Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

yHiAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AMA G Y A R S Z O C I A L ISTA MUNKÁSPÁR T L A P J A 59. évfolyam, 149. szám 1969. JÜNIUS 2<L, PÉNTEK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap & vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely részt vett a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásán, csütörtökön este visszaérkezett Budapestre. A delegációt Kádár János, a Központi Bizottság első titkára vezette, tagjai voltak: Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Nemes Dezső a Politikai Bizottság tagja. A küldöttség fogadására a Nyugati pályaudvaron megjelent Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, Aczél György és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András belügyminiszter, Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Kádár lános elvtárs beszélgetése a moszkvai tanácskozásról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán részt vett magyar pártküldöttség vezetője, és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, néhány órával a küldöttség hazaindulása előtt, szerdán délelőtt találkozott azokkal a magyar újságírókkal, akik a moszkvai tanácskozás munkájáról tudósítottak. A másfél órás beszélgetésen részt vett Hável József és Pirityi Sándor, a Magyar Távirati Iroda, Nemes János, a Népszabadság, Kulcsár István, a Magyar Rádió és Televízió, Tatár Imre, a Magyar Hírlap és Diósdí László, a Népszava tudósítója. A kötetlen beszélgetésen Kádár János válaszolt a tanácskozás jelentőségét és a magyar pártküldöttség munkáját érintő kérdésekre. Arra a kérdésre, hogyan értékeli Kádár János a tanácskozás eredményeit, s mennyiben feleltek meg azok pártunk várakozásainak? — a következőket válaszolta: — A tanácskozás menete és eredménye megfelelt Központi Bizottságunk, a magyar kommunisták várakozásainak, sőt, bizonyos értelemben jobbak az eredmények, mint ahogyan előzetesen reméltük. A testvérpártok nagy nemzetközi összejövetele és eszmecseréje — túlzás nélkül mondhatjuk — történelmi jelentőségű esemény volt, hiszen mozgalmunk a világ leghatalmasabb társadalmi ereje. — A tanácskozáson képviselt 75 kommunista és munkáspárt áttekintette a nemzetközi helyzetet, egyeztette nézeteit, hogy az imperializmus elleni harcban a jövőben még jobban összpontosíthassa erőit mozgalmunk nagy feladataira — a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség, a népek szabadsága és a béke védelme érdekében. — A tanácskozás nem végcélja, hanem eszköze, a jelen körülmények között nélkülözhetetlen eszköze a testvérpártok küzdelmének. A nemzetközi kommunista mozgalom és a haladás erői új, hatalmas fegyvert kaptak. A tanácskozás után kedvezőbb feltételek között harcolhatnak, dolgozhatnak. A polgári sajtó nagy reményeket fűzőit ahhoz, hogy a kínai, valamint a csehszlovák kérdés szóba hozatala megzavarja a tanácskozás munkáját. Mi erről Kádár elvtárs véleménye? — hangzott a kérdés. — Tudomásul kell venni, hogy világunkban különböző érdekek, különböző erők találkoznak és ütköznek össze, mindenekelőtt a haladás és az imperializmus erői, de mindenfajta közbüleső erők is. Ennélfogva a tanácskozáshoz is különböző remények fűződtek. — Az imperialisták és a polgári sajtóorgánumok azt remélték, hogy az értekezlet a nézeteltérések éleződéséhez vezet Még a testvérpártok között is volt néhány, amely bizonyos nyugtalansággal tekintett a tanácskozás elé. — Az előzetes eszmecserék során ktűnt, hogy különböző meggondolásokból nem volna helyes napirendi kérdésként tárgyalni sem a kínai vezetők jelenlegi politikáját, sem a csehszlovák helyzetet. Az említett két kérdés mégis szóbakerült a tanácskozáson. A csehszlovák kisebb mértékben, a kínai vezetők jelenlegi politikája viszont csaknem minden felszólalásban szerepelt. Ez elkerülhetetlen volt, mert a kínai probléma mozgalmunk valamennyi pártját erősen foglalkoztatja. — Itt jegyzem meg, érdekes momentuma volt a tanácskozásnak, amikor az egyik testvérpárt képviselője fellépett azzal az igénnyel, hogy távollevő pártot ne bíráljunk. Ez az igény azonban elfogadhatatlan, mert ütközik egy rendkívül fontos alapelvvel, nevezetesen azzal, hogy minden párt szabadon kifejtheti álláspontját — A kommunista mozgalom egységtörekvéseinek és az összes antiimperialista erők tömörítésének útjában jelenleg a legnagyobb akadály — folytatta Kádár János —, a kínai vezetők politikája. A tanácskozáson képviselt pártok úgyszólván mindegyike — ha ez nem is egyformán jutott kifejezésre a felszólalásokban — elutasította ezt az egységbontó politikát, mint a kommunista mozgalomtól idegen áramlatot. A csehszlovák kérdést felszólalásában a mi küldöttségünk is említette, persze csak a saját szemszögéből nézve, mert annak elemzésére a legilletékesebb a csehszlovák testvérpárt küldöttsége volt. Pompidou hivatalosan is elnök Gaston Palewski, a francia alkotmánytanács elnöke csütörtökön a tanács ülésén felolvasta az elnökválasztás június 15-i, második fordulójának hivatalos végeredményét Az alkotmánytanács ezután Georges Pompidout hivatalosan is Franciaország elnökévé nyilvánította az elkövetkező hét esztendőre. Pompidou csütörtökön délután lett a törvényes előírásoknak megfelelően a Francia Köztársaság elnöke. Pompidou nem volt jelen az alkotmány tanács ülésén. Az új elnök pénteken veszi át rövid ceremónia kíséretében hivatalát az Elysée-palotában. De Gaulle tábornok csütörtökön délután, pontosan fél órával azután, hogy Pompidout hivatalosan is utódjává nyilvánították az elnöki i székben, Írországból visszaérkezett birtokára, Colombey-Les-Deux-Églises-be. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány egyetértett azzal, hogy a Magyar Népköztársaság nagyköveti szinten létesítsen diplomáciai kapcsolatot a Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányával. A közúti járműgyártás fejlesztését központi fejlesztési programmá nyilvánító, 1968-ban hozott kormányhatározat előírta, hogy a fejlesztés helyzetéről évente jelentést kell tenni a Minisztertanácsnak. Ennek megfelelően a kohó- és gépipari miniszter, mint a közúti járműipari tárcaköri bizottság elnöke, beszámolt az elmúlt időszak tapasztalatairól. Megállapította: az eddigi eredmények bizonyítják, hogy a közúti járműgyártás fejlesztése a tervezettnek megfelelő ütemben halad. A Minisztertanács a jelentést megvitatta' és jóváhagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolt a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásával kapcsolatos korábbi kormányhatározat eddigi végrehajtásáról és a további feladatokról a negyedik ötéves terv időszakában. A Minisztertanács a beszámolót tudomásul vette és határozatokat hozott. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke és az igazságügyminiszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1970. évi népszámlálásról szóló törvényerejű rendelet tervezetét és úgy határozott, hogy azt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter két jelentést terjesztett a kormány elé. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1968. évi zárszámadásáról, s a kedvezőtlen természeti adottságú tsz-ek helyzetéről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt Érzésem szerint, a tanácskozáson a csehszlovák helyzet reálisabb, pontosabb és jobb megítélést kapott, mint korábban. Ez a csehszlovák küldöttség objektív, marxista állásfoglalásának is érdeme. Ártott-* az említett kérdések körül kibontakozott vita az egységtörekvéseknek? — kérdezték a tudósítók. — Nem ártott — felette Kádár János, — sem a kínai vezetők jelenlegi politikájának kritikája, sem a csehszlovák kérdés említése nem zavarta, ellenkezőleg, elősegítette a tanácskozás fő céljának elérését. Miként szüntethetők meg azok a körülmények, amelyek miatt egyes testvérpártok távolmaradtak a tanácskozásról, illetve mások részt vettek ugyan, de fenntartásaik voltak a fő dokumentummal szemben? — hangzott a tudósítók következő kérdése. — Azon az úton, amelyen az elmúlt másfél év alatt, és itt a tanácskozáson is jártunk — felelte Kádár János. — A testvérpártoknak figyelmesen meg kell hallgatniok egymás álláspontját, meg kell érteniök annak indítékát, ma)d elvi alapon ki kell fejteniök nézeteiket, s ily módon közelíteni azokat egymáshoz. (Folytatás a 2. oldalon.) A zöldség- és gyiimölcsproblémákról tárgyalt a megyei képviselőcsoport Tegnap délelőtt Szatymazon a községi tanács nagytermében tartotta ülését a Csongrád megyei országgyűlési képviselőcsoport. A gyűlésen elnöklő Katona Sándor, a képviselőcsoport vezetője Regőczi Istvántól, a MÉK igazgatójától kért tájékoztatást mindnyájunkat érdeklő és közvetlenül is érintő témából, a felvásárlókereskedelem Csongrád megyei helyzetéről és feladatairól; a városi lakosság ellátásának helyzetéről és a fogyasztói árak alakulásáról. Az ülés alaphangja mindvégig az maradt, hogy megyénk zöldség-gyümölcs kultúrája országosan is előkelő helyen szerepel, mégis drága a piac, a dolgozók átlagkeresetét erősen próbára teszik a most uralkodó fogyasztói árak. A sok szempontot figyelembe vevő részletes és alapos tájékoztató után elsőnek Bódi László szegedi képviselő, a Vasöntöde Vállalat szegedi üzemének igazgatója mondta el véleményét. Megállapította, hogy a dolgozók Llebmann BSIa feftneteíe A SZABADTÉRIRE serényen folyik az előkészület a Dóm téren és környékén, hogy mire megkezdődnek a szabadtéri játékok, méltóképpen fogadni tudják a Szegedre érkező vendégeket. A vendéglátó vállalat tetszetős, jól felszerelt pavilonokat épít, a ezeket a munkákat -nem hagyja az utolsó napokra. körében a zöldség-gyümölcs problémákon túl is sok a panasz a piaci árak alakulására, a mindenáron való nyereségszerzésre. Sürgette a külterületek zöldségellátásának és üzlethálózatának rendezését. Kurucz Márton, a 7-esi választókerület képviselője, az MSZMP szentesi járási bizottságának első titkára arról beszélt hozzászólásában, hogy megnövekedett ugyan a mezőgazdasági termékek előállítási ára, de keresnünk kell a megoldáshoz vezető utat. Szemléletes példaként említette, hogy a zöldségtermelő Mindszenten néha drágább a zöldség, mint Budapesten, bár sem szállítási, sem csomagolási költségek nem terhelik az árusító termelőszövetkezetet. Győri Imre képviselő, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára felszólalásában egyebek között kifogásolta, hogy a tapasztalható áremelés mellett romlott a nálunk forgalomba hozott zöldségfélék, gyümölcsök minősége. Rámutatott, hogy többféle érdek ütközik a zöldség-gyümölcs fronton, de hangoztatta: nem vállalhatjuk, hogy ezek az érdekek a fogyasztók kárára érvényesüljenek. Közölte, hogy a megyei pártbizottság a korábbi években a témával kapcsolatban hozott megfelelő határozatokat, ezeknek mindenképpen érvényt kell szerezni. Niezner Ferenc, az l-es választókerület képviselője, a tiszaszigeti Búzakalász Tsz elnöke, a tsz-ek szemszögéből sorolt fel néhány gátló tényezőt. A mai mezőgazdaság sok vegyszert használ. Ezek a vegyszerek drágák, s nem hozzák meg mindig a kívánt eredményt. Ügyszintén magas a gépek vásárlási ára, és a gazdasági épületek építési költsége. Az előző hozászólókkal egyetértve példákkal igazolta, hogy a piaci helypénz felemelése hogyan hat közvetlenül és hátrányosan az árak alakulására: az eladó rögtön áthárítja ezt az öszeget a vevőre. A burgonyaellátás megjavítása érdekében új, intenriv burgonyafajtákat sürgetett. Lacsán Mihályné szegedi képviselő a kiskertek gondjairól beszélt, s a városellátó szövetkezet tevékenységét bírálva kifogásolta, hogy nem alapvetően a szövetkezetek termékeit árusítja, hanem a piacon vásárol továbbeladásra. Szintén a háziasszony és a képviselő szemével vizsgálta a problémát Halmágyi Ivánné is. Több pozitívumot is felsorakoztatott a MÉK munkájáról. Javasolta, hogy rövidítse le a MÉK az árunak a fogyasztóig megtett útját. A kertakciók kapcsán megállapította, hogy sajnos, különböző járulékos összegek nem teszik olcsóbbá a kertben való termelést. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője kifogásolta, hogy a fogyasztói árak változása megyénkben nem elég rugalmas, és a kereskedelmi hálózat a kínálat szűkítésével mesterségesen tartja fenn a magas árakat. Bódi János, a termelőszövetkezetek területi szövetségének titkára egyik legfőbb hibaként említette, hogy egyedül Csongrád megyében e.választották a MÉK-től a kiskereskedelmi hálózat szakboltjait. A sok részletkérdést tárgyaló napirend végén a képviselőcsoport felkérte Győri Imrét, hogy a megyei pártbizottság vizsgálja meg újra a felvásárlással kapcsolatban hozott korábbi döntését és szerezzen érvényt annak. Katona Sándor és Kurucz Márton képviselőket pedig megbízták, hogy tájékoztassák a belkereskedelmi és a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert a felmerült problémákról, és kérjék a gátló rendelkezések hatálytalanítását. Ezután a képviselőcsoport szervezeti ügyeket tárgyalt, délután pedig látogatást tett a MÉK szatymazi tranzittelepén. valamint a Béke, a Homokgyöngye és a Firm— Magyar Barátság Tsz-ben.1 ^