Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-12 / 133. szám

Kevés embernek adatik meg, hogy virágok között éljen. Neki, Tóth Jánosné Gajdos Annának megadatott: immár harminc éve van közöttük, úgy, hogy belőlük, tehát a virágok eladásából él. Mindig is nehéz kenyér volt ez, különösen a felszabadulás előtt, amikor még a virágpiac a Széchenyi téren volt a Vár utca és a Károlyi utca között. Akkor még rosszul ment a sora: a tehetősek a boltban vásárolták, rendelték a csokrokat és a kispénzű fiatalok, meg virágkedvelők csak ritkán engedhették meg maguknak a vásárlás örömét. Most más a helyzet: a szép virágot mindig el lehet adni. De hogyan? Ügy, hogy reggel három órakor már felkel, fél négykor kinn van a piacon. Egymás után érkeznek a főleg Újszegeden lakó virágter- • melők, nagyrészt háztájin, „másodfoglalkozásban" termelt virágaikkal, hogy munkába menet előtt még átadhassák. Azután a vevők jönnek, Zelmann Ferenc felvétele A vevők egyike és az eladó, Tóth JAnosné, „csokorszcmle" közben legtöbbjük állandó vásárló. S Tóth Jánosné keze csodálatra méltó ügyességgel köti csokorba a rózsákat, a szegfűket — mikor minek van szezonja. Ez megy délután hároipig, fél négyig. Azután hazaindul, majd — átöltözés után — német nyelvtanfolyamra. S amikor onnan is visszatér, „bekapcsolódik" az otthoni munkába. Egy kis játék az egyszem, másfél éves unokával, Lacikával, meg televíziónézés — és vége a napnak. Másnap újból kezdődik az egész elölről. IsA magvar városhálózat 23 középvárosában — amelyekben a lélekszám 30 ezertől 70 ezerig terjed — a lakosok szóma egyharmadóval növekedett az utóbbi 20 évben — közölték a szombathelyi településdemográfiai tanácskozás második napján. Ezek a városok — amelyek közé tartozik egybek között Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Nyíregyháza, Békéscsaba, Veszprém és Zalaegerszeg — jelentős mértékben Iparosodtak, meggyorsult a lakásépítés, Zalaegerszeg népessége például csaknem megkétszereződött. Tatabányán 67, Veszprémben több mint 50 százalékos volt a népszaporulat. A 23 középváros több mint 300 község lakosainak nyújt munkaalkalmat. Az ingavándorlók száma is nő. Az utóbbi időben különösen Zalaegerszeg, Salgótarján, Czd, Sopron, Kaposvár, Szombathely és Székesfehérvár gyakorol erőteljes vonzást a környezetére. (MTI) mét hozzák a virágokat, jönnek a vevők és miközben csqjprba köti a rózsákat, észre sem veszi, hogy a „virágok királynőjének" tövisei is vannak. Már nem vérzik a szúrás helye nem is látszik. Csak a nyomai maradtak meg harcinc év óta: olyanok az ujja hegyei, mintha valaki nagy gondossággal millió és millió pontot rajzolt volna oda — az Elet. Mostmár boldog, mostoha gyermekkora ellenére ls. Ügy látszik, a virágok elégedetté teszik azokat, akik feltalálják magukat köztük. De miért is ne örülne? Hiszen szárnyukra bocsátotta fiait: a középiskolai tanárt és a gépkocsivezetőt. S ha van is gondja-baja — a virággal a kezében derűssé válik a tekintete. Perényi István Beruházási együttműködés Szerdán Kaposvárott megkezdődött a tanácsi beruházási vállalatok kétnapos országos tanácskozása, amelyen a beruházási vállalatok együttműködésével kapcsolatos tennivalókat vitatták meg. A tanácskozáson részt vevő 18 megye képviselői megállapították: az új gazdaságirányítási rendszer előkészítésének időszakában szembetűnő módon megmutatkozott, hogy a beruházóknak, építtetőknek, nincs az egész ország területére kiterjedő központi szervük, amely képviselné érdekeiket. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy közös érdekeik védelméhez, tapasztalataik kicseréléséhez szervezett együttműködésre van szükség. Kakuk Marci halálára Tudjuk, hogy tegnap hajnalban, 81 éves korában elhunyt Tersánszky Józsi Jenő művei tele vannak önéletrajzi elemekkel. De azt is tudjuk, hogy egyetlen alakja sem azonosítható magával az íróval. Nem azonosítható Tersánszkyval a felejthetetlen figura, Kakuk Marci sem. Mégis az olvasók képzelete összehozta ezt a két alakot, az írót és a figuráét: Tersánszkyt és Kakuk Marcit. De nemcsak az olvasók mosták egybe a két alakot, hanem a rajzolók, Tersánszky műveinek illusztrátorai is. Nézzük csaik meg, hogyan rajzolták ők Kakuk Marcit! Bizony a rajzolók teremtette Kakuk Marci hetyke, gunyoros ábrázata az írót forHegedűsök diplomakoncertje Nagy volt a tét, nagy volt az izgalom a Zeneművészeti Főiskola végzős hegedűseinek most tartott diplomakoncertjén — nem csoda, hiszen ezzel az utolsó és legjelentősebb aktussal mutatták fel összegezve az eredményeket, amelyekből majd profitálnak az ifjú tanárok. Várnagy Lajos művésztanár négy növendéke lépett pódiumra. Karátsony Katalin csak műsorának második részére tudta leküzdeni elfogódottságát, ahol ls Mozart: G-dúr hegedűverseKevés az élesztő Több mint egy hete csak véletlenül jut hozzá a vásárló élesztőhöz a boltokban. Kellemetlen dolog, hogy még ilyen fontos, a háztartásokban nélkülözhetetlen cikk is a hiánylisÁz új piaci rendelet hatálybalépése Az hogy újságban közölték, városi tanács új rendeletet hozott a piacokra és a helypénzekre vonatkozóan — írja Szögi József, Lékai utca 9. szám alatt lakó olvasónk. A piacokon jelenleg is a régi tarifa szerint szedik a helypénzt, mikor lép hatályba az új rendelet — kérdi, A városi tanács kereskedelmi osztályának tájékoztatása szerint a szóban levő rendeletet jóváhagyásra felterjesztették az Elnöki Tanácshoz. Ha ott nem tesznek ellene észrevételt, akkor a tanács közhírré teszi s utána hatályba lép a rendelet. Erre hamarosan sor kerül. tán szerepel mostanában — írja B. Lászlóné, Bécsi körút 8—16. szám alatt lakó olvasónk, s kérdi, hogy mi ennek az oka, lesz-e elegendő élesztő hamarosan. A nagykereskedelmi vállalat, amely a boltokat élesztővel látja el, napi nyolc mázsát igényelt a budapesti gyártól. Az utóbbi időben ennek a mennyiségnek csak egy részét kapta meg s ezt elsősorban a kenyérsütő üzemeknek utalta ki. Ezért jutott kevesebb a boltokba. Ügy látszik, a szállítás körüli zavarok megszűnőben vannak, mert pár nap óta már a megszokott mennyiségű élesztőt kapja a nagykereskedelmi vállalat. Most már kielégítve a sütőüzemek szükségletét, az üzletek igényeit is ki tudja elégíteni. „Rejtélyes" folték Csendháborítés-e ? Azt mór nem is furcsállom, hogy miért tartott olyan sokáig a Széchenyi téren a Zsótér-ház, a szegedi járási tanács székházának — majdnem az alapoktól a tetőig tartó — felújítása. Hozzászoktunk, hogy nálunk — legalábbis az építőiparban — a jó munkához idő kell. No de ne polemizáljunk. Inkább dicsérjük a Zsótérliázon a nagyon is szemléletes munkát, mert kétségtelenül az. Lévén Szeged az idegenforgalom városa is, még kuriózumnak is beillik ez a műemlék, vagy jellegében olyasféle ház. már ami újdonsült homlokzatát illeti. A minap kérdezte is tőlem egy amerikánus magyar. régen külföldre szakadt hazánkfia, hogy miféle térképek, fehér foltok díszelegnek a Zsótér-háznak szinte a teljes képén. Tűnődtem. mit válaszoljak. Mondjam azt. hogy a város születésétől napjainkig tartó történelmét „örökítették" meg a falakon titkos vonalakkal, fehér foltokkal? Netán a hozzáértés állóképességének új technológiája vert át a falakon? Hogyisne. Majd elárulom a szisztémát, hogy magával vigye és meggazdagodjon belőle a mi külföldre szakadt hazánkfia? Még mit nem? Mondtam neki, amit mondtam. Azt például, hogy a látszat csal és hogy ő nem jól lát, menjen sürgősen szemorvoshoz, mert az nálunk olcsóbb, mint Amerikában; meg hogy csak bizonyos látási szögből érezni a falakon a fehér foltok, vonalak ottlétét. Hát akkor minek ebből ekkora hűhót csinálni? Elégedjünk meg azzal, hogy azok a salétromos. ragyósos kiverődések a falakon vannak. Hogy kinek és milyen technológia jóvoltából? Minek azt keresgélni? Majd az idő patinát rak a falakra koromból, porból. esővízből, s aztán eltűnik az a „kuriózum", amivel most egyáltalán nem dicsekedhetünk. L. F. A munkanapokon dolgozó család vasárnap sem tud pihenni, mert a szomszéd ilyenkor vési, kalapálja, javítja a közfalat, — írja Cs. Ágnes, Kereszt utca 9. szám alatt lakó olvasónk, aki egyébként három éve beteg. Kérdi, hogy már a saját házában sem lehet nyugodt az állandóan fúrófaragó szomszéd szeszélye miatt. A csendháborításról szóló szabályrendelet elvei szerint nemcsak az éjszakai pihenésre szánt idő zavarása jelent csendhóborítást, hanem az olyan eset is, amelyről olvasónk ír. Azt tanácsoljuk, hogy hívja fel erre a szomszéd figyelmét, s egyezzenek meg, hogy mikor végezze el a szükséges munkát. Ha ez nem lehetséges, a lakóbizottság útján figyelmeztesse, illetve feljelentést tehet ellene a kerületi tanács szabálysértési előadójánál. Megváltozott az autábuszvonal Június 1. óta más útvonalon közlekedik az l-es autóbusz. Azelőtt a Marx térről betért a Lenin körútra s a Kossuth Lajos sugárúton visszamenet haladt a Párizsi körúton, majd a Csongrádi sugárúton az autóbusz. Jelenleg nem érinti a Lenin körutat. Horváth György, Ipoly utca 11. szám alatt lakó olvasónk kérdi, miért változott meg az autóbusz vonala. A 10. számú AKÖV személyforgalmi osztályán úgy tájékoztattak, hogy a változás a június 1-től érvénybe lépett új menetrenddel kapcsolatos, és csak ideiglenes jellegű. Az tette szükségessé, hogy jelenleg a Csongrádi sugárúton útépítés folyik, emiatt kellett tehermentesíteni a forgalomtól. Amint az útépítés első szakasza befejeződik — ez már csak hetek kérdése — visszaállítják az l-es autóbusz eredeti útvonalát. A menetdíj viszont a helyi járati autóbuszoknál egységesen két forint akkor is, ha egyik vonal rövidebb, mint a másik. nyének I. tételében és Bartók: Szonattnájában nyújtott kiegyensúlyozott teljesítményt. Fodor Melindát érdekes módon szereplése félidején Mozart A-dúr koncertjének I. tételében kerítette hatalmába a vizsgaláz, noha technikailag jó alapokon állt produkciója. A Bartók—Székely: Román táncokban viszont már magára talált, szép pillanatokat szerezve lendületes játékával. Kovács Eszter az erőit meghaladó zenei anyagban csak Hándel: D-dúr szonátája III. tételénél csillantott fel muzikális adottságaiból. Zeneileg és technikailag kiemelkedő vizsga-műsort mutatott be Papp János; Műsora Bach: Adagio és fuga a g-moll szólószonátából, Brahms: A-dúr hegedű-zongora szonáta I. tétele, Hacsatúrján: Hegedűversenyének I. tétele, és Bartók: I. rapszódiája volt. Magasfokú virtuózkészsége inspiratív töltésű, művészi kifejező eszközök birtokosa, amelyeket a zenei stílusoknak megfelelően sokoldalúan tud alkalmazni. Zongorán Bódás Péter tanár kísért, a tőle megszokott magas színvonalon. Laczkó Sándor mázza. A tudós irodalmárok talán felszisszentek az ilyen azonosításra. Maga az író azonban biztosan mindig megbocsátotta. Első írása 1910-ben az akkori idők legtekintélyesebb irodalmi folyóiratában, a Nyugatban jelent meg, s megtörtént vele, ami a legtöbb íróval csak tekintélyes mennyiségű megjelent írás után: attól kezdve novelláiból, elbeszéléseiből, legényeiből élt. Részt vett az első világháborúban. előbb az orosz, majd az olasz fronton, s élményeiből regényt írt, a Viszontlátásra, drágám-at, a magyar irodalom első háborúellenes regényét. Tehetségének senkivel sem hasonlítható-rokonitható eredetiségét már ezek az első írások is magukon hordozzák. Tersánszky semmiféle irodalmi iskolához, irányzat-: hoz nem tartozik. Egyedül-' álló jelensége a magyar pró-j zának. Leghíresebb műve a Ka-1 kuk Marci-sorozat. Ezekben a regénykötetekben az író szimbolikus figurát íormáltj a fészket rakni nem tudó, dologtól-munkától húzódozó, az élet elemi örömeihez, nők-i höz, ételhez-italhoz vonzódó, a világra hetykén fittyet há-: nyó ember figuráját. Ez 3 hetykeség magában az íróban is élt. A Horthy-korszakban például hetykén nézett szembe az ellenforradalmi szelekkel. Soha eszébe nem jutott, amit több más író egyébként megtett, hogy meg-: tagadja a Tanácsköztársaságot, a munkásnépet, a városszéli nincsteleneket. Nem volt politikus író a szó szűkebb értelmében, de humanista volt és elveihez — hetykén szembenézve az ellenséges világgal — következetesen ragaszkodott. Egész életében dolgozott; hatalmas életművet, a magyar irodalom egyik legere-' detibb életművét hagyta hát^ ra. Nagy író volt; a magyal! irodalom egyik legnagyobb írója. A Kossuth-díj, amelyei 1949-ben kapott, ezt fejezte ki és ezt dokumentálta. ö. La j Épült: 1957—1989 iancsO'koSBégium (101.) A Liliom utca végén van az Orvostudományi Egyetem másik, 222 személyes kollégiuma. Nóvák Istvánná tervei alapján IfiSfl—67-ben épült. A Vörösmarty utcai zsúfolt, öreg épületből költöztek ide a diákok. CSÜTÖRTÖK, 1969. JÜNIUS 12. DÉLMAGYARORSZÁG i 4