Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-29 / 121. szám

Nem túlzás a címben sze- latok éljenek az ÉGSZI se- ról tárgyaltak, s valószínű, replő mcgállpítás: az Építés- gítségével. Érdekes, hogy hogy a szegedi kutatócsogazdasági és Szervezési In- munkájára már külföldön is P°rt még több jugoszláv Ma: a Vöröskereszt kongresszusa Magyar lézet amolyan gondolkodó fe,fieveltek Taasi János el_ szerepet tölt be szakmája re-ugyeiteK. iassi János eimegbízást kap majd. Üröm , csütörtökön keretében, A Szegeden valamivel több mint egy esztenmondotta, hogy külkereskedelmi vállalat latok figyeltek fei legkevésde.ie működő ÉGSZI kutató- közreműködésével tavalvJu- bé a csoport Del-Magyarország ., ... ... , goszláviaban tartottak elo- tatocsoportra tartja Vörösikereszt és pénteken III. kongresszusát. A MÉMOSZépítőiparának eddiginél jobb, gazdaságosabb munkavégzéaz örömben — furcsa módon a TESKO _ pont a SZegedi szakválla- kongresszuson a figyeltek fei legkevés- székházban mintegy 400 városban működő ku- j ^ü'dött tves7 részt- a : budapesti, megyei es városi Tassi János : konferenciákon választottak. adássorozatot. Most az inté- szerint Békés és Bács me- ! A tanácskozásra nagy számsét mozdítja elő. A szegedi zet kutatása alapján készül gyében sokkal nagyobb az han hívták meg a Vöröske»- nvMAlirm T*.-, .-. -; Tó 1 rncrt tnwnrlnlrVii mi 1 r> c O 5 4 csoport — amelyet Tassi János építészmérnök vezet — , . , öt munkatárssal dolgozik vezesl rendszere. Békés, Csongrád és Bács múltban megye egész területén. Miért volt szükség az ilyen — kutaócsoportok létrehozása- | ra? Életre hívásukat az építőipar iránt megnyilvánuló ; nagy igények, a régi módszereket meghaladó követelmények indokolják. A leg- Í több vállalatnál maguknak a vezetőknek sincs lehetőségük arra, hogy saját távlati vállalati fejlesztési terveiket „kitalálják", meghatározzák, hiszen a hétköznapi feladatok is lekötik munkaerejüket. Az ÉGSZI kutatócsoport tulajdonképpen itt adhat segítséget. Elvégzi helyettük mindazt a feladatot, amelyet a nélkülözhetetlen korszerűsítési programok meghatároznak. Tassi János és kutatócsoportja — a Számítástechnika és Ügyvitelgépesítési Intézet szegedi telepének segítségével nemrég például a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat életét átalakító új módszert dolgozott ki. A lapunkban már emlegetett SOP-program gondos közgazdasági, tudományos elemzéssel, gépi programozással készült. Az építőipari vállalat segítségével áttért a régi építésvezetőségi módszerről az új technológiai módszerre. Azaz, egy házat, üzemet most már nem egyetlen építésvezetőség emel, hanem a munka menete szerint váltják egymást a különféle szakmák képviselői: a kőművesek, az ácsok, az asztalosok, a festők stb. A SOP — mint már az eddigi eredmények bizonyítják — sokkal gazdaságosabb, hatékonyabb elődjénél. Természetesen mással is foglalkozik a szegedi ÉGSZI csoport A vállalatok kérésére művezetői tanfolyamokat szervez, elvállalja a mérlegellenőrzést rendszeres gazdasági konzultációt folytat információkat ad. Például a makói tanács megrendelésére most a város társadalmi, gazdasági fejlesztési tervét készíti. Egy Békés megyei „tönkrement" építővállalat kívánságára pedig új ügyrendet belső szervezési formát tervez. Az új gazdaságirányítási rendszer egyenesen igényli, hogy a vállaa kanizsai téglagyárak szer- érdeklődés, sokkal több megA közel- bízás érkezik. hasonló megbízásMatkó István reszt társadalmi munkásait is. Küldöttséggel képviselteti magát 10 ország Vöröskereszt Társasága. (MTI) Biztatóak az öüálló gazdálkodás tapasztalatai Ütést tartott a megyei tanács A Csongrád megyei tanács tegnapi ülésén Kovács Imre vb-elnökhelyettes terjesztette elő a végrehajtó bizottság beszámolóját az 1968. évi költségvetési és fejlesztési terv teljesítéséről. A tanács, a hozzászólások után elfogadta a beszámolót. Ezután a múlt évi mezőgazdasági termelés és felvásárlás helyzetéről, a gazdasági reformnak a mezőgazdasági termelésre és a termelőszövetkezetek gazdálkodására gyakorolt hatásáról számolt be dr. Paczuk István vb-elnökhelyettes, a végrehajtó bizottság nevében. Élénk vita és kiegészítés előzte meg a beszámoló elfogadását. A tanács ezután jóváhagyta a mezőgazdasági és felvásárlási állandó bizottság tevékenységéről szóló jelentést, amelyet Berár Demeter, az állandó bizottság elnöke terjesztett elő; a megyei népi ellenőrzési bizottság 1969. második félévi munkatervét, amelynek előadója Balázs Lajos megyei NEB-elnök; a megyei népi ülnökök megválasztására tett javaslatot, amelynek beterjesztője dr. Simon László, a megyei bíróság elnöke volt. A megyei tanács ülése előterjesztések és interpellációk után ért véget. Számadás a tavalyi gazdálkodásról gazdaságok, s nagyon kedveJM ző, hogy az új belépők közül mintegy négyezer negyvenévesnél fiatalabb. Míg 1967-ben 16 854 forint volt megyei szinten az egy dolgozó tsz-tagra jutó jövedelem, addig tavaly már 18 ezer 614 forint. Javult a közös gazdaságok jövedelmezőségi helyzete is, növekedett a tiszta jövedelem. Ugyanakkor a gyenge, kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező, elsősorban a szegedi járásban levő tsz-ek sokkal kevesebb hitelt képesek igénybe venni, beruházásaiknál nagyobb a saját erő aránya, mint az erősebb, gazdagabb tsz-ek esetében. Tavaly Csongrád megyében a tanácsok 600 millió forintot meghaladó költségveben a korábbi években fel nem használt községfejlesztési alap. A gazdálkodás új tési összeggel és mintegy 300 rendjének megfelelően most millió forint fejlesztési alap pal gazdálkodtak. Már a gaz dasági reform első esztendeMelléküzemágak Egy pillanat — egy élet V

észkiáltások Szirénasüvitések. Mentőkocsikon a sebességtői lobogó piros zászló. És az orvosok arca: a mostmár-semmisem-segít kifejezés néma jajdulásával. Balesetek — megint és megint. Üzemben. munka közben. Összeégett és összezúzott, felismerhetetlenné vált emberi testek. Fiatal, erős. csupa-egészség életek, akiket még sok-sok szép és jó, öröm és vidámság várt volna köztünk, egyszerre egyik percről a másikra — holtak. Megmásíthatatlanul, jóvátehetetlenül. Halálos üzemi balesetek megint és megint. S minden új tragédia döbbemtebb hangon kérdez rá az élvemaradottakra, a szűkebb és tágabb közösségre: Miért? De hát miért?; Az élet egyszeri és megismételhetetlen. Az egyszeri és megismételhetetlen életre nem vigyáznak eléggé az élők. Mi ennek az oka? A legújabb szomorú tanulságok szerint, a balesetekben rendkívül sok a szubjektív tényező. Azolk a tévézők, amelyeket a legmagasabb fokú balesetvédelmi védettség, a veszélyforrások legteljesebb elszigetelése sem küszöbölhet ki, hiszen ember indítja, állítja, javítja, szereli a gépeket az üzemben. S a gép mellett. körülötte ugyancsak emberek dolgoznak, sietnek. A gép barát, de a gép ellenség is lehet. Nekivadul, ha szabadjára hagyják, sebeket oszt, csonkít, vagy — mint annyiszor az ejmúlt hetekben, s mint kedden a szegedi vasöntödében — kioltja az emberi életet. Hétköznap munka. Az öntödei tmk-s dolgozónak — mint már annyi alkalommal — ismét szólnak, hogy valami hibádzik. Most a homokelőkészítő berendezésben. A munkás a hatalmas szerkezetben dolgozni kezd, keresi a hibát. A kezelő nem tudja, nem látja ezt, s amikor viszszaér a gépéhez, jelzés, figyelmeztető kiáltás nélkül — s anélkül, hogy meggyőződött volna róla, nincs-e valafki az acélmonstrumban — egy végzetes mozdulattal megindítja azt. Igaz, nincs kitéve a tábla se: „A gépben dolgoznak, nem indítható!" A tábla üres felével meredt akkor a világba, s így. az elmaradt figyelmeztetéssel párban alkotta meg nemcsak ennek a drámának, de sok más előző tragédiának is a szimbólumát. A figyelmetlenségét, felelőtlenségét! Azt. hogy nem óvjuk eléggé önmagunkat, azt, hogy nem vigyázunk elég felelősséggel egymásra! Annak a gépnek, annak a félelmetes forgó acélrendszernek semmilyen körülmények között nem lett volna szabad akkor elindulnia. S mégis nekilódult, emberőrlő. halálos erejű lendülettel! Az ember sok mindenbe bele tud szokni, ugyanazokra a veszélyhelyzetekre is másként reagál már egy idő után, s még enyhébben hosszú idő elmúltával. Tompul a félelem, és oldódik a mások féltése is. És ez az a pont, amikor a sebezhetetlenség tévhite virtuskodásba fordulhat, amikor önveszélyessé, vagy másokra halálossá válhat a magabiztosság, a beidegzett kapcsolómozdulat, az óvatlan lépés az állványokon, a tetőn. A szubjektív tényezők, amelyek tulajdonképpen egytől egyig veszélytelenné válhatnának a fegyelem és az önfegyelem ösztönzésére, ellenőrzés, önkontroll híján itt válnak mérhetetlenül veszedelmessé. S az az egy pillanat A tapasztalatok szerint | — egy életbe kerül. már új néven, a fejlesztési alapon szerep _Inek azok az összegek is, amelyeket a taje megmutatta, sikerült azt nácsok állami lakások épitéa célkitűzést elérni, hogy a - f csatornahálózat és kedvez0 eredményt hozott a; központi irányzatok érvénye- sf®' vlz'' csatornahálózat es meliéküzemági tevékenység | sülése mellett a helyi szük- utak építésére fordíthatnak, elterjedése. A mezőgazdasági ségleteknek jobban megfelelő Számos feladatot meg is ol- üzemek árbevételének 24 szágazdálkodás folyjék, növelve dottak zaléka származik ilyen teElkészült — természete- vékenységbS1- Feladat, hogy a melléküzemágakat, úgy ké- alkotásra szelídített, de minden percben pusztítani is kész sen Szeged Kivetelevel — a pezzék a jövőben, hogy azok a gazdálkodó szervek önállóságát. Mindezek alapján megállapította a megyei tanács, hogy tovább kell haladni a megkezdett úton, a módszerek tökéletesítésével a községi, járási és városi tanácsoknak, az intézményeknek még több, az önálló gazdálkodást elősegítő kell adni. A fejlesztési alap kezelése tavaly még elég sok probE

bből. ezekből — a könnyelműségből, a vétkes hanyagságból. felelőtlenségből, a „lesz, ami lesz" közönyéből — kell fölébreszteni, fölrázni az elrettentő példák iszonyúságait is felidézve, sürgősen, halaszthatatlanul az embereket. Fölrázni; rádöbbenteni az tervezett 341 lakás, 56,7 kilo- kiegészítői, folytatásai leméter vízhálózat épült, 9,4 gyének a fő tevékenységnek, kilométer csatornahálózat és J* J^tSZÍüK & a tervezett negyezerrel szem- adatokat tartalmaznak a ben több mint hatezer négy- mezőgazdaság további fejzetméter szilárd burkolatú lesztésére, a felszínre került iárda 11 ezer méter ni vil gazdasagi ellentmondások jaraa,11 ezer meter uj vil- megszüntetésére, a termelés hatáskört lanyhalozat, 8 iskolai tante- és az áruellátás javítására. rem, 5 művelődési otthon, energiákra. Az emberért — a legfőbb értékért — érzett felelősséget törvénnyé kell tennünk odakint és idebent, önmagunkicai és társainkkal szemben egyaránt. Erre sürget mindaz, ami már megmásíthatatlan és jóvátehetetlen. A vészkiáltások. A szirénasüvítések. A mentőkocsikon a sebességtől lobogó piros zászlók. És az orvosok arca: a mostmár-semmisevn-segít kifejezés néma jajdulásával. Simái Mihály (Baks, Zsombó, Nagytőke, Magyartés, Apátfalva közsélémával járt. 1967 végén 89 gekben) egy törpe vízmű, r. millió forint volt a megyéMeghalt dr. Obermayer Ernő Gyásza van tudományos életünknek; dr. Obermayer Ernő Kossuth-díjas tudós, a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagja, a gödöllői Agrártudományi Egyetem díszdoktora, a Szegedi Akadémiai Bizottság tagja eletének 81. évében, május 27-én rövid szenvedés után elhunyt. Nagyívű életpálya napja áldozott le. A fáradhatatlan kutató, kísérletezőt és tanítót Szegedhez már régóta szoros szálak fűzték. Növénytermesztési kísérleteiben előkelő helyet kapott fűszernövényünk, a paprika nemesítése. Nevéhez fűződik a köztermesztésben levő kiváló fajták kialakítása. Több éven át volt a Szegedi Vegykísérleti és Paprikakísérleti Állomás vezetője, 1950—56 között pedig ő irányította a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet növénynemesítő munkáját, ehhez nyugdíjaztatása után is hozzájárult értékes tanácsaival. A Paprika című, 1955-ben megjelent monográfián s más, a fűszernövénnyel foglalkozó munkákon kívül számos könyv, tanulmány, közel 180 tudományos dolgozat fűződik a nevéhez. Kiemelkedő elméleti munkásságot fejtett ki a gabonafélék virágzásbiológiájának tanulmányozásában, a rizs hazai meghonosításaiban s nemesítésében pedig úttörő munkát végzett. Tevékenységét Kossuth-díjjal, a Munka Érdemrend arany fokozatával, a Fleischmann Rudolf Emlékéremmel becsülte meg társadalmunk. Az elhunytat a Magyar Tudományos Akadémia, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet saját halottjának tekinti. Temetése május 31-én délelőtt 11 órakor lesz a szegedi Belvárosi temetőben. A. L. orvoslakás épült többek között. De a tervbe vett feladatok némelyikét nem sikerült megvalósítani, főleg építőipari kapacitás hiánya miatt. A harmadik ötéves tervben előirányzott főbb célkitűzéseket a tavalyi tapasztalatok szerint teljesíteni lehe<t, az egészségügyi létesítmények közül a rendelőTudományos ülés a kórházban A baleseti sebészet tárgyköréből rendeztek tudományos ülést tegnap, szerdán délután 6 órai kezdettel a Szeged m. j. Városi Tanács Kórházának Pulcz utcai művelődési termében. Az ülés részvevőit dr. Bódis Lajos kórházigazgató főorvos üdintézetek építése azonban át- i vözölte, majd dr. Tátrai Jóhúzódik a következő ötéves zsef, dr- Csizmadia Aliz, dr. terv időszakára. Fejlődött a mezőgazdaság A mezőgazdaság irányításának új, közgazdasági alapokra helyezése lényegesen bővítette az önállóság kereteit. Különösen jelentós volt a tsz-tagsági viszony rendezése, a tulajdonosi és munkavállalói jogok és kötelezettLadányi János és dr. Vadász Károly tartott előadást. Dr. Honig Vilmos, az Országos Traumatológiai Intézet igazgatóhelyettese, az orvostudományok kandidátusa, a tudományos ülés elnöke munkatársunk számára a következőkben foglalta össze a tanácskozáson elhangzottakat: — A baleseti sebészet — a traumatológia — az utóbbi időben az orvostudományok igen fontos szakágává lett, mivel nagymértékben megnőtt az üzemi, a közletöbb szerencsétlenség forrása. Különösen akkor van szükség gyors és hatékony beavatkozásra, ha a beteget többszörös sérülés érte, s így különösen súlyos állapotba került. A többszörös sérülés — a politraumatizáció — a baleseti sebészet legaktuálisabb kérdéseit veti fel. A szegedi tudományos ülés Táviratok az Országos A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front új, tízpontos javaslatának nyilvánosságra kerülése óta nap mint nap százával érkeznek az Országos Béketanácshoz a békeokmányt helyeslő, azt , .. , ,, , kedési, a mezőgazdasági és a ségek összehangolása. A me- háztartási baiesetek száma. gyében a múlt év végén mintegy 57 ezer tag-tag volt közülük több mint hatez> — a szegedi járásban 2179-v Hazánkban — a munkavédelmi osztályok jó munkája "vetkeztében — az üzemi 'esetek ugyan ritkábban örténnek, ám a közlekedés előadói — e témakörhöz támogató táviratok, levelek. " A táviratözön legkorábban érkezett küldeményeit — az első három nap kapott mintegy 1800 levelet — az Országos Béketanács küldöttsége magával vitte Stockholmba, ahol a Vietnamkonferencián átnyújtotta a DNFF magasrangú képviselőinek. Országunk laikói táviratukban hangsúlyozzák: elítélik az amerikai agresszorokat és követelik az amerikai csapatok kivonását Vietnam területéről. Követelik: azonnal be kell szüntetni a rabló háborút Vietnam földjén. A. li. (MTI) kapcsolódva — a törések, a ficamok és a májsérülések kezelése alkalmával szerzett tapasztalataikról számoltak be, dr. Vadász Károly főorvos pedig a szegedi kórház traumatológiai osztályának működését ismertette. Az előadások magas szinten foglalkoztak a sérült-ellátás egy-egy jelentős kérdésével, ami annál is inkább örvendetes, mert a fejlődő ipar és az olajbányászat éppen Szeged traumatológiai osztályának ad majd feltehetőleg igen moly feladatokat. kotavaly vettek fel a közös [ és a mezőgazdaság annál CSÜTÖRTÖK, 1969. MÁJUS 29. DÉLMAÚ?AR0RSTIG 3