Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-04 / 100. szám

Anyák napján A szemek mindig fényesebbek a szavaknál. Az arcok rózsái színesebbek a virágcsokornál. És nincs olyan jóízű az ajándékba vásárolt csokoládé, mint a hála csókja. Annak jó, aki rá tud borulni felnőttként, szülőként is az édesanyja kezére. Keze előbb biztos mozdulatokkal simította rakoncállanságaidat. Gyöngéden törölte le betegséged verítékét. Büszke határozottsággal vasalta puhára nászingedet Reszketőn emelte magához gyermekedet. Görcsösen támaszkodott a lépteit egyengető botba. S bölcsődtől kezdve elszántan emelte fel a védelmedre. Akkor is, mikor már neki volt szüksége a te oltalmadra. A hangja melege szelídséget árasztott a zűrzavarban. Hét veszekedtek rád, s bántottak, az ő csitító szavai feloldották kudarcaid bilincsét. Betelhetetlen szivébe fogadta te és testvéreid feszítő gondjait, ö bírta a viharokat. Mikor háborúk, más férfi dolgok hoszszú időre elszakítottak tőle, leveleinek betűi hangos féltéssel szóltak utánad. Kár, hogy nem mindig hallottad szenvedélyes hívásait! Mindig maga mellett akart. Hogy lásson, dolgozzon, törje magát érted. Hogy bátorítson, s feltekintsen rád. Magzatára, aki akkor is kisfiam, kislányom maradt, mikor már az ő haja ezüstté fakult. Míg csak le nem zárultak könnycseppes szemei a koporsóban. Míg csak emlékké nem rajzolódott drága alakja. Azóta te is sokszor elsóhajtod, jó annak, aki ráborulhat néha az édesanyja kezére. Jelzett napokon és mindennapokon. Bármikor, ha oda von a bánat, ha elfáradtál, ha kibuggyan belőled az érzés. Ha virágot tűz a gomblyukadba, megigazítja blúzodat. Ha nem is tudod szóba foglalni, ami benned él iránta. Csak a szemedbe tekint, csak megsimogatja arcodat, már boldog. És ez a mindig szomjas érzés a legtöbb számára. Kondorosi János KEDVES ÉDESANYÁK! Május első vasárnapján sok szeretettel köszöntjük az édesanyákat, akiknek az év más napjain kevesebb jut az üneplésből, de annál több a hétköznapi munkából. Amikor anyák napján a szeretetünk jeléül átadott virágcsokor mellett megpróbáljuk elmondani, hogy mi mindent köszönünk, aligha sikerül. Egyetlen nap kevés arra, hogy köszönetet mondjunk az egész évi munkáért, gondoskodásért és bocsánatot kérjünk az akaratlan megbántásért. Megyénk úttörői és KISZ-istái tisztelettel köszönik minden édesanyának a gondoskodást, és a fáradtságot, mellyel gyermekét hazánk becsületes állampolgárává neveli. Ifjúsági szervezetünk is legjobb tudása szerint arra törekszik, hogy részt vegyen a jövő nemzedék felkészítéséből, a fiatalok előtt álló nehéz, de magasztos feladatok megoldásában. Kívánunk az édesanyáknak jó egészséget, örömet és boldogságot munkájukhoz, amihez mi, fiatalok, gyermekeik azzal járulunk hozzá, hogy becsületesen tanulunk, dolgozunk, szeretjük és tiszteljük édesanyánkat. A KISZ Csongrád megyei cs Szeged városi bi zottsága Vöröskeresztes kongresszus Május 29-én és 30-án Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Székházában rendezik a Magyar Vöröskereszt kongresszusát, ennek előkészületeiről. az előző kongreszus óta elért eredményekről tájékoztatta a sajtó képviselőit szombaton délelőtt Rostás István főtitkár, a Magyar Vöröskereszt országos központjának székházában. A tájékoztatóból kitűnt, hogy ezúttal több évforduló esik egybe a III. kongreszussal. Az idén 50 éves a Vöröskereszt Társaságok Ligája, amelynek a magyar szervezet is tagja. Ugyancsak az idén 90 éves a Magyar Vöröskereszt, a magyar véradó mozgalom pedig 20 esztendővel ezelőtt kezdődött. A kongresszuson a Vöröskereszt tagságát négyszáz küldött és kétszáz meghívott képviseli majd. Ezenkívül 11 ország Vöröskereszt-szervezetének képviselőit is várják a tanácskozásra. Bővülő magyar—olasz kereskedelem Április 21-től május 3-ig magyar—olasz kereskedelmi vegyesbizottsági tárgyalások folytak Budapesten. A tárgyalások eredményeként az érvényben levő hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás alapján, szombaton a Külkereskedelmi Minisztériumban jegyzőkönyvet Írtak alá, amely 1969-re szabályozza a két ország közötti árucsere-forgalmat. A jegyzőkönyvhöz csatolt árulisták mind az exportban, mind az importban a forgalom jelentős bővülését irányozzák elő. Az új árulisták alapján Magyarország elsősorban vágóállatokat, húsféléket és más mezőgazdasági termékeket, vegyipari és gyógyszerészeti cikkeket, hengereltárut, izzólámpát, szerszámgépeket, textilárukat és más könnyűipari termékeket szállít Olaszországba, ahonnan főleg szintetikus textilipari alapanyagokat, vegyipari és kohászati termékeket, továbbá fogyasztási cikkeket vásárol. A nagypiac májusi premierje A virradattal együtt érkeznek az első lovaskocsik, kosarakkal megpakolt kerékpárosok. — Honnan, s miért ilyen korán? — Kübekházáról. Baksról. Azért, hogy legyen helyünk a piacon. Abrakos zsákot akaszt a ló fejére, a másik lesöpri az eladó asztal porát. Lepakolnak. Újságpapírral, kendővel teritik a salátát, retket, zöldhagymát, majd elindulnak a zöld bódé irányába. Tízéves forma gyerek marad ott bóbiskoló pásztornak. — Apám, hozzon nekem is valamit. Ifjú bélyeggyűjtők sikere Szép sikerrel zárult a Szegeden rendezett VII. Országos Ifjúsági Bélyegkiállítás. amelyet a Hazafias Népfront városi bizottsága székházának nagytermében tekinthetett meg a közönség. Ilyen nagyszabású bélyegkiállítást eddig még nem rendeztek Szegeden, éppen ezért érthető is volt iránta a nagy érdeklődés. Az ország minden részéből, például Szerencsről, Kőszegről, Miskolcról, és más városokból is érkeztek csoportok a kiállítás megtekintésére. Több mint 10 ezer látogatója volt a VII. Országos Ifjúsági Bélyegkiállitásnak. A vendégkönyvbe írt sorok egyöntetűen arról tanúskodnak hogy Szeged, és az itt élő bélyeggyűjtők jó gazdái voltak a kiállítás megrendezésének. Az ifjú bélyeggyűjtőkről is jó vélemény alakult ki. Legtöbbjük nagy fejlődésről tanúskodik, különösen a motívumok gyűjtésében. Tartalmilag figyelemre méltóak az általuk, kiválasztott témakörök gazdagsága. Mindez a fiatal bélyeggyűjtők politikai érettségéről is tanúskodik. A VII. Országos Ifjúsági Bélyegkiállítás szegedi megrendezését az a tény is hangsúlyozza, hogy a MABEOSÉ országos elnöksége itt tartotta legutóbbi ülését, amelyen képviselte magát a posta vezérigazgatósága és a Filatéliai Vállalat is. Az ülésen megbeszélték az időszerű kérdéseket, valamint a jövőbeni feladatokat. A kiállítás szegedi rendezéséért a MABEOSZ ezüstkoszorús jelvényét kapta dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb titkára, a MABEOSZ dél-magyarországi területi szakbizottságának elnöke, Dégi István, a MAIII. kongresszusát. Ennek BEOSZ területi szakbizottságának titkára és Somogyi Aladár, a területi bizottság szervező titkára. Hajnali négy óra után mar sorba kell állni az italos bódék előtt. Rum és pálinka. Palackokban, udvariasan előre bontva. Harapnivaló nincs. Lángost vagy íasírozottat venne a gyereknek. Ha lenne. — Jó lesz neki a citrombambi is. Félóra alatt benépesül a piac. Újszegedről, Szőregről illatos orgonanyalábokat, szerényen bólintó gyöngyvirág-csokrokat. hoznak. Aztán egymásra rakott ládákban rengeteg palántát. Paradicsom-, paprika- meg virágpalántát, ültetésre váró bársonyos árvácskák ezreit. A takarmánypiacon kibontott zsákokban aranyszínű kukoricát perget ujjai között a helybeli fuvaros. — Adja, vagy nem? Sietek a rókusi telepre, nincs időm. Hagyjon már békén azzal a helypénzzel, vevő vagyok én. — Ezt a helypénzszedőnek veti oda. aki a sorba beállt kocsi helyének díját erőlteti. — Engem nem érdekel, micsoda, de itt szemetel, fizessen. Befut két teherautó vágnivaló csirkével. Egyik a Magyar—bolgár, a másik a Sarló—kalapács Tsz-ből. Az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat, a MÉK és a fogyasztási szövetkezet eladója csap le a ketrecekben levő rántani valókra. Mire megegyeznek, lepakolnak, már háziasszonyok soya áll a standok előtt. Az első vevők még válogatnak, a következők legyintéssel fejezik ki: — Jó akármelyik, csak mérje már. — Még az árát is egymástól kérdik suttogva, nehogy az okvetlenkedö érdeklődés miatt „kimarasztalják" valamelyiküket a szerencsések közül. — Kislibát akartam venni — mutat egy férfi a nyakukat nyújtogató pihések felé —, de ki tud ötven forintot adni egy párért? Riadt szemű fiatalasszony kapaszkodik a piaci ellenőrbe: — Van itt állatorvos kérem? Most vettem félórája a tyúkot, s már nem él. Mégse akarják visszavenni. Aki eladta, zákányéki. Már nem tiltakozik. — Nem volt ennek semmi baja, miért szorította be a garabolyba. Itt a pénze és hallgasson. A tejet, tejterméket árusítok fehér kötője messzire virít. Néhány üres asztal van itt még, ezeket a Makóról érkező túrósoknak próbálja fenntartani a jegyszedő. — Ide nem lehet mást kirakni. — Hát hová? Kevés az asztal. A piac mindkét végén sokan árusítanak a kövezetről. Az eladó is, a vevő is sokszor lehajol mustrálni, míg elkel az áru. Az árus rengeteg. Friss uj zöldséghalmok, karalábé kupacok, salátahegyek mögött egymástól is alig férnek. Tavalyi burgonya, virulóra törölt alma, töppedt, hibás alma, retekcsomók, kövérre tömött káposztáshordók között bukdácsol a reggel 7-re, 8-ra még munkába menő városi polgár. A pavilonokban, ahol a tsz-ek, fmszek, kiskereskedők árusítanak, 7 órakor, még később érkezik a friss áru. Az Oj Élet eladója: — Legutóbb is 9 óra után jött meg a kocsi. A piac túlsó oldalán sok szép friss terméket talál a vásárló az új MÉK-pavilonban. Van itt étel, ital is. Ezen a részen lehetne tovább terjeszkedni a piacnak, ha nem lennének útban a kopott pálinkás butikok, s egy valahonnan odagurított kiszuperált autóbusz. Meg a már tavaly leszerelésre ítélt „Ezüsthajó". A Marx téri piac nyüzsgő embertömeg, áruk, jármüvek arzenálja reggel nyolcra. A rend, a tisztaság fenntartása így alig lehetséges. Mintha tényleg nem lenne gazdája a már csak szégyenkezve „városunk éléskamrája" néven emlegetett -területnek. Igaza van a mind több szájból elhangzó kritikának: — Bemegyek az üzletekbe vásárolni. Ott sem kerül többe, s legalább nem taposnak agyon. K. J. Pernyéből — építőanyag A Kazincbarcikai Könynyűbetongyár hazánk egyetlen olyan üzeme, ahol a Borsodi Hőerőmű eddig értéktelen pernyesalakjából értékes építőanyagokat készítenek. A legnagyobb kereslet a nyolc tégla nagyságú gázszilikát falazóblokkok iránt mutatkozik, amelyeket nemcsak a hazai falvakban vásárolnak szívesen, hanem Csehszlovákiában is. A magyar építőanyagról a baráti ország szakemberei jó véleményt mondtak és az idén. több mint tíz és fél ezer köbméter falazóblokkot rendeltek Kazincbarcikáról. Ez a mennyiség annál is inkább figyelemre méltó, mert Csehszlovákiában jelenleg nyolc hasonló gyár működik. Épült: 1957—1969 Bocskai utca 13. (72.) Ez már a harmadik új épület, amelyet a Bocskai utcából mutatunk be, holott mindössze két saroknyi az egész, s az építőipar irodaházának fényképét — nem tartozván e sorozat jellegéhez — most nem is Vettük számba. Értesítjük kedves vevőinket, szállítóinkat, az intézményeket, hogy a Csongrád megyei Vegyesiparcikk Kiskereskedelmi Vállalat neve megváltozott. Vállalatunk új neve: DELTA Kereskedelmi Vállalat ITÁ KERESKEDELMI VALLAL. AT Címe: Hódmezővásárhely, Lenin u. 29. sz. Szegedi kirendeltségünk címe: Szeged, Kölcsey u. 4. Ellátási feladatunk változatlan, szaküzleteink Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Makón és Szentesen. a rádió-, villamossági, jármű és alkatrészek, vas-, edényáruk, üveg, porcelán, háztartási, vegyi, műanyag, ajándéktárgyak, bútor, lakberendezés, papír, irodaszer, sport-, játékáru, hangszerek, illatszer és kozmetikai cikkek hatalmas választékát kínálják vásárlóinknak HK. 229.