Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-07 / 102. szám

Még főbb, olcsóbb zöldségei és gyümölcsöt MTI — KS totó PRÓBAFŰTÉS VISONTÁN. A napokban begyújtották próbafűtésre — mint jelenleltük is — a Gagarin Hőerő­mű első 100 megawattos egységének kazánját Minei több primőráru je­enilc meg a piacokon, annál inkább csökkennek a tavalyi .erméltekből raktározott kész­letek. S bár általában az deinél korábban szokott ér­kezni a jó idő, vele a friss áru. a MÉK tárolt annyi burgonyát, vöröshagymát, gyökeret^ karalábét, zellert, fokhagymát, sárgarépát, fejes és kelkáposztát, hogy a pia­cokat és a kiskereskedelmi üzleteket el tudja látni. Igaz, egy hónap óta a szokásos na­pi másfél—két vagon bur­gonyafogyasztás a kétszere­sére emelkedett, a szükségle­j tet így is biztositjak, részben külföldi behozatallat. A gyümölcsfélék közül al­mát még szállítanak a boltok­ba, annak ellenére, hogy a megyében tavaly gyönge volt az almatermés. Februárban a Nyírségből hoztak tíz vagon­nal és segített az ellátásban a Bács megyei MÉK is. Tavaly a mezőgazdasági üzemek és a magántermelők Nem magányos zseniként Az újítómozgalom helyzete Szegedről s a megye min­den részéről érkeztek teg­nap délelőtt gazdasági ve­zetők, újítási előadók, újí­tók, feltalálók, a megyei ta­nácsháza nagytermébe, a műszaki hónap második ple­náris rendezvényére. Hajas László, az SZMT titkára üdvözölte a megjelenteket, köztük dr. Németh Lajost, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának ipari osztály­vezetőjét, Tasnádi Emilt, az Országos Találmányi Hivatal elnökét és dr. Szilvási Zol­tánt, az OTH újítási osz­tályának vezetőjét. Szellemi érték Az újítómozgalom hely­zete és az iparjogvédelem aktuális kérdései — erről az izgalmas témáról tartott elő­adást a találmányi hivatal elnöke. Elöljáróban arról az alapvető célkitűzésünkről beszélt, hogy az életet szeb­bé-jobbá tegyük; amit ígé­retes eszközként szolgál gaz­dasági reformunk. Reformunkat viszont mi sem szolgálhatja jobban, mint a műszaki színvonal, a termelés és a termékek szín­vonalának emelése. Ezzel Kapcsolatban érdekes adat, hogy napjainkban a szellemi munka értéke elérte a 40 százalékot egy-egy terméken belül. A tudományos műszaki — állapította meg egyebek között — alkotómunka ma már túllép a magányos zse­ni követelményén: olyan nagy kollektívákra épül, ahol a legjobb ..fejek" és a gyakorlat legkiválóbb szakemberei dolgoznak együtt. Eredményeik nagy­fontosságúak, hisz ez az alkotó tevékenység gazdasá­gi fejlődésünk lendítő ereje, s ezáltal életszínvonalunk jobbítója is. Ennek meg­felelő gondosságra van te­hát szükség. Elgondolkodta­tó, hogy miközben egy sor területen alapvető, nemzet­közileg elismert kutatásokat végeznek tehetséges szak­embereink, maguknak az üzemi-technológiai kutatá­soknak a szintje még ko­rántsem kielégítő. Itt tehát nagyobb aktivitásra, gyor­sításra van szükség. Tökéletesítés A reform körülményei közt nagy szerepet vár az újítómozgalomra. 1968-ban mégis visszaesett a koráb­biakhoz képest. Jelentősen csökkent az újítások száma, s mert ez részben a keret­rendelet hiányosságaiból adódott, több módosításra került sor. Most már a lég­utóbbi években kifizetett újítási díjak átlagát elszá­molhatják a vállalatok a bá­zis-bérszínvonalban, más­felől az újítási díjak nem egyes kategóriákra bontva, hanem egységesen terhelik a teljes részesedési alapot. Nem volt tökéletes szabá­lyozás a beruházási újítások esetére, s az új gyártmá­nyokra vonatkozóan sem. Mint az OTH elnöke tájé­koztatott. már munkálkod­nak az idevágó rendelkezé­seken. Részint tehát meg­szűntek, részint folyamatban van a hibák elűzése, s ez feltétlenül előremutat. Ösztönözni! Viszont a keretrendelet úgy is csak keret. Kitöltése, eletrekeltése gyárkapun be­lüli feladat, s itt még több szubjektív hiányossággal, helytelen szemlélettel kell megküzdeni. Nem élnek elég bátran az önállósággal, |iji­tókkal szemben garasoskod­nak egyes vezetők, helyen­ként pedig a felelősség-elhá­rítás, a kockázattól való fé­lelem jelent visszahúzó erőt. Jobb, kezdeményezőbb, újí­tásra ösztönzőbb légkört kell teremteni ahhoz, hogy még többen érezzék szívügyüknek a hasznos változtatásokat. Az előadást követően el­vekkel és gyakorlati dolgok­kal kapcsolatban sokan tet­tek fel kérdéseket, amelyek­re az OTH elnöke válaszolt. egy része közvetlenül is sok termeket adott el a fogyasz­tóknak. A MÉK segített a termelőszövetkezeteknek a saját értékesítés módszerei­ben, partnerek szerzésében, ugyanakkor arra törekedett, hogy maga is hozzon létre kiskereskedelmi üzlethálóza­tot. minél több árut közvet­lenül a fogyasztóknak adjon el. Főleg a szegedi piacokon épített pavilonjainak jól szervezett áruellátásával ked­vezően befolyásolta az árak alakulását. Nem egyszer elő­fordult. hogy 200—300 kilo­méterről szállított olyan cikket, amelyből kevés ter­mett a megyében, s a hiány miatt emelkedtek az árak. A MÉK-pavilonok előtt gyak­ran álltak sorba a vásárlók a helyi áraknál 1—2 forinttal olcsóbb zöldborsóért, vagv új­burgonyáért. Az idei tervek szerint to­vább fejlesztik a saját kis­kereskedelmi üzlethálózatot, s a múlt évi 4,5 millióval szemben 1969-ben 18 millió forint értékű árut akarnak eladni közvetlenül a fogyasz­tóknak. A tanács kereskedel­mi osztálya támogatja ezt az igyekezetet, s mind a Marx téren és a Szent István té­ren, mind a készülő újsze­gedi piacon és a város egyéb részein helyet és engedélyt ad árusító pavilonok felállí­tására. Természetes, hogy a MÉK nagykereskedelmi tevékeny­sége ezentúl is elsődleges, hi­szen az élelmiszer-kiskeres­kedelmi és földművesszövet­kezeti boltok részére a leg­több zöldséget és gyümölcsöt adja naponta. S az csak a fogyasztóknak hasznos, ha ugyanakkor ezek az üzletek közvetlenül is vásárolnak a termelőktől. így kölcsönösen hatnak a felvásárlási és el­adási árak alakulására, A legelső a helyi lakos­ság mind jobb ellátása olcsó és friss árukkal. Szervezett szállításokkal, megfelelő rak­tározással, piaci elárusító he­lyek szaporitásával, eseten­ként a saját haszonkulcsa változtatásával — már meg­| felelő tapasztalatok birtoká­ban — erre törekszik a MÉK. K. J. Felkészültebben a volánnál Reform a gépkocsivezető-képzésben Az idén — mint ismeretes — kormányrendelet jelent meg a gépjárművezető-kép­zésről és -vizsgáztatásról. Ezzel kapcsolatban kedden a KPM autóközlekedési fő­osztályán sajtótájékoztatót tartottak. Dr. Tőzsér István főosztályvezető kifejtette: a régi rendelkezések idejét­múltak, a motorizáltság nö­vekedése megköveteli: min­denki, aki volán mellé ül, felkészültebben vegyen részt a közúti forgalomban. A gépjárművezető-képzés re­formja szolgálja egyébként a közúti morál javítását is. Csiszár Imre osztályvezető elmondotta: a gépkocsiveze­tők oktatásának reformját nagyon indokolja az a kö­rülmény, hogy az utóbbi években sajnálatosan növe­kedett a közúti balesetek száma. Ez visszavezethető arra is, hogy sok gépkocsi­vezető nem eléggé felkészül­ten vezet autót, motorkerék­párt, sőt teherautót. A gép­járművezetést igazán csak a volán mellett, a közúton le­het elsajátítani. Ezért ha­j íározlák el az illetékesek, 1 hogy a személygépkocsi-ve­j zetők gyakorlati oktatását az | eddigi 20 óráról felemelik 30 i órára. Aki 30 óra alatt sem tanulja meg a gyakorlati ve­zetést, az további „órákat" vehet. Azok, akik hivatás­szerűen kívánnak gépkocsit vezetni, további 35 órában sajátíthatják el a teherautó­vezetéssel kapcsolatos gya­korlati ismereteket. A gépkocsivezetők száma évről évre ugrásszerűen nö­vekszik. Az oktatásra jelent­kezők tanítását a KPM autó­közlekedési tanintézete egy­magában nem tudja megol­dani. Eddig is segitett az MHSZ. az Autóklub. A ren­delet lehetővé teszi, hogy más szervezetek, így példá­ul a technikumok, szakkö­zépiskolák is oktassák a fia­talokat autóvezetésre. Ellen­ben a vizsgázóknak minden esetben állami vizsgabizott­ság előtt kell számot adniuk felkészültségükről. Az elgon­dolások szerint már a kö­zeljövőben. legkésőbb egy éven belül, lesznek olyan állami vizsgabiztosok, akik ezt a feladatkört főfoglalko­zásként látják el. A KPM autóközlekedési tanintézete oktatási eszközeinek korsze­rűsítésére kilenc és fél mil­lió forintot kapott; ebből az összegből a többi között a gyakorlati oktatáshoz 120 új gépkocsit szierezhetett be. A jövőben megváltozik a vizsgáztatás módszere. Elő­térbe kerül a gyakorlati számadás. Az elméleti vizs­gán úgynevezett teszt-mód­szerekkel kívánnak bizony­ságot szerezni a gépkocsive­zető-jelöltek elméleti tudásá­ról. felkészültségéről. A gya­korlati vizsga két részből áll. Az egyiken a jelölt igazol­ja. hogy ura a gépjárműnek, tehát megfelelően tudja in­dítani, fékezni, beállítani a parkolóhelyre stb. Ez zárt pályán történik. Az összes megyeszékhelyeken és a na­gyobb vidéki városokban, Budapesten pedig három he­lyen lesz erre a célra zárt ..vizsgapálya". A gyakorlati vizsgáztatás másik részét közúton tartják. Átlagos, vagy az átlagosnál nagyobb forgalomban kell bebizonyí­tania a gépjárművezetőnek, hogy a tanfolyamokon, illet­ve az előzetes stúdiumokon valóban megismerte a KRESZ előírásait, megtanult vezetni. A jelenlegi vizsga­díj megváltozik, az erre vo­natkozó rendelkezés még nem jelent meg, valószínű, hogy a jelenlegi 1000 forint helyett a vizsga díja 1500— 1600 forint lesx. Viszont a „pótvizsgán" nem számíta­nak büntetődíjat. A békemozgalom jubileumára 1969 igen jelentős év a nemzetközi és a magyar béke­mozgalom fejlődésében. Húsz esztendeje, 1949. április 20— 25 között 72 ország 2190 küldötte, 600 millió ember képvise­letében ült össze Párizsban, hogy az emberi lelkiismeret felelősségével megálljt kiáltson az erőpolitika híveinek, * háborús gyújtógatóknak. A világ haladó tudósai. írói. művészei, a feledhetet­len emlékű Joliot Curie, Albert Schweitzer, Bertrand Rus­sel, John Bernal, Hja Ehrenburg, Keldis akadémikus és még sokan mások, világnézeti, politikai meggyőződésre való tekintet nélkül egyetértettek abban, hogy szembe kell száll­ni minden háborús uszítással. A békéért folytatott tanácsko­zás első nagy seregszemléje a nemzetközi feszültség eny­hítését, a béke megóvását tűzte ki célul. Joliot Curie, az, előkészítő bizottság elnöke beszédében hangsúlyozta „A mi békekövetelésünk nem a beletörődő pacifizmus, hanem következetes harc a háború ellen." A párizsi béke-világkongresszus figyelmeztető felhívása né­hány hét alatt felrázta az egész világot, a béke híveinek táborát, és rövid idő alatt 100 milliós mozgalommá vált. Hazánkat és népünket az első nemzetközi békekongresszu­son Párizsban dr. Hamvas Endre nyugalmazott kalocsai ér­sek, dr. Berecki Albert református püspök, Lukács György, a neves filozófus, Boldizsár Iván író és Berki Mihályné. Zemplén megye paraszt-asszony főispánja képviselte. A párizsi békekongresszus felhívása alapján 1949. július 17—18. napján a Parlamentben megtartott első magyar bé­kekongresszuson a társadalom különböző rétegeinek képvi­seletében 500 küldött vett részt. Csanád megye küldötte­ként felszólalásomban a parasztság béke ügye iránt érzett felelősségérzetét juttattam kifejezésre. Az imperialista háborús gyújtogatok azzal vádolták a nemzetközi békemozgalmat, hogy az csak a kommunisták mozgalma. Törekvésük a2 volt, hogy elszigeteljék, fejlődését meggátolják. Néhány év alatt a békéért folytatott harc mégis elterjedt mind az öt kontinensen és a világ lelkiis­meretévé vált e nemes küzdelem. A Béke-világtanács első, stockholmi felhívását 1950-ben több mint 500 millió ember írta alá. Hazánkban ezt a felhívást 7,5 millió magyar ál­lampolgár írta alá. Ebben az időszakban 2700 békebizott­ság alakult városokban, községekben, melyek 13 millió fo­rintot gyűjtöttek a koreai nép megsegítésére, a Korea el­len elkövetett háborús agresszió időszakában. Kórházvona­tot, tábori kórházakat, gyógyszereket, egészségügyi felsze­reléseket küldtek Koreába. Egyre többen értették meg ha­zánkban, hogy a béke védelme és a szocializmus építése szo­rosan összefügg és elválaszthatatlan. A varsói béke-világkongresszus határozatot hozott a háborús propaganda ellen. Felhívásával a világ parlament­jeihez fordult, hogy hozzanak békevédelmi törvényt, amely­nek alapján a háborús propaganda folytatóit büntetőjogilag is felelősségre vonják. 'A magyar nép parlamentje a felhí­vás alapján törvénybe iktatta a béke védelmét. A béke­világkongresszus után a nemzeti békevédelmi bizottságok minden országban, így hazánkban is létrehozták az Orszá­| gos Béketanácsot. A bécsi nemzetközi békekongreszus határozatával kife­| jezésre juttatta, hogy a békemozgalom nemzetközi és ha­zafias mozgalom, összekapcsolja a nemzeti függetlenség és a béke ügyét, megcáfolva azt a téves nézetet, hogy a béke­| mozgalom gyengíti a nemzeti felszabadító mozgalmakat. A magyar békemozgalom elismerését, megbecsülését je­| lentette, hogy a Béke-világtanács 1953 júniusában Buda­i pesten tartotta ülését. Koreában véget ért a pusztító háború. A szocializmus és a béke erői megakadályozták a koreai agresszió világháborúvá szélesítését. Tárgyalóasztalhoz kényszerítették az agresszorokat. Üj reménység született, a világ minden részébe eljutott a budapesti üzenet: „Tárgyal­jatok! Tárgyaljatok!" A Béke-világtanács 1961 decemberében Stockholmban tartott ülésén határozatot hozott a „Leszerelési béke-világ­kongresszus 1962 júniusában Moszkvában történő összehí­vására". 1962 július 9—14. között a Moszkvában megtartott kongresszuson 121 nemzet képviselőjeként 2469 küldött vett részt. A kongresszus által elfogadott felhívás, az emberiség­hez intézett üzenet fényes bizonyítéka annak, hogy a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok között a meglevő ideológiai ellentétek ellenére, a békés egymás mellett élés elve és gyakorlata lehetséges. A nemzetközi életben előidé­zett, feszültségek, helyi háborús tűzfészkek ellenére a III. világháború nem elkerülhetetlen. A nemzetközi békemozgalom az elmúlt 20 év alatt nem volt minden részletkérdésben egységes és ma sem az, de hallatta szavát mindenkor, követelve a háborús feszültség megszüntetését, a vitás nemzetközi kérdések megoldását, tárgyalások útján. 1967 júiíiusában a Hazafias Népfront delegációja tagja­ként részt vettem a tragikus sorsú Lidice községben meg­tartott, az „Európai biztonság kérdése nemzetközi konfe­rencián", amelyre 40 országból érkeztek küldöttek. A fel­szólalások szenvedélyesen juttatták kifejezésre az európai biztonság világméretű jelentőségét, a vietnami nép ellen folytatott amerikai agresszió sürgős beszüntetésének köve­telését. Az évről évre megtartásra kerülő hagyományos hús­véti békemenetek is ezt juttatják kifejezésre. A magyar békemozgalom az eltelt 20 év alatt egész dolgozó népünk ügyévé vált. Hallatta szavát minden jelen­tős nemzetközi kérdésben. A jelenlegi nemzetközi helyzet, j az imperialista háborús uszítás minden megnyilvánulása elleni harc a nemzetközi és a magyar békemozgalom továb­bi erősítését teszi szükségessé. Május 28-án 24 esztendeje, hogy véget ért a történelem legpusztítóbb háborúja. Hazánk és népünk szörnyű pusz­tulást és szenvedést élt át a II. világháború alatt. Felszabadulásunk 25. évfordulója méltó megünneplésé­re készülünk. Üzemekben, termelőszövetkezetekben, intéz­ményekben alkotó teremtő munka folyik. Reményteljes vá­rakozással tekintünk a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozása elé. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt politikáját támogatja dolgozó népünk több­sége, mert az megfelel hazánk és népünk nemzetközi ér­dekeinek. A magyar békemozgalom megelégedéssel fogad­ia a Magyar Népköztársaság kü'oolitiká.iát, támogatja a bé­ke fenntartásáért folytatott erőfeszítéseit. KATONA SÁNDOR, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára SZERDA, 1969. MÁJUS "L DÉLMAGYARORSZÁG 3 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom