyan hangok is. amelyek szerint ez az utazás már számol a vietnami háború befejezésének pers­pektívájával és része a „vietnam utáni" washingtoni po­litika előkészítésének. Lehet, hogy ma még korainak tűn­nek az ilyen kombinációk, de hosszabb távon Washing­tonnak feltétlenül szüksége van távol-keleti politikájának „gyötrelmes felülvizsgálására". Éppen a vietnami agresz­szió bizonyította be egyértelműen, hogy az imperialista diktátumok kora a világnak ebben a térségében is lejárt és az Egyesült Államok jól teszi, ha politikája kialakítá­sakor igyekszik a lehető legközvetlenebb módon figyelem­be venni a realitásokat. Kézenfekvő az a vélemény Ls, amely szerint Nixont nyugtalanítja egy, az USA nélkül esetleg létre jövő ázsiai biztonsági rendszer lehetősége — két hatalmas ország, India és Japán máris bizonyos érdeklődést mutatott egy ilyen terv iránt — és utazásával ezt a „veszélyt" is sze­retné ellensúlyozni. Több kommentár figyelemre méltónak tartja, hogy az elnök nyilván nagy publicitással járó körútjára akkor ke­rül sor, amikor Washingtonban gyorsan mérgesedik el a belső politikai helyzet: az úgynevezett liberális csoport tagjai még saját pártján belül is nyíltan bírálják Nixon politikáját. A CBS rádióhálózat vezető diplomáciai kom­mentátora például megállapította: az útra nagyjából abban az időben kerül sor, amikor a szenátus a leghevesebb vi­tát folytatja majd a kormány által tervezett ellenrakéta rendszerről. A tóvol-keletl-útnál — amelynek lehetőségét már a hivatalos bejelentés előtt is látni lehetett — sokkal na­gyobb meglepetést kelt Nixon romániai útja. Az amerikai lapok egyöntetűen kiemelik, hogy az út előkészületeiről eddig semmiféle hír sem szivárgott ki. Ez az első eset arra, hogy amerikai elnök szocialista országba látogat. A má­sodik világháború alatt volt amerikai elnök szocialista ország területén: Roosevelt Jaltában, ő azonban többoldalú tárgyalásokon vett részt Hivatalos amerikai bejelentések szerint a romániai út­ra Ceausescu elnök korábbi meghívása alapján kerül sor. Nixon előreláthatólag három napot tölt majd Romániában. A Fehér Ház közlése szerint kétoldalú kérdéseket és álta­lános nemzetközi problémákat szándékoznak megvitatni. Nixon e közlés szerint egyelőre nem tervez látogatást más szocialista országba, de ennek lehetősége nincs kizárva. Tart az ostromgyűrű Ben Het körül Az agresszorok szörnyű éjszakáfa • Saigon (AFP, Reuter) Az immáron 53 napja szoros ostromgyűrűbe záit Ben Het-i amerikai tábor szakadatlan ágyúzásán kí­vül a vietnami népi fegyve­res erők tüzérsége az or­szág egész területén több jelentős átmadást hajtott végre. Ezek sorából kiemel­kedik. hogy a hazafiak há­rom 122 milliméteres raké­tát küldtek a Saigon köze­lében tanyázó dél-vietnami ejtőernyős hadosztály törzs­karának főhadiszállására. Az amerikai nagyvezérkart változatlanul aggasztja Ben Het-i különleges alakulatai­nak sorsa. A válságos hely­zet egyik jele, hogy — a bevett gyakorlattal szemben — az amerikaiak a veszé­lyes helyzetre hivatkozva, nem hajlandók repülőgépen újságírókat szállítani a köz­ponti fennsíkon elterülő tá­borba. A Ben Het-i helyzet­ről a szomszédos Dak Tó­ból küldött tudósítást Mi­chel Garin francia tudósító. A távirat szerint a táborban a 85 milliméteres tüzérségi lövedékek sorozatos becsapó­dását a 60. 82. és 120 milli­méteres aknák robbanása váltogatja, majd ezeket időnként hatalmas dörejjel Három amerikai katona egy vontató jutó kereke mögött keres fedezéket a szabadságharcosok liivedekci elől a Ben Het-1 tá­maszponton. megszakítják a szovjet gyárt­mányú 122 milliméteres ra­kéták detonációi. Az állan­dó tüzérségi tűz miatt va­kond-életmódra kárhoztatott amerikaiak ventillátorokkal, hűtőszekrényekkel és mag­netofonokkal ellátott föld alatti bunkerjeik foglyai. A hegyi dzsungelekben kiépített, álcázott tüzérségi ütegállá­sokat szinte folyamatos amerikai légitámadások sem tudták elhallgattatni. Má­jus 1-től június 29-ig az amerikai tüzérség és légi­erő a vietnami háború tör­Az izraeli kihívás visszautasítása SZOVJET HADGYAKORLAT A BAJKALON TOL. Motorizált gyalogság gyalcorlatozlk a Szovjetunió Bajkálon túli területén. A TASZSZ felvétele. Megjelent a Krasznaja Zvezda dmü lapban Dél-Jemen is elismeri az NDK-t # Aden (MTI) Ali Szalem el Beid kül­ügyminiszter Adenben hét­főn sajtóértekezleten jelen­tette be: a Dél-jemeni Népi Köztársaság úgy döntött, hogy elismeri a Német De­mokratikus Köztársaságot. A külügyminiszter hang­súlyozta, hogy a döntéssel kifejezésre akarják juttatni a nemzeti felszabadítási front forradalmi politikáját és elismerésüket az NDK­nak az arab országok iránt tanúsított baráti álláspont­jáért. Mind leim Bicsak # Kairó (MTI) A kairói lapok rámutat­nak arra, hogy Dajan izraeli hadügyminiszter legutóbbi nyilatkozatai elsöpörték a diplomáciai megegyezés mes­terséges ködfüggönyét, és a maguk meztelen valóságá­ban tárták fel az agresszor hódító terveit. A lapok, ame­lyek két napja kommentár nélkül közölték Dajan kije­lentéseit, hétfőn vezércikk­ben utasítják vissza az azok­ban foglalt kihívást. Dajan — mint a Progres Egyiptien írja — egy új iz­raeli agressziót akart igazol­ni, amikor az egyiptomi és szíriai csapatösszevonásokról szólt. Az Izraelt támogató cionista üzletemberek össze­jövetelén újabb pénzsegélyt kért a milliárdosoktól, arra hivatkozva, hogy Izraelnek egy újabb háború előkészü­leteire több száz millió dol­lárra van szüksége. Az Ahram vezércikke hangsúlyozza: Dajan nyilat­kozatai megvilágítják Izrael kihívásának mértékét. A mé­zes-mázos szavakból szőtt hálóba nem eshetünk bele, így Dajan kertelés és mellé­beszélés nélkül megmondja, amit akar. A júniusi hábo­rúban megmámorosodott iz­raeli katonai junta törekvé­seit kristálytisztán fejezte ki, amikor nem megszállt, ha­nem immár izraeli terület­nek nevezte az Akabai öblöt ellenőrző körzeteket és a Qo­lan magaslatokat. Jeruzsá­lem bekebelezését azzal in­dokolta, hogy a várost nem lehet kettészelni. Ami a Jor­dán nyugati partvidékét il­leti, csatlakozott Állon ter­véhez, amely a nyugati part jordániai demilitarizálását írja elő azzal a feltétellel, hogy Izrael viszont katonai bázisokat tarthat a Jordán mentén. Az Akhbar vezércikke Da­jan nyilatkozataival kapcso­latban az izraeli békepropa­gandát leplezi le. A lap sze­rint Dajan szavaiból kitűnik, hogy Izraelnek a hatnapos háború után ébredt remé­nyei füstbe mentek, mert az arabok nem voltak hajlan­dók megkötni vele az izraeli békét. Az izraeli propagan­da elárasztotta a világot az­zal az állítással, hogy az ara­bok elutasítják a békét, te­hát Izraelnek folytatni kell az önvédelmet, önvédelem­nek nevezték az arabok ki­telepítését, házaik lerombo­lását és így tovább. Az igaz­ság azonban kiviláglik: a Dajan által feltárt izraeli expanziós tervek azok, ame­lyek ellen az arabok jogos önvédelmi harcot vívnak. • Athén (AP) A görög államtanács bírái tovább dacolnak a katonai rezsim alkotmányellenes in­tézkedéseivel. Hétfőn az or­szág legmagasabb közjogi fó­rumának újabb nyolc tiszt­ségviselője nyújtotta be le­mondását. tiltakozásul Sztasszinopulosznak, az ál­lamtanács elnökének tör­vénytelen eltávolítása miatt. A jogtudós és volt minisz­ter továbbra sem hajlandó elismerni elmozdításának io­goGSágát, s a reá gyakorolt erkölcsi és fizikai nyomás ellenére sem tudták kicsi­karni lemondását szentesítő aláírását. Az AP jelentése szerint meg nem erősített hírek ter­jedtek el arról, hogy a 24 tagú államtanács valameny­nyi tisztségviselője szolidari­tásból benyújtotta lemondá­sát. Egyikük táviratban szó­lította fel U Thant ENSZ­főtitkárt, hogy járjon közbe, s szavatolja Sztasszinopulosz személyi biztonságát. Erre annál inkább szükség van, mivel hétfő reggel megbíz­ható jelentések arra utaltak, hogy az államtanács alkot­mány szerinti elnökét házi­őrizetben tartják, telefonvo­nalát elvágták, s az újság­írók hiába próbáltak érint­kezésbe lépni vele. 2 ÉLMAGYARORSIÁG KEDD, 1969. jttLIIIS 1. tünetében eddig egyedülálló összpontosítással támadta a Ben Het-et körülfogó hegy­vonulatot. Több mint 136 000 lövedék és 20 000 bomba rob­bant az ostromlott tábor kö­rül. Az ostromgyűrű azon­ban olyan szoros, hogy az amerikaiak kedd óta csak le­vegőből tudják eljuttatni az utánpótlást a szorongatott védőknek. Ben Het egy kicsit jelkép is: jól érzékelteti a betola­kodók helyzetét — nemcsak katonai, hanem politikai ér­telemben is. 0 Moszkva (MTI) A saigoni amerikai kato­I nai rádió megszólaltatta a j Buna nevű katonai tábor egyik túlélőjét, aki azonban . semmilyen összefüggő ké­! pet nem tudott adni a dél­i vietnami felszabadító had­sereg rettenetes erejű tá­madásáról. csupán azt haj­togatta: „It was a terrlble night" (szörnyű éjszaka volt). A Pravda hanoi tudósító­jának értesülései szerint a Buna nevű katonai tábort az agresszorok aknamezővel vették körül. A tábor riasz­tó jelzőrendszerét érzékeny elektronikus berendezések és lokátorok alkották. Egyszó­val az agresszorok és báb­jaik viszonylagos biztonság­ban érezték magukat. A helyi idő szerint este fél ti­zenegykor kezdődött táma­dás egy csapásra eloszlatta ezt a biztonságérzetet: a katonai tábor területének minden földdarabja külön pokollá változott. Továbbra is megfejthetetlen. hogyan tudtak a hazafiak észrevét­lenül a megerősített tábor közelébe jutni. s onnan mér­ni rakétacsapást az amerikai állásokra. A támadás kü­lönben mindössze néhány percig tartott; ennyi elég volt ahhoz, hogy a Buna katonai tábor gyakorlatilag megszűnjék létezni. Az előzetes adatok szerint az amerikaiak és bábjaik halottakban és sebesültekben 400 katonájukat vesztették el. London és Bonn nukleáris alkuja Ha a nyugat-német és az angol vezetőknek sikerül véghezvinni tervüket és a Bundes­wehrt bevonják az atomfegyverkezésbe, akkor mind Európa, mind pedig az Egyesült Államok veszedelmes helyzetbe kerül — írja Jurij Zsukov a hétfői Pravdában London és Bonn legújabb nukleá­ris alkuját kommentál­va. A NATO nukleáris tervezési csoportjának legutóbbi ülésszakát elemezve, a cikkíró rámutat, hogy azon messzemenő katonai­politikai elképzelések születtek, amelyek cél­ja az NSZK nukleáris felfegyverzése és az európai nukleáris fegy­veres erók megteremté­se, természetesen az NSZK részvételével. A tervek alapja pedig az a doktrína, hogy kon­fliktus esetén nyomban atomfegyvert kell al­kalmazni, és a NATO fegyveres erőinek kell az első atomcsapást mérni. S az Egyesült Álla­mokban — folytatja Zsukov —, sokan úgy tesznek, mintha nem látnák, hogy a Healy­Schröder- féle irány­elvek mennyi veszedel­met rejtenek maguk­ban. Mások azzal nyug­tatják magukat, hogy komoly baj esetén Nixon közbeléphet. A dolog azonban koránt­sem ilyen egyszerű. Mi­közben az Egyesült Ál­lamok a hunyót játsz­sza, Bonn és London szépen létrehozza az európai atomerőket, sőt kiverekszik azok „füg­getlenítését" a NATO­ban. Ideje lenne komo­lyan és tárgyilagosan mérlegelni a nukleáris tervezési csoport vesze­delmes elképzeléseit, amely nemcsak Euró­pát, hanem magát az Egyesült Államokat is fenyegeti — fejezi be cikkét Jurij Zsukov. Ma lép hivatalba az NSZK úi elnöke # Bonn (MTI) Ma délelőtt 10 órakor, a Bundestag és a Bundesrat együttes ülésén beiktatják hivatalába az NSZK új köztársasági elnökét, Gus­tav Heinemannt. Hivatal­ba lépése előtt Heinemann interjút adott a Spiegel című hetilapnak. A többi között kijelentette: nem lesz haj­landó automatikusan minden törvényt aláírni, ha például olyan törvény születne, amely a Bundes-Wehr-nek, vagy a bonni kormánynak saját rendelkezési jogot adna nukleáris fegyverek felett, e törvény aláírását megta­gadná. Csőmbe halála •UOBÍBANAS TEL AVIV KOZPOXTJABAN. Arab ellenállók Tel Aviv központjában felrobbantottak egy járművet, Az. claó je­lentések szerint nyolc személy megsebesült \ Palesztinai Nem­zeti Felszabadítási Front hétfőnAnnnanban kiadott közleményé­ben jelentette be, hogy a Tel-Avivban vasárnap éjjel bekövet­kezett robbanást az Él-Fatab harcosai szervezték meg. Az Iz­raelt rendőrség nagyszabású hajtóvadászatot kezdett az akció végrehajtóinak ké.zrekrfitésérc. A rendőrség egy szóvivője be­jelentette, hogy eddig közel 30 személyt tartóztattak le a Tel­Aviv-Jaffa térségében # Algír (AFP. Reuter) Algírban hétfőn reggel hi­vatalosan bejelentették, hogy vasárnap meghalt Moiae Csőmbe, volt kongói minisz­terelnök, akit egy nap híján két éve tartottak fogva Al­gériában. A 11 francia és al­gériai orvos által aláírt köz­lemény szerint Csombéval szívroham végzett álmában. Csőmbe nevét 1960. július 10-én ismerte meg a világ. Kongó függetlenné válása után 11 nappal, a belga nagy­tőke embereként kikiáltotta az. ásványi kincsekben rend­kívül gazdag Katanga tarto­mány önállóságát. Az ezt kö­vető polgárháborúban Csőm­be emberei végeztek Lumum­bával, az ország független­ségének hősével. 1963 júni­usában Csőmbe elhagyta Kongót, de 1964. július 10-én visszatért, majd 1965 őszén azonban ismét távozásra kényszerült. Mobutu hatalomra jutása után Csombét távollétében hazaárulás miatt halálra ítél­ték. 1967. július 1-én a re­pülőgépet, amelyben Csőmbe utazott, Algériában leszállás­ra kényszerítették. Csőmbe algériai fogságban maradt haláláig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom