Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 110. szám

D megalakulás évfordulójának köszöntése a Szegedi Állami Gazdaságban A mezőgazdasági nagyüzem vezetűtestiiletének ünnepi oldalösszeállítása i Történelmi visszapillantás ar iszombor... Asotthalom . I • OtK halom .., mindegyik terület fejlődésében mérföldkövet jelentettek a 20 évvel ezelőtti események. Mint 12 országban mindenütt, e területeken is meingdult az allami gazdaságok szervezése és ezzel az Alföld déli részén is kezdetét vette a mezőgazdaság szocialista átalakulása. Külön utakon indultak, hogy később megerősödve, a fejlődés köizetelményeinck megfelelően egy gazdasággá egyesülve e tájon is a szocialista nagyüzemi gazdalkodás úttörőivé, példaképeivé faljanak. Kiszom boron egy kis mag, a Blakocst Péterné-féle Dénes-major volt az a sejt, amely végül a Kiszombori Allami Gazdaság kialakulásához vezetett. így emlékezik vissza Nagy Tibor agronomus is, a terület egyik legrégibb állami gazdasági dolgozója. Később a terület szervezetében aszerint következtek a változások, ahogy a fejlödes különböző szakaszában az állami gazdasagoknak más-más feladatokat kellett megoldaniok. így a Kiszombori Allami Gazdaság Technikumi Tangazdaság lett, majd a Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalathoz került. Később e terület felszabadulás előtti hagyomanyaihoz híven kertimag- és gyógynövénytermelő gazdaságga alakult. Ezután a korábbi Szóregi Allami Gazdaságot is maaaba olvasztva. 1962. január 1-vel a Dcl-aliöldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Szegedi Gazdaságával egyesült. r\ozső András szerelő a gazdasag g} 20 éves dolgozója írja Asotthalom történetét. Húsz évvel ezelőtt traktorosként szantotta a kissori Fluck-tanya környékén azokat az új barázdákat, ahol később a sanyarú homokon virágzó állami gazdaság fejlődött ki. Rögös volt azonban addig a homok is. míg a gazdaság központja jelenlegi helyére nem költözött és a sivár homok gyér növényzetét a virágzó szőlő- és gyümölcsültetvények váltották fel. A Borforgalmi Vállalat szőlőterületeinek átvétele indította el a gazdaságot azon az úton. mely az azóta megsokszorozódott és korszerűbb szőlőtelepítéseken keresztül a környék dolgozóinak biztos megélhetést nyújtó mezőgazdasági nagyüzemmé vált. A gazdasaghoz kerültek a Borforgalmi Vállalat puszlamérgesi, rúzsai, üllési telepei is, majd 1962. január 1-vel az Asotthalmi Allami Gazdaság is szerves része lett a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intezet Szegedi Gazdaságának, i jelenlegi öt halom környéke ^ 1952 novemberében vált kt az Asotthalmi Allami Gazdaságból — emlékezik vissza a gazdasag akkori dolgozója, jelenleg a vállalati szakszervezeti bizottság titkára, Szabó János elvtárs. A jelenlegi központi major területén akkor belvíz bontotta, a földek egy része szántatlan volt és elhanyagolt pusztaság a mai virágzó tehenészeti telep helyén is. Ezen a területen ilyen körülmények között kellett kezdeni a munkát, azzal a céllal, hogy ez a terület később az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági kísérleti intézetének bázisterületévé váljon. Es a gazdaság dolgozóinak odaadó munka ja meghozta a kívánt eredményt: lehetővé tette azt. hogy a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet elévülhetetlen érdemeket szerezzen a mezőgazdasági kutatás területén. Fémjelzi a fejlődést az is, hogy a gazdaság termelési és gazdálkodási eredmenyeinek elismeréséül 1959-ben és 1960-ban elnyerte a kitüntető „Elüzem" címet. A Szegedi Kísérleti Gazdasag fejlődésének további mérföldköve volt az 1962. esztendő, amikor a Kiszombori es Asotthalmi Állami Gazdasággal egyesülve megalakult a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Szegedi Gazdasága. wrúlön utakon idultak, de a dolf| gozók összefogása, a vezetők szervezőkészsége egységgé kovácsolta ezt a termelési irányt és természeti viszonyok szempontjából is annyira heterogén gazdaságot és az együvétartozás érzése hidalja át azt a nagy távolságot, mely a gazdaság egyes termelési egységei között van. Ennek köszönhető az. hogy a gazdaság és elődjei a fejlődés minden szakaszában eleget tudtak tenni azoknak a követelményeknek, amelyeket a népgazdasági igények és a mezőgazdaság szocialista átszervezése az állami gazdaságoktól megkövetelt. Ennek elismerése volt az, hogy « már összevont gazdaság 1963-ban ismét elnyerte az „Elüzem." cimet és töretlen akaraterővel küzd azért, hogy a „Kiváló Vállalat" cimet is kiérdemelje. 1968-ban a mezőgazdasági kutatással szemben támasztott követelményeknek megfelelően megszűnt a szervezetszerű kapcsolat a Kísérleti Intézet és a gazdasága között, és azóta a gazdaság Szegedi Allami Gazdasag néven működik tovább. lflÁfi >anuÁr a Otzőasag ujabb IsÖs területtel és újabb termelési feladattal gyarapodott. Beolvadt a gazdasagba a Szegedi Halgazdaság azzal a céllal, hogy az egyesülés során koncentrált erők biztosítsák a gazdaság egyenletes fejlődését. Felső képünk a gazdaság újszegedi központjáról készült. A jólét növekedése Eredményes szőlészkedés, márkás borok Amikor egy üveg Pusztamérges! rizlinget kér a vendég, nem tudja, vagy legalább Í6 nem gondolja végig, mennyi munka és verejték, mennyi egesz éven át tartó, aggódó figyelem van az aranyló nedűvel együtt az üvegbe zárva. • ' Bezzeg tudja az a 130 dolgozó, aki a szólót metszi, termeszti a gazdaság Pusztamérgesen, Üllésen, Rúzsán és ÁsotthaLmon levő, összesen 910 kh-t kitevő szőlőjében. Nehéz és fáradságos munkát végeznek, és rászolgálnak a napi 100—120 forintos keresetre. De nemcsak a viszonylag jó kereset — no meg az év végén biztosra vehető egy havi, vagy azt meghaladó keresetnek megfelelő nyereségrészesedés köti őket a gazdasághoz, hanem a szőlő és a szőlőmunka szeretete is, hiszen csaknem valamennyi dolgozó régi szőlőtermesztő — zömének szakmunkás képesítése is van, és sokuknak van otthon egy kis háztáji szőlője, gyümölcsöse is. De kell is a hozzáértő munkáskéz, hiszen a gazdaság szőlőjének csak a kisebb része, nem egészen az ötven százaléka nagyüzemi telepítésű. Itt is jelentós, mintegy 43 nap Tch kézimunka igény jelentkezik — míg a több mint ötven százalékot kitevő. keskeny sortávolságú szőlő 70 napkh kézimunkát igényel. Ennek biztosítása nehéz feladat elé állítja a gazdaság vezetőit. Ezért próbálkoznak olyan módszerekkel, mint a keskeny sortávolságú szőlő átalakítása művelőutas rendszerűvé, és a vegyszeres gyomirtás, melyet 1969-ben már több száz kh-on alkalmaznak szőlőben és gyümölcsösben egyaránt. A tavalyi 36,5 mázsa holdankénti rekordtermést hozó évben több mint 30 ezer mázsa szőlőt szüreteltek le. s ennek jelentős hányadat a pincegazdaság helyi telepein, kisebb részét a gazdaság saját szőlőfeldolgozójában dolgozták fel. Egyike a gazdaság gondjainak a szükséges feldolgozó és kapacitás hiánya. — Milyen az értékesítési lehetőség? — kérdezzük a gazdaság főkertészét, Lajos Lászlót. — Megtanultuk — mondja, — hogy a jó bornak is kell cégér, a régi közmondás ellenére. Ennek köszönhető, hogy borainkat ma már az egész ország kezdi megismerni, a Pusztamérgesi Olasz Rizling mellett a Délalföldi Olasz Rizling, a Délalföldi Dáridós és a Puszta mér gesi Pecsenyefehér egyre inkább ismert márkává válik. A gazdaságnak nincsenek értékesítési gondjai, a jelenlegi feldolgozható termés többszörösét is el tudná adni. Meg kell azt i&/ mondani, hogy a márkásr nak számító borok iránt m legkisebb érdeklődést — érthetetlen módon — éppen a Csongrád megyei Vendéglátóipari Vállalat tanúsítja. További problémája a gazdaságnak, hogy immár több mint egy esztendeje nem tud helyiséget biztosítani a leendő borkóstolónak, és előfordulhat az a sajnálatos eset, hogy a Szegedi Állami Gazdaságnak előbb lesz borkóstolója Budapesten, mint Szegeden. A gyümölcstermesztés kisebb, mindössze 170 holdas területe miatt kevésbé jelentős ágazat a gazdaságiban. A szétszórt, korszerűtlen gyümölcsös zömében alma. és a 60 hold őszibarack mellett néhány holddal az egyéb gyümölcs is szerepel. A gazdaság házi nomenelatürája a szőlő és gyümölcskultúrát kertészetnek, a szántóföldi növénytermesztést egyszerűen csak növénytermesztésnek nevezi. E két növénytermesztési főágazat megközelítőleg azonos volument képvisel a gazdaságban, egyaránt húsz millió körüli termelési értékkel. Munkaban a korszerű permetező-berendezés az ásoUhalmi kerületben Rangos helyen a szántóföldi növénytermesztés Rögös volt az út, amelyen az elödök jartak a gazdaság jelenlegi formájának kialakulásáig, de küzdelmes az élet azóta is. A dolgozók becsületes, odaadó .munkája, a politikai. társadalmi és gazdasági vezetés harcos összefogása, szervező munkája szükséges ahhoz, hogy az állattenyésztő ugyanazt akarja amit a szőlész, hogy a traktoros vállvetve küzdjön a halásszal, és a termelési tevékenységeket. eredményeket lelkiismeretesen rögzítsék a számvitel dolgozói. A gazdaság eredményeihez nagyban hozzájárult a szocialista munkaverseny ts Egyrészt ennek köszönhető, hogy 1962 január 1 óta összesen 37 millió forint nyereséget ért el a nagyüzem és a dolgozók 119 nap keresetnek megfelelő összegű nyereségrészesedéshez jutottak. A munka termelékenységének növekedését a dolgozók létszámának csökkenése kísérte. Az egy dolgozóra jutó termelési érték mind nagyobbá vált és ez eredményezte a dolgozók átlagkeresetenek fokozatos emelkedését is. Ev Havi átlagkereset 1962 1 291 —Ft 1965 1 583.— „ 1967 1 875.— „ 1968 1 835.— „ A gazdaság fokozatosan végrehajtja a mezőgazdaságra előírt munkaidő csökkentést is. A tavalyi átlagos 9 es félórás munkaidő az idén 9 órára, jövőre 8 és fél órára csökken. Ez nagy feladatot ró a gazdasági hálózatra, mert jövőre az elmúlt évhez viszonyítva 176 ezer óra munkaidő kiesést kell pótolni, főleg a belső tartalékok feltárásával, s úgy, hogy a dolgozók keresete növekedjen. Fedezet erre a termeléstechnológia fejlődésen túl a munkaidő jobb kihasználása és a munkafegyelem további megszilárdulása. A szántóföldi növénytermesztés még a szőlő- gyümölcstermesztésnél is szétszórtabb, szerteágazóbb. Mind a hat kerületre kiterjed. Az összes szántóterület 5073 hold, aminek egyharmada homok, kétharmada kötött talaj. Korábban a kísérleti gazdaság jellegből, a Kiszombori Kertimag Gazdasággal való összevonás során örökölt feladatokból, s a meglevő homok területekből szinte törvényszerűen következett, hogy sok növénnyel kellett foglalkozni. Két esztendeje, 1967-ben 25 növényt termelt a gazdaság. Az önálló tervezés után célul tűzték ki a növénytermesztés szerkeretének egyszerűsítését. Tavaly 24, az idén már csak 18 növénnyel foglalkozik a nagyüzem. Felszámolták a nagy termelési kockázattal járó, kezmunkaigényes kertimag-féleségek és még néhány más növény termesztését. Igaz. még mindig nagyon sok a 18 növény, aminek a számán lehetséges csökkenteni. A nagyüzem a terület 60 százalékán termel takarmányt, amelyből 33 százalék szálas- és egyéb tömegtakarmány, a többi abraktakarmány. A legfontosabb takarmánynövénye a gazdaságnak a lucerna, melyet a terület 22 százalékán termel. A lucerna árunövény is, mert két esztendeje 639 mázsa, tavaly 537 mázsa lucernamag került értékesítésre. Az árunövények a terület 31 százalékát foglalják el, mig a hiányzó 8 százalékot az egyéb növények adják. — Melyik a legkedvesebb növénye? — tettük fel a kérdést Gárgyán Józsefnek, a gazdaság főagronómusának. — Mindég az, amelyik egy hold területről a legnagyobb nyereséget adja — hangzik a válasz. — Elsőként említem a búzát, amely tavaly kereken 3 erer forint nyereséget produkált holdanként. Termesztése egyszerű, biztonságos, jól gépesített. Utána a lucerna következik 2500 forint holdankénti nyereséggel. Szüksége van rá az állattenyésztésnek, s amíg a lucernamag eladható, a bevált, módszerrel magtermesztéssel kombinálva termesztjük. A lucerna is jól gépesített növény, bár szárítási lehetőségünk nem egészen megnyugtató a jelenlegi körülmények között. Aggasztó az is, hogy a lucernamag értékesítése mind nehezebb. Csak az előző két növénnyel való összehasonlításként említendő meg, hogy a szőlő tavaly, a rekordtermés és peronoszpóra-mentes időjárás mellett 3600 forint nyereséget hozott holdanként. A <