Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-12 / 133. szám

Szülői észrevétel Szendvics- 'Siklós Jáno»: panel Két alumíniumlemez közé Zárt keménypliuretán hab: ez az az újfajta szendvics­panel, amelyből olcsón ós gyorsan összeszerelhető ! komplett hűtőtárolókat ki­ARARÁT Először a bibliából érte- zalt vulkán ez az örmény- Addig-addig nézegettem a sültem az Ararát hegyről, fennsíkon. Örök hóval bori- hegyet, amíg újra csak Noe Noéval kapcsolatosan. Ott tott, eljegesedett kúpja, a köré fonódtak a gondolatok, kötötte ki a bárkát, amikor Nagy Ararát 5165 méter ma- A kapcabetyárok miatt újra , a galamb a vízből kiemelke- gas; a Kis Ararát 3914 mé- nehezteltem az öreg bárkás u .Jl mu SÍTai reii, , d6 olajfáról napsütötte, illa- ter. Törökországhoz tartó- emberre. A hegytetőn, vagy kezésére bocsátani az Élel­miszeripari Gépgyár ée Sze­relő Vállalat. Amint a vél­I lalat szakemberei elmond­I ták. az újfajta hűtőtároló ! legalább 30 százalékkal ol­i csóbban építhető meg, mint | a hagyományos megoldásúak. Szériában 25—50—100 vago­nos méretben kívánják gyár­tani, de egyedi tervek alap­ján elvileg bármilyen mé­tos gallyat hozott. Akkori- zik, nyugati lejtőjén ered az oldalán, jól álcázott helyen ban erŐ6 galambok lehet- Eufrátesz. Madártávlatból az amerikaiak — a NATO tek, mert mostanában leve- kerestem, kémleltem a bár- keretében — egy olyan ra­lenként, szénaszálanként kakikötés helyét, de nem fe- darrendszert üzemeltetnek, hordják a fészeknek valót, deztem fel semmilyen emlé- amelyen keresztül belátják a keztető jelet. Pedig a lexi- Kaukázuson túli szovjet te­kon is tesz említést a bár- rületet. Vagyis a hegy se­kakikötés bibliai ügyéről. gítségével olyan kémpozíciót Lent az örmény fennsíkon, szereztek a török kormány­a nagy melegben egészen él- körök egyetértésével a szov­vezetes látványt nyújtott a jet—török határon, amelyet hatalmas, havas Ararát, semmiképpen sem lehet tisz­M/ért Noé? Azóta aztán emlegettem a j roló például 7 hónap alatt — Nem valami muzikális a liunk, de nagyon találékony! lelkészül. Falunapok retű tárolót lehet ily módon Noét, különösen olyan hely- Gvufásdobozomon, meg' atességes szándékú cseleke, keszíteni. Építése rendkívül i fetekben amikor nyilvánvaló helyi cigarettán is az Ararát óetnek tekinteni. Ebben it* gyors. Egy szazvagonos tá- , lett előttem ennek az öreg nagy kupoláját vettem észre benne van a Noé keze: a hajrakapitanynak a felelőt- Mondják később, hogy az tisztességtelen szándékú két­lensége! Engem a veszett örmény nemzeti címerben is lábút már akkor hagyni kel­kutya is csak azért harapott benne 'van a ritka szépségű lett volna az özönvízben, meg. mert Noé a bárkába hegyóriás. A törökök ezért vette. Ez a négylábú szara- meg0rroltak az örményekre, zon járta meg a nagy ozon- mindjárt a szovjethatalom vizet Ilyenkeppen kerültem első esztendejében, és jegy­és a. Pasteur Intezetbe. ahol zéket intéztek Csicserinhez. Beszélgetés a tanácsházán i Érzések ráadásul a hasamba törték a tűt és két olyan pofont kap­a külügyi népbiztoshoz, tam ott nyomban, hogy gye- , felelősségre vonták, ami­rekfejem tőle mennydörgött. ért engedte- hogy az ormé" Az alföldi embernek kü­lönösen szép, szinte csodála­tos természeti jelenség a ha­Pedig " mennydörgő csak nyek ellopják aF Ararátot és vas kucsmás Ararát; délen U-eaig a mennyaorge6 csaa „,V„ „„,-•, U-I,™ a MEW száraz áchailai felnőtt fejekre ervenyes, de ott is csak azokban, ame­felnőtt feiekre érvénves dp nemzeti címerükbe helyez- a meleg, száraz éghajlat ntttó rivr an^! zek, pedig az török terüle- alatt, hófödte hegycsúcsok. lyekben van villám.) Azért tört belém a tű, mert injek­Gyorsan épülő, csinosodó, ellátásáról gondoskodik ez Október 4—5-én Ottömösön, szimpatikus község Üllés. A a nagy kiterjedésű szövet- 11—12-én Forráskúton és házakban megtalálható a kezet, amely jelenleg 82—83 Pusztamérgesen, 17—18—19­gáz, a fürdőszoba, s a leg- egységet üzemeltet. újabbak minden igényt ki- munkaversenv a jaiunapuK.ai. rvuzsan i haí.Í7rnaim „ zetl címerükben ÍSüuK már szeptember 27-28-án o™ meg tóegls tudvalevő, hogy nem török méletlen erejét és « embef — irtta —| sor Kerui srrc, * —— ten van. Csicserin vissza- Részünkre ritka látvány, s a jegyzékeit, s igazat adott a lenyűgöző természeti eró törököknek, de hozzátette, szinte szorongást vált ki a elégítenek. Rendezettségről, gondos kezekről árulkodik a főútvonal, a belterület Per­sze. itt is akadnak problé­mák, hiszen errefelé seml fuí^urciBCKii, alatt nlvan viharon np- wroKOKnek, ae nozzareue, <• én pedig Üllésen rendezik "0.^" foőtt. il hoöv a ho6y a Hold meg az ő nem- síkságlakó magyarból. Itt meg a falunapokat. Rúzsán u^i^.im ö®L-vissra ue- zeti címerükben van, s az érezni a természet vad. tó­gazdasági mutatóit idén a kiskereskedelmi for­galom 8 százalékkal, a ven- — A község veaetóivel déglátóipari forgalom 10 karöltve, egymást segítve. SSSMS ST--,* S TSSSS£& aBúterk az elmúlt évi nyereséget 15 kiállítások, divatbemutatók, vásárok, terménykiállítások, irodalmi vetélkedők, nótaes építeni, beruházni való pe­dig van bőven. De az Üllé- "V^áraiékLV^eiuT slek • nem panaszkodnak. -20 százalékkal növelik. Lassan-lassan talán megöl- _ A közösségi összefogás gondjuk, ered menyeként - hiszen a ^^ „„ .v— meg ideges , .., . volt. A vörös Nedeczky állt őrületen van. Majd ha a picinységét. semmiségét. Még bS* IrTBS^-uS m^kavősray-feih ivás'nem- "«» ^kontliHkvT'Jv lőszövetkezet sorsa, s egye- csak a szövetkezet belügye, nam napokon^politikai nagy­neebe jut a közösség. A hanem az egész község szív- 8yuleseKet Wnanak. forráskúti Haladás Tsz veze- ügye — már több értékes — Újszerű munkaverseny tői vállalták az irányítást. A eseménysorozatot tartottak w mert mint látható magá­tanácsházán egy másik nagy meg ezen a tájon. így szel- , _ . szövetkezet munkájáról, ön- lemj vetélkedőt, rajztóállí- ban fogla,Ja ® kulturpoliti- • JHH| kéntes felajánlkozásóról be- tást. amelyre igen sok ál- kai tevékenységét is. Emel- nének most már, de. ez az ^"T" meenvitá?-i után MV" Az örményekben szélünk; méghozzá az Üllés talénos Iskolás küldte el lett természetesen a szövet- "reg hajós ügyetlenül járt fpThfvta Rrtálln »z ™ nem kelt ilyen érzést a nagy és Vidéke Általános Fo- munkáját, ,rodalmi pályá- kezet évenként rendszeresen eli beszedte a kapcabetyó- miniszterelnököt és kér- hegy. Megszokták, a annyira gyasztási és Értékesítő Szö- zatot. szintén az általános rt^í^!!?, 1 rokat is » bárkaba. Ennek süraőőn küldiön veretik, mint mi a sík Al­vetkezetről A kerekasztal iskolások munkáiból. író- J®lentos anyag, tamogateat «| ^ a levét az emberiség £ bpgy a ifvtet hadrertS íöldcl- s 0,yau természetes tagjai; Ocskó Lajos községi olvasó találkozót és kollek- ad 3 művelődési hazunknak. | Na és a szőlőnek, mert ezt 8yapotot a^azov e, naosereg 8Zámukra mint az> hogy a csúcstitkár. Hugyecz András- tív mozilátogatást. Mind- Hogy csak egyet említsek, a ! is a bárka mentette meg a kéritw hegy kplcti oldalán minden né. a községi tanács vb el- emellett szavalóversenyt, ba- megye községei közül egye- : naBy v«töl. "u^T^fő'w^^nn ««gel fölbukkan a nap. ör­a hátam mögött az injekció- Hold-Ügyben rendet tesznek akkor te a föl-föl tör ez az ra sorban állók között és pttb°n; visszatérhetünk az érzés ha az ember éaszel úgy horkantott, kaffogott. Arariit: meg az ,orn?^y ne™" ™é™ehh mint az Igazi veezett kutya, zet> címer rendezésére. Je- pa®£bb ^^ftpttíj5 aÍl azt hittem hogy a NedeczW revÍnban,azt mondják, hogy fotása a természetnek az megveszett, nem bírta ki az a törökök azóta még nem em^rneh De nagyobb ter­oltá^iff Hát p7prt támnrit Jelentkeztek a címer vitában, mészeti erő sincs, mint az nevetőgöresöm fl S « Erjedt, az Ararát ^ é^zŐZhl^K'nem azt képzeltem, hogy ez most enlblén]a; orme"y ,jelkfppf a ^ 't^bi képes leharapni a fülemet. vaJt- A nftmzetl termékek » terméaret győzi lei « em­Eszembe került a Noé ak- ^vat ez a beP • ^.f17-1- e Hl' kor is, amikor már felnőtt 3 konyakot is. Chur- Megis tt. .e tor­számba menő koromban chi'd tudta ezt Ke- "^szeti mOTumentahtas svihák emberekkel hozott gyetlenul hideg tel szakadt tóattt belül felénk szorongás össze az élet. Ezek se len- a afas,szták e|len harc°f° markolgat nének most már, de ez az hadseregre. A második öreg hajós ügyetlenül persze megye községed közül egye S S^IwLn3 éf^taó rttl U]ái;m6k*\ rendeztek. m náluk működik t^^. kezet képviseletében és Rigó lnost p^dig e falvak felsza- „ , . Józsefné. művelődési otthon . táncklub, melynek fenntar­igazgató. badulasának 25. évforduloja- tására 5 ^ forintot kap. - A szövetkezet nevét ra keszü,lnek' Ennek tunk. napjainkban az is ismertté ben rendezik meg majd a összefoeás eredmé­tette megyeszerte. hogy szo- falunapokat s mint az ed- Kozos összefogás eredme cialista munkaversenyre diglekből is kitűnt nemcsak nye 02 32 újszerű kezdeme­hívta ki a társszövetkezete- általános fogyasztási és nyezés' ami nem«ak ÜUé" ket Eltérőén a korábbi . sen, hanem a fent említett években kialakult verseny- ertekesito szövetkezet, ha- ' ­fonpáktól, sok új elemmel nem az egész község vezetői ^ községben valósul meg. gazdagítva, színezve hír- közreműködnek ebben. Ml dették meg ezt a megyei tehát ezért támogatjuk any­\'ersenyt. aminek már igen jelkép Bér még év közepén tar­tunk, mégis megállapíthat­juk; nem volt hiábavaló az vciacn,!. ojiuuch mai ifera" . „ . , .. JUA, I«TIII IUU uiawavoiu sok kézzelfogható eredmé- ny'ra ezt a kötényezést. ÜUé;.ek kezdeményezése_ nye van. így többek között a versenypontokban szerepel író-olvasó találkozók, szel­lemi vetélkedők rendezése, kollektív filmvetítés, s ősz­szel mind azt öt községben falunapok megtartása. — Ez az üllési kezdemé­nyezés nemcsak a termelési mutatók javításáért dicsé­rendő, hiszen egész sor olyan haszna van, amit a lakraság közvetlenül érez. Udvarias kiszolgálás, a boltok tiszta­sága. s nem utolsósorban a kereskedelem megjavítása, a lakosság növekvő igényei­nek maximális kielégítése. Am azt sem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy ebben a szövetkezetben 1966-ban tíz szocialista brigád 58 taggal, 1967-ben 14 brigád 73 taggal, tavaly pedig 11 brigád 73 taggal versenyzett a szocialista cím elnyerésé­ért. illetvé megtartásáért. Az Idén 14 brigád, közülük több már évek óta tartja a meg­tisztelő szocialista címet. S igen lényeges, az általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezet tagjainak 80 száza­léka vesz részt szocialista brigádokban. Mindez azt jelenti, hogy öt közsegben: Üllésen, Rú­zsán, Pusztamérgesen, For­ráskúton és Ottömösön lé­nyegében 13 ezer 200 lakos ősszel nagy napok járnak majd e homoki községekben. Sz. Lukács Imre ée a hajórakományokat olyan . „ . Örmény, <*6e légiíedezettel biztosítja. 1lé)nyia « az Ararat ossze­urmeny hog . a hitlerl légierő ne te_ tartozik; kepeken es gyufae­hessen kárt a szállítmány- d°b°z°kon; konzerveken ee ban. A miniszterelnök állta cigarettaraomagokon; konya­a szavát. De azt kérte Szta- kon éf, deUkate:sz sk«tulyilr Az Ararát azóta egyszer lintól, hogy részére küldjön kon ott van a Nagy Ararát, sem jutott eszembe. Volt két abból a hét-nyolc csillagos Estefelé indultunk el alia­eset, amikor kérdeztek róla konyakból, amelyiket az Ara- tár közeléből, az Araksz fo­a földrajzórán — de akkor rát lábánál készítenek. Így lyótól. A nyugvó nap suga­sem jutott eszembe, ezért történt, hogy Churchill ettől rai most érdekes fehér-rózsa­nem sikerült az előmenete- fogva élete utolsó napjáig szín fényvibrálást idéztek lem földrajzból. Erről vi- megkapta a heti egy láda őr- elő a jeges kupolákon. Sze­szont a Noé nem tehet. Most mény konyakot. Sztólin ha- rencsem, hogy láthattam, de aztán itt állok az Ararát lá- lála után is pontos'an szál- nagyobb szerencse, hogy nem bánál, egészen közel, a tő- lította a követség. (Ez az kellett megmászni, mert a rök határ mentén és kém- eset hivatalos okmánvokban felénk való embernek már lelem ezt a magas hegyet, és Sztálin fel jegyzéseiben ta- egy kisebb rampa is magas. Kialudt, kettős csúcsú ba- lálható meg Moszkvában.) Hát még az Ararát. janicsárok] hát a polgárlány óta egészen másféle feleség­ideáim voltak. Polgár lettem én is? Mert ha bojtár maradok, feleségül akkor sem veszem. Más a szerető, más a feleség. Mezőhegyesen azt a lányt, aki sokat megenged az udvarlónak, nemigen szokták feleségül venni. Ha egy lány túl jó a fiúhoz, az nem kell. Én meg mezóhe­gyesi vagyok. Nem vitattam én ezt Pankával. Miért bántsam vele. De ő sem firtatta. Nem gal szinte játszottam. Éreztem, mint bojtárko- élvezettel csináltam. Vigyáztam a szememre, romban a lovak körül, hogy ura vagyok a Kantárt raktam magamra szemellenzővel, rambízottaknak. Ha én egyet durrantottam az ahogy az ijedős lovakra szokás, és csak az utat, a magam ösvényét néztem. Hogy más ne érdekeljen. De az ember akkor is lát, ha szem­ellenzővel jár. Ha behunyom a szemem, ak­kor is látom, hogy Tarnai tanár úr többet foglalkozik a hízódisznóival, mint a diákjai­val. Akaratom ellenére is hallanom kellett ostorral, arra nyomtam a ménest, amerre akar­tam. Négyszáz szilajt kormányoztam én. A gyerekek is szilajok. Persze őket nem ököllel terelgeti a tanár. Sem goromba szóval. Az én órámon beleszólhattak a magyarázatba, de a (22.) Hát éppen felesegül is vehettem volna. De feleletekbe is, csak ostobaságot nem volt sza bad mondani. Szellem® bel®zólásokért jó dicshimnuszait az óljairól, etetési módszeréről, a kupecségig menő gazdasági ügyeskedéseiről. Györgye tanár úrnő meg a szőlejével volt örök aggodalomban. Tavasszal rézgálic beszer­zésére biztatott minden Pestre menő kollegát ősszel a hordókat kéregette össze. Már fájt az ember füle gombja ettől a vásári zsinattól. Disznó, yorkshire, daraliszt, heredara lefor­por.tokát adtam. A rosszakat rmnuszoztam. És tömtem őket anyaggal A rajkóknak az kell. Játékos elfoglaltság. Teli vannak energiával. Ezt nem elfojtani, hanem has/.nos terheket vi­tetni vele. Történelemből is, magyarból ( is szorgalmi dolgozatokat írtnk. Szakkörökön ap­ró. nagyon ügyes megfigyeléseidről adtak szá­mot. Akadtak tanulóim, akikkel nyelvgyüjtő rázva! karta magát a nyakamba varrni, önérzetes utakra mentünk. Vagy leírattam velük egy-egy volt. Becsültem is érte. De Panka az a me­zesbögre volt, akit rajtam kívül más darazsak Is körül döngicséllek, A tanévet az „új szakasz" jegyében nyi­totta meg az igazgató. A Szabad. Nép-bői fel­olvasta a Nagyobb önállóságot az igazgatónak cimü belső vezércikket, s minden passzusát többszörösen aláhúzta, a maga területére al­kalmazta. Én már akkor tudtam, hogy szen­teltvíz ez a duma a testület többi tagjának is. Persze nekik más szempontból, mint nekem. tanya berendezését, a földművelés szavait. Más gyerekekkel a Szent László korabeli vár­ról szóló legendáitat gyűjtöttük egybe. Nem unatkoztam ón az iskolában. Nem is mérgelődtem. Arra rájöttem, ha örökké a hi­bákat ker®em, szétpukkadok a haragtól. A gyomrom tótágast áll. Sajnos Szegeden is ezt a bölcsességet kellett magamra erőltetnem. Nem látni! Meg kell vakulni! Mert látni, tud­ni u gazemberséget, hogy ott a csóva a ház­tetőben. mindjárt felgyújtja a házat, és nem Hol kenettelj®en. hol tokát, öklöt rézva be- szólni, mert nem szabad szólni, hát hogyan ta­szélt. „A párt szava és a pórttagok tette között nuljam én ezt meg? nincs eltérés, cselekedeteikben is hűek azokhoz az elvekhez, amelyeket hirdetnek.' Odasúgja nekem Dódi: Mezőhegyesen még a MADISZ-os világban egy bálban megvertek a csanádpalotaiak. Nem a verés fájt. Betörték a számat, még csak — Igen. A nyáron Is kölcsönkért négyezret a nem is káromkodhattam kedvemre. A rend, az Mucusra. De még nem tudta megadni, mert a konyha nem üzemel. Nincs honnét lopni. Én ennek nem tudtam örülni. Dódi örült. Az bam se érné a földet. Azt mondaná: fúrom az. én rendem, nem engedi, hogy szóljak. Ha el­mennék a párttitkárhoz, kirágna, hogy a lá­ő világnézetébe belepászolt az adott illusztrá­ció. Különben pihenten, felkészülten és min­igazgatót. lejáratom a pórt tekintélyét. Befogtam a szemem. Nem akartam látni denre számítva kezdtem a tanévet. Az anyag- semmit. Ez az egyetlen . orvosság. A munkám Nem igaz. Nem irigyeltem tőlük. Olyan vol­tam én akkor is, mint a r®zelt patkó. Egész­széges. De a harag, az nagyon nagy erővel torlódott bennem. Hát nincs ereknek egyéb gondjuk? Csak egyszer hallottam volna vala­mit beszélgetni a tanításról, egy-egy gyerek problémájáról. Nem nagyon szóltam senkihez. Köszöntem, jó napot. Nem fogadták. Végeztem a dolgom. Néha belém sajdult. Lehet, hogy én vagyok az oka. Merev vagyok. Nemcsak dacos, de a magam módján gőgös is. Bojtár voltam, tanár lettem. Ha más tette volna is, azt mondanám: ez igen. De jó l®z-e az. hogy én mesterségesen elzárom magam a tanároktól? Végeredményben velük kell dolgoznom. S lehet közöttük rend® ember is. Mind gazember, reakciós, a patikus, kapzsi? Csak én vagyok a makulátlan szent? Időnként beláttam, hogy lehetetlen. De egyet­len hang vagy jel nem mutatja az ellenkező­jét, Nem közeledtek hozzám, és én se hozzá­juk S amit tárgyaltak, az nekem nem volt kedvemre. És az sem, ahogy tárgyalták. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom