Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-17 / 111. szám

éve halt meg Balázs Béla Két évtizeddel ezelőtt, 1949. május 17-én halt meg Szeged nagy szülötte, Balázs Béla, 1884-ben kezdődött élete korának bonyolult tük­révé vált; művészi útjának ívelése pedig minden toll­forgató számára példa lehet ma is. Naplójából, a távol emigrációban Irt verseiből, az Álmodó ifjúság című önéletrajzi regényéből tud­juk, hogy mit jelentett számára a Tisza-parti város levegője, az alfölrji emberek, parasztok, munkások, polgárok világa. Szülőföldjéhez való ragaszkodása Balassit, Mikest juttatja eszünkbe: Repülj szavam, repülj magyar szavam, Ssállj dél felé a Kárpátok fölött És szépen szólva szállj le a szívekre Otthon a Tisza és a Duna között Mert ott születtünk mi a Tisza-partján S ha nekem nem is, neked lesz hazád. (Repülj szavam Pályakezdésekor a Nyugat köréhez tartozik; Jtt­hás2 Gyula, Kaffka Margit Lukács György szellemi társa, Kodálynak dalszövegeket Bartóknak librettót ir. Esztétikai tanulmányain érződik legjobban nyug­talan, kiforratlan világnézete, a művész és a társa­dalom viszonyának lázas vizsgálata. De polgári né­zeteivel is eljut a változások igényléséig, a Tanács­köztársaság ideje alatt a kulturális ügyek egyik irá­nyitója lesz. Az ellenforradalmi rezsimmel nem köt komp­romisszumot, Bécsben majd Berlinben él. A német fővárosban írt filmesztétikái munkái világszerte is­mertté teszik nevét, Thomas Mann is barátjának vallja Berlinben szorosabbá válik kapcsolata a munkásmozgalommal. Hosszú szellemi körforgás után végre megtalálja a kivezető utat: kommunista lesz. A harmincas években a moszkvai fi lm tudományi akadémia tanára, s csak a felszabadulás után tér­het haza. Az elsők között kap Kossuth-díjat, halá­láig az általa alapított Filmtudományi Intézetben tanít. Balázs Béla művészi hagyatékában találhatunk ellentmondásos, értékeiben egyenlőtlen műveket, de szavának őszintesége, tudományos megalapozottsága, hatásának Intenzitása vitathatatlan. Sajnos, életmű­vének jelentős részét — németül és oroszul írt cik­keit, elődásait — nem ismerjük. Lelkiismeretfurdaló az az érzés, hogy eddig mi, szegediek is igen mos­tohán kezeltük emlékét, pedig elsősorban a mi fel­adatunk lenne megismertetése, elismertetése. Ezért is javasoljuk: hogy a város név nélkül működő iskolái, művelődési intézményei közül ne­vezzenek el egyet Balázs Béláról; készíttessék el szobrát, s állíttassák fel méltó helyen: valamint a József Attila Tudományegyetem magyar szakos hall­gatóit Inspirálják szakdolgozatok, pályázatok írására, s a Tiszatáj ls. legyen gazdája, gondozója az ügynek. Balázs Béla 20 éve halott. Emlékezzünk rá és ne feledjük: —Magyar szavam, szegény vándormadár, Te fészket raksz majd ifjú, új szívekben. Ha én már régen, régen nem leszek. Szilágyi János Ásotthalom bizonyítani akar... Véradó rekord a községben • Az ásotthalmiakat a rossz etőtt, s maga ls bizonyításra Tszcs-böl negyvenhármán je­hír vette szárnyára mosta- biztatta az ásotthalmiakat, lentek meg közösen véradás­nában. Sokat röstellkednek a Már az ismertetett számokból „boszorkány-történetért" is kiderül, hogy a felvilágo­ami hosszú ideig nem kopik sító szónak meg volt az ered­le a község neve mellől. Ért- ménye: igyekeztek megmu tatni az embernek, hogy a községet nem a babonák, az elmaradottság, hanem a ter­mészettudományos felvilágo­hető hát, ha mindenben bi zonyítani akarnak: nem jel lemzö a községre az elma­radottság, a szellemi sötét­ség, könnyen megmozdul az sultságon alapuló emberekben a jó érzés, a készség jellemzi, humanizmus. S ez jellemzi általában a csöppnyi köz­ségben és a hatalmas tanya­területen élő embereket. Legutóbb a véradás kínál­kozott számukra megfelelő alkalomnak. Két évvel ez­ra; a Petőfi és az Aranyka­lász Tsz-ből, az erdészeti szakiskolából és az állami gazdaságból ugyancsak csa­patosan mentek. A szocialis­ta brigádok különösen élen jártak, és a határőrség kato­nái szintén csatlakoztak a áldozat- falu ünnepihez hasonlítható Ásotthal- szép magatartásához. Volt mát ugyanis ma már a já- olyan véradó is, aki tíz kilo­rásban csak Sándorfalvához lehet hasonlítani a véradás sikerességében, a lélekszám­hoz viszonyítva. Sok ember fáradozásának métert fáradt a nagy me­legben, hogy részt vehessen a véradáson. Lehet, hogy sokáig emle­getik még Ásotthalma neve gyümölcse ez az emberi-kö- mellett-a „boszorkány-histó­előtt hatvanan sorakoztak zösségi tett Sági János, a riát", ami néhány elmara­fel a községi véradó napon, községi tanács vb-titkára és dott ember cselekedete volt, tavaly már száznyolcvanan, felesége éppen olyan szorgal- de az áldozatkészségnek, az most pedig kétszázhúszan ad- masan szervezte a véradó na- emberi humánumnak ezt a tak vért térítés nélkül. pot, mint az Egyetértés közösségi megnyilvánulását, A szegedi Véradó Állomás Tszcs elnöke, Fodor József, ünnepélyesen szép kifejezését vezetője, dr. Gál György ad­junktus tartott ismeretter­jesztő előadást a jeles nap párttitkára, Német István, érdemesebb megőrizni a köz­Szekeres Antalné vöröske­resztes titkár. Az Egyetértés ség és kiterjedt tanyavilága népéről. A gazolinrobbanás újabb áldozatai Pénteken délutánra hé- koztatása szerint a másik romra növekedett az algyői két áldozat, Szabó László tragédia áldozatainak száma, huszonöt éves szegedi és Ba­A hat súlyos sérült közül ji Béla húszéves orosházi la­Nagy Ferenc csak hét és fél kos állapota az égés súlyos­órával élte túl a szerencsét- ságához képest kielégítőnek lenséget, a többiek életéért mondható. azóta is megfeszített küzde­A bőrklinika késő esti je­lem folyt a szegedi bőrkli- l Kertész Má­nikán. Csütörtöki tájékozta- ITkf t^^To sz^I tójában dr. Simon Miklós, a %fst F^J^T^Fr^™? szenvedett - állapota vlfsá­két fiatal állapotát igen sú lyosnak minősítette, péntek délután pedig arról tájékoz­Szabó Vladimír festményei gos. A tragikus következményű tatta lapunkat, hogy délután gazolinrobbanással összefüg­két órakor Tivadar Endre esben c^g^d ^gye, huszonhárom éves kiskundo- ~ , rozsmai és Szanka József Rendőr-fökapitanyság halált huszonhárom éves szatymazi okozó gondatlan veszélyez­lakos is meghalt. Égési se- tetés alapos gyanúja miatt S aTeriS^ f^tes letartóztatásba he­gyobb erőfeszítések ellenéra lyezte Papp István 21 éves, sem tudták tovább fenntar- gázkútkezelőt, Algyő, Vá­tani. Igen súlyos az állapo- sárhelyi utca 74. szám alatti ta Kertész Mária tizenhét lakost és Hunyadvári István éves szatymazi lakosnak, 48 éves olajkútkezelőt, Sze­Szanka József menyasszonyé- ged Lumumba utca 12. szám nak. Dr. Simon Miklós tájé- alatH lakost A letartózta­tottakat a vizsgálat szerint ^^^^mmmm^^^m^^mm felelősség terheli a gazolin szabálytalan elhelyezéséért és az ebből eredő robbaná­Szabó Vladimír nevével és munkásságaival én is, mint általában a negyven év kö­rüliek, még hajdanában, valamikor a 30-as évek vé­gén, kisdiákként, Egyed Zoltán képes hetilapjában találkoztam, amelynek, ha jól emlékszem, Film, Szín­ház Irodalom volt a címe, és amelyet hetente én is lá­zas Izgalommal olvastam. S bár ez az első találkozás harminc éve zajlott le, máig emlékszem arra a különös, szinte bódító varázsra, amellyel Szabó Vladimir képei a bűvkörükbe vontak. Tegnap délután, a Képcsar­nok szegedi boltjában, a mű­vész szegedi kiállításának megnyitásán, ezek után már nem azon csodálkoztam, hogy a művész legújabb ké­pei is ugyanazt a festői vi­láglátást hordozzák magu­kon, ugyanazt a szuggesztí­ven eredeti stílust képvise­lik, mint a harminc év előt­tiek. hiszen Szabó Vladimir művészetével azóta ls igen gyakran találkoztam, ha­nem mindenek előtt az ra­ErterttKllc a kedves vendé­geinket, hogy a Tisza­parton levő FŰZFA-CSÁRDA egvségünket 1969. május 15­én megnyitottuk Bö Ital- és ételválasztékkal várjuk kedves vendégein­ket. Szőregi ÁFÉSZ gadott magával, hogy stílu­sának bódító varázsát sze­mernyit sem csökkentette a negyvenes évek elejétől el­telt több mint negyedszázad. Volt közben ugyanis olyan Idő, amikor úgy véltem, a művész hajdani hatása a pusztán kamaszlélek roman­tikájában leli magyarázatát. Együttlátva a művész 30 festményét kiderült, a va­rázs kizárólagos oka, hogy az a világlátás, amely eze­ken a képeken színekben és formákban fejezi ki magát, csakugyan és maradandóan magávalragadó. Mint a me­se, amely tulajdonképpen és valójában nem is a gyere­kek műfaja; felnőttnek kell lenni ahhoz, hogy igazi szépségeit felfoghassuk. Nem véletlenül hivatkoz­tam a mesére. Szabó Vladi­mir képein mintha valami­féle különös mesevilág alak­jai és tárgyai öltenének for­mát. Nem hasonlít ez a vi­lág a népmesékre, se más­féle ismert mesére, a festő költőisége jelenik meg ben­nük, sajátos ötvöződése a naivnak, a romantikusnak és a groteszknek, a szépnek és rútnak, a történelemnek és a jelennek, a fiatalság­nak és az öregségnek. Té­mái — tárgyszerűen, prob­lémaként nem sok minden érdekli a művészt — ebből a különös mesevilágból nő­nek ki: a történelem ese­ményei — közülük most a Dózsa feje Szegeden című szép vásznát emelnénk ki — a népélet — Szüreti fel­vonulás, Falusi reggel és a nagy kép, talán a legszebb a harmincból, a Moliére a tanyán — az öreg férfiak és a fiatal nők, a festők és a modellek — ezeken a ké­peken a legerősebb a gro­teszk elem — aztán az ál­latvilág, s mindez átfestve, átszínezve, átformálva a művész költői világlátásá­val. Szelesi Zoltán művé­szettörténész ünnepi megnyi­tójában egyebek közt han­goztatta, az áhítatos ihlettel festő Szabó Vladimir képein valami megbékélt derű vo­nul végig. Valóban ez a de­rű, amelyet talán helyesebb lenne bölcsességnek nevezni, egyik legfontosabb alkotó­eleme a művész alkotásai­nak. Ott rejtőzik a művész vi­lágában tanárainak és mes­tereinek hatása is. Szabó Vladimir a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Csók István és Benkhardt Ágost növendéke volt. Utá­na két évig Olaszországban tanult; mindez ott van ké­pein, pontosabban képei hát­terében. A művészt sokan elsősor­ban grafikáiból ismerik. Tankönyv rajzaiért kitün­tették, a Munkácsy-dí.iat két­szer kapta meg; két egy­mást követő évben, 1953­ban és 54-ben. Az idén 64 éves művész önálló kiállítással évtizedek óta nem jelentkezett. Szívből örülünk, hogy ezt a mos­tanit itt nálunk. Szegeden rendezte meg a Képcsarnok. ÖL U tájértekezlet Szegeden Az MSZMP Központi Bi­zottsága Agitációs és Pro­paganda Osztálya megyei la­pok fószerkesztói részére tegnap Szegeden, a Sajtóház­ban tájértekezletet tartott. A tájértekezleten részt vett a kecskeméti Petőfi Nepe, a szekszárdi Tolna megyei Nép­újság, a pécsi Dunántúli Napló, a székesfehérvári Fe­jér megyei Hírlap és a Dél­magyarország főszerkesztője. Illetve a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztő-helyette­se. A táj értekezleten Jelen volt Simon Béla, a megyei párt­bizottság munkatársa. Szép Zsigmond, a tévé rovatveze­tő-helyettese és a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója A megjelenteket Gerencsér Jenő, az MSZMP KB Agi­tációs és Propaganda Osztá­lyának munkatársa tájékoz­tatta az időszerű bel- és kül­politikai kérdésekről, va­lamint a sajtó egyes szak­mai kérdéseiről. A tájértekezlet résztvevői a délutáni órákban megte­1 a unutiini öniKUHn mcíiitt­kintették a szegedi szabad­téri színpadot. A cápától a cápáig Az angol sajtó cikket közöl bizo­nyos Worms ne­vű építőmunkás különös kaland­jairól a dél-afri­kai Dúrban város­ban. Worms sze­retett horgászni és egyszer sikerült neki egy cápát ki­fognia. A hal gyomrában pénz­tárcát talált pénz­zel. A talált pén­zen lottójegyet vá­sárolt és megnyer­te a 40 000 fontos főnyereményt. Worms költekezni kezdett. Vásárolt egy yachtot is, amelyen víg társa­ságban hajókázott a tengeren. Há­romheti mulatozás után részegen a tengerbe esett, s egy hatalmas cápa felfalta. Paprikás fogadtatás Az egyik szegedi iskolából kirándulni ment az osztály a Bakony vidékére. Szállá­suk az egyik bajos turista­házban volt, ahol nemcsak a vidék szépsége ragadta meg őket., hanem a turistaház ve­zetőinek kedvessége és fi­gyelmessége is. Szinte min­den kívánságukat teljesítet­ték, hogy a néhány nap alatt jól érezzék magukat. A hegyvidék erdői s a jól szervezett kirándulások mind-mind sok-sok örömet nyújtottak a tanulóknak. Egy azonban nem tetszett: az ét­kezés. Szinte ehetetleniil csi­pős-paprikásan volt elkészít­ve minden étel, amit fel­szolgáltak. Az első nap még csak csendes tűrés volt a válasz, de a második nap már nem bírták ki szó nélkül. Ha kel­lemetlennek tűnt is, de csak szóvá tették a konyhafőnök­nek: — Tessék, mondani, nem lehetne kevesebb paprika val főzni az ételt? — Miért ne? — szólt cso­dálkozva a konyha derék vezetője. — TuduAk mi ren­desen is főzni. De mi a ma­guk kedvébe akartunk járni. Tudtuk, hogy szegediek ... Hazautazol! a szövget tanácsi delegáció Pénteken elutazott Buda­pestről az a szovjet tanácsi delegáció, amely Vaszilij Ivanovics Karpovval, az OSZSZijZK Minisztertaná­csának osztályvezetőjével az élen tíznapos látogatást tett Magyarországon. A küldött­séget itt-tartózkodása idején fogadta Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, aki részletes tájékozta­tást adott a szovjet vendé­geknek a magyar tanácsi ap­parátus munkájáról, azokról az elképzelésekről, amelyek­kel tovább kívánják szélesí­teni a tanácsi demokratiz­must, a tanácsszervek ön­kormányzatát. A küldöttsé­get elutazásakor a Ferihe­gyi repülőtéren dr. Papp La­jos miniszterhelyettes, a Mi­nisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője búcsúz­tatta V. I. Karpov az MTI tu­dósítójának adott interiu­han így foglalta össze a kül­döttség Magyarországon szerzett tapasztalatalt: — Különböző szinten bő­ségesen nyílt alkalmunk a tanácsok tevékenységének megismerésére e látogatással, amellyel magas rangú ma­gyar tanácsi delegáció közel­múltban tett szovjetunióbeli útját viszonoztuk. Mind a fővárosban, mind vidéki út­jainkon, Veszprémben, Sal­gótarjánban, Debrecenben tapasztalhattuk, hogy a he­lyi tanácsoknak növekszik a szerepe a gazdasági építő­munkában, a kulturális élet­ben is. í Közlekedési balesetek ÚJSÁGOLVASÁS KÖZBEN — Apu, elviszel vasárnap az országútra baleseteket nézni? Behajtott a tilosba motor­kerékpáron Szegeden, a Lon­doni körút és a Tolbuhin su­gárút kereszteződésében Vi­dákovics József, Szeged, Kecs­keméti utca 4/a szám alatti lakos. Nekiszaladt egy moz­gó személygépkocsinak, ame­lyet kitérített haladási irá­nyából. A gépkocsi elütötte a kerékpáron közlekedő Liliom Károly Szeged, Hajnal utca 27. szám alatti lakost. A mo­toros súyosan, a kerékpáros könnyebben sérült. Nem adott elsőbbséget Sze­geden, a Bécsi körút és a Hunyadi János sugárút ke­reszteződésében a személy­gépkocsival közlekedő Papp Béla jugoszláv állampolgár. Kocsijának szaladt motorke­rékpárral Bodó Tibor Tápé, Tisza-sor 4. szám alatti lakos, aki sérülést szenvedett. A kár jelentős. Súlyos baleset történt Sze­geden, a Tolbuhin sugárút és a Nagykörút kereszteződésé­ben. A közeiben aszfaltoztak. A keverőkocsitól a villamos­vezetőnek nem volt rálátá­sa az útra. Forró bitúmenes talicskával a sínpárra lépett Andrev József, Szeged, An­csa-telep, Vasút utca 12. szám alatti lakos, s a villamos el­ütötte. Andrev Józsefet élet­veszélj-es sérülésekkel szállí­tották a mentők kórházba. SZOMBAT. 1969. MÁJUS 17. UtLMAUMRQRSlÁÖ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom