Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-04 / 100. szám

Magyar kiállítások külföldön Külföldön is több rendezvény lesz a magyar kultúra sokoldalú reprezentálására. Ljubljanában az Egyetemi Könyvtár magyar könyvek kiállítását fogadja május 9-től. Rómaiak Pannóniában címmel a magyarországi régészeti ásatások anyagából rendezünk kiállítást Münchenben. Damaszkusz, Aleppo után újabb szíriai város, Homs közönsége is láthat magyar képzőművészeti tárlatot. Május végétől Rothenburgban magyar kulturális hetek kezdődnek. Gelsenkirchenben a hónap végén magyar népművészeti kiállítást láthat a közönség. (MTI) Radnóti utca a (óvárosban Radnóti Miklósról nevezték eL, születésének 60. évfordulója alkalmából Budapesten a XIII. kerületi Sziget utcát. A költő emlékezetére a róla elnevezett utcában domborműves márványtáblát helyez el a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága. (MTI) Rendezési terv készül Szeged belvárosára Már többször szóba került lapunkban, hogy a város általános rendezési terve után apránként, ahogy a szükség hozza, elkészülnek majd az egyes városrészek részletes rendezési, beépítési tervei isHa csak egy pillantást is vetünk a mellékelt térképre, jól érzékelhetjük, hogy a vastag Vonallal körülhatárolt terület Szeged legexponáltabb része: a Belváros, a két körút közötti meglehetősen elhanyagolt kisváros, a sugárutak belső szakasza, a Tisza, a város „főutcája", a meglevő és a tervezett közúti híd helye. A külső városrészek újjászületését a lakótelepi építkezés viszonylag könnyűszerrel megoldja. Már épül a Tarján, tudjuk, azután a Móraváros (nyugati városrész) következik, s térképünkön feltüntették a majdani északi városrész helyét is. De mi lesz a belső területekkel? Elöregszenek, lakhatatlanná valnak (persze nem egy-két évtizeden belül) vagy gondoskodunk rekonstrukciójukról? Dönteni természetesen csak egyféleképpen lehetett: a városi tanács megbízta a SzeStreT? BéM^rJrt? "O** mire jó ez? A tetdet melyben feldolgozzák keszitse el a Belváros rende- ^^ yan a tómbkatasz_ rosrekonstrukció elveinek ter birtoka ban a tervezők, az külföldi irodalmát, a maépítési hatóságok és a szol- gyarországi városrekonstrukgáltató vállalatok kooperá- ciók tapasztalatait, tanulsációjára eddig el sem képzel- gait és a korábbi szegedi hető lehetőség nyílik. Ha próbálkozásokat is; a harmafelmérésével. Nem kellett ezeket a lapokat mindenütt dik pedig a júniusban kiírásfezonban mindent teljesen napra készen vezetik, soha, ra kerülő (közös ÉVM KPM élőiről kezdeni, a múlt évek semmilyen meglepetés nem tanács) országos tervpályáBorán több minden elkészült érheti az építtetőket — és a zat eredménye Szeged beiKézben van egy 1959-ben város lakóit sem. városának beépítésére és a vaCesi tervét A munkához az év elején kezdtek hozzá, mégpedig kű- gáltató vállalatok kooperálönböző vizsgálatokkal. Például a Belváros házankéntí kelt tanulmány A gazdaságos lakásépítkezési lehetőségek feltárása címmel. közlekedésére. Készül egy vízügyi és taEnnek kjniechanikai felmérés is, a program jóváhagyása alapján épült be jó néhány mely a városban fellelhető után fognak a terv kidolgozátömbbelső az utóbbi időben ^/urasokról » tajekoztot sához. Az ismeretek alapRendelkezésre áll az IKV- Septsegevel az-építkezések- ján igyekszenek majd eleget rak egy alapos felmérése is ^ÍT^t' a2Mk a tanácsi a kezdésében levő házakról, K*1?^*"6 adatokhoz bízásnak, hogy a következő hal traföcrólHáRo tA. lenét JUTOl. melyben hat kategóriába sorolva megtalálhatók a szerkezetek, közművek adatai is. (Báló László készítette kéthogy a években, évtizedekben tudaAz összefoglaló, áttekintő tosnagyszabású (szaklapok 1:2000-es léptékűek nyelven: tombméretű) relesznek, s l:500-asban „épül" konstrukcióval születhessen éves munkával.) Most a már majd fel a terület 5,5x5,5 mé- újjá, válhassék nagyvárosivá meglevő adatokat, felméré- ter nagyságú makettje. Az Szeged 475 hektár nagyságú seket kiegészítik a tervező elképzelés szerint eljön majd b®1®.0 területe. Természetesen vállalat városrendezési mű- az az idő, amikor az építési a re^i szép varosképhez nem termében, és úgynevezett engedély kérelemhez egy nyúlnak hozzá, sőt azt megtömbkatasztert készítenek be- 1:500-as léptékű makettet is őrzik, továbbfejlesztik, lő le. mellékelni kell (olcsó dolog, a Belváros részletes rendeA tömbkataszter 210 lapból ^általán nem lehetetlen- zési tervének befejezési haálló 1:500-as léptékű térkép- s?g>-.,hogy y'ebb tegyen tárideje: 1970. december 31. sorozat, melyről a Belváros flb'ralni Eddig csak Kecs- Addjg nemcSak a tömbkaegész jelzett területe leolvas- ^l^fL^Lwt tasztemek és a többi tanulhatÓ eM^N^ ™kSfhárak ^Sív^ vaUn monynak keli elkészülnie possaggal! Nemcsak a házak ^szletes rendezési terve< de (ezek idén év végére körülheíTrajri Trómok ÍSmek az korántsem olyan mély- belül készen is lesznek), harajta, hanem feltüntetik pél- segu mind lesz bzegede. nem a nyomtatott kivitelű, dául a tetőidomokat, a szint- Takács Máténak, a város- újabb 210 lapból álló. s már számokat a párkánymagas- rendezési műterem vezetőjé- a rendezést, beépítést jelző sagot, a tulajdonformát, a la- nek véleménye szerint nem is , „„, , , . _ , , húsok számát, a laksűrűségi annyira a terv a fontos, mint kartonoknak Szeged °'-van mutatókat, a melléképületek a vele kapcsolatos vizsgála- rendezési tervet produkál, rendeltetését, a tömbön be- tok elkészítése. A városköz- amilyen egyetlen városnak lüli védendő faállományt is. pontok beépítési tervének sincs az országban. A közművekkel együtt felme- . . rik es közlik a vízvezetékek, meg elvel 1S valtoznak csatornák, gázvezetékek, pos- koronként, ha azonban a tai és elektromos kábelek terv alapját képező adatok helyét és adatait. Felrajzol- mindenre kiterjednek és alajak az utak keresztszelvényét, posak, akkor hosszú távon is légtérarányát, a közművek fejleszthető, mindig hozzámélysegét. a fákat. Rákerül a igazítható az igényekhez, letömbkataszterre az utcák hetőségekhez. 500-as léptékű utcaképe; a részletes rendezési terv homlokzati rajzokkal, smin- programja, s azután az elkéden épületről külön fény- szülő terv lenyegében hákep is készül. rom forrásra támaszkodik. Ebből a vázlatos felsorolás- Az egyik a már ismertetett ból is látható, hogy milyen vizsgálatok nyomán létrejösziszifuszi munka előzi meg vő tömbkataszter; a másik a rendezési terv elkészítését, egy (saját maguk igazolását Kendezhetné is valaki, hogy is szolgáló) tanulmány lesz, Fehcr Kálmán A „kényeztetés" Mottó: „A nép szigorú munkaadó. Sok munkát ad, sok feje van, mindent lát és mindent követel. Régen szidta az ember a tőkést, harcolt ellene, a dolog egyszerű volt. Most szembe jön az utcán egy ember és megkérdezi: hát maguk ezt miért csinálják így?" (Kádár János) S

zembe jön az utcán egy ember és megkérdezi: jó lesz ez, mondja, amit az ifjúsággal csinálunk? Kényeztetjük, körülrajongjuk, széltől is óvjuk. Megbecsüli ezt? Hálás ezért a társadalomnak? Igyekszik valamimód viszonozni? Majd meglátja, megbosszulja ez magát! Akárhol indul el ez a gondolat, mindig akad kontrása. Egészen a szidalmazásig. Pedig az már régi tanulság, hogy a mindenkori fiatalság szidalmazása csupán arra jó, hogy a felnőtt generáció ezzel tüntetően kifejezze a maga kiválóságát. S viccesen még azt is hozzá tehetném: az ember akkor kezd öregedni, amikor az ifjúság „hivatásos" bírálójának szerepét ölti magára; amikor először kezdi így a nevelést: „Bezzeg a mi korunkban ... " Sokan azon az elven vannak, hogy a mi ifjúságunk mindent megkap a szülőktől és a társadalomtól, amire csak vágyik, és ez az anyagi jólét, a megküzdés hiánya devalválja szemében az értékeket. Mert ahhoz képest, amit a felnőttek derékhada kapott a múlt rendszerben, valóban csoda dolga van a mi ifjúságunknak. Ma nem gond jóllakni, szépen öltözni, tanulni, szórakozni. Ma nincs fakó gyermekkor, vézna gyermekmunkás, kis kopott inas, díjtalan gyakornok, havat söprögető állástalan diplomás. Egészséges, szép, fejlett, értelmes gyerekeink vannak. Persze, hiszen mindent megkapnak ... Hát mit is kapnak? Ami tőlünk, a szülők és a társadalom erejéből telik. Amit a kor szintje és természete diktál, s megenged. Ügy is mondhatnám: ami természetes. S nem jó alapról indulunk, ha a harmincas évek ifjúságának helyzetéhez hasonlítgatunk. A világháború szenvedéseit és nélkülözéseit sem érdemes nekik felhányni. Erre szokátk ők mondani, hogy a könyökünkön jön ki. Értik a történelmi szituációt, amely előző generációkat megviselt, el tudnak igazodni benne, de nem hatódnak meg az apák emlékeitől. Nekünk is történelem már az első világháborús katona szenvedése; a földnélküli jánosok keserűsége. A mi fiataljainknak már a szocializmus az elemük. Az új társadalom viszonyai képezik számukra a mértéket. S ha többre vágynak, ha még elégedetlenek is olykor azzal, amit ma nyújtunk nekik, az ennek a társadalomnak a természetéből fakad. A felnőttek nem elégedetlenek-e; nem többre törekszenek-e? Ez az objektív helyzet, s ezt ők ts nagyon jól tudják. Megtanítottuk velük a szocializmus belső törvényeit. Hozzájuk messze van már a múlt szakadéka — persze hogy vágyaikkal, várakozásaikkal leköröznek - bennünket. Pedig amit társadalmilag teremtettünk számukra, azt még messze meg is toldjuk szülői gondoskodással. A magunk keserűségeiért, elorzott gyermekkorunkért gazdagon akarjuk kárpótolni — őket S mit kapunk tőlük cserébe? De jogos-e így ez a kérdés? A generációk történelmi stafétájában mindent tovább adunk. Amit mi gondoskodásban, érzelmekben a gyerekeinkre fordítunk, azt az ő gyerekeik kapják vissza tőlük, a természetes kamatokkal. Kicsit korszerűtlenül nézzük hát ifjúságunkat, amikor „kényeztetésről" beszélünk, s a hálának valami mértéktelen áradatát várjuk el tőle. Talán meg egy kis egészséges irigység is keveredik az érzésbe: ha mi így nőhettünk volna föl! Pedig az sem egészen igaz ám, hogy ezek a mai gyerekek mindent megkapnak, s mindent elérhetnek! Ezt mi mondjuk évek óta, s ők legföljebb szószerint vették. Mert azért gondok tömegét is rájuk testáljuk. Nem olyan egyszerű nekik sem végigjárni az iskolát, a szakmát, egzisztenciát teremteni, családot alapítani, lakáshoz jutni, gyereket nevelni... Sok becsületes küzdés tapad ehhez a folyamathoz. Nekik is meg kell ezért dolgozni, hiszen követelni is tud ez a kor, nem csak adni. S hogy mennyit dolgoznak a mai fiatalok és mennyit tudnak, arra szép bizonyítékokat produkálnak a tanulmányi és szakmai versenyek, vetélkedők. Okos, tehetséges fiatalok tömegei nőnek fel ebben a szocializmus nyújtotta „kényeztetésben". És ebből sokat nem vonhat le, hogy az ifjúságnak is van salakja, amely ráadásul kihívóan mutogatja magát, s mindig a felszínre törekszik. A töredékből ítélni kirívó igazságtalanság. A mértéktelen követelések ellen is jogosan tiltakoznak meglehetősen mérsékelt körülmények között élő szülők. De ez megint szélsőség. Érteni kell egymást felnőtt és ifjú generációknak. A panaszol ás olykor jogos ugyan, de ne felejtsük el, hogy saját vágyainkat neveljük ifjúságunkban. S ha néha-néha valóban kényeztetjük is őket, a magunk gyönyörűségére akarjuk azt is. Maradt a kérdés: megbecsülik, méltányolják, viszonozzák valami módon ? Legeredményesebben azt hiszem azzal, hogy munkában, életmódban igényes felnőttekké válnak. Sz. SIMON ISTVÁN Az idői év nyitánya Javultak életkörülményeink A közismert mondás sze- zottak száma. A letszámnörint, amilyen a kezdet, olyan vekedés nagyobbik fele a a folytatás. Valószínű, sok termelési kapacitású igazság van ebben a bol- tésével függ össze. , cselkedésben. A kezdeti lé- Az iparon belül mint a minisztériumi vállalatoknál. Ezt kitűnően szembőví- lélteti az alábbi számadatok sora. A részesedési alap a átla- bérek százalékában a köpéseket megtették a szegedi got meghaladóan növekedett vetkezőképpen zárult: miés megyei iparvállalatok is, a textiliparban foglalkozta- nisztériumi iparban 7,4 szákörnyezetünk gazdasági ba- tottak száma, ahol ennek el- zalék, tanácsi iparban 10.2, zisa maga mögött hagyta az lenére munkaerőellátási gon- a szövetkezeti iparban 15,5 első negyedévet. A Központi Statisztikai Hivatal megyei dokkal küzdöttek. A kedve- százalék, zőtlen munkakörülmények, Az idén igazgatósága elkészítette az az alacsonyabb kereseti leidei év nyitásáról szóló jelentését. amely sokoldalúan elemzi szűkebb pátriánk tehetőségek hatására fokozódott a fluktuáció is a textilipari üzemekben. A kilépévább javult gazdasági, kul- sek száma 13 százalékkal turális, szociális és társadal- nagyobb az idei esztendő elmá helyzetét. A megfigyelt ipari ágazatokban az előző évhez ható negyedében, mint a tavalyi hasonló időszakban. A foglalkoztatottak átsonlóan továbbra is igen lagkeresete az építőipar kinagy mértékben — 7 százalékkal — emelkedett a foglalkoztatottak száma, vételével valamennyi zatban magasabb volt előző évinél. A bérből aga került sor első ízben a betöltött munkakör szerinti, kategóriák alapján történő felosztásra. Átlagosan a következő összegeket osztották: I. kategória az állami építőiparban 11 ezer forintot, az építőiparban 12,8 ezer forintot, a kereskedelemben 13,6 ezer, a szövet32 kezeti iparban pedig 18,8 es Számottevő volt a létszám- fizetésből élők bevételei ezer fonilt°t kapott. A II. kategória tagjai 4,6, 6,3, 5,2, 9,4 ezer forinttal részesedett, míg a III, kategóriába soemelkedés az ipar. az építőipar és a közlekedés területén. Az összlétszámon a banki kifizetések szerint — 16 százalékkal haladták meg a tavalyi évit. Az első neEmlékmúzeum bélül általában nagyobb gvedévben kifizetett nagy- ... , , mértékben nőtt az alkalma- összegű nyereségrészesedés ™Uak 1'9- 2>2 ezer hatására a munkabéren felüli kifizetések összege másfélszeres volt a tavalyinak. A vállalatok, illetve szövetkezetek az 1968. évi gazdasági eredmények alapján Esze Tamás és Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékmúzeum létrehozását határozták el Tarpán. Az emlékmúzeumot, s a Bajcsy-Zsilinszky Endrével kapcsolatos kiállítást a program szerint halálának 25. évfordulója alkalmából, ez év decemberének végén nyitják meg. Bajcsy-Zsilinszky Endre özvegye értesült a kezdeményezésről és levélben értesítette a nyíregyházi múzeumot, hogy felajánlja a, fenti célra a birtokában levő, Tarpára vonatkozó dokumentumokat. (MTP forintot kaptak a tavalyi felosztható nyereségből. Az első kategóriába sorolt, viszonylag kevés számú vezetőállású jövedelme a maminden ágazatban az előző gasabb részesedés ellenére évinél lényegesen magasabb nem nőtt jobban, mint a részesedést fizettek. Feltűnő, hogv a kisüzemi, általában az alig gépesített termelést folytató szövetkezeti iparban több mint kétszer akkora részesedés képződött. hármas kategória tagjaié, mert év közben lényegesen kevesebb prémiumot kaptak, mint korábba w •jr. i. VASÁRNAP, 1969. MÁJUS i. DÉLMAGYARORSZÁG