Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-28 / 120. szám

Az alom­sorompó megerősítése Szipka József moszkvai magyar nagykövet kedden a Szovjetunió kormányánál, Nagy János, a Magyar Nép­köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az Egyesült Államokban, a washingtoni külügyminiszté­riumban, Varsányi György, a Magyar Népköztársaság londoni ideiglenes ügyvivője kedden a brit kormánynál letétbe helyezte a Magyar Népköztársaság képviselői által Londonban, Moszkvá­ban és Washingtonban ta­valy júniusban aláírt atom­sorompó-szerződés megerősí­tő okiratát. (MTI) éven aluliaknak Vigyázat! A cím csal. Já­tékról lesz szó. és annak még nem szabtak korhatárt. Huszonkét hónapos kislá­nyom legjobban az írógé­pemmel szeretne játszani, ha hozzányúlhatna, minden épí­tőkockáját odaadná érte. én meg, de sokszor nem bán­; nám ezt a cserét. A játszóte­I rekre azonban ennek a kor­osztálynak lenne szüksége, annak a negyvenezer szegedi gyereknek, akik: város a vá­j rösban. Mert az a néhány üres. házhely, ahol ideig-óráig lehet rúgni a bőrt. az egy­1 két homokozó, amit még nem . dúrtak szét a nagyok, az a i néhány tucat hinta, ami előtt I szinte sorba kell állni — j nem elég. Álomterv sebb játszóteret építettek, olyanokat, ahol nyolc-tíz gyerekcsoport — különböző kordákról van szó — egy­mástól természetes és mes­terséges kerítésekkel , elvá­lasztva. zavartalanul játsz­hat. Kiderült az. hogy míg a régi téren egy gyerekre 20 —25 négyzetméternyi terület kell hogy jusson, az új meg­oldással 2—3 négyzetméteren is nagyszerűen eljátszhat. Most hasonló kísérletre ke­rülhet sor Szegeden. A kor­szerű játszótér még csak terv fői-májában létezik ugyan, de máris úgy lehet róla beszélni, mint a város gazdagodásáról. Álomterv ez kétszeresen is: az I. kerületi tanács megbízásából készült, de még nincs elfogadva és kivitelezése is időbe telik, meg sok pénzbe, nyolcszáz­ezer forintba: de ha elkészül, akkor álomszép lesz. A hagyományos játszóte­rek helyett nemrég Budapes- . . . , , , ten próbaképp három igénye- HojÓÚSZtatÓ Hulladékból Jó dolog, ha az üzletek­ben nagyobb választékban találkozhatunk a különféle külföldi árucikkekkel, a ház­tartási gépektől kezdve a divatárukig is. Külkereske­delmünk azonban csak kö­tött határok között „nyújtóz­kodhat",' vásárlásait a ren­delkezésre álló deviza hatá­rozza meg. Nos, ki hinné, hogy egy-egy tonna ócska­vasért, rongyért, vagy más elhasznált anyagért sokszor olyan devizával kell fizet­nünk, amiért esetleg más közhasznú cikket is vásárol­hatnánk? Pedig ez így van, mert az országban egyre ( több ócskavasra, hulladékra ! stb. lenne szükség az acél- : gyártáshoz az iparban — s ; ezt a mennyiséget nem si-1 kerül mindig itthon begyűj- j tenk A Csongrád—Békés me­gyei MÉH Vállalat tegnapi j tájékoztatóján Forgács Jó­zsef igazgató többek között azt is elmondotta, hogy ta­valy mintegy 2 millió 32 ezer dollár értékben sikerült fon­tos hulladékanyagokat be­gyűjteni, de az idén előre­láthatólag nem zárul ilyen jó eredménnyel az új gyüj­tőkampány. Valahogy az ér- j deklődés — Szeged kivéte­lével — nem volt megfe­lelő, pedig a MÉH Vállalat most is rendkívül értékes jutalmakat tűzött ki a vas­gyűjtő verseny győzteseinek. A verseny június 10-én be­fejeződik. A hátralevő na­pokon még lehet „javítani", az iskolák úttörő csapatai még reménnyel vehetik fel a versenyt az Úttörőszövet­ség, valamint a MÉH érté­kes jutalmaiért, díjaiért. M. I. foci, tornatér Az új játszótér helye a Bartók Béla (az egykori Va­léria) tér, amely most is kedvenc játszóhelye kicsik­nek és nagyoknak. De még ők is alaposan meglepődné­nek. ha egy éjjel hirtelen megépülne az új. annyival szebb és otthonosabb lesz. S veszélytelenebb. Süllyesztett, támfalakkal körülvett játszó­teret képzelnek ide, a het­ven centi magas falat egV sövénysor toldja meg. A lab­datért még egy négyméter magas drótkerítés fogja kö­rül, és fák, fák, mindenütt fák, örökzöld bokrok. A legkisebbek az Attila utca felől nézve jobb oldalon lesznek elkerítve: homokozó, mászóhajó és papírhajó-úsz­tató várja majd őket. a víz egy kis pancsolóba folyik végül. A nagyobbacskáknak ott lesz a túlsó oldalon a hinta és a hagyományos já­tékok — lesz malom és ping-pong asztal is. A szülők és tanárok a sövény menté­ben elhelyezett padokról ügyelhetnek a gyerekekre. A téi- baloldali, most drót­kerítéssel körülvett részén lesznek a focipályák, és a tornatér. A nagyobbik pá­lyán kézilabdát is lehet ját­szani, vagy a területet meg­felezve — mozgatható kapuk lesznek — két csapat is fo­cizhat. Kispályás focit játsz­hatnak a sövénnyel elvá­lasztott kisebb pályán, odább négy lábtenisz és négy fejelő­pályát is tervbe vettek. A legnagyobbaknak — akár erejüket fitogtatni is — ott a Mikszáth Kálmán utca felőli tornatér, ahová gyűrűt, nyújtót, korlátot s egyéb sze­reket akarnak kitenni. Tíz kellene A tervező, Törő János, a Szegedi Tervező Vállalatnál dolgozik, tizenhárom éve szé­pítgeti Szegedet. Az I. kerü­let parkjainak kilencven szá­zaléka az ő kezenyomát is magán hordja: a Korányi rakpart kialakításának meg­tervezéséért megkapta a vá­ros ösztöndíját is. Szerelme­se a parkoknak, tervezőasz­tala szélén modernvoralú ivókút makettja, amelyet Tarjármak készített. Szerinte kell az ilyen igényes, a jö­vőnek készülő játszótér, kel­lene ilyen tíz is Szegednek. A tervezett ugyanis még mindig csak háromszáz gye­reknek ad játéklehetőséget, kétévestől tizennyolc évesig. Sok a foci — vetem a sze­mére. de nem törődik vele. Fogynak a grundok — vá­laszol. Sok a kerítés — jegy­zem meg. Nem zavarják egy­mást — feleli. Hisz abban, amit alkotott. S biztonságát látva vele együtt én is ab­ban, hogy a terv meg is va­lósul. Veress Miklós Szegeden van elég víz, de takarékoskodni kell Egy félreérthető újsághirdetés Hazai horizont „A hazai vállalatok is jobban megismerhették egymás produktumát. és nem egy esetben előfor­dult, hogy egy másik gyár hazai termékében fölfedez­ték azt, amit egyébként külföldön kerestek és im­portálni szándékoztak:" Sok egyéb mellett igen érdekes ez az információ Droppa Gusztávnak, a Hungexpo vezérigazgatójá­nak a Budapesti Nemzetkö­zi Vásár befejezésekor adott nyilatkozatából. Gyakran hangoztatjuk, hogy nem tudunk eleget egymásról — mármint egyik hazai üzem a másik­ról —, s hogy a hazai ho­rizont alatt sok minden megtalálható az importpót­láshoz vagy csökkentéshez, íme itt az eleven példa. Két vetületben is: egyik hogy ha a vállalat „elin­dul", a nyilvánosság elé lép, ha keresi is a rivalda­fényt, akkor ennek a kere­sésnek, vállalkozásnak be­érik a gyümölcse. A másik vetület, hogy nem szüksé­ges mindiárt mindenfélét a határokon túl keresni. — van egy ilyen szemlélet, szemmelláthatólag nem­A város lakossága 1960- lió 145 ezer, illetve 2 millió ban 1 millió 650 ezer köb- 671 ezer köbméter vizet métert, az ipari üzemek l használtak fel. Érdekes, hogy millió 108 ezer köbmétert, a közületek (iskolák, gyógy­1968-ban pedig már 4 mii- intézetek, szociális intézmé­nyek) az 1967. évi 2 millió _________________ 279 ezer köbméter vízfo­gyasztásukat 1968-ban 1 mil­lió 677 ezer köbméterre csökkentették. Ennek ma­gyarázata, hogy az előző 90 filléres egységár 3 forint 50 fillérre emelkedett, ami a költségvetésből gazdálkodó fogyasztókat takarékosságra késztette. A lakosság to­vábbra is a régi árat fizeti, a termelőüzemek pedig a magasabb vízdíjat belekal­kulálják gyártmányaik árába. Ezt az előbbiekben emii­tett évenkénti — egyébként örvendetes — emelkedést ugyanis nem könnyen tudja biztosítani a vízmű vállalat. Üj vízművek építése, kutak fúrása, vezetékrendszerek le­csak a gyógyszerre, divat­cikkekre terjed ki — ide­haza kell előbb alaposan körülnézni. Hátha van... S a vásáron bebizonyoso­dott: nem alaptalan az ilyenfajta optimizmus, kö­rültekintő alaposság. A kölcsönös kapcsolatke­resésre, a hazai kooperáció bővítésére biztatnak a fent említett tények. A jobb ter­mékismertetésre, a „belső" piackutatásra. A vállalati gazdálkodás térképén nyil­ván mindenütt vannak még fehér foltok; érdemes raj­tuk feltüntetni a legfrisseb­ben beszerzett információ­kat. Erre jó alkalmat jelent a BNV, s a többi vásár is, köztük a Szegedi Ipari Vá­sár és Kiállítás. Nem elé­gedhetünk meg azonban csak az ilyen seregszem­lékkel, a közbeeső idősza­kokban is keresni, s bővíte­ni kell az ismertetés, az is­merkedés lehetőségeit. Ah­hoz. hogy minél több köl­csönös hasznú adásvétel jöjjön létre, szükség van a hazai vállalatok, üzemek közötti kapcsolatok elmé­lyítésére, egymás folyama­tos informálására. vállalat arra törekszik, hogy az idén se legyen vízhiány. Az elmúlt napokban a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat több­ször is hirdetést tett közzé a Délmagyarországban arról, hogy az ivóvízzel való ta­karékosságot kénytelen pénz­bírsággal is betartatni. A megyei vállalat — Szegeden és közvetlen környékén kí­vül — a többi városok és helységek vízfogyasztásával kapcsolatban kényszerült er­re a felhívásra. Sok szegedi lakos értette félre a hirde­tést, és így jutott arra a kö­vetkeztetésre. hogy a városi vízmű szolgáltatásával van­nak problémák. Ez — sze­rencsére — nem így van. Kondorosi János Bizalom és hiszékenység B izalom — szépen csengő szó ez. S hányszor, hány­féleképpen használjuk! A bizalom jelenthet jö­vőnkbe vetett hitet, kifejezheti a jelen törekvéseit, reményeit, s aligha találunk olyan szót, amely a párt és a nép viszonyát hívebben tükrözné napjainkban. A tár­sadalmi vonatkozásban nem frázis, hanem egyszerű tény­megállapítás a bizalom reneszánszáról beszélni. Embernek emberhez fűződő kapcsolatában, közösség és egyén kapcsolatában sokkal bonyolultabb, sokágúbb a helyzet, a fény mellett az árnyéknak is sokféle változa­tát vehetjük észre. Sokan a saját bőrükön tapasztalják. Naponta találkozni a bizalommal való visszaélés meg­gondolására oktató példáival. A figyelmeztetés helyénva­ló; józan, higgadt meggondolásra kinek-kinek joga is. oka is van. Mert a bizalom csak akkor cseng igazán szépen, szív­hezszólóan, ha aranyfedezete van a csengésnek. Ha nincs, a csengés is hamis. Nagy kár azonban, hogy ezt a ha­mis hangot csupán a csalódás, a becsapottság keserűsége véteti észre igen sok esetben. Egyik oldalon az ügyes­kedők, a ragadós-kezűek sajnos viszonylag elég népies cso­portja áll: a másikon pedig a naivság, vagy a felületesség, oda-sem-figyelés. a könnyelműség, a balekségre való haj­lam. Következmények: erkölcsi, anyagi károk, sokszor életre szóló veszteségek. Egy kisgyermekes újszegedi házaspár keservesen föl­épített házába így került a férfialbérlő mellé — a tar­tozás törlesztésére szánták a bérleti díjat az ugyancsak eladósodott építkezők — egy idő múltán az ideutazott feleség, majd a nyomában érkező anyós meg egy kisgye­rek is. Most aztán lakásuk is, amit összespóroltak, meg nem is; egy kakukk-csalód őrli, pusztítja vagyonkájukat, idegeiket — s hozzá micsoda körmönfont módszerekkel! Én ugyan, ha törvényhatóság volnék, minden különösebb teketória nélkül visszatoloncolnám a díszes társaságot oda. ahonnét jöttek — hisz a humánumban sincs helye semmiféle egyenlősdinek. Dehát nem vagyok az. csak szánhatom, hogyan húzódik-tolódik a kakukk-kilakoltatás, gyűlik — ki tudja mivé, milyen tragédiává —.a keserű­ség abban az újszegedi házban. S mindez abból a jóin­dulatúan naiv bizalomból indult ki, hogy az új gazdái engedtek a rábeszélő szónak, hallgattak a lényegében is­meretlen emberekre. Meggondolásra intő példa ez. De arra is utal. hogy nem hagyhatjuk magukra az ilyen „beugorottákat". Ol­dalukra kell állítanunk a humánum szigorát, hogy azzal együtt ők bizonyuljanak erősebbeknek. Az ember el sem hinné, milyen túlzásokba esik néha a bizalom. Egy társasházépítő közösség műszáki ellen­őrét, egyben ügyintézőjét letartóztatják, üzelmeit hasábo­kon ismerteti a sajtó. S mégis, amikor kiszabadul, az építő­vállalatnál ugyanúgy tárgyalnak vele, mint azelőtt, intéz­kedhet annak a — közben már zöldágig fölhúzott épület­nek — a dolgaiban, amelynek leendő lakói annak idején följelentették, s természetesen megbízásukat is vissza­vonták. így a „bosszúállásra" is módot lelhetett piersze, nyilván nem is volt egyéb célja a túlbuzgóságának. Mire az építtetők intéztek volna valamit, ő már alaposan „elintézte" abból a bizalomból eredően, amit ki tudja miért, előlegeznek különös előszeretettel éppien az ilyen embereknek. Mert valóban: előlegezik. Ott a statisztika róla: há­nyan kerültek különleges megbízhatóságot igénylő fonto­sabb gazdasági beosztásba azok közül, akik már vétettek valamilyen formában a társadalmi tulajdon ellen. Priu­szos pénztáros vagy könyvelő; miféle meggondolások alapján? Ennek kapcsán jogos az a közvélekedés, hogy ilyen helyeken is igényeljék az erkölcsi bizonyítványt az állásra aspirálóktóL M ásutt meg nem akadt senki, aki a ktsz elnökének a körmére nézzen; amit ő csinált, az biztos rendben volt — egészen a letartóztatásáig. Egy termelőszö­vetkezetben olyan embert alkalmaztak melléküzemág szervezésére — teljhatalommal persze — akiről a lehető legrosszabb információk kéretlenül is csak úgy áradtak hozzájuk. Falrahányt borsó volt a figyelmeztetés. Végül az illető, miután „elverte" a közösség pénzének jelentós hányadát, fölkerekedett, s meg sem állt egy másik tsz-ig. Ahol, mint a fentiek alapján elképzelhető, ugyancsak bizalommal fogadták, s kezére adták a melléküzemág sizervezését. Szépen, szívhezszólóan csengő szó a bizalom. De az aranyfedezet hiányára, a hamis hangra még időben fel kell figyelni, nehogy a hiszékenyeknek szőtt háló befog­ja az embert. Gondolkodva bízni — ez az, amire kinek­kinek oka és joga is van, erre oktatnak a fenti példák, s az a sok-sok eset. amivel még oldalakat lehetne teleírni. Simái Mihály fektetése, cseréje sok pénzt, anyagot, munkát és építési kapacitást követel. Elkezd­ték építeni a Fonógyári úton — végleges helyén — az V. számú vízmű gépházát, s e telepről a vezetékrendszer, amely 3,5 kilométer hosszú lesz, és a Tolbuhin sugár­úton át hozza majd a vizet a városba. Az itt tavaly fúrt négy kút és a Bánóinkért soron most befejezés előtt álló kút bekapcsolásával mintegy ötezer köbméter vi­zet nyer a város naponta. Az V. számú vízmű és az onnan induló vezetékrend­szer használatba vétele azon­ban optimálisan is csak jú­lius hónapban várható, s le­het, hogy a kánikula ezt az időpontot megelőzi. Szegeden hosszú évek óta nem volt komoly zavar a vízszolgáltatásban — mint tavaly hetekig Budapesten és Miskolcon is —, a vízmű Ma indul a megyei küldöttség a Vöröskereszt kongresszusára Május 29—30-án tartja III. országos kongresszusát a Magyar Vöröskereszt. Csong­rád megyét 18 tagú küldött­ség képviseli, köztük 6 kül­dött szegedi. A kongresszus két napja alatt 6 szekcióban tanácskoznak a küldöttek. Csongrád megyei vöröske­resztesek is tagjai mindegyik bizottságnak. ! Rudas Lászlónétól. a Ma­! gyar Vöröskereszt Csongrád megyei bizottságának titkárá­i tói kérdeztük meg, milyen í javaslatai lesznek a megyei küldöttség tagjainak? , — Beszámolunk róla, hogy ősztől az orvos egyetemmel való megegyezés alapján szervezett felvilágosító mun­kát kezdünk a tanyai terüle­teken. Ötödéves orvostanhall­gatók vezetnek majd egész­ségügyi tanfolyamokat. Ugyancsak a tanyavilágban javítjuk az anya- és csecse­mővédelmi felvilágosító mun­kát, valamint a babonák és a kuruzslás elleni küzdelmet újult erővel folytatjuk. A kétnapos kongresszusra ma délután autóbusszal indul a Csongrád megyei delegáció. A megye 30 ezer vöröskeresz­tese nevében sok-sok ajándé­kot visznek. Az alapszerveze­tek által készített ajándékok között van vásárhelyi kézi­munka és kerámia, makói szőrmemackó, szegedi papucs és tápéi gyékénykosár is. P. Sz. M. SZERDA. 1969. MÁJUS 28. 8 DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom