Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-17 / 111. szám

Szegeti hívja s várja MestErsé§es 16 Szükség lenne a touring-hotelre Néhány héttel ezelőtt, amikor a statisztikai hivatal kiadta az ország tavalyi idegenforgalmának adatait, olvashattuk először, hogy Budapest és a Balaton után Szegednek volt a legtöbb vendége. Ez persze csak egy pécsinek vagy miskolcinak újdonság, nekünk nem az. Mi több mint egy évtizede benne élünk a vendégvárás, vendégfogadás lázában, s tudtuk előre, hogy előbbutóbb elérjük ezt az eredményt. „Szeged hívja, s várja ..." — hirdetjük — ha nem is túlságosan hangosan — 1959., a szabadtéri játékok felújítása óta. Oka van a szerénységnek A szerénységnek oka van. Nem a dóm előtti színház művészi színvonala, műsora, nem is az alföldi, tiszai táj még ki sem aknázott szépsége és romantikája szab korlátokat az erőteljesebb propagandának, hanem az, hogy így is nehezen tudjuk vendégeinket hová tenni. Szállodánk alig van, szálláshelyünk sem sok, a szórakozási lehetőségek gyérek, mi több, a vendéglátás legerősebb napjaiban még az étkeztetés megszervezése is súlyos gond. Bármilyen halk fa volt azonban Szeged propagandája, eljutott az ország legtávolabbi zugaiba, el külföldre ls. A város nagyon szép, az ünnepi hetek programja érdekes és vonzó, magamagáért beszél az, amit csinálunk. Egy japán város most akarja megszervezni fesztiválját, s levelet írt Szegedre tapasztalatokért, tanácsokért. Minden valószínűség szerint megkeresték a világ legjelentősebb nyári Játékainak rendezőit ls. s éppen ezért örvendetes, hogy Szegedet ls ezek közé sorolják. Angliából, Kanadából, Dél-Amerikából hoz leveleket a posta az Idegenforgalmi hivatalnak. rajtuk a pontos cím: Klauzál tér 7. Honnan tudták meg, hiszen külföldön, s pláne tengerentúlon egyáltalán nem propagáljuk magunkat? Tíz évi kitartó munka gyümölcse lehet csak. hogy — ha nem is hétmérföldes csizmával járt a hírünk — egvre többen tudnak Szegedről. Mi lesz, ha egy szép napon tömegesen jelentik be érkezésüket a külföldi túristák? Szállodáinkban elvétve van csak fürdőszobás szoba, pedig ez manapság már alapkövetelmény a turisztikában, s nem luxus. Luxusvendégeknek szállást adni egyáltalán nem tudunk, a legközelebbi állomás számukra Budapest, vagy a Balaton, ami még gépkocsival ís messze van. Arról tehát egyelőre te kall mondanunk, hogy Szeged idegenforgalma éppolyan „dollárkitermelő" helye legyen az országnak, mint a már kellőképpen felkészült és kiépült idegenforgalmi központok. Az adottság egymagában kevés. Látva az ország szállodaépítési programjának erőfeszítéseit, türelemmel kell lenni. Annál ls inkább türelemmel, hiszen még a helyi lehetőségeket sem mértük fel. hangoltuk össze és használtuk ki kellőképpen. Nem a tizedik év újkeletú problémája a szállodahiány, mégis éppen a tizedikben kevesebb a szálláshely Szegeden. Két évvel ezelőtt még nyitva volt a Royál szálló, 1968-ban már zárva találtuk kapuját, ha még nem is nagyon dolgoztak átépítésén. De megnyílt a TI. számú turistaszálló az építőit munkásszállodájában. Idén se Royal, se munkásszálloda. A tapasztalatok szerint csúcsnapokon körülbelül ötezer szálláshelyre tartanak Igényt a város vendégel. A kollégiumok nélkül eddig sem tudtunk volna ennyi helyet adni, most majd még nehezebb lesz. Először a saját portánkon A fizetővendég-szolgálat sem vált be úgy Szegeden, mint az elvárható volna. Pedig ez a módja az elhelyezésnek nem szegedi specialitás, az egész világon bevett szokás. Háziasszonyaink évente szép pénzeket keresnek azzal, hogy felesleges szobáikat szerződés szerint kiadják. Ez nem is baj, sőt! A baj csak az, hogy sokan nem tartják be a szerződést, nem biztosítják vendégeiknek azt az ellátást, ami járna. Még az is előfordult, hogy más szobára szerződtek, s mást adtak oda az érte jelentkező külföldinek. Pedig amíg a saját portánkon nem tudunk rendet csinálni, addig se okunk, se jogunk máshonnan várni seglséget A szeged! Idegenforgalmi hivatalnál már egy év óta készen fekszik egy kis, százágyas szálloda, úgynevezett touring-hotel tervkodumentációja. Felépítésére nincs pénz, a tanács nem tud annyit adni rá. amennyi kellene. De valamennyit tudna. Mivel pedig az idegenforgalom nemcsak a tanács vagy hivatalának dolga és érdeke, nem ls ő keres rajta elsősorban, természetesnek tűnne, ha a többi vendégekkel foglalkozó szervezet, az IBUSZ, az Expressz, a Volán. vagy más leülne tárgyalni, s közös megegyezéssel, közös költséggel felépítené a hotelt. Az elmondottak csak kiragadott példák annak illusztrálására, hogy nem a dollárokon kellene spekulálni és Szeged körszállókról álmodozni, mindaddig, míg az itt működő állami és Ma és minden este az öreg Korössi/ Halászcsárdában i makói Rácz Géza és cigányzenekara muzsikál Szeretettel várjuk kedves vendégeinket Értesítjük kedves vendégeinket, hogy a HAGI ÉTTEREMBEN folyó munkálata* miatt május 19—23-ig meleg ételt kiszolgálni nem tudunk, melyért szíves elnézésüket kérjük. ÉTKEZÉS CÉLJÁBÓL KERESSE FEL SZŐKE TISZA HAJÓ ÉTTERMÜNKET. tanácsi szervek sem tettek meg minden tőlük telhetőt a szállodai helyzet enyhítéséért. Pénz van a zsebben A vendégeket azonban nemcsak „altatni" kell, hanem „etetni, itatni" és szórakoztatni is. Évek óta dúlnak a viták a szabadtéri vendéglők miatt. Vannak, akik minden sarokra tennének egyet, az sem baj, ha a por- kosz egyenesen a tányérba száll, s nincs folyóvíz sem a mosogatáshoz. Az arisztokratikus gondolkozásúak a városesztétika jelszavával mind egy szálig kiirtanák őket. Az igazság és főként a célszerűség az arany középúton van. Mivel nagy szükség van rájuk, minél több kell belőlük, de csak megíelelő helyen, megfelelő esztétikával és higiéniával. Nálunk „fejlettebb" városokban is tesznek ki pavilonokat, sátrakat az utcákra, s egyáltalán nem szégyenkeznek miattuk. Be kell látni, hogy nem mindenki ül be szívesen a Tisza éttermének hűvös falai közé, és azt is, hogy nem is elég nagy ez az étterem ahhoz, hogy mindenki elférjen benne. Nem akarom ismét feléleszteni a Roosevelt téri blrkacsárda tüzének parazsát, de utólag legalább el kell Ismerni, hogy naponta ezerszám étkeztek ott ls, mégpedig kitűnő egészséggel. A Zsótér-házban nyíló Szeged vendéglő, éttermével, sörözőjével és bárjával valamelyest javít majd a vendéglátás helyzetén az idei nyárra, bár a döntő változás még mindig várat magára. Az éjszakai mulatóhelyek igénye, akár tetszik, akár nem, jogos igény, a vikendezők, turisták nemcsak azért jönnek Szegedre, hogy megnézzék a szabadtéri előadását. Elkölteni való pénz van a zsebükben, akár itthoniak, akár külföldiek: szórakozni, élményt szerezni akarnak. Szeged hívja, s várja vendégeit — mondjuk esztendőről esztendőre. Ez így is van. Szívesen látunk mindenkit, s igyekszünk is kedvükre lenni. A város lakóit, éppúgy mint a különböző társadalmi szervezeteket és a vendéglátóipart vád nem érheti. Ha most az eddiginél mégis nagyobb összefogás szükségességéről esett szó. az a különben ls meglevő jó szándék és anyagi bázis még célszerűbb, még hatékonyabb felhasználására biztat. A jót is lehet még jobban csinálni. Fehér Kálmán Tízmillió köbméter víz befogadására alkalmas, 1400 holdas mesterséges tó készült el Balmazújváros és Hortobágy határában. A 15 millió forintos költséggel kialakított víztároló — a Hortobágy Balatonja — az ország lenagyobb mesterséges tavai közé tartozik. Tavaszszal a vidéken sok kárt okozó belvizeket gyűjtik össze benne, nyáron pedig öntözővíz tárolására szolgál. A vizet az éjszakai órákban kapja a Keleti-főcsatornából és azt nappal adja le az öntözőrendszereknek. A hatalmas tó feltöltését megkezdték. Vitaminliszt Üjabb üzemrésszel bővült a Kőbányai gyógyszerárugyár dorogi gyáregysége. A fővárosból áttelepített gyárrészlegben fontos állatgyógyászati tápanyag előállítását kezdték meg: a budapesti anyavállalatnál a B— 12 vitamin gyártása közben keletkező és még sok hatóanyagot tartalmazó hulladékot dolgozzák fel. A tonnánként hatezer forintba kerülő vitamlnliszt külföldön is keresett cikk. Asszisztencia Feltámad Öttömös Nem kerül nagy fáradságba, hogy a falu egyik végéről a másikba kerüljön az ember. Átkiabálni ugyan nem lehet, de ez csak azért van, mert új házak ragasztódtak a faluvéghez. Volt, aki azt mondta már magasabb helyről erre a falura, hogy nincs jövője. Meg fog halni Öttömös, Nem jól látott a jövőbe, aki ezt jósolta. Ez a falu csak azért is él! Ács Kovács Ernő, a tanácselnök éppen órát tart az iskolában, amikor keresem. Féllábbal tanácselnök csak, a másik féllel az iskolaigazgató posztján áll Ügy tűnik mégis, egész szívvel végzi mind a két feladatát — A jóslat varázsát először a termelőszövetkezet szakemberei törték meg: új házakat építettek a „halálraítélt" faluban Aztán kampány indult Sorban tatarozni kezdték a házakat Először csak a középületeket — az óvoda, tanácsháza, iskola, tsz-iroda, művelődési otthon kapott új ruhát A példa ragadós volt, megkezdték a közelben levő magánházak renoválását is. Néhányan rájöttek, hogy nem érdemes a régit toldanl-foldanl, inkább újat építenek. Üj utcát ts nyitottunk, el to kelt hamar minden telek. — Mi a legújabb új? — A vízmű. Abban is az a legnagyobb újság, hogy rekordidő alatt készült el. Csak tavaly ilyenkor merült fel a gondolata, hogy létesíteni kellene ilyet, és már csorog is a víz. Több mint két kilométeres vezetéket építettünk eddig. A nyolcvannégy házbél — ennyi van a faluban — negyven portára már bevezették a vizet, húszban pedig most van folyamatban. Csak a maradék néhány nem jelentett be saját csap iránt igényt Jobb a helyzet, mint egyikmásik külvárosban. — A másik új az öreg lakóla rendbehozása. Gondos munkával felújított szép épület lett belőle. Az itt látható fejlődés abszolút értékben természetesen alatta marad más községek gyarapodásának. Nem nagy szám. hogy az utóbbi években tizenöt új ház épült a faluban. De ha úgy számítjuk, hogy a jelenleg meglevő 85-ből 15 teljesen új, a mai Igényeknek megfelelő, tágas, egészséges és külsőre tt kellemes épület akkor ez a szám mér másképpen beszél. Pedig ehhez még hozzá kell tennünk, hogy sok családnak van újabb portaigénye a tanácsnál. — Nyáron készül el egyik legfontosabb középületünk, az egészségház. — És a tanyák? — Községünk lélekszáma 1382. Ebből belterületen csupán 208 lakik. Gondoskodnunk kell tehát a külterület lakólról ls. A Petróczi iskola — egyébként valószínűleg tanyasor alakul ki körülötte — most kapott villanyt Társulásos alapon a kőzd levő tanyákba is elvezetik az áramot Következő lépésként az átokházi Iskolánál dolgoznak majd villan yszerelők. — Ellátás? — A szövetkezeti bolt sorsa felett most döntenek az Illetékesek. Választási lehetőségként vagy a felújítás, vagy az új építése Jöhet számításba A „késdohálót" már átalakították, a mostani igényeket tökéletesen kielégítő falatozó lett belőle. Persze, itt is igaz, hogy evés közben jön meg az étvágy. Presszót is szeretnénk építeni mellé. A Járdát cementlapok borítják. Virágok, szép, egyforma gömbakácok adnak hangulatot az öttömösi utcáknak. Nehéz egy falut halálra ítélni! h. a 4 DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1969. MÁJUS 17. Öreges bánatok Reggelenként, fél kilenc tájban, amikor a gyerekek bemelegítették már az Iskolapadokat, s a különböző rendű és rangú munkahelyek dolgozói túl vannak az első kávén, talpig feketében, varjús hatású kendővel a fején megjelenik az öreg néni az új házak között Félénken lép ki a kapun, első dolga, hogy fölnéz az égre, ezt a szokását a faluról hozta magával, ott ugyan korábban mérte föl az eget vajon milyen időre van kilátás. Aztán elnéz jobbra, balra az új ház mellett, mintha a tyúkjait keresné, amelyek ugyan nála is korábban keltek, de amint ő megjelent a konyhaajtóban, az eresz alatt, azonnal nekilódultak, hogy a reggeli szemet fölkapkodják az udvar porából, ahová a gazasszony kiszórta. Ilyenkor szokta számbavenni az állományt, megfigyelte, nincs-e bánatos jószág a csapatban, aztán odament a hidashoz, ahol sikító röffenésekkel üdvözölték a süldők, s a csipegetésre váró verebek is köszöntek neki illő tisztelettel. Most nem futnak hozzá a tyúkok, nem röffenti reggeli köszöntéssel egyetlen süldő sem, a városi verebek semmit se várnak tőle. Sivárnak érzi ezt a gondozott parkocskát, nincs itt saláta és petrezselyem, nincs amit ő vetett, nincs amit ő gondoz. A fekete ruha túlságosan szorítja a testét, hetven esztendős koráig köznapló göncökben járt ilyenkor, az ünneplőt csak a templomba, vagy temetésre vette föl. Kiballag mereven, öreg varjú módjára a murvás terecske közepére, ott megint körülnéz, jézusomuram, de nagyon összeszűkült körülöttem a világ! — gondolja. Odahaza az eresz alól messzire lehetett látni, nemcsak sok kicsi ház képe futott a szemébe, hanem ott álltak a mennybolt alján hosszú vékony derekukkal a vízparti jegenyék is, s azokon túl igen nagy messzeségben a másik falu templomának tornya. Most semmit se látni, csak a nagy, egyforma házakat., az erkélyeken egy kis silány virágot, esetleg magasra futó muskátlit, vagy lángoló petúniát. Semmi ez a régi falusi kerthez viszonyítva — gondolja, s összefogja hasán a kifehéredett, megpuhult kezelt, uramteremtőm, de jó lenne most hazarepülni, betoppanni a régi udvarra, megfogni a kiskapát, kimenni a kertbe és rendbehozni a zöldséges ágyásokat Kötényt kötne akkor maga elé, levetné ezt az ünneplő ruhát amit köznapokon is ráerőltet a lánya: itt rendesen kell öltöznie Mama — mondja — nincs itt magának semmi piszkos dolga, a fekete egészcipőt ls hordja csak nyugodtan, veszünk újat, ha elvásik a használatban. Nagyon szép, hogy újat vesztek — gondolja és sétálni indul. — Szép az is, hogy a fekete ünneplőt hordatják velem, s hogy fejemen hagyjátok a kendőt. Csak legalább pár szem baromfit tartanátok, vagy lenne itt egy kicsi kert, amiben ^piszkálgathatnám a földet. De nincs. Nincs baromfi és kert, odafönt az emeleten ruganyos díványon hálok, nincs szalmazsák se, egér se fut be a lakásba. Ilyen nagyon nagy apróságokon elmélkedhet az öreg, varjúkendős néni reggelenként amikor a gyerekek bemelegítették már az iskolapadokat, s a dolgozó felnőttek megitták az első feketét. Talán a könnye is kibuggyan olykor, uramteremtőm, de más és más szemmel nézi az emberiség a jólétet, a boldogságot... ORMOS ERNŐ .